Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-19 / 168. szám

1994. július 19., kedd MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 Öt hét a főszezon Gunarashan „Stratégiánk: a család együtt gyógyuljon!” Vihar a kamionforgalom, no meg lapunk körül Az elmúlt hetek kánikulai időjárása Gunarasban is érez­tette hatását. Ennek milyensé­géről kérdeztem Gerencsér Józsefet, a Gunaras Kft. ügy­vezető igazgatóját: — A fedettfürdő, a strand és a gyógyfürdő is nagyszámú vendéget fogadott. A némete­ken kívül egyre több a hazaiak és a Tolna megyéből érkezők száma. Most a július 10. utáni öt hét lesz számításaink sze­rint a főszezon, előrejelzéseink szerint Gunaras-fürdő „telt­házas" lesz. — Mi az, ami a Gunaras Kft. működése óta újdonságnak szá­mít? — Sikerült megválni a ko­rábbi évek azon gyakorlatától, hogy külön lehetett bemenni a fedett, és a strandfürdőbe. Most érvényes a megváltott jegy mind a két helyre. Ezt kedvezően fogadták a vendé­gek. Talán újdonságnak szá­mít, hogy saját utazási iro­dánk van, ahol valutaváltással és belföldi utak szervezésével is foglalkozunk. — A gyógyfürdóvezető főor­vosa, dr. Keller József hogy tekint ez elé az öt hét elé? — A mi stratégiánk az, hogy gyógyulni az egész csa­lád együtt jöjjön Gunaras-für- dőbe. A nagyszülő reumáját tudjuk kezelni, a fiatalabb anyuka, aki két-három szülés után különböző süllyedési panaszokkal fordul hozzánk, itt gyógyulást remélhet. Más családtagok számára fitness­programot kínálunk. Tehát mi a családok összefogását sze­retnénk a programokkal segí­teni. így például Budapestre, Pécsre is szervezünk innen ki­rándulásokat, vagy megyén­kén belül a Sárközbe, Szek- szárdra, és sorolhatnám. Van olyan programunk is, mint például az „egy nap" falusi portán. Nagyon kedvelik ezt vendégeink. Lényegesnek ér­zem, amit Gelencsér József igazgató úr előttem szólva ér­zékeltetett, hogy egy kézben van a Gunaras-fürdő sorsa, és ez önkormányzati tulajdon. Tehát azok a kerítések, ame­lyek oly sokszor kerültek szóba Gunarassal kapcsolat­ban, most eltűnni látszanak. Decsi Kiss János (Folytatás az 1. oldalról.) Rikker István, a Szekszárdi Közúti Igazgatóság vezetője is szót kért, aki egyetértett illés László alezredessel abban, hogy az újságíró inkorrekt módon jelentette meg az ő ál­tala elmondottakat is. Tájé­koztatásul közölte, hogy a Közlekedési Minisztérium 1992-ben rendeletet hozott, mely szerint a 7-es és 75-ös út­ról hétvégeken kitiltja a nehéz járműveket. A 7-es főút for­galmának a lebonyolítására a 61-est jelölték ki, a végrehaj­tást a közút kapta. Elmondta, hogy rendszeresen ellenőrzik a forgalmat és a balesetek ala­kulását. A három év alatt a forgalom csökkent, ennek nö­vekedése azonban éjszaka ér­zékelhető. Hogy mit lehet tenni? Egy elterelő útszakasz megépítése megoldást jelen­tene, erre azonban nincs pénz. Megpróbálják mesterségesen visszafogni, lassítani a for­galmat, ilyen elemeket Dom­bóváron már alkalmaznak. S ha beválik, ezen az útszaka­szon is bevezetésre kerül. A tájékoztatókat követően a lakosság részéről záporoztak a kérdések, észrevételek. Fel­vetődött, hogy tisztában van­nak azzal, tenni nem sokat le­het, de évekkel ezelőtt már til­takozott a falu, s állandóan til­takozik most is. A leveleket elküldték hivatalos helyekre - így többek között Szekszárdi Közúti Igazgatóság is kapott ilyet -, de a tiltakozás nem tudni kinek a fiókjában, de el­süllyedt. A lakosság a tiltako­zását egy újabb aláírásköteg- gel pecsételte meg, amit sze­mélyesen adtak át a fórumon Rikker Istvánnak. Aztán kide­rült az is, hogy nemcsak a helybeliek tiltakoznak az ál­datlan állapot ellen, hanem többek között Dombóvár, At­tala, Csorna lakói is. Hogy mi­lyen tilalmi rendszabályok vannak a száguldozó jármű­vekkel szemben, erre Rikker István elmondta, a közutak forgalmát a közeljövőben újra vizsgálják, így a 61-es főút forgalmi rendjét is, és ennek megfelelően hoznak intézke­déseket. A sebesség csökken­tése megoldható, ellenőrzések mellett. Fölvetődött, hogy a házak megrepedtek, helyreál­lítását ki fogja kifizetni. Dombóvár rendőrkapitá­nya, dr. Kustra József az el­mondottakat kiegészítette, hogy a tiltakozást az önkor­mányzatnak kellene kezde­ményezni, akkor hathatósabb lenne. A községek fogjanak össze és ne önállóan próbál­kozzanak. Dr. Szabó Imre, or­szággyűlési képviselő, Dom­bóvár város polgármestere még hozzátette, feltételezése, hogy amikor a döntés meg­született a kamionforgalom el­tereléséről, akkor úgy látták, hogy erre a célra a 61-es főút a legalkalmasabb, mert egyik út sincs úgy kiépítve mint ez. Elmondta azt is, hogy a So­mogy megyei képviselővel fölvette a kapcsolatot, tárgyal­janak, megoldást keresve a problémára. Annak a lehető­ségét is megnézi, hogy a há­zak helyrehozatalához milyen alapból lehet a kárt megtérí­teni. Elhangzott egy olyan javas­lat a lakosság részéről, misze­rint hazánkban is be kellene vezetni azt a rendelkezést, ami nyugaton már jól bevált gyakorlat, hogy a kamionfor­galom este 22 órától másnap reggel 6-ig szüneteljen. Illés László alezredes a felvetésre válaszolva elmondta, hogy fo­lyamatban van nyugati min­tára a jogszabály kidolgozása, ami gyakorlatilag már majd­nem kész, csupán egyeztetés alatt van. A falugyűlés másik, szintén sok kapospulai családot érintő kérdésről, vagyis: legyen-e is­kola a településen, holnapi la­punkban olvashatnak.-p. téri­ük Az urak szerint tehát kollé­gám, Wessely Gábor óriási hibát követett el. Először is: bátorko­dott képviselni az állampolgár, sőt, úgy túnik, egy tekintélyes közösség nem éppen alaptalan panaszát. Másodszor: leírta a vá­laszt, úgy, ahogy a már említett urak megadták. Harmadszor: meg is jelent mindez a Tolnai Népújságban. Nem az a baj ugyebár, hogy a válasz nyegle, az állampolgárt lebecsülő, hanem az, hogy mindez meg is jelent. Nem az az inkorrekt, és keltett „köz­hangulatot", hogy a falu eddigi panaszait semmibe vették, hanem az, hogy miután a polgárok a Tolnai Népújsághoz fordultak, a lap vette a bátorságot és nyilvá­nosságra hozta panaszukat, no meg a hivatalok válaszait. Ráadá­sul pontosan, sőt, még műfajilag is hűen: szabadon elbeszélve, sze­rencsétlenül. Tudják, végül is őszintén örü­lök: kollégám pontos fogalmazása végül is lehetővé tette, hogy az ál­lampolgárok találkozhattak az ál­taluk finanszírozott hivatalok magas képviselőivel. Jut eszembe: talán mégsem bolondság az az öt­let, hogy a magyar parlamentben is szükség lenne az állampolgári jogok független szószólójára? Le­het, hogy erre a posztra kollégám sikerrel pályázhatna? Már amennyiben a lakosság válasz­taná. .. Kamarás Katalin főszerkesztő Mit jelent a kórházakban a gyógyszeráremelés? (Folytatás az 1. oldalról) „infúzióra" lesz szükségük, hiszen nem képesek tovább csökkenteni egyéb kiadásai­kat. Nem lényegtelen tudni a bonyhádi intézményről azt sem, hogy egyike az ország azon 21 kórháznak, amelyek a legkisebb támogatást kapják, vagyis az úgynevezett homo­gén betegségcsoportok gyó­gyítására - amit egységnyi gyógyításnak is neveznek - mindössze 23 ezer forintot kapnak, míg vannak kórhá­zak, ahol ez az összeg eléri a hetvenezer forintot is. Ennek oka a hajdani protek­cionizmuson alapuló támoga­tottságbeli különbségek örök­lésében rejlik, s az új népjóléti miniszterrel már felvették a kapcsolatot a hátrányos hely­zetben lévő kórházak vezetői. Ök ígéretet kaptak arra, hogy az intézményeket felzárkózta­tási program keretében ked­vezőbb helyzetbe juttatják a mostaninál. Az más lapra tar­tozik, hogy a felzárkóztatás nem a különbségek megszün­tetését, kiegyenlítését jelenti. Mindezek ellenére arra törek­szenek a bonyhádi kórházban, hogy a betegek semmiképp ne érezzék meg a mostani gyógy­szeráremelkedést. Vagyis - mint azt dr. Bűcs Gábor mon­dotta - amíg élnek és mozog­nak a kórház dolgozói, addig minden beteg megkapja, amire szüksége van. ni Sötétvölgyben is lebuktak az orvhalászok Addig jár a korsó a kútra míg el nem törik. Hát így járt az a három kakasdi fia­talember is, akiket 1994. jú­lius 16-án, éjjel egy órakor rajta csípett a rendőrség és a Sötétvölgyi Közalkalmazotti Horgászegyesület tagjaiból álló éjszakai ellenőrző bri­gád. Már a korábbi hetekben és napokban is észleltek gya­nús mozgásokat gépkocsi­val, kerékpárral, de az időzí­tés július 16-án volt a leg­megfelelőbb. Az említett időpontban a három fiatal­ember éppen a fürdőruhát cserélte civilruhára. A 12 méteres kerítőháló ki volt terítve a vízparton. A juta­zsákban ficánkoló halakat pedig a Trabant csomagtar­tóba akarták elhelyezni. Ez már nem sikerült. A rajtaka­pott orvhalászokat az elle­nőrzésben részt vett rendőr kollégák elszállították a bűn­jelekkel együtt a városi kapi­tányságra, további elszámol­tatás céljából. Reméljük, megkapják méltó bünteté­süket és egy időre elmegy a kedvük az ilyen éjszakai ki­rándulástól. Ha másoknak is kedve támad hasonlókra, ne mérgelődjenek, mert az őr­zést folytatják. HÍREK A MEGYÉBŐL Anna bál a vadászházban A Gyulaji Rt. Hőgyészi Erdé­szete a védnöke annak az Anna bálnak, mely július 23-án, azaz szombaton dél­után 18 órai kezdettel várja az érdeklődőket. A rendez­vény helyszíne Lengyel, az annafürdői vadászház. Pályázatot nyertek a nyugdíjasok A szekszárdi és szek- szárd-környéki tagság al­kotta Platán nyugdíjasklub már tavaly is részt vett egy olyan pályázaton, melynek eredményeként 10 ezer fo­rinttal gyarapodott a közös­ség. Idén a működés biztosí­tása érdekében ismét ezt a megoldást választotta a klub, s ugyancsak sikerrel: a na­pokban arról értesültek a nyugdíjasok, hogy a Lakite­lek alapítvány 10 ezer forint támogatást utalt át. A pénz­ből magnetofont szeretnének vásárolni az időskorúak, megoldva ezzel az ünnepé­lyes események hangosítását, valamint megörökítve az ál­taluk énekelt dalokat. Nagyüzem a falusi turizmusban A mindjobban kibontakozó falusi turizmus Zombán is érezteti jótékony hatását. A Szekszárd közelében talál­ható településen jelenleg há­rom családnál is nyaralnak külföldiek, német és lengyel vakációzok, s a mostani tíz vendégen kívül várhatóan mások is érkeznek a hónap végére. A turizmusnak és a visszajáró családoknak kö­szönhetően Zombán hagyo­mányt teremtenek, s hosszú­távú baráti kapcsolatok ala­kulnak ki. Véradás tartanak Pakson A Tolna Megyei Kórház és Rendelőintézet Vértranszfú­ziós Állomása július 19-én, azaz ma reggel 7 és délután 15 óra között véradónapot tart Pakson, az Atomerőmű Rt. orvosi rendelőjében. A vértranszfúziós állomás munkatársai várják mind­azokat, akik önzetlen részvé­telükkel hozzá kívánnak já­rulni a rászorulók zökkenő- mentes vérellátásához. Halála kétkerekű torpedóval A kétkerekű torpedó, azaz a nagyteljesítményű motorke­rékpár tegnap ismét halált okozott. V. T. bátaszéki lakos reggel hét óra előtt pár perc­cel az általa vezetett, s a tu­lajdonát képező Suzuki mo­torkerékpárral előzés közben összeütközött a vele szemben haladó IFA tehergépkocsival. Az ütközés következtében V. T. a helyszínen életét vesz­tette. Nagyon fiatalon, mind­össze huszonhárom évesen halt meg. A tárgyalóteremből Életfogytiglan fegyházban A Tolna Megyei Bíróság dr. Vass Gábor vezette büntető­tanácsa előtt három fiatal férfi állt: Rupa István, Berger Jó­zsef, és Rupa Géza. Magyará­zat nincs. Nem akarják, s nem is tudnák megmagyarázni, hogy miért öltek meg két öreg embert. Miért és hogyan történhe­tett meg, hogy Berger József emberi mivoltából teljesen ki­vetkőzve úgy megtapossa a második áldozatot, hogy va­lamennyi bordája, szegy­csontja is eltörött. Mindkét ál­dozat olyan körülmények kö­zött élt, hogy jelentős zsák­mányra aligha számíthattak. Bár mennyivel magasabb- rendű morálra vallana, ha mil­liók reményében ölnek? Ők persze szemlátomást nem töprengenek sem jogi, sem morális problémákon. Egyik-másik tárgyaláson időnként el-el vigyorodtak. Nyugodtan hallgatták az ítéle­tet is, pedig a börtönben azt beszélték, hogy az ítélethirde­téskor vér fog folyni, de semmi sem történt. Á három férfi úgy látszik, csak akkor nagy fiú, ha biztosan ők az erősebbek. A bíróság előtt csak tagadásra tellett tőlük. Visszavonták a részletes, be­ismerő, sőt feltáró vallomásu­kat is, hiszen csak a második, Tolna megyében elkövetett gyilkosságon buktak le. A kihallgatások során - köztük az ügyészin is - ható­sági tanúk jelenlétében, ön­ként és részletesen elbeszélték az első gyilkosságot, amit 1991.ben követtek el Sárke- resztúron, ahol az idős asz- szony fejét - miután leütötték - mindenféle ronggyal teker­ték be. Lassan halt meg az ál­dozat, egyre fogyott a szerve­zetéből az oxigén. A Tolna megyei rendőrök­nek fogalmuk sem volt az előző gyilkosságról. Csak a tettesek ismerhették a részle­teket. Más bűnügyek esetében egy rablás körülményeit rész­letesen ismertetjük, hiszen sú­lyos bűncselekményről van szó. Ebben az esetben - úgy­szólván szót sem érdemel a dolog. Hogy többszörös visz- szaesők, hogy az amnesztia érvényét veszíti régebbi ügye­ikben, csupán színezi azt, hogy hárman együtt kimerí­tették az emberölés minden minősített esetét. Nyereség- vágyból, aljas indokkal, külö­nös kegyetlenséggel, több emberen, társtettesként követ­ték el bűncselekményeiket. Rupa Istvánt és Berger Jó­zsefet halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházra ítélte a bíróság maximális, tíz évi időtartamra eltiltva őket a közügyek gyakorlásától. Rupa István, esetében huszonöt, míg Berger József esetében húsz év múlva kerülhet elő­ször szóba a feltételes sza­badlábra bocsátás. Rupa Gé­zát a bűncselekményekben való részvételének arányában, tizenhárom évi fegyházra ítélte a bíróság. Dr. Vass Gábor az ítélet in­dokolásában elmondta, hogy a két életfogytigra ítélt eseté­ben a büntetés célja nem lehet más, mint a társadalom vé­delme. Enyhítő körülmények nincsenek. Az eltartásra szo­ruló kiskorú gyermekeket sem lehet ide sorolni: róluk eddig sem gondoskodtak. Súlyosító körülmény viszont, hogy el­szaporodtak a durva, erősza­kos bűncselekmények, bele­értve az emberölést is. Az íté­let nem jogerős, a vádlottak és védőik fellebbeztek. Ihárosi Ibolya

Next

/
Thumbnails
Contents