Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-21 / 170. szám

1994. július 21., csütörtök KÖRNYEZET BARÁT »ÚJSÁG 7 Pályázat! Természetvédelmi filmszemle Táj- és lélekmentő publikációk Fókamészárlás Namíbia partjainál A Futóhomok Természet- védelmi Egyesület és barátai újra meghirdetik a Független Alkotók „Natura '94" Országos Természetvédelmi Film- és Vide­ószemléjét. A szemlén részt vehetnek független, amatőr, non-pro- fessional és alternatív filmesek és videósok, valamint kábelte­levíziósok, egyénileg vagy közösen, nem anyagi haszon- szerzés céljából, a világon bárhol készített filmekkel és videoalkotásokkal, amelyek témája kapcsolatba hozható a természettel, különös tekintet­tel a természetvédelemre. Egy alkotó maximum 3 al­kotással nevezhet. A filmek lehetnek N8, S8,16 mm-es, fe­kete-fehér vagy színes, külön magnetofon hangosítású (or­sós vagy kazettás), illetve szélcsíkos vagy fényhangos alkotások. A videók lehetnek VHS vagy S-VHS rendsze­rűek. A V-8, Hi-9, U-Matic rendszerben készült alkotáso­kat kérik VHS vagy S-VHS kazettára átírni. Minden filmet, magnóhan­got, videót külön orsón, illetve kazettán vetítésre kész álla­potban kérik átadni, amelye­ken fel van tüntetve a szerző neve, a mű címe, és a lejátszás frekvenciája. A fentiektől el­térő igény esetén az eszközök­ről magának a szerzőnek kell gondoskodnia. Az anyagot szakértőkből álló zsűri bírálja el. Kategóriánként a legjobb filmek díjazásban részesülnek. A szemle időpontja: 1994. ok­tóber 14-16. Nevezési határidő: 1994. szeptember 5. Jelentkezési és beküldési határidő: 1994. ok­tóber 3. A résztvevők részére előze­tes bejelentkezés alapján szál­lást és étkezést biztosítanak, amelyet a szemle helyszínén lehet kifizetni készpénzben. A versenybe jutott alkotók költ­ségeihez - a lehetőségekhez mérten - szeretnének hozzájá­rulni. Nevezési és jelentkezési lapok az alábbi címen igé­nyelhetők: Futóhomok Termé­szetvédelmi Egyesület, 6001. Kecskemét, Postafiók 654. Az al­kotásokat a következő címre kérik: Nagy Tamás, óOOO.Kecs- kemét, Borostyán utca 5/h. A szokásosnál két héttel ko­rábban kezdődött idén Namí­bia partjainál a sok vitát ki­váltó fókavadászat. Az ország kormánya 55 000 állat agyon- verésére adott engedélyt. De már a gyilkos akció megkez­dése előtt éhen pusztult fókák ezreinek teteme borította a partokat, miután az algásodás drámai módon leapasztotta a halállományt. A négy hónapon át tartó gyilkos fókavadászat célpont­jai a fiatal állatok. Elsősorban a szőrméjüket akarják meg­szerezni a fókavadászok, de emellett mintegy 12 000 hím­fókát azért ölnek meg, mert nemiszervük Ázsiában szexu­ális serkentőszemek számít. A vadászat szervezői sze­rint a parti vizekben összezsú­folódott mintegy 800 000 fóka veszélyezteti a környék halál­lományát. A namíbiai kor­mánynak az a szándéka, hogy az állatok számát félmillióra csökkentse. Azt állította, hogy ellenőrzi a vadászatot és hogy minden fókavadász kiképzé­sen ment át. Ezzel szemben az IFAW nemzetközi állatvé­delmi alapítvány jelentése szerint már eddig több mint 120 000 fóka pusztult éhen, s további 80 000 állat éhhalálá­val kell számolni. Természetvédelem VI. A Bükki Nemzeti Park Jellegzetes bükki táj Magyarországon jelenleg 5 nemzeti park, 52 tájvédelmi körzet és 152 egyéb termé­szetvédelmi terület található. Ezek bemutatását kísérli meg e sorozat. **■ Harmadik nemzeti parkunk létesítésének időpontja: 1977. Területe: 38.800 hektár (1990). A Bükki Nemzeti Park a Hor­tobágyi Nemzeti Parkhoz ha­sonlóan egyetlen nagyobb tömbből áll, csak épp hegyvi­déken került kialakításra. Te­rülete a Bükk-hegység na­gyobb részét foglalja magába, amely hazai és nemzetközi vi­szonylatban is kiemelkedő természeti és kultúrtörténeti értékeket rejt. A Bükk mere­deken emelkedik ki az Alföld síkjából, 700-800 méter magas fennsíkjaival, 900 méter feletti csúcsaival, szurdokvölgyei­vel. A hegység egyedülálló földtani értéket képvisel, ahol a földtörténeti krétakor végén bekövetkezett szerkezet-át­alakulások jól tanulmányoz­hatók. Mészkőből álló terüle­tein a karsztjelenség vala­mennyi formája megtalálható. Több, mint nyolcszáz barlang­jának egy részében csodás cseppkőképződmények talál­hatóak. A barlangok mellett töbrök, víznyelők, zsombo­lyok sokaságát rejti a táj. A Földön ismert négy mésztufa barlang közül a lillafüredi a leggazdagabb képződmé­nyekben. A mészkőből álló te­rületek tengeri ősmaradvá­nyokban rendkívül gazdagok. Kiemelkedő szépségűek a Sza- lajka-völgyi Fályol-vízesés és a Sebesvíz-völgy mésztufa padjai. A nemzeti park növényvi­lága rendkívül változatos, amit elősegít a hegyoldalak különböző kitettsége és a kü­lönböző alapkőzet is. A száraz, meleg déli lejtő­kön változatos bokorerdő és sztyepp-rét társulások jöttek létre, ahol tavasszal tömege­sen virít a leánykökörcsin és a tavaszi hérics. A fennsíkot és az északi völgyeket ugyanak­kor hegyvidéki bükkösök bo­rítják, ahol magashegyvidéki, hazánkban igen ritka növény­fajokra is bukkanhatunk, mint a havasi iszalag vagy a csak itt élő havasi ikravirág. A szép szurdokerdőkben is megannyi ritka növényfajra akadhatunk, mint a gímpáfrány, vagy az il­latos holdviola. Áz igen sok növényritkaság közül érde­mes még megemlíteni a ha­zánkban csak itt előforduló sárga ibolyát, Teleki-virágot, vagy a bükki korpafüvet. Állatvilága a növényvilág­hoz hasonlóan rendkívül vál­tozatos, sok ritka faj is megfi­gyelhető. A gerinctelen fauna számos, csak magas hegyvi­déken előforduló fajt is tar­talmaz. Említést érdemel a fű­részlábú szöcske és a havasi cincér jelenléte. A hegységben előfordul néhány ritka csigafaj is, mint az zöld patakcsiga. A gerinces faunában is jó néhány érdekesség figyelhető meg, mint a magyar máma, vagy az alpesi gőte. Előfordul az egyik legritkább kígyófa­junk, a haragos sikló is. Ma­dárvilága szintén gazdag és változatos. A ritkaságok közé sorolható például a bajszos sármány, a rendszeresen itt fészkelő uhu, kerecsensólyom, kígyászölyv, és a vízirigó. Á hegység kultúrtörténeti értékekben is igen gazdag. Sok barlangból kerültek elő nemzetközi jelentőségű ős­lénytani, ősrégészeti leletek. Néhány barlangban ősember­leletekre bukkantak, közöttük kőszerszámokra, szakócára, nyílhegyekre. Számos közép­kori eredetű épület romjai is megtalálhatók, mint Dédes- vár, vagy a szentléleki kolos­torrom. A Garadna-völgy ér­dekes, ipartörténeti emléke a Fazola Frigyes által épített ős­kohó. Andrési Pál Befalazott infúziós palackok A győri Dukát Kft. ellen környezetkárosítás bűntett alapos gyanújának megállapí­tása vagy kizárása céljából vizsgálatot folytat a rendőr­ség. A felszámolás alatt álló társaság hungarocell dobo­zokban több tízezer megtöl­tött infúziós palackot hozott be a volt NDK területéről, fel­tehetően a jogszabályok kiját­szásával és a vámszervek megtévesztésével. Az üve­gekkel tele hungarocell dobo­zok egy részét a Dukát Kft. szigetelőanyagként beépítette győri üzemcsarnokába, másik részét pedig Győrménfőcsa- nakon egy épülő műhelybe fa­lazták be. Az infúziós üvegek közül sokat kivettek a hunga­rocell védőcsomagból, és az épület alapjába szórták. Eköz­ben az üvegek nagy része megsérült, és a földbe szivár­gott ismeretlen kémiai össze­tételű tartalmuk. A folyadék­ból elemzésre mintát küldtek a BM Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet fizikai-kémiai osztályára. A vizsgálat még nem fejeződött be. Hasznos segítőtársaink A seregély A hazai madárvilág legvita­tottabb madara a köznép kö­rében a seregély. A kert- és szőlőművelő gazdaember szemében leginkább az a lát­ványuk él, amikor szeptember táján szabályos, éles körvo­nalú felhőnyi csapatuk nagy surrogással megjelenik, le­csap, és egy-egy területen kárt okozva alaposan megdézs­málja a termést. Ám ezzel a kártételével szemben hihetet­len haszna van ennek a rigó­nagyságú, fehéres cseppentett pettyekkel tarkított, sötét tol­lazatú, Dél-Európában és Észak-Afrikában telelő köl­töző madarunknak. Nagyon eleven, folytonosan izgő-mozgó, keresgélő, csa­csogó, hangutánzásokra ké­pes. Leginkább síkvidéki li­geterdőkben fák odvaiban, el­űzött mezei verebek fészkei­ben, lehetőleg vízmelléki ná­dasok, legelők közelében fészkelő, nálunk egyszer-két- szer költő madár. A mérsékelt „Keressük egymást!" Jelige: „Még mindig remélek” Falun élő, 44 éves (164/64) elvált asszony vagyok. 20 éves fiammal élek. Kereskedelem­ben dolgozom. Alaptermésze­tem nyflt és vidám, őszinte. Szeretem a kirándulást, tán­cot, zenét. Szeretnék megis­merkedni egy káros szenve­délytől mentes férfival 48 éves korig, aki társam tudna lenni. Jelige: „Megértést” 36 éves (63/167) legényem- ber vagyok. Falun, kertes csa­ládi házban élek szüleimmel. Alaptermészetem vidám, sze­retem a mozit, a tv-t és a ter­mészetjárást. Szeretek élni. Hasonló érdeklődésű hölgy válaszát várom házasság cél­jából. Örülnék, ha fényképes levelet kapnék. Jelige: „Öreg urak előnyben” Keresem azt a vidám, ám komoly gondolkodású és igé­nyes urat, aki barátja tudna lenni egy elfoglalt nőnek. Szőke, 38 éves (162/54), spor­tos, utazást, vidámságot ked­velő, elvált asszony vagyok. Városban élek, egy gyermeket nevelek. Csinosnak, igényes­nek mondanak. Kézzel írott, megfontolt, szeretni tudó, ér­telmiségi úr bemutatkozó le­velét várom, lehetőleg fény­képpel. Gyerek nem akadály. Örülnék az üzleti gondolko­dásmódnak. Szélhámosoknak megköszönöm, ha nem za­varnak. Fülre megy az aerobic? Az köztudott, hogy a fülsiketítő zaj előbb-utóbb halláskáro­sodást okozhat, az a megállapítás viszont felettébb újszerű, hogy a közkedvelt aerobic - ha nagyon gyakran és intenzíven művelik - károsodást okozhat a középfülben. Legalábbis ezt ál­lítja Michael Weintraub, a New York Medical College ideggyó­gyásza. Szerinte ugyanis a hosszú éveken át űzött aerobic könnyen szükségessé teheti hallókészülék viselését, vagy job­bik esetben szédülést, egyensúlyzavarokat, hányingert, esetleg kellemetlen fülzúgást okozhat. Weintraub doktor azonban to­vább megy ennél a megállapításánál és úgy véli, hogy a testet ért gyakori rázkódások ártalmasak lehetnek más sportolók, így kosárlabdázók és hosszútávfutók esetében is. Kiderült, hogy az a aerobictanárok közül sokan vesztik el hallásukat. Védett növények A vidrafű (Meniathes Édesvízű, lápos, zsombékos helyek növénye, évelő. Virá­gaival és leveleivel 15-30 cm-rel emelkedik a víztükör fölé. 30-50 cm hosszú, vastag gyökértörzséről és fonalas fe­hér gyökeréről is felismerhető. Levelei hármasak, a lóhere le­veléhez hasonlítanak, de jóval nagyobbak, 3-10 cm hosszúak, ellipszis vagy visszás tojásda- dok, bőrneműek, sötétzöldek, kopaszok. Virágzata a tőko- csány csúcsán álló egyszerű fürt. Egyes virágai hosszúko- csányúak, 5 tagú pártája piro­saslila, kinyílva kívül hal­ványrózsaszín, belül fehér, hosszú rojtos. Virágzása ápri­lis-május. Védett növény, eszmei értéke 10.000 forint. Természet-átalakításokra na­gyon érzékeny, mészkerülő növény. Hazánkban csak el­szórtan fordul elő. Fennmara­dása kizárólag az élőhelyének védelmével együtt oldható meg. Hirtelen vízszintválto­Trifoliata) zástól, tőzegkitermeléstől, vízszennyezéstől és a vizek tápanyagban való feldúsításá­tól kell védeni. Megyénkben egyetlen is­mert előfordulása van Né­metkér határában. Tóth István Zsolt Fotó: Farkas Sándor égövön az egész világon elter­jedt, Kelet-Szibéria, Japán és Kína kivételével. Igen változa­tos életmódú, mert pl. a ha­sonló szélességi fokon fekvő Angliában, Dél-Németor- szágban áttelel, tőlünk késő ősszel Tuniszba, Algériába te­lepül át, hogy aztán tavasszal a költöző madarak közül leg­elsőként visszatérjen. Társas hajlamban alig akad párja. Még élelmet keresni sem megy soha egyedül. (Mindenféle rovart, csigát, férget, lárvát, gyönge hajtáso­kat, bogyókat, csíranövénye­ket, gyümölcsöket fogyaszt.) Ingadozó léptekkel, fejét mozgatva kutat férgek után a legelőkön, réteken. A legelé­sző gulyák, ménesek, kondák és nyájak első számú felcser­madara, mert hegyes, csipesz­szerű, erős csőrével, az álla­tokra is rászállva féregteleníti azokat. Kivájja a bagócs által okozott pondrós fekélyt és megszabadítja a jószágot a nyűtől. A turkáló sertéskon- dák közelében pedig az álla­tok orrához közel kapkodja el a kitúrt talajlakó férgeket, ro­varokat. Alkonyattájt a seregélyek szeretik a nádasokat, a na­gyobb fákat megszállni, és ilyenkor éktelen zsinatolást csapnak. Igaz, hogy érés idején beve­szik magukat a cseresznyé­sekbe, rákapnak az eperfákra, netán a szőlőkre, de kereplő­vel, durrogatással vagy a puszta jelenlétünkkel távol tudjuk tartani őket. Évi mun­kájuk, kártevőirtó tevékeny­ségük ezerszer több haszonnal jár, mint amennyi kárt okoz­hatnak. Szakái László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents