Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-09 / 134. szám

1994. június 9., csütörtök KÖRNYEZET BARÁT »ÚJSÁG 7 Szelektív hulladékgyűjtés Lehetőségeihez mérten, Magyar- ország is igyek­szik bevezetni a korszerű hulla­dékgazdálkodási módszereket. A PHARE-program keretében kapott támogatással most több telepü­lésen megkezdő­dött a szelektív hulladékgyűjtés. Az eredetileg meghirdetett pá­lyázatra 54 ön- kormányzat je­lentkezett. Az el­bírálást követően Balatonfüred, Gödöllő, Sopron és Székesfehérvár nyert el támoga­tást a szelektív hulladékgyűjtés bevezetéséhez, a 200 milliós keret­ből. Egyenként 25 millió forint ér­tékű beruházást valósíthattak meg ezek a települések PHARE-forrás- ból. Felhívás a környezetvédő mozgalmakhoz A hivatalos kormányzati intézmé­nyek és a kormánytól független gazda­sági kutatóintézetek kimutatásai egya­ránt arra utalnak, hogy az ország gaz­dasági helyzete rosszabb, mint amire bárki számított. 1993-ban három és fél milliárd dollárral romlott a fizetési mér­leg, az idei az első három hónapban pe­dig további egymilliárd dolláros romlás következett be. 1989 és 1992 között 20 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék, és ez az irányzat tovább folyta­tódott. Az ország egyetlen reális deviza­termelő erőforrásának, a munkaerőnek a pazarlása pedig csúcsot ért el: 1990 óta 1,1 millió munkahely szűnt meg. Tehát az elavult gazdasági szerkezet a romló folyamatok fő oka. Ezek a tények a legszigorúbb takaré­kossági intézkedéseket követelték volna meg, a kormány azonban esztelen köl­tekezésbe kezdett, mit sem törődve a sú­lyos következményekkel. Az elkövet­kező egy-két évben valószínűleg az új kormány sem tudja majd visszafogni ezeket a költekezéseket, hiszen az előző kormány által tett ígéretek és a már meghozott törvények erre kötelezik (pótkárpótlás, kisbefektetői részvény­program, EXPO stb.). Egyre több sza­kértőben erősödik az a meggyőződés, hogy elkerülhetetlen lesz az életszínvo­nal drasztikus (akár 20%-os) csökken­tése. Ez a folyamat csak határozott gaz­daságpolitikai intézkedésekkel mérsé­kelhető - sőt még a jelenlegi kényszerű áldozatvállalás is elvész, ha a magyar gazdaság nem áll át a hazai adottságok­nak megfelelő, hatékonyabb, több élő­munkát felhasználó struktúrára. Ebben a helyzetben a környezetvédő mozgalmaknak óriási a felelősségük: mindent el kell követniük annak érde­kében, hogy a megszorító intézkedések (pl. az adó- és áremelések) elsősorban a súlyos környezetpusztítással járó tevé­kenységek terén következzenek be, s ne azokon a területeken, amelyek megha­tározóak az ország további fejlődése szempontjából (oktatás, kultúra, egész­ségügy, tudományos kutatás, környe­zetvédelem). A Levegő Munkacsoport szakértői és aktivistái már dolgoznak a megvalósítás mikéntjén, az eredmé­nyekről pedig folyamatosan hírt adnak. Felhívjuk a környezetvédő mozgal­makat, hogy a lehető legszélesebb körű összefogással segítsék elérni közös célja­ikat. A Levegő Munkacsoport Természetvédelem III. A természetvédelem jelenlegi helyzete Magyarországon jelenleg 5 nemzeti park, 52 tájvédelmi körzet és 152 egyéb termé­szetvédelmi terület található. Ezek bemutatását kísérli meg e sorozat. A rendszerváltás után létre jött a Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Minisztérium, illetve ennek Természetvé­delmi Hivatala. Hazánkban 1993 végéig 5 nemzeti park, 52 tájvédelmi körzet és 152 or­szágos jelentőségű természet- védelmi terület került kialakí­tásra. A nemzeti park a legtelje­sebb, a legsokoldalúbb termé­szetvédelmi kategória, amely az ország legjelentősebb és le­hetőség szerint természetes ál­lapotban tartott területeinek megőrzésére és bemutatására szolgál. Ezeken a területeken nagyon fontos a természetjá­rással egybekötött természet­tudományos és kultúrtörté­neti ismeretterjesztés. A tájvédelmi körzetek kialakí­tásának célja a védett tájak leg­jellemzőbb tulajdonságainak megőrzése, a tájkép természe­tes alkotóelemeinek megfelelő egyensúlyban tartása. A táj jel­legét nem zavaró tevékenység megengedett, sőt tájgondozási szempontból kívánatos is. A természetvédelmi területek olyan, természetvédelmi érté­kek védelme céljából létesített kisebb kiterjedésű egységek, melyeknek megőrzése tudo­mányos, génfenntartási vagy ismeretterjesztési szempon­tokból indokolt. Ezek lehetnek országos és helyi jelentősé­gűek a területükön található értékek alapján. Az 1993-ban megjelent vé­dett növény- és állatfajok jegyzékében 47 fokozottan védett növényfaj és 454 védett növényfaj szerepel. A védett növények eszmei értékét 2000-10.000 forint közötti, míg a fokozottan védett növénye­két 30.000-50.000 forint között határozták meg. A védett állatfajok jegyzé­kében 397 gerinctelen, 28 hal, 16 kétéltű, 13 hüllő, 275 madár és 49 emlősfaj szerepel. A fo­kozottan védett kategóriába 2 hüllő, 65 madár és 9 emlősfajt soroltak. A védett állatfajok eszmei értéke 2000-50.000 fo­rint között változik, míg a fo­kozottan védett fajoknál 100.000-től 500.000 forintig ter­jed. Magyarországon közel 650.000 hektár védett terület található, ami az ország terü­letének 7 %-át teszi ki. A vé­dett területek hatósági felada­tait a Dunától keletre a nem­zeti parkok igazgatóságai lát­ják el, míg a Dunántúlon egy nemzeti park igazgatóság mellett természetvédelmi igazgatóságok tevékenyked­nek. Feladatuk a területek ke­zelése, a szakigazgatás és az ismeretterjesztés. A védett fajok kapcsán fel­tétlenül említést érdemel a Vörös könyv, amely a kipusz­tult és a veszélyeztetett nö­vény- és állatfajok jegyzéke. Ezt hazánkban 1989-ben adták ki. Megtudható belőle, hogy nálunk eleddig 40 növény- és 53 állatfaj pusztult ki. Külön­böző mértékben veszélyezte­tett 690 növény- és 347 állatfaj. A védelemre érdemes terü­letek döntő többsége napja­inkra már védettséget kapott. A jövőben a természetvéde­lem egyik legfontosabb célját az élőhelyek fenntartása és a többé-kevésbé eredeti álla­potba való visszaállítása je­lenti, amelyekre már néhány igen szép példát lehet az or­szágban találni. Andrási Pál „Keressük egymást!" Új benzinkutak Százhúszmillió forintos beru­házással, a környezetvédelmi kí­vánalmaknak minden szempont­ból megfelelő benzinkutat építet­tek s adtak át Szombathelyen. A MÓL 2000 típusú üzemanyag- töltó-állomás - 1993 óta csak ilyeneket épít a MÓL Rt. - földa­latti tartályai kettős falúak. A két fal közt jelzófolyadék van, s így azonnal észlelhető a szivárgás. A különleges fóliával védett föld alatti csövekből sem juthat ki benzin vagy gázolaj, ha ugyanis megsérülne a vezeték, a törésnél kiáramló üzemanyag zárt rend­szerben, speciális tárolóba kerül. A csatornát és az útburkolatot úgy építették, hogy a keletkező szennyeződés és a csapadékvíz nem a városi csatornába jut, ha­nem az iszap- és olajfogóba. Zárt víztisztító és vízvisszaforgató rendszerben működik az autó­mosó is, miáltal újra hasznosítják a felhasznált vizet; a mosó vegyi anyagok egyébként sem ártalma­sak a környezetre. A levegő tisz­taságának védelmében megakadá­lyozzák, hogy az üzemanyaggő­zök a szabadba kerüljenek: a tar­tálykocsik lefejtésekor ezek a töl- tóautóba jutnak vissza, a gépko­csik tankolásakor pedig a töltő- pisztoly vákuumszivattyúja ve­zeti vissza a benzinpárát. A 2000-es típusú benzinkutak építésénél a legszigorúbb nyu­gat-európai szabvány szerint járnak el a tervezők. Kerékpártúra napok Az Országos Kerékpártúra Napok '94 egy olyan program, mely egész nyáron át tart, szeptember 30-ig. A két ötlet­gazda - az Országos Kerékpá­rút Hálózatért Alapítvány és a Hungarosprint Rt. - immár harmadik' alkalommal hirdeti ezt meg. 1992-ben hétezren, 1993-ban tizenháromezren vettek részt rajta. Az idén ed­dig hetven iskola nevezett be. A minimális lekarikázandó táv 100 kilométer, benevezni kerékpártúra igazolvánnyal lehet, ami különféle túra és természetbarát szövetségek­nél szerezhető be, vagy a meghirdető alapítványnál (6100 Kiskunfélegyháza, Sze­gedi út 45.) -100 forint ellené­ben. Ezt a passzust aztán 5 kü­lönböző helyszínen le kell bé­lyegeztetniük a bicikliseknek, s végül, szeptember 30-ig be kell küldeniük a fenti címre, ha nyerni akarnak. Kerékpárt, túrafelszerelést és könyveket sorsolnak ki. A dolog szépséghibája csu­pán annyi, hogy a túraprog­ramokat mindenki magának kell, hogy kiválassza, meg­szervezze. Egy cselekedni vá­gyó alapítványtól és részvény- társaságtól azért többet várna az ember ... - Wy ­Kedves Egyedülálló Ol­vasó! Segítséget ajánlunk ön­nek a kapcsolatteremtéshez. Jeligés bemutatkozó levele megjelenik lapunkban. He­tente sorsolással döntjük el, hogy a következő héten ki mutatkozhat be. Címünk: „őszinte Szó" Társkereső Szolgálat, Szekszárd, Mártírok tere 10. „Keressük egymást!" Ugyanitt érdeklődhetnek a vá­laszok iránt - munkanapokon 16.30-18 óráig (telefon: 316-722) -, melyeket vidéki­eknek, ha kérik, postázunk. Jelige: „Várok rád" Városban élő, 39 éves (164 magas) kissé molett, elvált asszony vagyok, 16 éves lá­nyommal élek. Szeretem a ki­rándulást, táncot, zenét. Sze­retnék megismerkedni egy ká­ros szenvedélytől mentes, szakmával rendelkező férfival 45 éves korig házasság céljá­ból. Gyermek nem akadály. Jelige: „Becsületes" Kisvárosban, egyedül élő, 58 éves (168/68), felsőfokú végzettségű, jó megjelenésű nő vagyok. Természetem sze­rény, türelmes, megértő, jó ér­zésű, becsületes, monogám. Nem szeretek senkinek rosz- szat, bánatot okozni, amit má­soktól is elvárok. Szeretek ki­rándulni, utazni, táncolni, ol­vasni. Káros szenvedélyem nincs. Hangulatom többnyire vidám. Saját lakásomban élek, anyagi körülményeim rende­zettek. Keresem egy korban hozzám illő, becsületes, jó ér­zésű férfi bemutatkozó levelét (Akár csak barátként is). Jelige: „Vadrózsa" Barna hajú és szemű, 25 éves (172 magas) lány vagyok. Szeretem a vidámságot, zenét, táncot. Alapjában komoly gondolkodású, alkalmazkodó típus vagyok. Szabadidőmben is szívesen foglalkozom a szakmámmal, sokat olvasok. Szívesen járom a természetet, utazgatok. Minden új dolog érdekel. Vágyaim között sze­repel, hogy megtaláljam az igazit, akivel minden cél meg­valósítható lenne. Várom an­nak a magas, jó megjelenésű, független, káros szenvedély­től mentes, 25-28 éves komoly gondolkodású, vidámságot kedvelő, német származású fiatalember levelét, aki ha­sonló tulajdonságokkal ren­delkezik, és legalább közép­fokú végzettsége van. Fény­képes válasznak örülnék. Globális változások húsz év alatt 1972. 1992. A Föld népessége A Földön 3,84 milliárd ember 5,47 milliárdra rúg a Föld né­él, 72%-uk a harmadik világ- pessége, ennek 77%-a él a ban. A népesség ebben az év- harmadik világban. A népes­ben mintegy 70 millió fővel ség évente csaknem 100 millió nőtt. fővel növekszik. Háború és menekültek 680 milliárd USA-dollárt (az 800 milliárd USA-dollár fogy 1988-as árfolyam szerint) köl- el háborús célokra. A jugo- töttek hadi célokra. Mintegy szláviai háború előtt kb. 17 hárommillió ember hagyta el millióra tették a hazájukat el­hazáját. hagyok számát. Atomerőmüvek Száz polgári célú atomerőmű épült fel, tizenöt országban. Jelentős baleset még nem tör­tént, de két ízben fény derült szivárgásra (Nagy-Britannia, Szovjetunió). 428 atomerőmű működik, 31 országban. Két súlyos szeren­csétlenség történt: Three Mile Island-ban (USA, 1979) és Csernobilban (Ukrajna, 1986). Közlekedés Összesen mintegy 250 millió gépjármű van a világban, eb­ből 200 millió személyautó. Az ebből származó szennye­zés elsősorban az iparilag fej­lett országokra korlátozódik. A Földünkön összesen több mint 600 millió gépjármű van, ebből 480 millió személyautó. Legnagyobb részük az ipari­lag fejlett országokban közle­kedik, de a közlekedési lég- szennyezés megjelent a har­madik világban is. * Éghajlat Földünk éghajlatában nem ta- A XIX. század közepe óta a pasztaiható változás. nyolc legmelegebb év közül hét 1980 és 1992 között volt. A nagy viharok gyakoribbá és erősebbé váltak. Üvegházhatás 10 milliárd tonna szén-dioxid került a levegőbe. A légköri koncentrációja 327 milliomod volt. 23 milliárd tonna szén-dioxi- dot bocsátottak ki ebben az évben. A légköri koncentráció 356 milliomod. Az egyre gya­koribbá váló erdőtüzek is nö­velik ezt az értéket. Ózonréteg Senki sem tud róla, mennyi ózonpusztító gáz van a ma­gaslégkörben. A déli sark föl­ötti ózonlyukat még nem fe­dezték fel. Az Antarktisz felett 4,5 millió km2 területen időszakosan az ózon 95%-a eltűnt. Az ózonré­teg Európa és Eszak-Amerika sűrűn lakott területei fölött is vékonyabbá vált. Nagyvárosok Az egész világon csupán há­rom olyan város van, amely­nek 10 milliónál nagyobb a la­kossága, ezek közül kettő a harmadik világban található. A Föld lakosságának 38%-a él városokban. 13 olyan város van, amelynek 10 milliónál nagyobb a népes­ségszáma, ebből 9 a harmadik világban. A Föld lakosságá­nak 46%-a él városokban. Élővilág Számos tudós hívja fel a fi- A fajok tömeges kihalása va­gy elmet az állat- és növényfa- lósággá vált: naponta 140 ál- jok tömeges kipusztulásának lat- és növényfaj tűnik el vég­veszélyére. leg a Földről. Trópusi őserdők A trópusi őserdők egyharmad Évi 170.000 km2 trópusi őser- részét már elpusztították. Kö- dót termelnek ki. rülbelül 0,5%-t, vagyis 100.000 km2-t semmisítettek meg eb­ben az évben. Halászat 56 millió tonna halat fogtak ki ebben az évben a tengerekből. Az országok növelik halász­flottáikat, hogy hatékonyab­ban fosztogathassák a tengeri fehérjekészletet. 90 millió tonna halat fogtak ki a tengerekből. Egyre fenyege­tőbb egyes halfajok kihalásá­nak veszélye. (A VERDIRE című norvég lap nyomán) Magány

Next

/
Thumbnails
Contents