Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-13 / 163. szám
1994. július 13., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC »ÚJSÁG 5 A Tolna iffiőVH Kereifcgdeüni b» HÍREI Partnerparti a Zágrábi Őszi Vásáron Az 1994. szeptember 12-14. közötti Zágrábi őszi Vásáron üzletember találkozót szerveznek 1994. szeptember 13-án kedden 12 órakor. A partnerpartira a Horvát kamara, az MGK Alpok-Adria irodája, valamint a zágrábi kirendeltség segítségével hívják meg - a magyar vállalatok jelentkezése alapján - az érdeklődő horvát, szlovén, észak-olasz és osztrák cégeket. Jelentkezni 1994. július 25-ig a kamaránál beszerezhető jelentkezési lapon lehet. Magyar bemutató Jekatyerinburgban Jekatyerinburgot a magyar gazdaságirányítás jelentőségének megfelelően kiemelt régióként kezeli Oroszországon belül. A magyar megjelenés célja, hogy az Uráli Körzet üzleti köreihez közelebb hozza a magyar vállalatokat annak érdekében, hogy a korábbi piaci pozíciókat sikerüljön visszaszerezni, illetve az újonnan alakult fejlődő vállalkozások bemutatkozzanak. A szeptember 6-tól 9-ig tartó kiállítás átfogó jellegű, a következő gazdasági ágazatokat kívánják bemutatni: élelmiszeripar, fogyasztási cikkek, könnyűipar, gyógyszeripari és gyógyászati termékek, orvosi felszerelések, járműipar, gépiar, vegyipar. Jelentkezni lehet: Studio Nova Budapest, Bartók B. u. 92r94. 1113, Tel: 267- 1239. Fax: 186-8635. Jelentkezési határidő: 07.20. Magyar bemutató Krasnodarban, 1994. szeptember 20-23. A Kubany térség központja, Krasnodar, 620 ezres lakosú iparváros. Bár a terület agrárorientáltságú, eszközellátottsága viszonylag elmaradott, nagyobb mértékű beruházások szükségesek. A Kubanyi területen ez lesz hazánk első önálló megjelenése, a lehetőségek még szinte korlátlanok. A bemutatni kívánt gazdasági ágazatok: - mezőgazdasági termelési rendszerek, technológiák, vetőmagvak, szaporítóanyagok, növény- védelem, növénytermesztési és állattenyésztési berendezések, tárolási- és takarmányelőállítási technológiák, állatgyógyászati készítmények, mezőgazda- sági termény- és élelmiszerfeldolgozó berendezések, építészettel kapcsolatos szellemi export, gyógyszeripar, gyógyászat. Jelentkezni lehet Studio Nova Budapest. Határidő: 1994. 07.20. Kiállítás Nizhny Novgorodban, 1994. november 16-20. A helyi igényeket és piacot felmérve a kiállítás tematikája a következő: élelmiszer- ipar, fogyasztási cikkek, gyógyászati eszközök, gyógyszeripar, járműipar és beszállítók, gépipar, szállítmányozás, szórakoztató elektronika, vegyipar. Határidő: július 20. Studio Nova Bp. Francia szakértői segítsége kérhető Az ECTI nevű francia egyesület és az Európai Unió között megállapodás jött létre. Ennek értelmében azok az 500 személynél kevesebbet foglalkoztató magyar ipari vállalatok, amelyeket már privatizáltak, vagy privatizációs folyamatban vannak, különösen előnyös körülmények között kérhetik az ECTI szakértőinak közreműködését bármely gazdasági ágban. A vállalatok csak az ECTI tanácsadók Magyarországon belüli utazásait és helyi tartózkodási költségeit kötelesek fizetni. A Franciaország és Magyar- ország közötti oda- és visz- szautazás költségeit az Európai Unió vállalja magára. Érdeklődni a kamaránál lehet. Egy tolnai vállalkozó évfordulója „Emberismerettel, alázattal szorgalommal” Aki Link Józsefné tolnai bútorboltjába betér - akár konkrét vásárlási szándékkal, akár csak egy kis nézelődésre -, elsőként is azt állapíthatja meg, hogy őt itt várták. Link Józsefné ugyanis azon kereskedők közé tartozik, akik nemcsak a bőséges, szemrevaló és minőségi áruválasztékra lehetnek büszkék, hanem arra is, hogy vevőiket kulturált, körültekintő kiszolgálásban részesítik. S bár az üzleti morál ebbe az irányba tendál, azért még nagyonis példaértékű az ő eladói stílusa.- Öt éve nyitotta meg az üzletet. Abban az időben sokan próbálkoztak, sajnos inkább kevesebb mint sok sikerrel. Ön mire alapozta az üzletet? Laikus szemmel nézve jó alap lehetett, hisz nemcsak helyből de az egész környékről ide „csábította” a vevőket?- Öt évvel ezelőtt az építőiparban adminisztratív munkakörben dolgoztam. A férjem akkor már 15 éve a bútorgyárak garanciális kárpitjavítását végezte. Mindig vele mentem, s amíg ő a javítást csinálta én a jegyzőkönyvet vettem fel. így ezek a közös munkák hozták, hogy szinte észrevétlenül megismerkedtem, megtanultam a bútorgyártás jó és rossz oldalait, a bútorok összeállításának, kárpitozásának hiányosságait, erősségeit. Ami legalább ennyire fontos: az utak során megismerkedtem azokkal, akik ezeket a bútorokat gyártották, gyártják.- Közben azonban munkanélküli lett . . .- így még több időm maradt, még többet segíthettem a férjemnek. Abban az időben a Tolnán működő bútorboltnak rosszul ment, s bezárták. A két dolog, tehát az én munkanélküliségem és a bolt bezárása adta az ötletet, hogy jó lenne nekem itt Tolnán egy bútorboltot nyitni. Felvettem az újrakezdési kölcsönt, béreltem egy üzlethelyiséget, s először csak ülőgarnitúrákkal, kárpitozott bútorokkal, lakásfelszerelései kezdtem, később bővítettem a választékot, s ma már szekrénysorokkal, hálószobabútorokkal, komplett garnitúrákkal várom a vevőket.- Tehát ha valaki bemegy az üzletbe s a segítségét kéri ilyen vagy olyan szoba berendezésére, mindent egyhelyen Önnél meg tud vásárolni?- Ennél sokkal több, amit a vevőnek nyújtani tudok. Rengeteg prospektus áll a rendelkezésünkre, amiből választhatnak, ahol a méret a szövetválaszték szinte korlátlan. Ha a vevőnek megtetszik a boltban egy termék, ám úgy érzi, tapétájához, padlószőnyegéhez egy másik színű kárpit* jobban menne, akkor azt kiválaszthatja. Ezeket a megrendeléseket a gyártól közvetlenül a vevő lakásáig ingyen szállítjuk.- Mi történik ha egy garnitúrából csak egy-egy darabra van szüksége a vevőnek?- Természetesen, ha van raktáron, azonnal megveheti, ha nincs, a legrövidebb időn belül szállítjuk a számára.- Kik alkotják a vevőkört?- Nagyon büszke vagyok arra, hogy ezalatt az öt év alatt rengeteg törzsvásárlója lett az üzletemnek. Nemcsak Tolnáról, hanem más településekről is jönnek. Ez azért fontos, mert rajtuk keresztül érzem, hogy az előző vásárlásokkal megvoltak elégedve, ezért térnek vissza hozzám. Sok új vásárló jön azzal, hogy egy régi vevőm ajánlotta számára a boltot. Ez is nagyon jó érzés.- Az üzletnek van egy minden más üzlettől eltérő remek, s a vevők részére - a bútorok minőségét tekintve - óriási biztonságot jelentő szolgáltatása ...- Minden, az üzletben kapható árunak a férjem a garanciális javítója. Az ő szakmai tapasztalata, s az, hogy minden bemutatón ott vagyunk, hogy követjük a legújabb irányzatokat - bár nagyon sok időt és energiát igényel - a vevők megtartása, s az új vevőkör kialakítása szempontjából elengedhetetlen. A férjem emellett kívánságra régi garnitúrák áthúzását is elvégzi.- Milyen anyagból készülnek manapság a divatos kárpitok?- Korábban az egyszínű plüss volt a divat, most a pamut. Előtérbe kerültek a variációs lehetőségek, a praktikum és a minőség.- Az üzletben Ön várja a vevőket. Hogyan győzi egyedül?- Jó memóriával, emberismerettel, alázattal, szorgalommal. így foglalhatnám össze. Azért még hozzáteszem, hogy nem tudnám senkire rábízni az üzletet, mert imádom a kiszolgálást. Sas Erzsébet < . Jggg ^ 10 II ■ , ' 'Mi: 4 -: * ' ' . . 67/1994. (V. 4.) Korm. rendelet az egyes tevékenységek környezeti hatásvizsgálatának átmeneti szabályozásáról szóló 86/1993. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 47. szám). Módosult a környezeti hatásvizsgálat-köt'eles tevékenységek listája. 1994. évi XLIX törvény az erdőbirtokossági társulatról (Magyar Közlöny 49. szám). Az erdőbirtokossági társulat az erdő művelési ágban nyilvántartott, egy vagy több földrészlet tulajdonosai által az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő, valamint az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására létrehozott - jogi személyiségű - gazdálkodó szervezet. A törvény szabályozza az erdőbirtokossági társulat alapítását, szervezetét, működését, a társulat és tagjai jogait, kötelezettségét, felelősségét, a társulat gazdálkodását, szervezeti változásainak formáit, valamint törvényességi felügyeletét. MVA-hírek A PHARE Hitelprogram a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tervei szerint 1995. I. félévéig bevezetésre kerül az ország minden megyéjében és Budapesten is. A jelenleg 6 megyében - köztük Tolnában - működő konstrukció szeptembertől újabb 7 megyében hozzáférhető lesz a vállalkozók számára. A folyósításra legalkalmasabb bankfiókok kiválasztására az MVA pályázatot írt ki. 1994.július első felében tesztelésre, majd második felében telepítésre kerülnek a Menedzsment Információs Rendszer I. fázisának programjai több mint száz végponton. Szekszárdon június 7-én ért véget a kétnapos nagysikerű Válságmenedzselési tanfolyam, amelyet a Vállalkozói Központ a Magánvállalkozásokat Éejlesztő Központtal közösen szervezett. A tanfolyam elvégzését igazoló angol nyelvű diplomát 36 Tolna megyei vállalkozó vette át. A május végén megnyílt szekszárdi inkubátorház iránti nagy érdeklődés miatt a Vállalkozói Központ úgy döntött, hogy a helyhiány miatt kiszorult vállalkozóknak az Ügyfélszolgálati Iroda régi épületében ad helyet. A központ itt az ínkubátorház hasonló feltételeket biztosít a fiatal vállalkozások számára. Még egyszer a bejelentési szabályokról A szeptember 15-17 között megrendezendő Vállalkozásfejlesztési Szakmai Napok programjának része lesz a Falusi Turizmus Országos Szövetségének kihelyezett elnöki ülése, melyet számos, a témához kapcsolódó előadás és tanácskozás kísér. Június 22-én ülésezett a Tenderbizottság, ahol többek között ismét alkalmasnak találtak egy fejlesztési tervet 500.000 Ft-os kamatmentes hitel odaítélésére. Ezzel a most lezárult 2. negyedévben összesen 4 vállalkozás részesült a félmillió forintos kamatmentes visszatérítendő fejlesztési támogatásban. Nőtt az állami cégek vesztesége A bejelentés szabályainak legjelentősebb változásai a következők: A hatályos törvényi előírások szerint az önadózásra kötelezett adózónak a bevétel-, jövedelemszerző tevékenység megkezdésétől, illetőleg a más okból bekövetkező adókötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül kell nyilvántartásba vétel végett bejelentését (első alkalommal bejelentkezését) megtennie az illetékes állami vagy önkormányzati adóhatóságnál. A módosítás a bejelentési kötelezettség előírásánál az egyéni vállalkozói igazolványhoz, illetőleg cégbejegyzéshez kötött tevékenységet folytatóknál előrehozza a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentés alkalmával kiadott adószámot a vállalkozói igazolványba, illetőleg a cégnyilvántartásba is bevezetendő adatként írja elő. Az egyéni vállalkozói igazolványhoz vagy cégbejegyzéshez kötött tevékenységet csak adószámmal is rendelkező vállalkozások végezhetnek. Mivel az 1994. január 1-jétől életbe lépő módosítás csak a hatálybalépést követően létrejött vállalkozásokra írhatja elő azt a kötelezettséget, mely szerint az igazolvány kiadásához szükséges, illetőleg a cégbejegyzés iránt előterjesztett kérelem-nyomtatványt előzetesen az adóhatóságnál kell bemutatni, a törvénymódosítás átmeneti szabálya a már vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozókat 1994. június 30-ig terjedő határidővel kötelezte, hogy adószámukat a vállalkozói igazolványt kiállító ön- kormányzat jegyzőjével jegyeztessék be az igazolványba. A cégbejegyzéshez kötött vállalkozások esetében az adószámot ugyanezen időpontig az állami adóhatóság küldte meg a cégnyilvántartást vezető cégbíróságnak. A bejelentés megváltozott szabályai a bejelentendő adatok körét is kibővítik. Az eddigiekhez képest nemcsak a képviselő nevét kell az adóhatóság tudomására hozni, hanem a vezető tisztségviselők nevét és lakóhelyét is. Az ügyvezető(k), igazgató(k) személyi adatait azért kell a törvény alapján nyilvántartania az adóhatóságnak, hogy érvényesíteni tudja a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezését. Eszerint kizárja magát a gazdasági társaságnál a tisztségviselés lehetőségéből az, aki olyan cégnél töltött be ilyen tisztséget a felszámolást megelőző két évben legalább egy éven át, amelynek a felszámolása után kiegyenlítetlen köztartozása maradt hátra. Ezt a szankció értékű rendelkezést első alkalommal az 1995. január 1-jét követően elrendelt felszámolások esetében lehet alkalmazni. Ahhoz, hogy a törvényben előírt - kapcsolt vállalkozások bejelentésére vonatkozó szabály érvényesülését az adóhatóság ellenőrizhesse, szükségessé vált a társaság tulajdonosainak teljeskörű nyilvántartásba vétele is. Fontos kivétel, hogy a tulajdonosok adatainak bejelentése alól csak a részvénytársaságok mentesülnek. A tisztségviselőkre, tulajdonosokra vonatkozó adatoknak úgynevezett adatkiegészítésként történő bejelentésére (pótlására) a törvény a hatálybalépését megelőzően már bejelentkezett vállalkozások esetében - a kötelezettség teljesítéséig megtörtént változásokra is figyelemmel -1994. június 30-ig türelmi időt adott. A bejelentendő adatok körét a módosítás rendszerezi abból a szempontból, hogy melyeket kell az önkormányzati adóhatóságnál is bejelenteni, illetőleg melyek azok, amelyeket (pl. pénzforgalmi bankszámla száma, cégbírósági bejegyző végzés száma) a későbbiekben - a rendelkezésre állás napjától számított 15 napon belül - kell közölni az adóhatósággal. A törvénymódosítás pontosítja a „várható adó"-ra vonatkozó - korábban is ismert - bejelentési szabályt azzal, hogy a „várható adót" bejelenteni csak abban az esetben kell, ha az adót megállapító törvény az előlegfizetési kötelezettséget ennek alapján írja elő. Megszűnik a helyi adó változása bejelentésének sajátos, az adóévet követő év 15. napjáig szóló bejelentési szabálya, így a helyi adóban is a főszabály érvényes: az adózónak a változást a bekövetkezését követő 15 napon belül kell bejelentenie az önkormányzati adóhatóságnál. Dr. Fischer Sándor KISOSZ megyei titkár Az elmúlt három évben megkétszereződött az Állami Vagyonügynökség fennhatósága alá tartozó veszteséges cégek száma és a mérlegek alapján a társaságoknál jelentkező negatív eredmény nagysága is megközelítően a kétszeresére nőtt. Erről készített elemzést az ÁVÜ. Az érintett cégek közül 1035 társaság küldte el 1991-es és 1992-es mérlegbeszámolóját a vagyonügynökségnek. Az 1993. évi mérleget is beküldő gazdálkodó egységek száma 890-re csökkent, mivel a más szervezeteknek átadott és a 100 százalékban privatizált, illetve felszámolt cégek kikerültek az ÁVÜ vagyoni köréből. A társaságok saját tőkéje a három év alatt 1201 milliárd forintról 533 milliárd forintra csökkent. Ugyanebben az időszakban a cégek kötelezettségei csekélyebb mértékben, 460 milliárd forintról 315 milliárd forintra, követeléseik pedig 255 milliárd forintról 162 milliárd forintra apadtak. A saját tőke nettó tartozással nem terhelt része, a terhelés nélküli vagyon is megközelítően egy- harmadára, 996 milliárdról 380 milliárd forintra csökkent. A nettó tartozással csökkentett vagyon aránya a saját tőke százalékában 82,9 százalékról 71,3 százalékra változott.
