Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-25 / 173. szám

1994. július 25., hétfő GAZDASÁG »ÚJSÁG 5 Felszámolási hitel Eddig 25 kérelem érkezett a Kisvállalkozói Garancia Alaphoz a felszámolási hitel­hez nyújtható kamattámoga­tás igényével. Az első kérel­met május 30-án vehette át az alap - tájékoztatta Sebes­tyénné Balás Erzsébet, az alapot kezelő szervezet igaz­gatója az MTI-t. . Vállalkozói kérelmeket ed­dig hat pénzintézet - az Agro­bank, az Iparbankház, a Kon­zumbank, az OTP Bank, a Pos­tabank és a Realbank - nyúj­tott be. A hitelek összértéke, amelyekhez a jóváhagyott ügyekben a kamattámogatás kapcsolódik 142 millió forint. A 25 kérelemből kettőt volt kénytelen elutasítani az alap­kezelő szervezet. Az elutasítás oka az egyik ésetben: a kérel­mező már eleve kedvezmé­nyes hitelt vett fel a vállalko­zásához, és az üzleti tervből megállapítást nyert, hogy nem hoz létre új munkahelyeket tevékenységével. A másik esetben a hitelszerződést már tavaly novemberben megkö­tötte a bank az ügyféllel, s ezért nem lehetett megadni a kamattámogatást. A kis számú kérelem még nem tesz lehetővé átfogó megállapítá­sokat, azonban néhány véle­ményt már most is megfogal­mazott Balás Erzsébet. Elmondta: az eddigi tapasz­talatok azt mutatják, hogy jó megoldás volt a tárcaközi bi­zottság felállítása, amely vé­leményével segíti a kezelő- szervezet döntését. A külön­féle tárcák delegáltjai fontos szempontokat képviselnek a tervezett vállalkozás hatásai­val kapcsolatban, s így segítik a legjobb döntés meghozata­lát. Az eddigi kérelmekkel az előzetes várakozásoknak megfelelően nagyrészt korlá­tolt felelősségű társaságok je­lentkeztek, s főként az ország nyugati feléből. A felszámolás alatt lévő vállalkozások típusa szerint a legtöbb hitelt vállala­tok, illetve vállalatok eszköze­inek megvásárlására kívánják fordítani az igénylők. Akad azonban a cégek között kft. és részvénytársaság is. Az igaz­gatónő szerint az alap rendel­kezésére álló mintegy 2 milli­árd forintból közel 5 milliárd forint értékű hitelfelvételt tudnak támogatni. Pénzhelyettesítés - zökkenőkkel? Hiába a vonzó reklám, a pi­acgazdaságok példája - csiga- lassúsággal terjednek hazánk­ban a pénzhelyettesítő eszkö­zök, a különféle kártyák. A ki­bocsátó bankok tiszteletre méltó következetességgel népszerűsítik, ajánlgatják, tö­meges méretű elterjedésükre egyelőre mégsem látnak esélyt a szakemberek. Az ide­genkedésnek azonban nem pszichikai, hanem nagyon is gyakorlati okai vannak. Ezek egyike, hogy ma még szinte ritkaságszámba men­nek azok az üzletek, ahol fize­tőeszközként elfogadják az ügyfélkártyákat. Ezek kivál­tása pénzintézetnél nyitott számlához kötődik, de az is feltétel, hogy a számlán több tízezer forintos összeg szere­peljen - ennek pedig napja­inkban kevesen tudnak meg­felelni. Gátja a jó „lapjárásnak" az is, hogy az igazán univerzális, belföldön-külföldön, forint­ban, devizában, üzletben, ét­teremben, benzinkútnál vagy akár az újságosnál egyaránt fölhasználható pénz-kártya egyelőre hiányzik a hazai pi­acról. A hazai pénzforgalom mo­dernizálásában azonban az utóbbi időben mégis érzékel­hető némi előrelépés. Igaz, ez egy munkahelyi ésszerűsítés eredménye: mind több mun­kaadó alkalmazza azt a mód­szert, hogy a járandóságot - a helyi pénztári kifizetés helyett - a foglalkoztatottak bank­számlájára utalja át. A „szelíd kényszer" révén számlatulaj­donossá lett betétesek pedig meg-megpróbálkoznak a fi­zető-kártyával. A legújabb adatok szerint az országban összesen 4000 helyen használható fel a számla kiegyenlítésére az új­módi eszköz. A szakvélemé­nyek szerint most tehát az ér­tékesítők, a kereskedelem ille­tékesei körében kellene minél szélesebb körben tudatosítani: a kis boltok és az áruházak tu­lajdonosai egyaránt előnyét látnák, ha kevesebb pénzt és több kártyát kezelnének, s ha a napi bevételből minél keve­sebbet kellene esténként fém­pénz- és bankjegy-kötegek- ben - nem is minden kockázat nélkül - a postára szállítani. Arra persze így sem számítha­tunk, hogy a sarki árudákban belátható időn belül kártyával fizethetünk. Mert a használa­tához szükséges leolvasó ter­minál telepítésének hatszám­jegyű az ára. Bánhegyi Zsuzsa (FEB) / A Budapesti Ertéktőzse májusi forgalma A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) májusban 3.898 üzlet­kötésben árfolyamértéken számolva összesen 13 milli­árd forint értékben kötöttek üzletet a brókerek. A tőzsde ideiglenes, nem hivatalos indexe a hónap végén 1.555 ponton zárt. Ez a Budapesti Értéktőzsde tőzsdetitkársá­gának összegzéséből derül ki. Május végéig a BÉT for­galma meghaladta a 107 mil­liárd forintot, ebből 31 milli­árd forint a részvénypiacon realizálódott. Az Állami Ér­tékpapír és Tőzsdefelügye­lettől az év első négy hónap­jára vonatkozó a rendelke­zésre álló adatok alapján az értéktőzsde a teljes értékpa­pír-piaci forgalomból átla­gosan 30 százalékkal része­sedett. Májusban jelentős mértékben, névértéken több mint 75 milliárd forinttal bővült a tőzsdére bevezetett értékpapírok köre. Az év 5. hónapjának végén a tőzs­dére bevezetett 86 értékpa­pír össznévértéke 613 milli­árd forintot, az összpiaci kapitalizáció (az értékpapí­rok tőzsdei, tőkepiaci ér­téke) 638 milliárd forintot mutatott. Májusban megélénkült a kárpótlási jegyek tőzsdei pi­aca, és így közel 2 milliárd forintos forgalmat regiszt­rált a jegyekből a BET. A jegy árfolyama azonban igen ingadozott májusban. A hónap elején a kárpótlási jegyek ára elérte eddigi mélypontját, és 495 forintra esett vissza, május második felében azonban, néhány nagyobb privatizációs pá­lyázatnak köszönhetően, ismét emelkedett. Az 570 fo­rintos havi záróár a május havi névértékre (1.543 fo­rint) vetítve már csak 37 százalékos árfolyamnak fe­lelt meg. A fogyasztói árak és a létminimum alakulása A Központi Statisztikai Hi­vatal elkészítette elemzését a júniusi fogyasztói árak és a létminimum alakulásáról. Adataik szerint a fogyasztói árak ez év júniusában az előző hónaphoz képest 1,0%-kal emelkedtek. Az utolsó 12 hó­nap alatt pedig - tehát 1993. júniushoz viszonyítva 19,2%-kal nőtt az árszínvonal. Tavaly júniusban 0,3%-ot tett ki a fogyasztói árszínvonalnak az 1 hónap alatti és 20,9%-ot a 12 hónap alatti növekedése. Az egy hónap alatt bekö­vetkezett árváltozások június­ban is elsősorban piaci indíté- kúak voltak, érdemleges ható­sági áremelésekre nem került sor. Az élelmiszerek közül a zöldségfélék júniusi szezoná­lis árcsökkenése a szokásosnál kisebb mértékű volt és áraik 1994. első hónapjaiban foly­tatódtak az előző év tenden­ciái. Nőtt az ipari termelés, és a mezőgazdaságban a nö­vénytermesztés termelése is emelkedett. A várakozásoknak megfele­lően, de egyben a kevesebb központi intézkedés hatására is, kisebb volt az árak növeke­dése. Mindez csökkenő mun­kanélküliségi ráta mellett kö­vetkezett be. Ezek a jelek a gazdasági növekedés megin­dulására utalnak - olvashat­juk a Magyar Nemzeti Bank legutóbb kiadott jelentésének összefoglalójában. Az elemzés szerint a lakos­sági megtakarítások nőttek az átlagosan mintegy 30%-kal meghaladták a tavaly júniusit. Az élelmiszerek közül jú­nius folyamán emelkedtek többek között a nem tartósí­tott húskészítmények - a pári­zsi, a felvágottak, a hurka - árai (5-6%-kal), a baromfihú­soké (3-5%-kal), a marhahú­soké (2-3%-kal), a száraztész­táké (2-3%-kal), a sajtoké (2-4%-kal). Jelentősen meg­drágult a tojás (20%-kal), to­vábbi árcsökkenés következett be a sertészsírnál. A sertéshú­sárak a nyilvánosságra került áremelési szándékok ellenére gyakorlatilag nem változtak. Az élelmiszereken kívüli javak esetében júniusban is érvényesült az a kétéves ten­dencia, hogy árnövekedésük a havi 1% körüli mértéken belül marad azokban a hónapok­ban, amikor nincsenek érdem­első negyedévben, ami emel­kedő kamatszint mellett kö­vetkezett be, és az állampa­pír-befektetések is jelentős re­álkamat elérését tették lehe­tővé. A megtakarítások egy része azonban csak időlegesen jelentkezett, az előrehozott bérfizetések következménye volt. Ugyanakkor az államház­tartás finanszírozási igénye - írják a havi jelentés összefog­lalójában - az időarányosnak megfelelően alakult, de a vál­lalkozások hiteligénye is emelkedett. Összességében a megtakarí­tások nem fedezték a belföldi finanszírozási szükségletet, leges hatósági áremelések. A szolgáltatások árai júniusban 1,1%-kal nőttek, ezen belül a belföldi üdülési beutalók áremelkedése 10-18%, a gyógyfürdő díjaké 7%, a sport és különféle szabadidő ren­dezvényeké 4-7%. A tartós fo­gyasztási cikkek közül egyes gépkocsitípusok 2-6%-os áre­melkedése figyelemreméltó, a televízió-, mosógép-, hűtő­szekrényárak e hónapban sem változtak. Átlagosan 2,- Ft-tal nőttek a benzinárak. A háztar­tási energiaárak gyakorlatilag nem változtak. A ruházati cikkek árai összességükben 1,2%-kal, ezen belül egyes ci­pőfélék árai 3-6%-kal emel­kedtek. A 12 hónap alatti árnöveke­dés 1994. első féléve során ala­csonyabb volt, mint az utóbbi években. így e folyamatok a folyó fize­tési mérleg romlásához vezet­tek. Az exportbevételek értéke az első két hónapban jóval el­maradt az importra fordított kiadások értékétől, így február végéig az áruforgalmi mér­legben több mint 500 millió dolláros hiány, a folyó fizetési mérlegben pedig mintegy 570 millió dolláros deficit keletke­zett. A hiányt túlnyomórészt a vállalkozói szektor külfölddel szembeni nettó eladósodása, valamint a bankrendszer - ezen belül elsősorban a jegy­bank - nettó külföldi pozíció­romlása finanszírozta. A létminimum a két fel­nőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi csa­ládban 1994. júniusban 52.300, - Ft-ot tett ki, ez egy főre számolva 13.080,- Ft-nak felel meg, ami az országos át­lagra is jellemző. A júniusi áremelkedéssel összhangban a létminimumérték növeke­dése májushoz képest e csa­ládtípusnál 500,- Ft, egy főre számítva 130,- Ft. A különböző családtípusok közül a létminimum egy főre jutó összege legmagasabb az aktív korú városi egyedülál­lóknál, ez 1994. júniusban 18.300, - Ft-ot tett ki, és a lega­lacsonyabb a két felnőttből és négy 15 éven aluli gyermekből álló községi háztartásokban, ahol 1994. júniusban 62.200,- Ft, égy főre számítva 10.370,- Ft volt a létminimum. Új radar A houstoni nemzetközi re­pülőtéren munkába állították az első olyan időjárási radar­készüléket, amely képes a le­szálló repülőgépekre végzetes veszélyt jelentő, többnyire függőleges irányú hirtelen léglökések, az úgynevezett szélnyírás korai és nagy terü­leten történő észlelésére. Ösz- szesen 47 ilyen fejlett techno­lógiájú berendezést terveznek felállítani az ország legveszé­lyeztetett légikikötőiben. Az amerikai közlekedésbizton­sági tanács a szélnyírás jelen­ségének számlájára írja pél­dául a Delta légitársaság egyik repülőgépének 1985-ben, Dal­lasban bekövetkezett kataszt­rófáját, amelyben 137 személy lelte halálát. Az MNB havi jelentéséből AzÁVÜ döntéseiből — Kormányelőterjesztést készít az Állami Vagyonügy­nökség, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium és a Bel­ügyminisztérium az üzlethe­lyiségek értékesítéséről szóló jogszabály módosítását java­solva. Az előterjesztés célja, hogy az önkormányzatokat jogszabály kötelezze arra, hogy a helyiségek tulajdonjo­gának értékesítésekor a véte­lár meghatározásánál vegyék figyelembe a bérlő addigi kia­dásait és a bérleti jog megvá­sárlásáért az államnak kifize­tett összeget. Az Állami Va­gyonügynökség az előprivati­záció és a decentralizációs privatizáció során közel 4000 üzlethelyiség bérleti jogát ér­tékesítette. — Az állam tulajdonában lévő ültetvények - elsősorban szőlő, gyümölcs - földha­szonbérleti szerződéseinél a földhaszonbérleti díjat egysé­gesen kell megállapítani. Ez közel 13.000 ha állami tulaj­donú földterületet érint mint­egy 50 állami gazdaságból alakult gazdasági társaság esetében, melyek szőlőt és gyümölcsöt termesztenek. Az ültetvény telepítés előtti aranykorona (AK) értékéből kell kiindulni és az eredeti szántóterület egységnyi AK értékét figyelembe véve indo­kolt AK-ként 15 kg első osztá­lyú étkezési búza mindenkori augusztusi tőzsdei átlagárán számolva a haszonbérleti díjat megállapítani. Tehát a priva­tizált ültetvény alatti földterü­let haszonbérleti díja meg­egyezik a szántó haszonbérleti díjával. Mivel a szántó AK ér­téke az ültetvény telepítése előtt átlagosan 24 AK hektá­ronként, így az ültetvény ha­szonbérleti díja 24 AK/ha x 15 kg I. o. étkezési búza/ha. Westel 900. A GSM mobiltelefon rend­szer. Sokak élete már elképzelhetetlen nélküle. Mert a Westel 900 a szabadsá­got, a biztonságot és a minőségi szolgál­tatásokat jelenti az Eurofon-tulajdono- soknak. Westel 900. A leggyorsabb hálózatfej­lesztés Magyarországon és kapcsolat- teremtés külföldön. Hazánkban egyre több az olyan hely, amelyet már bekap­csoltak a rendszerbe, s egymás után jön­nek létre más országokkal is a baran­golási szerzó'dések. A Westel 900 most örömmel tudatja, hogy megyeszékhelyén, illetve környékén már Ön is egyszerűen és gyorsan hozzájuthat GSM készülékéhez, az Eurofon kártyához és szolgáltatásainkhoz. Ofotért üzlet: Szekszárd, Széchenyi u. 45., Tel.: (06-74) 312-255 Westel 900. A kapcsolat. Legközelebb meg közelebb

Next

/
Thumbnails
Contents