Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-08 / 133. szám

1994. június 8., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC »ÚJSÁG 5 Hirdetési lehetőség Cipruson A Ciprusi Kereskedelmi képviselet a magyar ex­portban is érdekelt vállalkozók, vállalatok számára kívánja tovább bő­víteni a kereskedelem fej­lesztő tevékenységét. A Ciprusi Kereskedelmi és Ipari Kamarával történt megállapodásuk értelmé­ben a kamara országos havi lapja költségmentesen vál­lalja angol (vagy görög) nyelvű, üzleti partnerkere­sést célzó adatok közzététe­lét. A lapot több mint 18.000 tag - a nagyobb helyi és offshore vállalatok és vál­lalkozók - valamint a kül­képviseletek és a helyi ha­tóságok kapják kézhez. A magyar gazdasági partner adatainak továbbí­tását a Kereskedelmi képvi­selet elvállalja. Cím: Keresz­tes András kereskedeli ta­nácsos. Embassy of the Hungarian Republic. Nico­sia - Cyprus, Commercial Section. P. O. Box: 4067, Tel: (357) - 2-369074. Fax: (357)- 2-369243. Szakmai programok a Pécsi Expón Június 24. Német Nap. E. a.: aktuális tájékoztató a német gazdaságról, keres­kedelmi technikáról. Né­met-magyar üzletember ta­lálkozó. Június 25: Japán Nap. Bemutatkozik a JETRO. Ja­pán-magyar külföldi kiállí­tók részvételével üzletem­ber találkozó. Június 26. Szlovén Nap. E. a.: A szlovén-magyar ke­reskedelmi megállapodás­ról. Szlovén-magyar üzle­tember találkozó. Június 27. CEFTA Nap (Cseh-Szlovák-Len- gyel-Magyar). E. a.: A CEFTA megállapodás ed­digi tapasztalatai az életbe­lépő változások, gyorsítók és várható hatásuk. Június 28. Vállalkozói Fórum - Európa jegyében. E. a.: Partner, piac, konkur- rencia. A magyar vállalkozó és az egységes (?) Európa. Június 29. Nemzetközi Üzletember Találkozó. Résztvevők: Bolgár, horvát, moldáv, olasz, román, uk­rán, magyar üzletemberek. Jelentkezni a Dél-Dunán­túli Gazdasági Kamarában lehet: Pécs, Irgalmasok u. 24. Tel: 72/413040, fax: 72/411-917. Figyelem, határidő! Az egyes kereskedelmi te­vékenységek gyakorlásáról szóló 15/1989. (IX. hó 7-e) KeM rendeletet módosító 2/1994. (I. hó 14-e) IKM ren­delet meghatározta, hogy 1994. május 31-éig meghatá­rozott kereskedelmi tevé­kenységet folytató kereske­dőknek meg kell újítani nyil­vántartásba vételüket. Ez a kötelezettség azokra a keres­kedőkre vonatkozik, akik vas és nemesvas fémhulladékkal (színesfémekkel), új és hasz­nált gépkocsikkal, nemesfém ékszerekkel és díszműáruk­kal, animál gyógyszeralap­anyaggal és kiszerelt gyógy­szerkészítménnyel, szerobak- teorológiai gyógyszerrel, gyógyszert tartalmazó állati tápszerrel, és takarmány-ki­egészítő termékekkel, vala­mint növényvédő kompozíci­ókkal, gyógyszert tartalmazó takarmánykncentrátumokkal, takarmánykeverékkel, vető­magvakkal és tenyészállatok­kal kereskednek. A megváltozott szabályozás lényege egyrészről a korábbi engedélyezési rendszer felvál­tása egy adminisztratív jellegű nyilvántartásba vételi eljárás­sal, ugyanakkor a nyilvántar­tásba vételt azoknak is meg kell újítani, akik a jogsza­bály-módosítás hatályba lé­pése előtt is ebben a körben kereskedtek. A nyilvántartásba vétel fel­tétele, hogy a kereskedőnek állandó telephellyel, kiskeres­kedelmi tevékenység esetén üzlethelyiséggel kell rendel­keznie, üzletenként a keres­kedőnek vagy a teljes munka­időben foglalkoztatott alkal­mazottjának előírt szakképesí­téssel kell rendelkeznie, vala­mint a jogszabályok egyéb fel­tételeket is meghatározhat­nak. A feltételek teljesítését a kereskedőnek hitelt érdem­lően igazolni kell. Az egyéb feltételek megha­tározása közül kiemeljük a dohánygyártmány, valamint szesz- és szeszesital nagyke­reskedelmi forgalmazása ese­tén a termék tárolására alkal­mas raktár, valamint a jöve­déki törvény szerint előírt zár­jegy alkalmazását. Tekintettel arra, hogy az előírt határidő lejárt, felhívjuk kereskedőink figyelmét arra, hogy a fenti termékekkel érin­tett üzletük esetén a jogsza­bály előírásának mihamarabb tegyenek eleget. Részletes tájékoztatást a KISOSZ szakemberei adnak. A minimálbér-ellenőrzések tapasztalatai Egyhetes ellenőrzési akció során mintegy 400 munkálta­tót - a vizsgálatba bevontak 22 százalékát - kellett felszólíta­nia a minimálbér jogszabály­ban előírt megfizetésére, kö­zölték az Országos Munkabiz­tonsági és Munkaügyi Főfelü­gyelőség munkatársainak mi­napi sajtótájékoztatóján. Az el­lenőrzés összesen 1841 mun­káltatóra terjedt ki, és több mint 100 ezer munkavállalót érintett. A felügyelők 164 esetben, több mint 724 ezer fo­rint értékben vetettek ki sza­bálysértési bírságot és csak­nem 400 határozatot hoztak. Száznál több figyelmeztetést adtak ki. Mivel több munka­helyen nem találták meg az el­lenőrzéshez szükséges doku­mentumokat, 50 ügyet nem lehetett lezárni. A kisebb munkáltatók többnyire azzal védekeztek, hogy nem ismerik a hatályos szabályokat. Esetenként a munkáltatók gazdasági ne­hézségeikkel indokolták az előírások megszegését. A fel­ügyelők tapasztalták: a kifize­tett bér elérte vagy megha­ladta ugyan a minimálbért, de ezt a dolgozók a törvényeset jelentősen meghaladó, havi 250-300 órás munkaidővel vagy norma feletti teljesít­ménnyel érték csak el. Több munkahelyen rész- munkaidős foglalkoztatásnál nem a munkaidővel arányos, hanem annál is kisebb bért ál­lapítottak meg, amely nem érte el a minimálbérnek meg­felelő értéket. Gyakori, hogy a munkáltató az állásidőre a minimálbérnél kisebb bért fi­zet, vagy semmit. A nyugdíjasok javadalma­zása sok esetben nem éri el a minimálbért, a vendéglátói­parban a munkáltatók egy ré­sze nem fizeti ki a minimál­bért, mert a borravalót is bele­kalkulálja a bérbe. A felügye­lőségek az akció során és azt követően több bejelentést kap­tak további szabálytalansá­gokról. Ezeket is ellenőrzik. Mint ismeretes, február else­jétől néhány kivételtől elte­kintve 10.500 forint a mini­málbér. Bizonyos munkáltatói körben azonban csupán au­gusztus elsejétől, illetve no­vember elsejétől kell alkal­mazni ezt. Módosítások a bedolgozói jogviszonyban Életbe lépett múlt szerdán a bedolgozók foglalkoztatásáról szóló kormányrendelet, amely a korábbi jogszabályhoz ké­pest több módosítást is tar­talmaz. A rendelet figyelembe veszi, hogy a bedolgozói jog­viszony nem munkaviszony, ugyanakkor törekszik arra, hogy a munkavégzésnek ezt a speciális, önállóan végezhető, rugalmas, keresetkiegészí­tésre is alkalmas formáját ösz­tönözze, és garanciákat bizto­sítson a bedolgozók számára. Ezekre a sajátosságokra a munkajog nem alkalmazható teljesen, ezért a kormányren­delet polgári jogi elemeket is tartalmaz. A rendelet leszögezi, hogy a nagy munkaigényű, ám önál­lóan végezhető tevékenység lehetővé teszi a családtagok bevonását is. Mivel a feladat rugalmas, a foglalkoztatót fog­lalkoztatási kötelezettség, a munkavállalót munkavégzési kötelezettség nem terheli. A felek azonban megállapod­hatnak erről, konkrétan léte­síthetnek biztosított bedolgo­zói jogviszonyt, amikor a fog­lalkoztató garantáltan ellátja a dolgozót meghatározott mennyiségű munkával. Ilyen esetben a megállapodást lega­lább olyan mennyiségű mun­kára kell megkötni, amellyel a bedolgozó havi díjazása eléri a minimálbér 30 százalékát. A rendelet megfogalmazza, hogy a biztonságos, egészsé­ges munkavégzés feltételeit a bedolgozónak kell biztosíta­nia, tekintettel arra, hogy a bedolgozó a munkát saját esz­közeivel, otthon végzi. Kivé­telt képez a foglalkoztató által biztosított anyag, vagy esz­köz, ezzel kapcsolatban a fog- lakoztatót terheli kötelezett­ség, továbbá szükség esetén egyedi védőeszközt kell bizto­sítania. A munkáltatót anyagi felelősség főszabályként csak vétkes károkozás esetén ter­heli. A bedolgozói jogviszony megszüntetésére vonatkozó szabályokat a rendelet a mun­kajogi szabályoknak megfele­lően állapítja meg, azzal a kü­lönbséggel, hogy a felmondást mindkét fél számára, indoklás nélkül 15 napos felmondási idővel lehetővé teszi. A rendelet bedolgozói szö­vetkezeti tagsági viszony léte­sítését nem teszi lehetővé, erre a vállalkozási jellegű jogvi­szony ad megfelelő keretet. A támogatás feltétele: a versenyképesség Az élénkülés jelei az építőiparban Az építőiparban felerősö­dött a konjunktúra 1994 első negyedévében, a szakértők ez évre az ágazat teljesítményé­nek 5-6 százalékos növekedé­sét prognosztizálják - hang­zott el az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének sajtó- tájékoztatóján. A június 9-i Építők Napja alkalmából tar­tott értékelésen rámutattak: a növekedési várakozásokat a Központi Statisztikai Hivatal és az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium adatai egyaránt alátámasztják. Az építési-sze­relési tevékenység az idei év első negyedében 33,8 száza­lékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest: 32,7 mil­liárd forintról 49,2 milliárd fo­rintra. Az új szerződések értéke duplájára, 76,4 milliárd fo­rintra emelkedett, az összes szerződésállomány pedig 60 milliárd forinttal nőtt, most mintegy 160 milliárd forint. Az ágazat változásokat vár a szabályozó rendszerben: új­ragondolásra javasolja az épí­tési törvényt, számít a terület- fejlesztési törvény megalkotá­sára, a lakásépítések támoga­tását szolgáló intézkedésekre. Az építési szakértők úgy vé­lik: az agráripar megrendelé­seinek, illetve a lakossági ke­reslet bővülésére 1994-95-ben nem lehet számítani. A végzős tanulók 40-50 százaléka nem maradhat Együttműködés a szakmunkásképzésért Együttműködési megállapodást kötött az Ipartestületek Országos Szövetsége és a Gya­korlati Oktató Szervezetek Egyesülete (GYO- SZE). A megállapodás értelmében a két szer­vezet támogatja egymást a szakmunkástanu­lók gyakorlati képzésében, a mestervizsga-elő­készítő tanfolyamok biztosításában és együtt­működik a jogszabály-értelmezés területén is. A szerződéskötés alkalmából tartott sajtótá­jékoztatón elhangzott: aggasztó helyzet alakult ki a végzős szakmunkástanulók foglalkoztatá­sában. A mesterek kevesebb tanulónak ajánla­nak szerződést, az idén végző 40 ezer tanuló­nak 40-50 százaléka nem számíthat munka­helyre abban a műhelyben, ahol kiképezték. A nagyvállalati tanműhelyek megszűnése miatt kialakult nehéz helyzeten technológiai köz­pontok létrehozásával lehetne változtatni - véli a két szervezet. Ezekben a legmagasabb kép­zést lehetne nyújtani a szakmunkástanulók­nak, valamint az átképzésre és mestervizsgára jelentkezőknek. Dombóváron már létezik egy ilyen központ, és az idén még egyet alapítanak. A technológiai központot a Német Kulturális és Képzési Minisztérium támogatásával és az IPOSZ közreműködésével hozták létre. Az újabb központra 500 ezer márkát biztosítanak az idén a német-magyar államközi megállapo­dásnak megfelelően. A tervek szerint a máso­dik központot Budapesten hozzák létre, az át­alakulásban való részvételről eddig 8 buda­pesti iskola nyilatkozott. A két szervezet javasolja, hogy á szakképzési törvény egészüljön ki az új intézményrend­szerre vonatkozó pontokkal. Az IPOSZ, amely oktatási programját gazdaságpolitikai tézisei­nek részeként már korábban megfogalmazta, javasolja azt is, hogy a szakmunkástanuló kép­zéshez az állam évi 15 ezer forint adókedvez­mény biztosításával járuljon hozzá. A fejlett piacgazdaságok már régen felismerték a kis- és középvállalkozások fontos szerepét gazdasági és szociális téren, valamint a foglalkoztatásban. Az Európai Unió legutóbb 1993-ban több évre szóló akciótervet dolgozott ki, amelyben komoly hiteleket, illetve adócsökkentést helyezett kilátásba a vállalko­zók számára. Ezek támpontul szolgálhatnak ha­zánknak a közösséghez való csatlakozásához, vala­mint a magyar gazdaság megerősödéséhez. A kis- és középvállalkozások közül kiemelt szere­pük lesz az ipari tevékenységet folytató hazai cégek­nek. A kisebb méretű vállalatok előnye a nagyokkal szemben, hogy rugalmasabbak, könnyebben alkal­mazkodnak a változó piaci viszonyokhoz, gyorsab­ban változtatnak termékszerkezetet. Ezzel a képes­ségükkel a nagyok beszállítóivá válhatnak, mente­sítve azokat az apróbb vagy speciális gyártást igénylő, de ugyanakkor elengedhetetlenül fontos al­katrészek készítése alól. A hazai gyakorlatban a kis- és középvállalkozások legnagyobb számban a kereskedelemben jöttek létre. Jelenleg az üzletek mintegy kétharmad része van magánkézben. Mint azt mindennapi tapasztalata­inkból tudjuk, ezek nem a legerősebb láncszemei a gazdaságnak! Ezért a támogatási rendszer kialakí­tásakor az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a minőségi fejlesztésükre. A központi támo­gatásnak mindenképpen elő kell segítenie a mű­ködő- és versenyképes, optimális méretű gazdálkodó szervezetek kialakulását. (FEB) Phare-hitelek Kezdőknek és haladóknak Az Európai Unió (EU) évek óta anyagilag is segíti a ma­gyar vállalkozókat. A Phare- program keretében idén 23 millió ECU-t különített el erre a célra. A program eredmé­nyeként eddig országszerte 18 helyi vállalkozási központ alakult. Ezekhez - s a hozzá­juk kapcsolódó területi iro­dákhoz, amelyekből ma már 100 működik az országban - tavaly egyetlen év alatt 41 ezer vállalkozó fordult segítségért, információért, tanácsért. S mi­vel a legjobb szellemi támoga­tás sem ér semmit, ha hiány­zik az ötlet gyakorlati megva­lósításához szükséges pénz, a Phare program hitelekkel is a vállalkozók rendelkezésére áll. A Mikrohitel felső határát 500 ezer forintra emelték, s azok a kisvállalkozók vehetik igénybe, akiknek legfeljebb 2 millió forintnyi saját tőkéjük van az induláshoz. Feltétel az is, hogy a vállalkozás éves ár­bevétele ne haladja meg a 6 millió forintot. A futamidő fél évtől 3 évig terjedhet. A hitel kamata az MNB mindenkor érvényes refinanszírozási ka­matával egyenlő. Továbbra is érvényben maradt a régi kikö­tés: maximum 2 éve alakult és 10 dolgozónál kevesebbet fog­lalkoztató vállalkozások vehe­tik csak igénybe a Mikrohitelt. A Phare egyébként nem kéri ingyen a bankok közreműkö­dését a hitelek folyósításában. Sőt! A vállalkozásfejlesztési központokkal együttműködő pénzintézetek a jutalékon túl saját maguk is igénybe vehet­nek egyszeri pénzügyi támo­gatást. Eddig 32 millió forintot kaptak, amelyet felszereltsé­gük javítására, illetve munka­társaik továbbképzésére fordí­tottak. Ráadásul a Mikrohitel esetében a bankok semmiféle kockázatot nem viselnek, a hi­teleket ugyanis teljes egészé­ben a Phare Iroda bocsátja a vállalkozók rendelkezésére, s a bankok csupán közvetítő­ként vesznek részt a tranzak­cióban. A kölcsönök fedezete maga a hitelből vásárolt gép, berendezés. Ezért az iroda ki is kötötte, hogy a pénzintéze­tek 100 százaléknál magasabb fedezetet nem kérhetnek a vál­lalkozóktól. Nem úgy, mint az úgyneve­zett Phare-hitel esetében, ahol 150 százalékban határozták meg a szükséges fedezet mér­tékét. Erre azért volt szükség, mert a hitelek 30 százalékát a bankok saját forrásaikból áll­ják, tehát a kockázatuk is na­gyobb. A hitelkeret feléből ki­fejezetten a fiatal, 6 hónapnál rövidebb ideje működő vál­lalkozásokat finanszírozhatják csak a bankok. (B. ZS.) Vállalkozói központ Baranyában A Phare-program támogatásával Baranya megye székhelyén, Pécsett is vállalkozói központot avattak az elmúlt héten. Az Eu­rópai Unió a Phare-program kelet-közép-európai kisvállalkozá­sok fejlesztésére szánt alapjából negyvenmillió forinttal segí­tette az intézmény felállítását. Az alap a későbbi tevékenységet fokozatosan csökkenő mértékben finanszírozza. Kilencven éves a KISOSZ Kilencven éve alakult a KI­SOSZ elődszervezete, az Or­szágos Magyar Kereskedelmi Egyesülés. É szervezet az el­múlt évtizedekben a kereske­dők és vendéglátósok érdekeit szolgálta. Nélkülük nem lé­tezne a KISOSZ, hiszen tagjai­ért volt és van a szervezet. A millenneum éveiben el­indult gazdasági fejlődés nemcsak a gazdaság alapjai­nak számszerű fejlődését je­lentette, de kialakultak azok az érdekviszonyok, amelyek a régi céhekhez hasonlóan a mind szorosabb összefogásra késztették az egyes szakmák képviselőit. Elkezdődött a gazdaság szabályozása és a közös érdek-szervezetek tö­megét hozta létre. Először csak szűk szakmai csoportok, majd egyre bővülő gazdasági kör lépett fel egy­ségesen az őt regulázó rend­del szemben. Megszületett az az egység, ami képes volt fenntartani 90 évig a szerveze­tet. A szervezet ma a 168 ezres kereskedelmi vállalkozói ré­teg érdekeit igyekszik képvi­selni. A szervezet az összekötő fonal a szakemberek és kisvál­lalkozók között. Kapcsolat- rendszert teremt a hatóságok­kal, önkormányzatokkal és az állammal. Részt vesz a jog­szabályok véleményezésében, tájékoztatja azokról a kiske­reskedőket, érdekképviseletet lát el a jogos ellenérdekkel szemben. Ünnepeljük együtt, egymá­sért a következő 90 évet! Dr. Fischer Sándor megyei titkár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents