Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-09 / 134. szám

1994. június 9., csütörtök HÁZUNK TÁJA »ÚJSÁG 5 Aratás előtt Várhatóan egy hónapig tart a betakarítás, azaz 10 hektáros napi teljesítmény mellett 26 nap kell a kalá­szos gabonák learatásához. Jelenleg az országban hoz­závetőlegesen 8.500-9.000 kombájn van. Az egy kom­bájnra jutó betakarítandó őszi, illetve tavaszi kalá­szosgabona terület - 70 szá­zalékos működőképességet feltételezve - gépenként hozzávetőlegesen 260 hek­tár. A 10—12 millió tonnás tárolókapacitást a szakem­berek ugyancsak elegendő­nek ítélik. Mindez abból a legfrissebb jelentésből tűnik ki, amelyet a szakminiszté­rium földművelésügyi hiva­talok főosztálya állított ösz- sze a legújabb területi ta­pasztalatok alapján. Az őszi kalászosok álla­pota jó. Az őszi búza virág­zik, az őszi árpa érése pedig már megkezdődött. A ked­vező időjárás hatására a ta­vaszi árpa jól fejlett, de ko­moly terméscsökkenést idézhetnek elő a gombabe­tegségek, valamint a vetés­fehérítő lárvák. A gazdák ugyanis elhanyagolják az el­lenük való védekezést. Ta­vaszi árpából egyébként az idén mintegy 221 ezer hek­tárt vetettek, ez 6 százalék­kal kevesebb a múlt évihez képest. A borsó szépen fej­lett, de az előrejelzések sze­rint erős levéltetű-fertőzés várható, a védekezés nélkü­lözhetetlen. A borsó vetéste­rülete - amely 59 ezer hektár - az idén jóval alatta maradt a tavalyinak, mintegy 25 százalékkal. A cukkorrépát a vetésterület 5-8 százalé­kán a répabarkó és a répa­bolha kártétele miatt újra kellett vetni. A kártevők ál­tal nem károsított vetésterü­leten a növények jól fejlet­tek. A cukorrépa vetésterü­lete ebben az évben eléri a 104 ezer hektárt, ez több mint 1 százalékkal nagyobb a múlt évi vetésterületnél. A felvásárlási árak emelkedé­sének, illetve a keresleti piac élénkülésének hatására a napraforgó vetésterülete közel 10 százalékos növeke­dést mutat a múlt évihez képest. Ebben az évben több mint 400 ezer hektáron ve­tettek napraforgót. A kuko­rica idei vetésterülete az előzetes felmérések alapján a múlt évihez képest 5 szá­zalékkal nagyobb. Az idén csaknem 1 millió 200 ezer hektáron vetettek kukoricát. A növények jól fejlettek, ám egyes területeken gyomo- sodás tapasztalható. A legtöbb pénzt Tolna megyében fizették ki Négymilliárdos hitel az agrárvállalkozóknak Időszerű növényvédelem Friss kapszulákat a szexferomon csapdákba Az év eddigi részében négymilliárd forint hitellel se­gítették az agrárágazat egyéni és társasvállalkozóit a taka­rékszövetkezetek. A tavalyi kölcsönösszeg dupláját fizet­ték ki, s ez azt jelzi, hogy élén­kült a befektetés a mezőgaz­daságban - mondta Gergely Sándor, az Országos Takarék­szövetkezeti Szövetség elnöke Nyíregyházán, ahol sajtótájé­koztatót tartott a város legú­jabb szövetkezeti pénzintéze­tének megnyitása alkalmából. Gergely Sándor elmondta: az egyik legnagyobb tételt a reorganizációs hitel jelenti. Több mint 600 millió forint kölcsönt adtak az induláshoz a farmergazdálkozásra vállal­kozóknak, a legtöbb pénzt a jó termőfölddel rendelkező Bé­kés és Tolna megyében fizet­ték ki. A takarékszövetkeze­tek, melyek többnyire a fal­vakban működnek - 1100 he­lyen például egyedüli pénzin­tézetként - a jövőben is kie­melt gondot kívánnak fordí­tani az agrárágazat segítésére. Gergely Sándor ugyanakkor fontosnak tartotta megje­gyezni: olyan agrárpolitikára és olyan szerkezetváltásra lenne szükség, amely tényle­gesen a minőség irányába „vinné el" a mezőgazdaságot, és exportképesebbé tenné a termelést. A takarékszövetkezetek ér­dekképviseleti szervezetének elnöke szólt arról is, hogy a szövetkezeti pénzintézetek októberig kialakítják egységes informatikai és számítógépes rendszerüket. Ez a többi között lehetővé teszi majd, hogy nagyobb vál­lalkozások hiteligényét is ki­tudják elégíteni. S a Takarék­bank Részvénytársaságon ke­resztül csatlakozhatnak a nemzetközi rendszerhez, gyorsabbá téve a pénzforgal­mat. Őszi búza: az idén nagy termés mutatkozik, de sok jut belőle a kórokozóknak, kárte­vőknek is. A rozsdák és a lisztharmat után a kalászfuzá- riózis is megfertőzte az állo­mányt. A betegség tünetei (ki­fakuló kalászok, rózsaszínű penészkiverődéssel) helyen­ként már szembetúnőek. Mi- vgl a kalászfuzáriózist csak megelőzni lehet (gyógyítani alig), a megkésett védekezé­sek feleslegesek. Zöldségfélék: a peronosz- póra-gombák elsősorban az uborka, burgonya, paradi­csom, hagyma kultúrákat fe­nyegetik korai levélszáradás­sal. Szisztemikus szerek (Ac­robat, Kupfer Fusilan, Curzate R, Mikai C, Aliette, Ridomil MZ, Galben R) 10-12 napon­kénti kipermetezésével a kór megelőzhető, ill. megfékez­hető. A gyakori csapadék kedvez a baktériumos betegségek ter­jedésének is, ezért a veszé­lyeztetett növényfajokban (paradicsom, paprika, uborka, káposzta, bab) réztartalmú szereket (Champion, Cupro- xat, Bordódé FW, Rokkol, Bordói por, Cuprosan, Miltox, Perotox, Kupfer Fusilan, Cur­zate R, Mikai C, Galben R) vagy Kasumint használjunk. A petrezselymen helyen­ként már fellelhető a liszthar­mat. A betegség elhatalmaso­dását Rubigan EC, Afugan *, Topsin-M, Ch. Fundazol vagy Karathane LC készítmények kipermetezésével meggátol­hatjuk. Jó védelmet nyújt a Az agrárgazdaság problé­máit politikamentesen és a le­hető legnagyobb szakszerű­séggel kell megvitatni és megoldani. A jövőben is szükség lesz azonban a gazdasági szerke­zet sokszínűségére, mind az üzemnagyság, mind pedig a termékszerkezetet tekintve - hangzott el a Magyar Agrár- tudományi Egyesület által szervezett, s rendkívül nagy érdeklődés mellett megtartott agrárértelmiségi fórumon. A rendezvényen a Magyar Ag­rártudományi Egyesület Tolna megyei Szervezetének tagjai is részt vettek. Felvető­8-10 naponkénti Kénes (Mic- rothiol, Nikékén, Kénkol, Szera, Szulfur) permetezés is. A levéltetvek szívogatását a paprika, a paradicsom, az uborka, a borsó, a burgonya és a káposzta sínylik meg legin­kább. Tömeges felszaporodá­suknak hatékony rovarölő szerek (Decis Quick*, Hosta- quick*, Anthio*, Bi 58, Rogor*, Danadim*, Sinoratox*, Lan- nate**, Dimecron**, Phosd- rin**, esetleg Bio-Sect, Piri- mor, Sherpa, Fendona, Karate, Chinmix, Decis) kijuttatásával vegyük elejét. A káposztát fe- jesedés előtt feltétlenül kezel­jük, mert ilyenkor már tá­madnak a hernyók és a polos­kák is. Gyümölcsfélék: a gyü­mölcsmolyok és a levélaknázó molyok hernyói - a barakc- moly kivételével - kikeltek, károsítanak, sőt hamarosan bábozódnak. A szexferomon csapdák ragacsocs aljait és il­latkapszuláit cseréljük ki újakra. Körte: a körtelevélbolhák kártétele erősödik, a ragacsos lombfelületen a védekezés ha­tékonysága romlik. A kártevő felszámolására csak a Mi- tax+Agrol Plusz kombináció vagy a kitinszintézis-gátló szerek (Nomolt, Dimilin, Cas­cade*) alkalmasak. Barackfélék: a barackmoly tömegesen kelő hernyói ellen most vessük be a kontakt- és gyomormérgeket (Zolone, Ekalux*, Unifosz*, Anthio*, Bi 58*, Danadim*, Rogor*, Sino­ratox*, Dimecron**, Phosd­dött annak az igénye is, hogy belátható időn belül szülessék egy nemzeti közmegegyezé­sen alapuló agrárorientációs törvény. Erre azért lenne szükség, mert megkönnyít- hetné a magyar agrárgazda­ság csatlakozását a fejlett nyugati országokhoz. Lakos László, a Magyar Szocialista Párt agrárszakér­tője, a leköszönő parlament mezőgazdasági bizottságának alelnöke a fórum szünetében elmondta: a jelenlévő agrárér­telmiségiek és a szocialisták programja megegyezik abban, hogy az agrárgazdaságot kulcsfontosságú ágazatként rin** stb.). A melléjük kombi­nált gombaölő szereket úgy válogassuk meg, hogy azok a monília, a levéllikacsosodás, illetve kajsziban a gnomónia, őszibarackban pedig a liszt­harmat ellen egyaránt hatáso­sak legyenek (pl. kajsziban: Sporgon*, Topsin-M, Ch. Fundazol, Captan, Buvicid K, Orthocid, Merpan: ősziba­rackban: Sporgon*, Sápról, Systhane, Rubigan, Ch. Fun­dazol, Topsin-M. Málna: csapadékos időben a gyümölcs rothadásnak indul­hat, ezért a botritisz megelő­zéséről feltétlenül gondoskod­junk (Ronilan, Rovral, Sumi- lex,. Ortho-Phaltan*, Polyo- xin). Közvetlenül érés előtt már csak a Polyoxin használ­ható (élelmezésegészségügyi várakozási ideje: 3 nap). Szőlő: lisztharmat ellen vi­rágzás végén, kötődéskor vé­gezzük el a harmadik szisz­temikus kezelést (Topas, An­vil, Atemi S, Sumi-8, Tilt, Bay- leton, Trifmine, Sápról, Systhane, Rubigan, Punch**, Dorado**, Tridal**). A peronoszpóra ellen is most már mindenütt felszí­vódó szerek (Acrobat, Rido­mil, Galben, Sandofan, Mikai, Kupfer Fusilan, Curzate R) kipermetezését ajánljuk. *-gal a II., **-gal az I. kate­góriájú szereket jelöltük. Fűzi István TM-i Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Szekszárd kezelik. Az MSZP-nek részle­tes és kidolgozott elképzelései vannak a tulajdonra, a piac­szervezésre, a támogatási rendszerre, valamint az ér­dekképviseletek bevonására vonatkozóan. Ám azt is látni kell, hogy az agrárágazat - be­leértve az irányítást is - meg­osztott, így a válságból egye­dül csak összefogással lehet kilábalni. Oly módon kell a felada­toknak eleget tenni, hogy a változások eredményeként a mezőgazdaság tisztes megél­hetést biztosítson a vidéken élők számára. (MTI) Génágyú Martonvásáron Génágyú - a puska elvén működő, különleges berende­zés - segíti a molekuláris ge­netikai kutatásokat az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetében, amelyet egy hazai kutató fejlesztett ki. Az eszköz, amelyhez hasonló csak egy működik Magyaror­szágon, a Gödöllői Mezőgaz­dasági és Biológiai Központ­ban, a növények kedvező tu­lajdonságaiért felelős gének bevitelét egyszerűsíti és teszi biztonságosabbá. Mint Barnabás Beáta bioló­gus, igazgatóhelyettes, az in­tézet biológiai szekciójának vezetője elmondta: a génágyú lehetőséget ad arra, hogy az eddig alkalmazott eljárások­nál gyorsabb és biztosabb eredménnyel állítsanak elő genetikailag megváltoztatott, a termesztők számára hasznos tulajdonságokkal bíró növé­nyeket, például a különböző betegségekkel szemben elle­nálló, illetve a jelenlegieknél jobb minőségű búza- és kuko­ricafajtákat. Ezt úgy érik el, hogy a berendezéssel parányi- igen gyorsan „begyógyuló"- lyukat ütnek a növényi sejt­hártyán, s a hasznos tulajdon­ságokért felelős idegen génnel bevont fémrészecskét azon keresztül „lövik be" a fogadó sejt magjába. A világon csak a molekulá­ris genetikai kutatások élvona­lába tartozó tudományos in­tézményekben működő be­rendezés alkalmazásának hasznát rövidesen a növény- nemesítők is érzékelhetik. A martonvásári kutatóknak ugyanis sikerült az egyik leggyakrabban használt her- bicidre - növényvédőszerre - rezisztens, azaz káros hatása­inak ellenálló gént bevinni a kukorica növényi sejtekbe. A génnek - amelyet a Szegedi Biológiai Központban állítot­tak elő - a létezését molekulá­ris próbákkal is igazolták, s a kutatóintézet laboratóriumá­ban már növekednek a herbi- ciddel szembeni rezisztenciá­ért felelős gént is magukban hordozó, jó tulajdonságokkal mesterségesen „felruházott" kukoricanövénykék. Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásár: Június 10.: Sásd. Jú­nius 12.: Dabas, Szekszárd. Június 13.: Siklós. Országos állatvásár: Június 11-12.: Pécs. Autóvásár: Június 11.: Szek­szárd. Június 12.: Dabas, Pécs. Tisztes megélhetést a vidékieknek! Agrárértelmiségi fórum A víz megbecsüléséről Az elmúlt évben sem volt ez másképpen. Március és április hónapokban - magánméré­seim és feljegyzéseim szerint - tizennégy esős napon bőséges csapadék áztatta a földeket reményteli vegetációs idősza­kot ígérve, majd következett az utóbbi évtizedek legfor­róbb és legszárazabb májusa, nyara. Ez, velünk, kertészke- dőkkel is megtaníttatta a víz, mint éltető elem mérhetetlen jelentőségét, megbecsülését az életfolyamtokban. Mi a biztosíték sokat olva­sott változások, átalakulások korát élő földi klímánkban a hasonló helyzet elkerülésére? Semmi! Ezért jó, ha minden­napjaink cselekvései során so­kat teszünk a Föld vízkészle­tének nem egészen három százalékát kitevő édesvízkész­let megóvása érdekében. Mint kertművelő kertbará­tok fokozhatjuk talajaink víz­befogadó- és tartóképességét a keletkező szervesanyagok - nyesedékek, szárrészek, ház­tartási szerves hulladékok - nem feltétlen elégetésével, ha­nem a talajba való visszajutta­tásával. Ezzel is és a kártevők természetes ellenségeinek, a madaraknak, ragadozó rova­roknak, gyíkoknak, békáknak, sünöknek, vakondoknak óvá­sával csökkenthetjük a talajvi­zek elnitrátosodását, mérge­zését okozó műtrágyák, vegy­szerek túlzott használatát. A fellépő kártevők ellen nem feltétlenül szükséges kertjeinkben azonnal a vegy­szerek arzenálját felvonul­tatni. Különféle „kézzelfog­ható", vagy csalafinta mód­szereket alkalmazhatunk. Ilyen a lombrágó bogarak (pl. burgonyabogár) összeszedése, a kert sarkában deszkadara­bok kihelyezése a meztelen­csigák kedvelt búvóhelyeként, a talajfelszínen futkosó boga­rak csalizására nyakig beásott befőttesüvegek kihelyezése némi „sörbetéttel", hajnali harmattal fahamu kiszórása, vagy csalánleves permetezés levéltetvek ellen, talajlakó gyökérrágók elűzésére fok­hagyma duggatása több cso­portban, élénksárga rovar­csapdák kihelyezése repülő kártevők ellen, stb. A víz óvásának, vele való takarékosságnak egyszerű fi­zikai módszerei még a min­den esővíz lehető megfogása, ha vezetékes vizünk van, a csapok jó karbantartása, mert egy csepp feleslegesen elcsep­penő víz másfél óra alatt egy liter, egy nap alatt 16 liter, egy év alatt hat köbméter - egy megkopott csapalátét miatt. Drága ár a hanyagságért. Csak akkor öntözzünk, ha a növé­nyeknek erre feltétlenül szük­ségük van, akkor is a nap hű­vös időszakában, a talajhoz közeli módszerrel a párolgási veszteségek csökkentése és a gombabetegségek életfeltéte­lei csökkentése érdekében is. Lejtős területen ássunk víz­fogó gödröcskéket záporok esetére. Tartsuk a talajfelszínt többszolgálatú - vízbefoga­dóképesség fokozó, párolgást gátló, talajvízkészlet-rabló gyomoktól mentes - laza álla­potban. E néhány gondolat csak szűk felvillantása az életelem, a víz megóvása lehetőségei­nek, melynek az élet más terü­letein még számtalan alterna­tívája van. Magam, mint kertművelő úgy vélem, hogy ilyen apró lépésekkel is lehet nagy utakat megtenni, nagy célokhoz eljutni. Szakái László Jönnek: a mezőgazdasági biztosító egyesületek Az elkövetkezendő hó­napokban várhatóan or­szágszerte felgyorsul a me­zőgazdasági biztosító egyesületek létrehozása. A kormány döntött e bizto­sító egyesületek állami tá­mogatásának mértékéről. Ez az alaptőke kétharmada, de maximálisan 500 ezer forint lehet. A mezőgazdasági bizto­sító egyesületek létrehozá­sát az Argosz Biztosító kezdeményezte annak ér­dekében, hogy a mezőgaz­dasági termelők e biztosí­tási forma keretében vi­szonylag olcsón, önerőből csökkenthessék termelési kockázataikat. Jelenleg ugyanis, a termelés ala­csony jövedelmezősége miatt nehezen építhetők be költségnövelőként a profit­érdekeltségű biztosítók magas díjtételei, viszont egyre nagyobb a kockázat. A természeti károk még egy tőkeerős gazdaságot is tönkretehetnek. A mezőgazdasági bizto­sító egyesületi formával ezt a kockázatot lehet kivédeni kisebb költséggel és önerő­ből. Nem véletlen az, hogy az első ilyen hazai egyesü­let a jégverésnek leginkább kitett baranyai területen jött létre. Ott ahol a profito­rientált biztosítók díja a termelők jövedelmének egyre nagyobb hányadát emésztette fel, és ezért ke­vesebben kötöttek jégkár­biztosítást. A kölcsönösségi biztosí­tási egyesületeket olyan magán vagy jogi személyek szervezhetik - önkéntes alapon - akik nem törek­szenek profitszerzésre. Célszerű, hogy ezekbe az egyesületekbe azok a ter­melők lépjenek be, akik azonos termelői adottsá­gokkal rendelkeznek isme­rik egymást, valamint szo­lidárisak is egymással a kockázati károk okozta veszteségek mérséklésé­ben. A jelenlegi jogszabályok szerint minimum 10 tag szükséges az egyesület megalakításához és lega­lább 500 ezer forintnyi alaptőkére van szükség. Az egyesületek létrehozásában az Argosz Biztosító Rt. - amely nemcsak a mező- gazdasági biztosításokkal foglalkozik - szakemberei nyújtanak segítséget. A tár­saság az egyesületeket vi­szontbiztosítja. Az Argosz Biztosító Rt. főrészvényese a negyedik legnagyobb belga biztosító az ABB, 99 százalékban külföldi tulajdonban van, alaptőkéje pedig egymilli- árd forint. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents