Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-01 / 153. szám

1994. július 1., péntek MEGYEI KÖRKÉP KÉPÚJSÁG 3 Hol és hogyan működjön a közép szint? (2) Szétdobált megye Van helyi és nem helyi önkormányzat. Az utóbbi a megyei. Meg­őriztük az ősi magyar megyerendszert, de szinte feladat és hatáskör nélkül. A közgyűlés tagjainak a megválasztása talán az amerikai el­nökválasztás elektori rendszerére hasonlít. S van még a Franciaor­szágban honos prefektusra hasonlító köztársasági megbízott, megyei hivatalokkal. Hogy milyen lesz a jövő, annak a kereteit megszabta a ko­alíciós megállapodás, de a részleteket, s főként a gyakorlatot nem. Mi ma a megye, illetve milyennek kellene lennie a középszintnek kér­deztük Priger Józsefet, a megyei közgyűlés elnökét. Közgépből Stahl Union Készül a szolnoki Tisza-híd zsaluszerkezete- Azt mindenki tudja, hogy ami ma van, az minden csak nem középszint. Vannak me­gyei intézményfenntartói fel­adatok és más semmi. Semmi ráhatása a községekre, hiá­nyoznak a kapcsolattartás jog­szabályai. Az önkormányza­tok döntő többsége is úgy ítéli meg, hogy kiesett a közép­szint, helyette egy nagy űr van. A települések a főhatósá­gokkal vannak kapcsolatban, egyenként és külön-külön. A köztársasági megbízotti hiva­tal igazgatási szervezet, de feladata nem több, mint a tör­vényességi felügyelet.- Mely funkciókban hiányzik a középszint?- A költségvetési ellenőrzés nincs a helyén. Korábbi ta­pasztalataim szerint is ebben a kérdésben kértek elsősorban segítséget a községek. Lehet, hogy a polgármesterek nem mindegyike jutott erre a kö­vetkeztetése, de a végrehajtó pénzügyi apparátus annál in­kább. Egyáltalán nem arról van szó, ki hova osztogatja a pénzt, hanem arról, hogy mit hogyan kell csinálni, mi a sza­bályos és mi nem. A koalíciós szerződés sze­rint a megyéknek nem szán­nak pénzelosztó szerepet. Et­től függetlenül az a vélemé­nyem, hogy bizonyos fejlesz­tési pénzek felett jó lenne, ha a megyében döntenek. Félreér­tés ne legyen nem a megyei apparátus, hanem a testület. Ha van mondjuk egymilli- árd - bocsánat, sokat mond­tam - néhány millió forint, biztos vagyok abban, hogy sokkal jobb döntést tud hozni a felhasználásáról egy megyei testület, mint Budapesten az a két minisztérium amelyik a pályázat elbírálására javasla­tot tesz az országgyűlésnek. Honnan tudják, hogy mi kell Mucsiba? A támogatási rendszer is elég szerencsétlen. A jelenlegi helyzetben bizonyos mennyi­ségű pénzt azoknak is kellene adni, akiknek nincs - mert nem is lehet - saját erejük.- Az ilyen helyzetekre, pél­dául az egészen kis települések fejlesztésére megyei alap kellene? — Azt mondom, s elosztá­sáról a testület döntene. Van más példám is. Tavaly óriási viharkár keletkezett Harcon. Abban a pillanatban kellett volna pénz, mert nem volt a házaknak teteje. Idejöttek se­gítségért, s nem tudtunk el­zárkózni. A katasztrófa-alap a Belügyminisztériumban van, az ország összes települése - ha gyorsan kell a segítség, ak­kor is - oda szaladgál. Nem a régi elosztási rendszert sírom vissza, de az biztos, hogy an­nak is voltak jó elemei, pél­dául az, hogy a legjobban rá­szorulókat segítették. Bizonyos fejkvóta rendszert jónak találok, mert legyen egységes az elosztás, de pél­dául a személyi jövedelemadó százalékos visszaosztása nem jó. Ahol az egy főre eső szemé­lyi jövedelem nagyobb ott na­gyobb a befizetendő rész, s ott nagyobb a helyben maradó százalék is. Ez megint csak a kis községeket hozza hátrá­nyos helyzetbe. Ott döntően nyugdíjasok élnek akik nem fizetnek jövedelemadót, tehát maradéka sincs. Az is statisz­tikai tény, hogy a falusi átlag- keresetek alacsonyabbak, mint egy megfelelő munkale­hetőséggel rendelkező város­ban. Egy kis község hiába ve­zeti be az iparűzési adót, ha nincs vállalkozó, aki fizesse. Ezzel nem azt mondom, hogy jó volt korábban a bázisszem­lélet. Összefoglalva az a véle­ményem, hogy a jelenlegi sza­bályozási rendszert nagyon át kellene gondolni, és bizonyos területeket új alapokra he­lyezni. — Mi legyen a „dekákkal"? — Sosem értettem egyet ezzel a szétdobált megyével. Felfoghatatlan, hogy ennek mi az előnye, hiszen így minden hivatalnak kell vezető, autó, titkárnő. Nem lehetnek keve­sebben, mint hajdan a megyei tanács apparátusa. Az egysé­ges megyei szervezet hatéko­nyabb volna. Ihárosi Ibolya (Folytatás az 1. oldalról.) Az új cégbe az összes dolgozót átvették, mindenki - igaz, ki­sebb módosításssal - a ko­rábbi munkakörében dolgozik és egy kis béremelésre is sort kerítettek. Az üzem profilja nem vál­tozott: Svájcba készítenek Dobler tartályokat, aztán pe­dig újra visszakerült Tamá­siba a Teltomat aszfaltkeverő dobok gyártása, amiből a né­metek egy nagyobb típust fej­lesztettek ki. Ezekből már ha­tot kiszállítottak - jelenleg ket­tőn dolgoznak - és újabb ti­zenöt-húsz megrendelésére van kilátás. Az is a korábbi gyakorlat folytatása, hogy az említettek mellett híradás- technikai tornyokat gyárta­nak, amelyek közül négy kész már és július 1-jétől újabb tízre van igény. A kis üzemben szeptember (Folytatás az 1. oldalról.) A bejelentések között - egyebek mellett - módosítot­ták a lakások és helyiségek bérletéről szóló rendeletet, va­lamint a Tolna Tourist Kft. Alapító okiratát. Ez utóbbi szerint „A Kft. tulajdonában álló ingatlanok értékesítésé­nek engedélyezése - értékha­tárra tekintet nélkül - az ala­pító kizárólagos hatáskörébe tartozik." A közgyűlés 26 sza­vazattal úgy döntött, hogy a' kft-nél nem állítanak fel fel­végéig minden kapacitás le van kötve - úgy mondják, he­tente egy kamionnyi terméket visznek el külföldre - és az év további része sem jelenti majd ügyelő bizottságot. Arról azonban az ülés ideje alatt nem győződtek meg minden kétséget kizáróan, hogy ez a szavazatarány elegendő-e a döntéshez. a közgyűlés személyi kér­désekben is döntött: a megyei kórház ápolási igazgatójává Nagy Zoltánnét, a mázai szo­ciális otthon igazgatójává Fá­bián Cecília Annát, a megyei pedagógiai intézet igazgató­jává pedig Palotás Zoltánt, a Gyermek- és Ifjúsági Alapít­a tétlenséget, hiszen a Dobler cég ötszázezer svájci frank összegű munkát akar elvégez­tetni a tamásiakkal. —él — Fotó: Gottvald vány kuratóriumi titkárává Knopf Attilát nevezték ki. A Deutsche Bühne Német Színházért Alapítvány kurató­riumi titkárát Andrási Imrénét - munkáját megköszönve, sa­ját kérésére - felmentette, he­lyére Élesné Vági Mártát ne­vezte ki. Saját kérésükre nyugdíjazták Báli Jánost, a Nagy László Nevelőotthon, valamint Pőgl Istvánt, a ven­déglátóipari szakközépiskola igazgatóját. Hangyái Döntésdömping a megyénél Jó hírek búzatermelőknek F elvásárlási körkép EX-buli a FIAT- Stollnál Ismét lesz Ex-buli a bonyhádi művelődési központ és a Gemenc Nagydíj főszponzora, a Fiat Stoll szervezésében. Az Ex együttes ma este nyolc órától játszik a Fiat Stoll autóház udvarán - a használt autó telepen -, il­letve rossz idő esetén az autószalonban. Megemlékezés a Holocaustról Dombóváron A Holocaust 50. évfordu­lója alkalmából a dombó­vári izraelita mártíremlék­műnél július 3-án (vasár­nap) 13.30 órakor megem­lékezést tartanak. A néphagyomány úgy tartja, hogy Péter, Pál napján megszakad a búza gyökere és innentől - ha esik, ha fúj - megkezdődik a növény érése. Az idén 45 ezer hektár terüle­ten vetettek el búzát a me­gyében. A szakemberek sze­rint jó termés Ígérkezik, sőt annnyira jó, hogy sokan már a vészharangot is meghúzták, mondván: most meg a túl­termelés okoz majd gondot az értékesítésben. Országo­san négy millió tonna búzára számítanak, ebből egy millió tonna tűnik feleslegesnek. Sorozatunkban annak néz­tünk utána, hogy a megye is­mertebb felvásárlói megkötöt­ték-e már a termelőkkel a szerződéseket, mi lesz azok­kal, akik még csak ezután néznek értékesítési lehetőség után, milyen áron és milyen feltételekkel adható el a búza? A mai alkalommal a Tamási Kiskun-Mill Kft. ügyvezető igazgatójával, Szőke Sándor­ral beszélgettünk:- Nyolcezer tonna búzára van szerződésünk, ez a meny- nyiség meghaladja a szükség­leteinket. Minden fajta búza befogadására nyitottak va­gyunk. A bizományos értéke­sítést is vállaljuk jutalék elle­nében, vagyis a termelő meg­jelöli azt a minimum árat, ami alá értékesítésben nem mehe­tünk, majd amikor megtalál­juk a megfelelő piacot, eladjuk a terményt. A tároló kapacitá­sunk is jelentős, hiszen 23 ezer tonna búzát tudunk itt elhe­lyezni.- Önök a gabonaforgalmi vál­lalatból alakultak, a privatizáció során. Mióta önállóak?- Múlt év októbere óta. Hat termelőszövetkezet, a dolgo­zók egy része és a Kiskun Ve­tőmag Nemesítő és Kereske­delmi Vállalat a tulajdonos.- A hat tsz-en kívül kivel kö­töttek még felvásárlási szerző­dést?- Kistermelőkkel és nagy­üzemekkel is vegyesen, sok helyen még a vetőmagot is megelőlegeztük, hogy a malmi szükségleteinket fe­dezzük. A termelők megkere­séséből látjuk, hogy vannak, akik még azt sem tudják, hogy milyen fajtát vetettek, nem ismerik a fajtákat és a nö­vényvédelmet is csak szűkö­sen végezték el. A gond tehát a minőség megállapításánál lesz, mert a nagy meleg miatt a búza sikértartalma sem iga­zán megfelelő. Közepesnél jobb minőségre nem is számí­tunk, pedig a takarmánybú­zát, ha abból lesz több, nehéz lesz eladni, mert erre nincs ke­reslet, kevés az állat.- Milyen árat kínálnak?- Minőségtől függően 820 forintról indulunk felfelé, erre akár 10 százalékos felárat is fi­zetünk, ha kiváló a sikértarta­lom. A fizetési határidő ná­lunk 15 nap.- Bértárolást vállalnak-e?- Igen, a betárolásért 10 fo­rintot kell fizetni mázsánként, majd egy forint ötven fillért egy hétre, egy mázsa után, de tisztítást, fertőtlenítést is lehet kérni. (Folytatjuk.) Mauthner HÍREK A MEGYÉBŐL Horgászvizsga Dunafóidváron Az FM Tolna Megyei Hiva­tala július 6-án 9 órakor tartja az új belépőknek a legköze­lebbi horgászvizsgát Duna- földváron, a helyi horgásze­gyesület irodájában. Erre a helyieket és a környékbelie­ket várják elsősorban, de a távolabbról érkezőket is le­vizsgáztatják. (Figyelem, a vizsga háromszáz forint ille­ték köteles, amit a helyszínen kell leróni a vizsgabizottság­nál. A vizsgaanyag megjelent a Népújság áprilisi-májusi „Pecabottal" rovatában.) A Szekszárdon és környékén vizsgázni kívánók a Horgászegyesületek Tolna Megyei Szövetsége címén (Szekszárd, Rákóczi u. 42., te­lefon: 312-593) érdeklődhet­nek a vizsgáról. Pótolják a hiányoságokat A négy évenkénti kötelező érintésvédelmi, szabványos- sági és tűzvédelmi felülvizs­gálat nagyon sok hiányossá­got tárt fel a tamási művelő­dési központban. Az önkor­mányzat ennek kiküszöbö­lése okából hétszázhatvane- zer forintot fordít az épületre. Már kész a villámhárító rendszer, a nagyterem irány­fénye, s a következő lépés a kazánház villamos rendsze­rének a korszerűsítése lesz. Ráférne még egy jelentős summa az épületre, hiszen beázik az, és egy szakember szerint idei árakon csak a nagyterem feletti tetőrész re­pedéseinek, kijavítása, vala­mint a fényvédő réteg felvi­tele nyolcszázezer forint fe­letti összegbe kerülne. A döntés joga az önkormány­zaté. Tény: az elhatározás, a pozitív döntés pénzbe kerül. Az pedig kevés van. Gyönki táncosok Görögországban Szekszárdi közvetítéssel, egy görögországi néptáncegyüt­tes meghívásának eleget téve Larisszában vendégszerepei ezekben a napokban a Gyönki Ifjúsági Néptánce­gyüttes. A tehetséges me- gyénkbeli táncosokat a nép­szerű Vagabund zenekar kí­séri. A hírek szerint a görög vendéglátók augusztusban viszonozzák majd a gyönkiek látogatását. Zenészvendégek Tamásiban A németországi Erkelenz vá­rosában vett részt áprilisban egy fúvóstalálkozón és ért el 1. rangú minősítést a tamási Városi Fúvószenekar. Most a zenekart vendégül látó Dü­ren Lendersdorfi Zenekari Egyesület három tagja láto­gatta meg a tamási fúvósze­nekart. Információnk szerint szeptemberben többen is ér­keznek a német egyesület tagjai közül, előtte, augusz­tusban pedig a már ismert, kedvelt lautersteini fúvósok adnak 19-én Tamásiban kö­zös koncertet a Városi Fúvó­szenekarral. Új táblarend Tamásiban Mint arról már hírt ad­tunk, július 1-jei hatállyal a képviselő-testület megal­kotta helyi rendeletét Ta­másiban a közterület-hasz­nálat szabályairól. Önmagában már ez is al­kalmat szolgáltat a város­ban uralkodó, elsősorban a városképet rontó reklám­tábla-állapot felülvizsgála­tára. Ami a mellékutak mentén csak ízléstelen és csúnya, az a főutak eseté­ben ráadásul veszélyes is, figyelemelterelő és látás­akadályozó volta miatt. Az illetékesek döntése * alapján megszüntetik a je­lenlegi gyakorlatot, amikor is a hirdetni szándékozó sa­ját elképzelése és igénye alapján elkészíttet egy táb­lát és jobbik esetben enge­déllyel, a közterület-fel­ügyelettel egyeztetett mó­don, rosszabbik esetben tel­jesen önkényesen elhelyezi valahol a közterületen. A város tizenkét frekven­tált pontján központi hirde­tőkön lehet a jövőben rek­lámozni, amelyeket közle­kedésbiztonsági szem­pontból az illetékes szakha­tóságokkal jóvá kell ha­gyatni. A jelenleg enge­déllyel rendelkezők erre díjmentesen kerülnek fel, a többi táblát eltávolítják. A közterület-használat mérsékelten emelkedő tari­fájánál jóval drágább lesz az engedély nélküliség szankciója, hiszen az eltá­volítás költségein túl a bír­ság, valamint az engedély szerinti díjat is behajtják a szabálytalankodón. A látszólagos szigor va­lójában egy jogkövető ma­gatartás adminisztratív ki­kényszerítése egy olyan te­rületen, ahol a leglátványo­sabban romlott a viselke­dési morál. Célravezető te­hát, ha valakinek bármi­lyen közterület-használati elképzelése van - ez a rek­lámtábla állítástól a közte­rületen történő építőanyag vagy tüzelő tárolásáig ter­jed! - előzetesen informá­lódik a polgármesteri hiva­tal 1. sz. irodájában.-s­Százötven éves a szövetkezeti mozgalom (Folytatás az 1. oldalról.)- Milyen a Tolna megyei fo­gyasztási szövetkezetek helyzete.- Néhány vargabetű után megteremtődtek a lehetőségei politikai és gazdasági legiti­mációnk visszaszerzésének. Néhány év nehéz és bizonyta­lan helyzetében is éreztük, s ma már bízvást mondhatjuk, hogy hatvanezer tagunk kitar­tott mellettünk. Nyilván azért, mert nem felejtették el azokat az értékeket, amelyeket a szö­vetkezetek az elmúlt negy- ven-ötven évben létrehoztak. Mi minden településen ott voltunk, napi cikkekkel fog­lalkozó ABC üzeltház-láncola- tot hoztunk létre, iparcikk áruház épült minden város­ban. Közreműködtünk a gye­rek- és közétkeztetésben. A háztáji és a ház körüli gazda­ságok biztonságosan termel­hettek, mert megszerveztük az értékesítést. Az ország és az emberek gazdasági helyzete persze nem használt a keres­kedelemnek, nehézségeinket növelte a soha nem látott feke­tekereskedelem. Ma már a ne­hezén túl vagyunk, az ÁFÉSZ-ek második kongresz- szusa kidolgozta az új gazda­sági stratégiát.- Mondjunk néhány megyei adatot.- Tolna megyében szövet­kezeteink közel háromezer embert foglalkoztatnak, a ke­reskedelmi forgalmunk meg­haladja a hatmilliárd forintot, s több, mint 1200 boltunk van, beleértve azokat is, amelyeket bérbeadtunk. -ihi

Next

/
Thumbnails
Contents