Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-21 / 170. szám
1994. július 21., csütörtök KÖRNYEZET BARÁT »ÚJSÁG 7 Pályázat! Természetvédelmi filmszemle Táj- és lélekmentő publikációk Fókamészárlás Namíbia partjainál A Futóhomok Természet- védelmi Egyesület és barátai újra meghirdetik a Független Alkotók „Natura '94" Országos Természetvédelmi Film- és Videószemléjét. A szemlén részt vehetnek független, amatőr, non-pro- fessional és alternatív filmesek és videósok, valamint kábeltelevíziósok, egyénileg vagy közösen, nem anyagi haszon- szerzés céljából, a világon bárhol készített filmekkel és videoalkotásokkal, amelyek témája kapcsolatba hozható a természettel, különös tekintettel a természetvédelemre. Egy alkotó maximum 3 alkotással nevezhet. A filmek lehetnek N8, S8,16 mm-es, fekete-fehér vagy színes, külön magnetofon hangosítású (orsós vagy kazettás), illetve szélcsíkos vagy fényhangos alkotások. A videók lehetnek VHS vagy S-VHS rendszerűek. A V-8, Hi-9, U-Matic rendszerben készült alkotásokat kérik VHS vagy S-VHS kazettára átírni. Minden filmet, magnóhangot, videót külön orsón, illetve kazettán vetítésre kész állapotban kérik átadni, amelyeken fel van tüntetve a szerző neve, a mű címe, és a lejátszás frekvenciája. A fentiektől eltérő igény esetén az eszközökről magának a szerzőnek kell gondoskodnia. Az anyagot szakértőkből álló zsűri bírálja el. Kategóriánként a legjobb filmek díjazásban részesülnek. A szemle időpontja: 1994. október 14-16. Nevezési határidő: 1994. szeptember 5. Jelentkezési és beküldési határidő: 1994. október 3. A résztvevők részére előzetes bejelentkezés alapján szállást és étkezést biztosítanak, amelyet a szemle helyszínén lehet kifizetni készpénzben. A versenybe jutott alkotók költségeihez - a lehetőségekhez mérten - szeretnének hozzájárulni. Nevezési és jelentkezési lapok az alábbi címen igényelhetők: Futóhomok Természetvédelmi Egyesület, 6001. Kecskemét, Postafiók 654. Az alkotásokat a következő címre kérik: Nagy Tamás, óOOO.Kecs- kemét, Borostyán utca 5/h. A szokásosnál két héttel korábban kezdődött idén Namíbia partjainál a sok vitát kiváltó fókavadászat. Az ország kormánya 55 000 állat agyon- verésére adott engedélyt. De már a gyilkos akció megkezdése előtt éhen pusztult fókák ezreinek teteme borította a partokat, miután az algásodás drámai módon leapasztotta a halállományt. A négy hónapon át tartó gyilkos fókavadászat célpontjai a fiatal állatok. Elsősorban a szőrméjüket akarják megszerezni a fókavadászok, de emellett mintegy 12 000 hímfókát azért ölnek meg, mert nemiszervük Ázsiában szexuális serkentőszemek számít. A vadászat szervezői szerint a parti vizekben összezsúfolódott mintegy 800 000 fóka veszélyezteti a környék halállományát. A namíbiai kormánynak az a szándéka, hogy az állatok számát félmillióra csökkentse. Azt állította, hogy ellenőrzi a vadászatot és hogy minden fókavadász kiképzésen ment át. Ezzel szemben az IFAW nemzetközi állatvédelmi alapítvány jelentése szerint már eddig több mint 120 000 fóka pusztult éhen, s további 80 000 állat éhhalálával kell számolni. Természetvédelem VI. A Bükki Nemzeti Park Jellegzetes bükki táj Magyarországon jelenleg 5 nemzeti park, 52 tájvédelmi körzet és 152 egyéb természetvédelmi terület található. Ezek bemutatását kísérli meg e sorozat. **■ Harmadik nemzeti parkunk létesítésének időpontja: 1977. Területe: 38.800 hektár (1990). A Bükki Nemzeti Park a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz hasonlóan egyetlen nagyobb tömbből áll, csak épp hegyvidéken került kialakításra. Területe a Bükk-hegység nagyobb részét foglalja magába, amely hazai és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti és kultúrtörténeti értékeket rejt. A Bükk meredeken emelkedik ki az Alföld síkjából, 700-800 méter magas fennsíkjaival, 900 méter feletti csúcsaival, szurdokvölgyeivel. A hegység egyedülálló földtani értéket képvisel, ahol a földtörténeti krétakor végén bekövetkezett szerkezet-átalakulások jól tanulmányozhatók. Mészkőből álló területein a karsztjelenség valamennyi formája megtalálható. Több, mint nyolcszáz barlangjának egy részében csodás cseppkőképződmények találhatóak. A barlangok mellett töbrök, víznyelők, zsombolyok sokaságát rejti a táj. A Földön ismert négy mésztufa barlang közül a lillafüredi a leggazdagabb képződményekben. A mészkőből álló területek tengeri ősmaradványokban rendkívül gazdagok. Kiemelkedő szépségűek a Sza- lajka-völgyi Fályol-vízesés és a Sebesvíz-völgy mésztufa padjai. A nemzeti park növényvilága rendkívül változatos, amit elősegít a hegyoldalak különböző kitettsége és a különböző alapkőzet is. A száraz, meleg déli lejtőkön változatos bokorerdő és sztyepp-rét társulások jöttek létre, ahol tavasszal tömegesen virít a leánykökörcsin és a tavaszi hérics. A fennsíkot és az északi völgyeket ugyanakkor hegyvidéki bükkösök borítják, ahol magashegyvidéki, hazánkban igen ritka növényfajokra is bukkanhatunk, mint a havasi iszalag vagy a csak itt élő havasi ikravirág. A szép szurdokerdőkben is megannyi ritka növényfajra akadhatunk, mint a gímpáfrány, vagy az illatos holdviola. Áz igen sok növényritkaság közül érdemes még megemlíteni a hazánkban csak itt előforduló sárga ibolyát, Teleki-virágot, vagy a bükki korpafüvet. Állatvilága a növényvilághoz hasonlóan rendkívül változatos, sok ritka faj is megfigyelhető. A gerinctelen fauna számos, csak magas hegyvidéken előforduló fajt is tartalmaz. Említést érdemel a fűrészlábú szöcske és a havasi cincér jelenléte. A hegységben előfordul néhány ritka csigafaj is, mint az zöld patakcsiga. A gerinces faunában is jó néhány érdekesség figyelhető meg, mint a magyar máma, vagy az alpesi gőte. Előfordul az egyik legritkább kígyófajunk, a haragos sikló is. Madárvilága szintén gazdag és változatos. A ritkaságok közé sorolható például a bajszos sármány, a rendszeresen itt fészkelő uhu, kerecsensólyom, kígyászölyv, és a vízirigó. Á hegység kultúrtörténeti értékekben is igen gazdag. Sok barlangból kerültek elő nemzetközi jelentőségű őslénytani, ősrégészeti leletek. Néhány barlangban ősemberleletekre bukkantak, közöttük kőszerszámokra, szakócára, nyílhegyekre. Számos középkori eredetű épület romjai is megtalálhatók, mint Dédes- vár, vagy a szentléleki kolostorrom. A Garadna-völgy érdekes, ipartörténeti emléke a Fazola Frigyes által épített őskohó. Andrési Pál Befalazott infúziós palackok A győri Dukát Kft. ellen környezetkárosítás bűntett alapos gyanújának megállapítása vagy kizárása céljából vizsgálatot folytat a rendőrség. A felszámolás alatt álló társaság hungarocell dobozokban több tízezer megtöltött infúziós palackot hozott be a volt NDK területéről, feltehetően a jogszabályok kijátszásával és a vámszervek megtévesztésével. Az üvegekkel tele hungarocell dobozok egy részét a Dukát Kft. szigetelőanyagként beépítette győri üzemcsarnokába, másik részét pedig Győrménfőcsa- nakon egy épülő műhelybe falazták be. Az infúziós üvegek közül sokat kivettek a hungarocell védőcsomagból, és az épület alapjába szórták. Eközben az üvegek nagy része megsérült, és a földbe szivárgott ismeretlen kémiai összetételű tartalmuk. A folyadékból elemzésre mintát küldtek a BM Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet fizikai-kémiai osztályára. A vizsgálat még nem fejeződött be. Hasznos segítőtársaink A seregély A hazai madárvilág legvitatottabb madara a köznép körében a seregély. A kert- és szőlőművelő gazdaember szemében leginkább az a látványuk él, amikor szeptember táján szabályos, éles körvonalú felhőnyi csapatuk nagy surrogással megjelenik, lecsap, és egy-egy területen kárt okozva alaposan megdézsmálja a termést. Ám ezzel a kártételével szemben hihetetlen haszna van ennek a rigónagyságú, fehéres cseppentett pettyekkel tarkított, sötét tollazatú, Dél-Európában és Észak-Afrikában telelő költöző madarunknak. Nagyon eleven, folytonosan izgő-mozgó, keresgélő, csacsogó, hangutánzásokra képes. Leginkább síkvidéki ligeterdőkben fák odvaiban, elűzött mezei verebek fészkeiben, lehetőleg vízmelléki nádasok, legelők közelében fészkelő, nálunk egyszer-két- szer költő madár. A mérsékelt „Keressük egymást!" Jelige: „Még mindig remélek” Falun élő, 44 éves (164/64) elvált asszony vagyok. 20 éves fiammal élek. Kereskedelemben dolgozom. Alaptermészetem nyflt és vidám, őszinte. Szeretem a kirándulást, táncot, zenét. Szeretnék megismerkedni egy káros szenvedélytől mentes férfival 48 éves korig, aki társam tudna lenni. Jelige: „Megértést” 36 éves (63/167) legényem- ber vagyok. Falun, kertes családi házban élek szüleimmel. Alaptermészetem vidám, szeretem a mozit, a tv-t és a természetjárást. Szeretek élni. Hasonló érdeklődésű hölgy válaszát várom házasság céljából. Örülnék, ha fényképes levelet kapnék. Jelige: „Öreg urak előnyben” Keresem azt a vidám, ám komoly gondolkodású és igényes urat, aki barátja tudna lenni egy elfoglalt nőnek. Szőke, 38 éves (162/54), sportos, utazást, vidámságot kedvelő, elvált asszony vagyok. Városban élek, egy gyermeket nevelek. Csinosnak, igényesnek mondanak. Kézzel írott, megfontolt, szeretni tudó, értelmiségi úr bemutatkozó levelét várom, lehetőleg fényképpel. Gyerek nem akadály. Örülnék az üzleti gondolkodásmódnak. Szélhámosoknak megköszönöm, ha nem zavarnak. Fülre megy az aerobic? Az köztudott, hogy a fülsiketítő zaj előbb-utóbb halláskárosodást okozhat, az a megállapítás viszont felettébb újszerű, hogy a közkedvelt aerobic - ha nagyon gyakran és intenzíven művelik - károsodást okozhat a középfülben. Legalábbis ezt állítja Michael Weintraub, a New York Medical College ideggyógyásza. Szerinte ugyanis a hosszú éveken át űzött aerobic könnyen szükségessé teheti hallókészülék viselését, vagy jobbik esetben szédülést, egyensúlyzavarokat, hányingert, esetleg kellemetlen fülzúgást okozhat. Weintraub doktor azonban tovább megy ennél a megállapításánál és úgy véli, hogy a testet ért gyakori rázkódások ártalmasak lehetnek más sportolók, így kosárlabdázók és hosszútávfutók esetében is. Kiderült, hogy az a aerobictanárok közül sokan vesztik el hallásukat. Védett növények A vidrafű (Meniathes Édesvízű, lápos, zsombékos helyek növénye, évelő. Virágaival és leveleivel 15-30 cm-rel emelkedik a víztükör fölé. 30-50 cm hosszú, vastag gyökértörzséről és fonalas fehér gyökeréről is felismerhető. Levelei hármasak, a lóhere leveléhez hasonlítanak, de jóval nagyobbak, 3-10 cm hosszúak, ellipszis vagy visszás tojásda- dok, bőrneműek, sötétzöldek, kopaszok. Virágzata a tőko- csány csúcsán álló egyszerű fürt. Egyes virágai hosszúko- csányúak, 5 tagú pártája pirosaslila, kinyílva kívül halványrózsaszín, belül fehér, hosszú rojtos. Virágzása április-május. Védett növény, eszmei értéke 10.000 forint. Természet-átalakításokra nagyon érzékeny, mészkerülő növény. Hazánkban csak elszórtan fordul elő. Fennmaradása kizárólag az élőhelyének védelmével együtt oldható meg. Hirtelen vízszintváltoTrifoliata) zástól, tőzegkitermeléstől, vízszennyezéstől és a vizek tápanyagban való feldúsításától kell védeni. Megyénkben egyetlen ismert előfordulása van Németkér határában. Tóth István Zsolt Fotó: Farkas Sándor égövön az egész világon elterjedt, Kelet-Szibéria, Japán és Kína kivételével. Igen változatos életmódú, mert pl. a hasonló szélességi fokon fekvő Angliában, Dél-Németor- szágban áttelel, tőlünk késő ősszel Tuniszba, Algériába települ át, hogy aztán tavasszal a költöző madarak közül legelsőként visszatérjen. Társas hajlamban alig akad párja. Még élelmet keresni sem megy soha egyedül. (Mindenféle rovart, csigát, férget, lárvát, gyönge hajtásokat, bogyókat, csíranövényeket, gyümölcsöket fogyaszt.) Ingadozó léptekkel, fejét mozgatva kutat férgek után a legelőkön, réteken. A legelésző gulyák, ménesek, kondák és nyájak első számú felcsermadara, mert hegyes, csipeszszerű, erős csőrével, az állatokra is rászállva féregteleníti azokat. Kivájja a bagócs által okozott pondrós fekélyt és megszabadítja a jószágot a nyűtől. A turkáló sertéskon- dák közelében pedig az állatok orrához közel kapkodja el a kitúrt talajlakó férgeket, rovarokat. Alkonyattájt a seregélyek szeretik a nádasokat, a nagyobb fákat megszállni, és ilyenkor éktelen zsinatolást csapnak. Igaz, hogy érés idején beveszik magukat a cseresznyésekbe, rákapnak az eperfákra, netán a szőlőkre, de kereplővel, durrogatással vagy a puszta jelenlétünkkel távol tudjuk tartani őket. Évi munkájuk, kártevőirtó tevékenységük ezerszer több haszonnal jár, mint amennyi kárt okozhatnak. Szakái László