Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-16 / 166. szám
1994. július 16., szombat GAZDASAG KÉPÚJSÁG 5 Új földtulajdonosok figyelmébe! A vízzel gazdálkodni kell! Mi lesz a sorsuk a devizaszámláknak? A címben foglalt felszólítás nem az ivóvízfogyasztására vonatkozik, hanem hazánk szélsőséges időjárásából fakadó aszályos és csapadékos évek rendszertelenségének áthidalására. Vagyis: amikor a belvizek árasztják a területeket, és akkor, amikor szárad- tan kiáltanának esőért. A káros vizek elvezetése, a hasznosak megőrzése, csak összehangolt, szakszerű, tervezett munkával valósítható meg. A vízgazdálkodási társulatokat is érintette a társadalmunkban lezajlott privatizációs folyamat. E változásról beszélgetünk Huth Józseffel, a Szekszárd-Paksi Vízitársulat igazgatójával. — A társulatunk közigazgatási területe, amit a földhivatal nyilván tart, 216 ezer 612 hektár - kezdi a beszélgetést Huth József. Társulatunk tagjai korábbi években 197 ezer 546 hektár után fizették be az érdekeltségi hozzájárulást. Jelenleg 126 ezer 882 hektár tulajdonosának vagy használójának ismert a neve, akikkel kapcsolatban állunk. — Mi történik a különbséggel? — Az Országos Vízügyi Főigazgatóság egy nyüt levélben fordult hozzánk, hogy ezzel keressük meg a környezetünkben levő érdekelteket, és próbáljuk meg az erőket koncentrálni, a feladatokat összehangolni. Keressük a földtuA vendéglátóiparban a cukrászati készítmények minősége és az értékesítés színvonala az utóbbi időben érezhetően javult, és a hidegkonyhai termékek forgalmazása is többé kevésbé megfelel az előírásoknak. A cukrászati és hidegkonyhai termékek forgalmazását a közelmúltban vizsgálta a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség. Az ellenőrzés összegzése szerint mind a cukrászkészítmények, mind a Megyénkben befejeződött az 1993. évi személyi jövedelemadó bevallások átvétele és feldolgozása. Az APEH Tolna Megyei Igazgatóságának számítógépes adatai szerint 1994. május végéig 54.456 db bevallást vett nyilvántartásba az elsőfokú adóhatóság. A visszaigénylési jogosultságot tartalmazó bevallások száma 19.268 db, ami a bevallások 35,4 százalékát jelenti. A visz- szaigényelt adó összesen 191,2 millió forint, egy főre vetítve átlagosan 9.923 forint. A kiutalásra került visszatérítéseket az adóhivatal a törvényben előírt 80 napon belül postázta az adózók címére. Az eddig kiutalásra került 30 napon túli visszatérítések száma 405 db, ami az összes visszaigényléses bevallás 2.1 százaléka. A 30 napon túli visszatérítések esetében az adóhivatal késedelmi pótlékot fizet a jogosan visszaigényelt összeg után. Az összes feldolgozott bizonylat 46 százaléka, vagyis 25.028 db valamilyen oknál fogva hibás. Az elkövetett hibák igen jelentős hányada figyelmetlenségre vezethető vissza. A legjellemzőbb hibák közül néhány a teljesség igénye nélkül: - aláírás hiány, azonosító hiány vagy hiba, - adószám elhagyás vagy megszűnt adószám beírás, - visz- szaigénylésnél az elszámolási számlaszám hibás, - a munlajdonosok jegyzékét, ami a földhivatal nyilvántartásából ismert, bár még nem tudnak név szerinti adatokkal szolgálni. — Az ország egész területén működnek vízgazdálkodási társulatok. Ezek szervezeti felépítéséről mit kellene tudni? — A vízgazdálkodási társulat működése jogilag szabályozott, önkéntesen létrehozott demokratikus szervezet. Ebben a tagok a vízgazdálkodással kapcsolatos érdekeiket érvényesítik. Az irányító szervezetet a tagok maguk közül választják, és minden jelentős kérdésben a tagok ösz- szessége, a taggyűlés dönt. Ez a szervezet ad lehetőséget arra, hogy a társulatban tömörült tagok az állam segítségét is igénybevéve, saját kezükbe vegyék a vízzel kapcsolatos problémáik megoldását. A vízgazdálkodási társulatok között a vízi közművek is szerepelnek. A vízitársulatok a csapadékvízzel foglalkoznak, tehát az ő, vagy pontosabban a mi társulatunk tevékenysége nem terjed ki az ivóvízre. A törvényi szabályozás ezt közös pontokban említi, és víz- gazdálkodásról beszél. — A vízgazdálkodás csak úgy eredményes, ha a szomszédos földtulajdonosok egyetértéssel közreműködnek. A csapadék nem ismer határokat. Ez feladatokat is megfogalmazhat? — Egyértelmű, hogy csak az érintettek közreműködéséhidegkonyhai termékek előállításának személyi és tárgyai feltételei általában biztosítottak. Nem ilyen megnyugtatóak azonban az élelmezésegészségügyi körülmények. A korábbi vendéglátó vállalatoktól átvett nagyüzemi termelőhelyeken elhasználódott gépparkkal, elavult, igénytelen berendezésekkel dolgoznak. Sok esetben szabálytalanságokat tapasztaltak az ellenőkáltató adószámának feltüntetése, - sortévesztés, az „ösz- szesen" sorokat kitöltetlenül hagyják, - számolási hiba miatt tévesen állapítják meg az összevont jövedelem és az összes levonás különbözetét, így helytelen az adóalap megállapítása, - a fizetendő adó és a visszajáró adóelőleg sorok felcserélése, - mellékletek hiánya, stb. A visszaigénylési jogosultságot tartalmazó bevallások jelentős részénél élt az adóhatóság az azonnali ellenőrzés lehetőségével. Az ellenőrzésre leválogatott 442 db bevallásból 335 esetben iratbetekintést végeztünk az adózók könyvei, nyilvántartásai és bizonylatai között. Iratbetekintéssel szűnt meg az eljárás 245 esetben, míg 90 bevallással kapcsolatosan adóellenőrzést végeztünk. Ennek eredményeként mintegy 2,5 millió forint visszaigénylést jogosulatlannak állapítottunk meg és visszatartottuk az ösz- szegek kiutalását. Amennyiben a megállapított adókülönbözet nem haladta meg az 50.000 forintot, az adózókat jegyzőkönyv útján önellenőrzésre szólítottuk fel, amit 60 napon belül kellett teljesíteni. Jelenleg a határidők betartását és a benyújtott önellenőrzéseket vizsgáljuk. APEH Tolna Megyei Igazgatósága dr. Hózsa István vei érhetünk el eredményt. Az érdekeiket figyelembe kell venni. A feladatok ellátásához szükséges erőforrások is könnyebben megteremthetők, összefogással. — A szükséges költségek egy részét az érdekeltségi hozzájárulások fedezik? — Igen. Ezért tartjuk fontosnak, hogy az új tulajdonosok minél előbb társuljanak, hogy a szükséges munkák elvégzését ne akadályozza például az, hogy valaki nem egyezik bele a földterületén történő bármilyen vízelvezetési munkába. A szükséges költségeket azoknak kell kifizetni, akik az érdekeltségi területen ingatlannal rendelkeznek, vagy azt használják. Az érdekeltségből természetesen az állam is részt vállal. — Az érdekeltségi hozzájárulás kötelező. És mi történik akkor, ha valaki nem fizeti? — Adók módjára behajtható, vagy az ingatlan ezzel megterhelhető. Úgy gondolom, ha valaki igazán tulajdonosa akar lenni a birtokának, akkor az aktív szereplője is lesz a társulatnak. — Ha az új tulajdonosok részletesen akarnak tájékozódni a társulati tagság lehetőségeiről, keressenek bennünket Szekszárdon, a Szekszárd-Paksi Vízitársulat központi irodájábam, Szekszárdon, a Bogyiszlói úton. rök a tárolási körülményekben, annak ellenére, ahogy a legtöbb termelő üzemben kellő mennyiségű hűtő és hűtőkamra áll rendelkezésre. A gépek, eszközök sok helyen piszkosak. A cukrászatokban általános gyakorlat a szabálytalan mosogatás. A hideg- konyhai készítmények alapanyagai több helyütt túllépték a fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési határidőt. Ám ennél súlyosabb szabálytalanságokra is fény derült: találtak kész hidegtálakat, zöldségekkel együtt tárolva. Veszélybe kerülnek-e a lakosság devizaszámlán tartott megtakarításai? A kérdést sokan már akkor föltették, amikor még csak körvonalazódott az MSZP-SZDSZ-kormány létrejöttének lehetősége - szocialista kormányfővel és pénzügyminiszterrel. Valószínűleg azért, mert akadnak, akik úgy vélik: a szocialisták vezette kabinet hajlamos lehet arra, hogy az ország megromlott teljesítmény-mérlegét megpróbálja a devizában takarékoskodók rovására helyrebillenteni. Mindjárt elöljáróban érdemes leszögezni, hogy e feltételezésnek nincs reális alapja. A devizaszámlák intézménye már jóval a rendszerváltás előtt meghonosodott. A nyolcvanas évek elején, súlyos napi külföldi fizetési gondok közepette sem nyúlt a vezetés ezekhez a számlákhoz, amelyeknek kezelése és felhasználhatósága egyébként a Grósz- és a Németh-kormány idején folyamatosan liberalizálódott. A lakossági devizaszámlák intézménye - és általában a lakosság valutaellátásának bővítése - a forint konvertibilitását elősegítő eszközök közé tartozik. Már csak azért is, mert a gazdaságirányítás régi tapasztalata: a konvertibilitáshoz vezető utat csak úgy lehet végigjárni, ha annak bizonyos előnyeit a lakosság közvetlenül is érzékeli. A devizabetét pedig olyan megtakarítási forma, amely megfelel az értékállandóság követelményének, sőt azok igényének is, akik a forint-kamatnál nagyobb jövedelemre kívánnak szert tenni. Az elmúlt években a kormányzat iránti bizalom sajátos fokmérőjévé vált, hogy miként kezeli a devizabetéteket. E betétek helyzete már-már a megtakarítások egészének megítélését, sorsát befolyásolja. A deviza- és forintbetétek arányának alakulása például hitelesen jelzi a pénzügyi kormányzatnak, hogyan vélekednek a megtakarítók a forint-kamatokról. Ha ez utóbbiak mértéke nem haladja meg az inflációs rátát, akkor a devizabetétek nőnek jobban - ha pedig a kettő aránya megfordul, akkor a forintbetéteké. Ezt a bizalmi jelképet és gazdasági „mérő-ónt" nem áldozza föl egyetlen reális gazdaságpolitikát folytató kormányzat sem - még a legnagyobb likviditási nehézségek közepette sem - egy tál lencséért, vagyis mondjuk nepizetközi pénzügyi helyzetünk átmeneti jobbításáért. Tegyük hozzá, hogy az ország jelentős, akár féléves import finanszírozására is elegendő devizatartalékai egyértelműen bizonyítják, hogy nincsenek likviditási feszültségek, amelyek akár csak ürügyként is szolgálhatnának a devizabetétekkel kapcsolatos megszorításokra. Bármilyen efféle intézkedés - biztosan állítható - huzamos időre aláásná a pénzügyi vezetés és a kormány iránti bizalmat. Ugyanakkor nem jelentene valóban gyógyító orvosságot, legfeljebb időleges fájdalom- csillapítást a gyöngélkedő export-importnak vagy a külföldi szolgáltató tevékenységnek. Korlátozó intézkedés esetén számolni kellene továbbá a befolyásos külföldi pénzügyi körök rosszallásával és kedvezőtlen reagálásával is. Joggal juthatnának arra a következtetésre, hogy nemigen bízhatnak meg olyan kormányzatban, amely saját polgárai iránt sem lojális. Vagy arra, hogy nem tekinthető őszintének a konvertibilitásra való törekvésünk, ha pénzügyi területen nem közelítünk a kívánt célhoz, inkább távolodunk tőle. Összegezve tehát: nagyon sok gyakorlati, racionális érv szól a devizabetétek biztonságának megőrzése mellett - s egy sem ellene. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 154,62 157,62 ausztrál dollár 73,07 74,41 belga frank (100) 310,08 315,58 dán korona 16,25 16,55 finn márka 19,28 19,62 francia frank 18,62 18,96 görög drachma (100) 42,14 42,94 holland forint 56,94 57,98 ír font 152,37 155,17 japán yen (100) 100,91 102,77 kanadai dollár 71,66 73,18 kuvaiti dinár 334,57 341,23 német márka 63,83 65,03 norvég korona 14,58 14,86 olasz líra (1000) 64,19 65,41 osztrák schilling (100) 007,46 924,16 portugál escudo (100) 62,24 63,28 spanyol peseta (100) 77,23 78,69 svájci frank 75,73 77,05 svéd korona 12,76 13,00 USA dollár 99,12 101,12 ECU (közös piac) 122,09 12433 Változatok a vásárlók átejtésére Egyelőre csak ábránd a kereskedelmi morál érzékelhető javulása. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint hiába bővült a választék, erősödött a versenyfutás a vevők kegyeiért - tovább élnek, sőt terjednek a vásárlók megkárosításának bevált régi és új formái. A pontatlan mérés és számolás „ősi" és a helyszínen tetten érhető módszere mellett sajnos egyre inkább polgárjogot nyer az olyan károkozás, amelyet csak jóval a vásárlás után veszünk észre. Ilyen például a manipuláció a jótállási jeggyel. Vannak árusítóhelyek, ahol előszeretettel „elfelejtik" mellékelni a termékhez a dokumentumot - s ha ezt csak távozás után vesszük észre, hiába reklamálunk. Az sem ritka, hogy a jótállási jegyet hibásan töltik ki; ezzel azután később hiába próbáljuk érvényesíteni garanciális igényünket - a jegy érvénytelen. .. Előfordulhat másfajta „tévedés" is: a hivatalos garanciális idő módosítása, mondjuk 6 hónapról 3 hónapra vagy 1 évről fél évre. (Az efféle változtatásnak, „véletlen" elírásnak szinte kivétel nélkül a vásárló látja kárát.) A tapasztalatok szerint ezzel leggyakrabban a ruha- és cipővásárlásoknál próbálkoznak az ügyeskedők. Á portéka kiválasztásakor fokozottan ügyeljünk a zárjegyekre és az üvegcímkékre. A kereskedés vámszedői ugyanis mostanában nem elsősorban a terméket, hanem ezeket a jelöléseket hamisítják. A zárjegy valódiságát egyébként egy egyszerű UV-lám- pával könnyű ellenőrizni; a címkéről pedig általában ránézésre is megállapítható, hogy eredeti vagy sem - a géppel ragasztott feliratok ugyanis szabályosak, egyenesek, egyforma magasságban vannak. A hamis címkéket viszont kézzel ragasztják, ezért többnyire ferdék, gyűröttek. Erre azért is jó odafigyelni, mert sokszor a kétes csomagolás minőségileg kifogásolható élelmiszereket rejt. Legyünk óvatosak az olyan élelmiszer-cikkekkel is, amelyeknek dobozán olvashatatlan a szavatossági idő. Bevált módszere ugyanis a régi, lejárt szavatosságú portéka értékesítésének, hogy az árcédulát ráragasztják a feliratra, s így csak a felbontás után derül ki, hogy esetleg gyatra minőségű, fogyaszthatatlan árut sóztak ránk.- bizsu - Ferenczy Europress Bácskai Tamás Ferenczy Europress pro és kontra EXPO: Tagadhatatlan, hogy a belpolitikai erőviszonyok átrendeződése nyomán az épülő lágymányosi vásárváros alatt kissé megingott a szilárdnak hitt talaj. Fölújultak az Expo körüli viták, pro és kontra sokféle érv és álláspont lát napvilágot. Ezért a világkiállítás ügyeivel „hivatalból" foglalkozó néhány szakember véleményét kértük az alapkérdésről: legyen vagy ne legyen Expo. Kassai Róbert, a Világkiállítási Fórum elnöke: — A számok önmagukért beszélnek. Napjainkig hatvanöt ország válaszolt a meghívásunkra: 8 kinevezte a kormánybiztosát, 21-ben a részvételről végleges elvi döntés született, 13 már területet is igényelt, s mindössze 9 reagált negatívan az invitálásra. Jelzi a külföld várakozását és bizalmát, hogy a tavasszal meghirdetett munkaértekezletünkre 43 ország küldte el képviselőjét, akik megtekintették a területet és az előkészületeket. Ha ehhez hozzáteszem, hogy mintegy 12-15 millió látogatóra számítunk, ami nemcsak az anyagi bevétel, hanem nemzetközi hírnevünk szempontjából is jelentős, egyértelmű, hogy az Expóra szükség van. Németh Ferenc, az Expo kapcsolódó rendezvényeinek igazgatója: — A világkiállításhoz közvetve-közvetlenül kapcsolódó rendezvények megmozgatták az országot: 1163 pályázat érkezett a Világkiállítási Irodához. Falvak, városok, régiók sokasága dolgozta ki sok ötlettel, nagy körültekintéssel a javasolt rendezvények terveit. A szakzsűri eddig 75 pályázatot fogadott el - ezek a programok megkapják majd az Expo Kísérőrendezvénye, címet és helyet kapnak a világkiállítás műsorfüzetében. De a bíráló bizottság még messze van munkája befejezésétől. — Mindez csupán adalék a seregszemlére való készülés hangulatáról és felhajtó erejéről, amit semmiképp sem volna szabad veszni hagyni. Tóth Sándor (MSZP), a parlament gazdasági bizottságának tagja: — Ez az Expo már nem az az Expo, amiről korábban szó volt. Annak idején a külföldi és a hazai tőkét bevonó, vállalkozói világkiállítás terveit támogattuk - most viszont minden jel szerint alapvetően költségvetési forrásokra épülne a 96- os rendezvény. Ezt és sok egyéb tényezőt mérlegelni kell. Köztük azt is, hogy itt egy sor olyan infrastrukturális beruházásról van szó, amely mindenképp gazdagítja Budapestet. — Jómagam bízom abban, hogy nem olyan sötét az összkép, mint amilyennek a különféle hírek alapján tűnik, s egy kissé szerényebb, de sikeres világkiállítást rendezhetünk. Tardos Márton (SZDSZ), a parlament gazdasági bizottságának elnöke: — Nem tartom szerencsésnek a világkiállítás jelentőségének lebecsülését, de ártalmasnak vélem a túlértékelését is. Nyilvánvalóan tekintetbe kell vennünk, hogy 96-ban lesz államiságunk 1100. évfordulója, s annak eseménysorozatát együtt kell kezelnünk a világkiállítással. — Tiszta kép kell arról, mit költöttünk eddig, hol tartanak a beruházások, milyen infrastrukturális építkezések szükségesek még és ezek mennyi költségvetési támogatást igényelnek. — Ha mindez világosan kirajzolódik, akkor mérhető fel, milyen anyagi-erkölcsi károkkal járna, ha lemondanánk az Expo megrendezéséről, illetve, hogy milyen költségvetési hozzájárulás kellene egy szerény, nem hivalkodó, de eredményes megvalósításhoz. — Ez a két „tétel" kerül a mérleg serpenyőjébe. Azt e perben senki nem tudhatja, merre billen majd a mérleg nyelve. Koós Tamás Ferenczy Europress Decsi Kiss János A cukrászdák ellenőrzése Az 1993. évi személyi jövedelemadó bevallások feldolgozása
