Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-23 / 172. szám
1994. július 23., szombat GAZDASÁG «ÚJSÁG 5 Gépkörök a modernizációért Kárpáti András a gépköri világkongresszusról A bankbetétek biztonságáról Ha nem a szalmazsákban, akkor hol? Kétévente rendezik meg a gépkörök nemzetközi kongresszusát. Idén a svédországi Uppsalában zajlott le ez a nagyszabású rendezvény. Hazánkat kétfős delegáció képviselte, melynek egyik tagja a tolnai Kárpáti András, a gépkörök magyarországi meghonosítója, a Németországi Magyar Gazdakörök egyik vezetője volt. Vele beszélgettünk. — Talán eddigi munkásságom elismeréseként a bajor gépkör kuratóriumának ajánlására a rendezőbizottság meghívott a kongresszusra - kezdte Kárpáti András. — 28 ország 468 képviselője jött el Svédországba, Brazíliától Japánig. A volt szocialista államok közül rajtunk kívül Litvánia, Észtország és Lengyelország képviseltette magát. A konferencia ideje alatt részt vettem az európai elnökség ülésén is, ahol felvetődött az a gondolat, hogy a következő utáni, XII. gépkör-kongresszust Magyarországon kellene megrendezni. — Hogyan zajlott le a kongresszus? — Az első napon volt a megnyitó, ezt követte a „tárgyaló nap", miniszterek, egyetemi oktatók, agrártudósok előadásaival. Ezután a svéd mezőgazdasággal, gépkörökkel ismerkedtünk a gyakorlatban. — Ön felszólalt-e a kongresz- szuson? — Igen. Először is bejelenthettem, hogy Magyarországon is van már gépkör (Tolnán alakult, '93 augusztusában - A szerk.) és megindult a „gépköri gondolat" népszerűsítése is. Kihangsúlyoztam, hogy téves az az elképzelés, hogy mi olyan segítséget várnánk, hogy a nyugati használt gépeket adják nekünk. Ez ugyanis nem a modernizálást szolgálja, hanem ócskavas telepek kialakulásához vezet. Modern technikára van szükségünk, és arra, hogy tanítsanak bennünket a tapasztaltabbak. Felhívtam a figyelmet rá, hogy a céljainkat nem úgy kellene megfogalmaznunk, hogy később keressük meg hozzá a lehetőségeinket, hanem fordítva, a lehetőségeinkből határozzuk meg a céljainkat, a realitások talaján. — Milyen üzenete volt a konferenciának? — Bebizonyosodott, hogy ennek a mozgalomnak a mezőgazdaság modernizálásában és a fejlett önsegélyezés, a gazdák jólétének és felemelkedésének biztosításában komoly szerepe van. A kezdeti ellenérzések után rangot vívott ki magának a világ mezőgazdasági szak-köreiben. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy csak ez az egyetlen üdvözítő út létezik, de ez egy olyan út, amelyik már bizonyított. A német dr. Eric Geiersber- geré, a gépkör „feltalálójáé" volt az egyik legmeggyőzőbb előadás, ő kifejtette, hogy a 6 hektáros gazdaság nem megoldás. Létre kell hozni a területek koncentráltabb művelését, ezáltal létrejönnek erősebb gazdaságok, amelyek - mellékfoglalkozásként - szabad kapacitásaikkal képesek a kis földek művelésére is, amely életszínvonalnövelő bevételt jelent nekik. És a lényeg: a 6 hektáros gazdának nem kell gépet vennie. A „sokhektáros" viszont így már megengedheti magának, hogy a legjobb, legmodernebb gépet vegye. Ez jobb agrotechnikát, könnyebb munkavégzést, és a fejlődés folytonosságát tudja biztosítani. Ez a modernizálás lényege. — Milyen érdekességeket tapasztalt a svéd mezőgazdaságban? — Például, hogy július elején a búza haragoszöld volt még, az árpa kicsit kezdett szűkülni... A bioerdő nekem igazán újdonság volt. Sok belvizes, mezőgazdasági termelésre nem igazán alkalmas területük van. Ezekbe fűzfát telepítenek, igen sűrűn. A növedék egy év alatt 120 tonna körüli hektáronként, ezt 3-4 évente levágják, összeszecskázzák, és erőművekben elégetik. Láttunk egy „gyeptéglagyá- rat" is, egykori tófenék vastag tőzegrétegére alapozva. Svédországban egyébként a gépköri mozgalom csak 3-4 éve indult el, de mára már 70 működik az országban. Befektetés Moszkvában Az orosz pénzügyminisztérium tegnapi figyelmeztetése szerint az állam senkit sem húz ki a bajból esetleges rossz befektetés után, ezért mindenkinek ajánlatos csak olyan papírokba fektetnie pénzét, amelyek fedezete és bejegyzése bizonyíthatóan rendben van. A közlemény hangsúlyozza: sok olyan pénzügyi ígérvény forog manapság az orosz piacon, amely semmiképpen sem nevezhető értékpapírnak, vagyis sehol nincsenek regisztrálva és birtokosaikat sehol nem jegyzik szervezett formában részvényesként. Bárki befektetőnek alaposan mérlegelnie kell a döntést és nem számíthat arra, hogy majd az állam úgyis kisegíti. Az orosz kormány a héten már felszólította az államközösségi televíziót két ilyen homályos hátterű alap intenzív reklámkampányának felfüggesztésére. Annak idején nagy megütközést keltett, hogy néhány bank és takarékszövetkezet csak részben és késedelmesen fizette ki betéteseit. Utóbb tudomásul kellett vennünk, hogy a korábbi 100 százalékos állami garancia csak a kötelező betétbiztosítás bevezetése előtt elhelyezett betétekre vonatkozik. Űjabb baljós hír volt, hogy sok bankot konszolidálni kell. Erről és az azzal kapcsolatos banktechnikai kérdésekről sok szó esik, de a „hétköznapi" betétest az érdekli: nyugodt lehet-e betéte, folyószámlája biztonsága felől? Erre egyértelműen pozitív válasz adható. A bankok, amelyeket a konszolidáció érintett, az államtól - mint rész- vagy teljes tulajdonostól - tőkeinjekciót kaptak. Ennek révén saját tőkéjük általában eléri teljes mérlegfő-összegük, magyarán: összes kihelyezéseik egy-huszonötödét. Ehhez kiegészítésként az állam még hitelt, úgynevezett alárendelt kölcsönt is nyújt. így az említett saját tőke és a tőkeként működő saját kölcsön aránya 1 /12,5-re (azaz az összes kihelyezés, forrás, eszköz 8 százalékára) javul, ami megfelel az általános nemzetközi normáknak. A bankok vezetői, a felügyelő állami intézmények és a jogalkotók sokat tanultak az elmúlt évek bankbotrányaiból. Ma már a korábbinál világosabbak az előírások, hogy milyen feltételekkel, s kiknek lehet bankalapítási vagy vásárlási engedélyt adni, s milyen hatékony módszerekkel lehet és kell a bankokat ellenőrizni. Ugyanakkor maguk a bankok is szigorúan vizsgálják a hitelezéseik kockázatát, a szükséges tartalék-képzést. A kötelező betétbiztosítás mellett több hitelbiztosító, illetve garantáló intézmény is megkezdte működését. Anyagilag, szakmaüag és erkölcsileg egyaránt lényegesen nagyobb biztonságban van a pénzünk a bankokban, mint korábban. Ez azonban nem ment föl az alól, hogy gondosan mérlegeljük: melyik pénzintézetet válasszuk fő-, vagy házi banknak. Ebben a szolgáltatások minőségén kívül szerepet kell játszania a biztonságnak. Figyeljünk föl gyanakodva, ha valamelyik bank a többiekét meghaladó, szokatlanul nagy kamatlábat kínál betéteiért, hiszen akkor még magasabb kamattal nyújt hiteleket. S vajon milyen banki adósok lehetnek azok, amelyek hitelt vesznek föl ilyen magas kamatok mellett? Remélheti a bankom, hogy visszakapja tőlük a pénzét? Ha ezt az alapkérdést újra és újra föltesszük magunknak - könnyen csökkenthetünk a bankválasztás vagy éppen a bankváltoztatás kockázatán. Bácskai Tamás Ferenczy Europress Növelte exportját a Richter Rt. Növelte árbevételét, exportját és nyereségét az elmúlt félévben a Richter Gedeon Rt., amelynek most elkészült mérlegéről Bogsch Erik, a cég vezetője adott tájékoztatást. Eszerint a gyógyszergyár 11,2 milliárd forintos árbevételt ért el, 29 százalékkal magasabbat, mint a megelőző év hasonló időszakában. Időarányos adózás előtti nyeresége több mint kétmilliárd forint, amely egy éve még csak 1,6 milliárd forint volt. A gyógyszerkivitel hat hónap alatt 23 százalékkal nőtt, így teljes értéke megközelíti a 76 millió dollárt. Az export 40 százaléka a Független Államok Közösségébe irányult, ahová januártól júniusig 31 százalékkal több, összesen 32 millió dollár értékű árut adtak el. A teljes kivitel 20 százaléka Lengyelországban, Csehországban, Bulgáriában és újabban Vietnamban talál vevőre. Ezekben az országokban a Richter már kiépítette vagy szervezi önálló - az orvosok tájékoztatását szolgáló - orvoslátogató hálózatát. A gyógyszergyár a jövőben bővíteni kívánja keleti piaci eladásait, ezért az orvoslátogató hálózatokon kívül Moszkvában és Kijevben konszignációs raktárak működését is megszervezte. A 13,223 milliárd forintos alaptőkével rendelkező Richter Rt. értékpapírjainak 86,9 százaléka jelenleg az ÁV Rt. tulajdonában van, amelyek közül hosszú távon az állam csak 50 százalék plusz egy szavazatnyit kíván megtartani. Várhatóan szeptemberben kerül sor az alaptőke nyilvános részvény- kibocsátás keretében történő 30 százalékos megemelésére. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol iont 153,89 156,89 ausztrál dollár 74,41 75,75 belga és lux. frank (100)08,21 313,71 dán korona 16,17 16,47 finn márka 19,15 19,49 francia frank 18,55 18,89 görög drachma (100) 41,99 42,79 holland forint 56,57 57,61 ír font 151,81 154,61 japán yen (100) 101,80 103,66 kanadai dollár 73,02 74,54 kuvaiti dinár 339,09 345,75 német márka 63,44 64,64 norvég korona 14,54 14,82 olasz líra (1000) 63,72 64,94 osztrák schilling (100) 901,74 918,44 portugál escudo (100) 61,59 62,73 spanyol peseta (100) 77,03 78,49 svájci frank 75,08 76,40 svéd korona 12,86 13,10 USA dollár 100,70 102,70 ECU (közös piac) 121,28 123,52 Akna a tsz-ek alatt? Beszélgetés a MOSZ titkárával Felemás a kép: az ország termelőszövetkezetei közül 100 szét- bomlott, további 120 csődeljárás következtében megszűnt - a közös gazdaságok mintegy 90 százaléka viszont a tagság egyöntetű akaratából szövetkezeti formában működik tovább. Igaz, tekintélyes hányaduk „csak" a valóságban - papíron nem. A gazdaságok egyharmada ugyanis máig sincs bejegyezve a cégbíróságoknál, miként a földtulajdonosok ingatlanai sem a földhivataloknál. — Nem is ez a rendezetlenség, a sajátos illegalitás foglalkoztatja elsősorban a gazdákat - mondja Zsohár András, a MOSZ titkára. - Az igazán nyugtalanító gond a külső üzletrésztulajdonosok ügye. A lelépő koalíció még a törvénykezés finisében is azt ígérte a tulajdonosoknak: a szövetkezeti törvény újbóli megnyitásával és módosításával lehetővé teszi számukra a szét- és kiválást, hogy hozzájussanak üzletrészükhöz. Ám ennek az ígéretnek a beváltása voltaképp a gazdálkodó szervezetek még megmaradt vagyonának szét- hordását jelentené. Az ügy lebeg a levegőben, a körülötte fellángolt viták nem csendesülnek... — Van-e a termelők érdek- védelmi szervezetének megoldási javaslata? — Elképzelhetőnek tartanánk, hogy az állam saját vagyonából kárpótlási jegyre váltaná át a külső üzletrésztulajdonosok üzletrészét - amit egyébként korábban a szövetkezetek rovására adott át kárpótlásként. Az így megváltott üzletrész névér- tékhányada pedig, oszthatatlan szövetkezeti vagyonként, a gazdálkodó szervezetek tulajdonába kerülne. A kívülálló tulajdonosok az így szerzett kárpótlási jeggyel részt vehetnének az állami vagyon privatizációjában. — Fölmerült olyan javaslat is, hogy az állam tegye lehetővé: a szövetkezetek kedvezményes hitellel, adó- és befektetési kedvezményekkel megvehessék a kívülálló vagyonrészt. Ez azonban szerintünk élet- képtelen, mert a szövetkezeteknek nincs pénzük. S miért kellene ugyanazt az eszközt még egyszer megvásárolniuk - akkor, amikor a meglevők megújítására sem igen telik? A MOSZ titkára szerint a kaotikus állapotok rendezése nem halasztható. Az érdekvédelmi szervezet bízik abban, hogy az új parlament és agrárkormányzat mindent megtesz a zavaros helyzetből fakadó feszültségek feloldásáért. Biztosítja a szövetkezeti elvek tiszteletben tartását és azt, hogy nem jelent hátrányt, ha valaki szövetkezetbe, s nem kft.-be vagy részvénytársaságba adja a vagyonát - hangsúlyozza Zsohár Ándrás. U.G. (FEB) Az Ibusz Bank Rt. kamatot emel Az Ibusz Bank jövő hónap 1-jétől emeli egyes betéti kamatait. A kamatemelés a következőképpen alakul: a változások az Ibusz Bank betétszámlán 3 hónapra lekötött betétekre, valamint az „Aranyeső" határidős betétben és a vállalkozói folyószámlán 6, illetve 12 hónapra lekötött betétekre vonatkoznak. Az ettől eltérő futamidejű betétek kamatai változatlanok. Az ÁB-AEGON Általános Biztosító Rt. első félévi eredményeiről A befektetésekről 1994-ben az ÁB-AEGON Biztosító befektetései meghaladták az 55 milliárd forintot. A befektetési portfolóiban legnagyobb arányban az állampapírokat találhatjuk meg, mintegy 33,5 milliárd forint értékben, hiszen ezek többsége igen kedvező kamatkondíciókat kínál és állami garanciájuk teljeskörű. Ezen kívül vállalati részvények és kötvények, ingatlanok, valuta és forint bankbetétek is megtalálhatók az ÁB-AEGON befektetései között. Ezek hosszú távon garantálják a cég fizető- képességét, s minden ügyfelük biztos lehet abban, hogy ez a biztosító a jövő évezredben is teljesíteni tudja vállalt kötelezettségeit. Az ÁB-AEGON a legnagyobb magyar intézményi befektetőként 1994. I. félévében 4 milliárd forintot meghaladó bruttó hozamot realizálhat befektetései után. Ez a tőkeerősség nemcsak a biztosítónak hoz hasznot, hiszen az életbiztosítások hozama jelentős mértékben visszakerül az ügyfelekhez, mint növekedő biztosítási ösz- szeg. Az értékesítésről Biztonságos befektetések mellett másik erőssége az ÁB-AEGON Biztosítónak az egyre növekvő értékesítési hálózata. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy 1994-ben az újonnan megkötött életbiztosítások száma meghaladta az 146.000-et, az új lakásbiztosítási szerződések száma megközelíti 105.000-t. Milliós ügyfélkörükkel majdnem 6 milliós szerződést tartanak nyilván, ezekből a szerződésekből a biztosító díjbevétele 1994.1. felében mintegy 10 milliárd forint volt. Megegyeztek a Lupis-hitelezők Eredményes volt a Lupis Brókerház hitelezőinek csütörtöki csődegyeztető tárgyalása. A csaknem hárommilliárd forinttal adós céget így nem kell felszámolni. A hitelezők remélik azt, hogy a brókerház ingatlanainak hasznosításával visszanyerik a pénzüket - közölte a tárgyalást követően Lovas Péter, a csődegyezséget előkészítő Vektor Rt. elnök-igazgatója. A csődegyezség szerint - mellyel csupán az összkövetelés 5 százalékával rendelkező hitelezők nem értettek egyet - a Lupis Brókerház nevet és profilt vált, és a továbbiakban a cég belvárosi épületeinek, illetve budakeszi és soroksári ingatlanainak hasznosítását intézi. Az igazgatóságba a legnagyobb hitelezők - a Postabank, a Honvédelmi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár - delegál tagokat, és képviseletet kapnak a kisebb hitelezők is. A csődegyezség megkötői abban reménykednek, hogy az ingatlanprojekt eredményeként hozzájuthatnak teljes követelésükhöz, és annak február 9-ig járó kamataihoz. Azt azonban nem lehet előre látni, hogy ez mennyi időt vesz majd igénybe. A Lupis Brókerház értékpapírforgalmazási tevékenységét február 9-én függesztette fel az értékpapír-felügyelet, mert - mint néhány nappal korábban kiderült - a cég nem teljesítette több nagy értékű bizományi szerződését. A Lupis Brókerház az év elején mintegy 2,65 milliárd forinttal tartozott. Ebből 875 millió forint volt a MÁV, 811 millió a Honvédelmi Minisztérium, 420 millió az Országos Egészség- biztosítási Pénztár, 150 millió az Országos Közoktatási Intézet, 110 millió a Belügyminisztérium és 30 millió az Állami Operaház követelése. A MAV-követélést később névértékhez közeli áron a Postabank vásárolta meg. A megegyezéssel sikerült elkerülni a cég felszámolását, ami július 24-e után megkezdődött volna. A felszámolás során a Honvédelmi minisztérium és a Belügyminisztérium minden bizonnyal megpróbáta volna érvényesíteni az ingatlanokra bejegyzett zálogjogát. A többi hitelező ebben az esetben megtámadja a zálogjogot, hiszen érvényesítése esetén számukra semmi sem marad a Lupis Brókerház vagyonából. A pereskedés elhúzódása minden érintett fél számára kedvezőtlen lett volna.
