Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-07 / 132. szám
4 KÉPÚJSÁG TAMASI ES KORNYÉKÉ 1994. június 7., kedd Széttépett százasok a szemetesben Az apa a jehovistákat okolja A keszőhidegkútiak nehezen térnek napirendre a nyolc nappal ezelőtt bekövetkezett tragédia fölött, ehhez hasonló emberemlékezet óta nem fordult elő a faluban. Május 30-án, a fiatalkorú Sz. János több fejszecsapással megölte nagyanyját, Szemmelróth Já- nosnét, aztán öngyilkosságot kísérelt meg, de ő életben maradt. Az asszony nyolcvannyolcadik esztendejében járt. A fiú most tizenhét, két testvére van. Jó tanuló, rendes gyereknek mondják, a fővárosban vasútgépészeti szak- középiskolába járt. A temetés után a gyászolók egy csoportja róla beszél, döbbenten, értetlenül ingatják a fejüket, őt sajnálják leginkább.- Maga is jehova? - kérdezi a fiú édesapja a temetést követő napon - mert akkor semmi mondanivalóm sincs. De az lenne jó, ha vissza tudna jönni délután, mert itthon van a feleségem, és nálunk nem tudunk beszélni. Végül a szomszédban találunk helyet, az apa könnyeivel küszködve kezd hozzá rövid mondandójához. - Egészen biztos, hogy beteg a gyerek, most vizsgálják az orvosok. Minden ezeknek a jehováknak köszönhető, az anyja hatása alá került a gyerek, vitte mindig magával a gyülekezetbe, ő bolondította el. Én voltam a mamával egyedül, sokszor terhemre volt, de sajnálom, hogy ilyen körülmények között kellett meghalnia. A fiam járt rendesen iskolába, az anyja onnan is kivette, hogy maradjon otthon, és éljen a jehováknak. Ezek nem dolgoznak, egyik se. Járják a falukat, prédikálnak, pénz nem kell nekik, a világvégét hirdetik. A gyilkosság után a szemét- tárolóban széttépett százasokat találtak. A fiú nemrég szerény, ötvenezer forintos örökséghez jutott hozzá Németországból, felajánlotta a gyülekezetnek. A házaspár 1972-ben lépett frigyre, két közös gyermekük van. Az asszony nyolc éve került kapcsolatba a Jehova Tanúi gyülekezettel. Nyilatkozatot nem szívesen ad - ez a gyülekezet tagjainak tilos -, a jehovisták hitét azonban előszeretettel taglalja. - Nem volt a fiam a gyülekezet tagja - tiltakozik -, nem merítkezett alá. Hangja határozott, szavaiban felelősségérzetnek nyoma sincs. Délután prédikálni indul, de nem a faluba, mert ott nem értik meg az emberek.- A családban régóta a gyűlölet uralkodik, a férjem meg a mamika nem tudta elviselni a hitemet. Meg azért is lenéztek, mert ők svábok, én meg magyar vagyok. Amikor történt, prédikálni voltam, és a Janika gondjára volt bízva a mama. Egészen biztosan az történt, hogy akkor is szidta a jehová- kat, és a gyerek felindult. A Janika bűnt követett el, de a hitnek és a gyilkosságnak semmi köze nincs egymáshoz - mondja. „Az igazság majd mindenre fényt derít". tóth Kőálomban Van, hogy a Megváltó is kiszolgálja az idejét. A halakból lisztet csinálnak, a bárányokból üléshuzatot. A pléhkrisz- tus megrozsdál, a kőkereszt mállik, nem baj, készül helyettük új. A régi, felismerhetetlensé- gig tompult tekintetű szobor pedig szél- és napárnyékba kerül. A felvételek Felsőnyéken készültek. Szakképesítést ad a tanfolyam Új számítógépek a Vályiban Korszerű számítástechnikai rendszerhez jutott a közelmúltban a tamási Vályi Péter Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola. Az iskola a számítógépparkkal nemcsak a hat szakközepes osztály számítástechnikai oktatását tudja megoldani, lehetővé vált az is, hogy a környék munkanélkülijei számára a Tolna Megyei Munkaügyi Központtal karöltve átképző tanfolyamot indítsanak érettségizettek számára, és - oly sok más hasonló jellegű tanfolyammal - nem csupán a részvételt igazolja, hanem alapfokú számítógépkezelői ismeretekről szakképesítést is nyújt. A két és fél millió forint értékű rendszer megvásárlásához a városi önkormányzaton kívül egy millió forinttal hozzá járult az OTP, valamint 860 ezer forinttal a Massive Hungária Kft. Május 30-án átképző tanfolyam indult az új tizenöt fős számítástechnikai tanteremben Végzősök: valami lesz... Ötvenhárom diák fejezi be középiskolai tanulmányait ez évben a gyönki Tolnai Lajos Gimnázium két végzős osztályában. Az általános tantervű, „sima" osztály negyven százaléka jelentkezett valamely felsőoktatási intézménybe, a kétnyelvű képzésben részesült osztály esetében ez az arány nyolcvan százalék. Tavaly egyébként a jelentkezők ötvenkét százaléka bejutott a megcélzott egyetemre, vagy főiskolára. Ezúttal a vendéglátóipari, külkereskedelmi, jogi és közgazdasági pályák vonzzák a fiatalokat, de többen döntöttek a tanítói, vagy tanári hivatás mellett. A magyar-német tannyelvű osztály nem felvételiző végzőseinek már van elhelyezkedési ajánlatuk - van akinek külföldön -, s a többiek is tájékozódtak a továbblépés lehetőségeiről - mondta Petz Péter, a gimnázium igazgatója. Az Art 6-ok Simontornyán A vecsési székhelyű Art 6-ok művészeti csoport járja az országot. Nem szívlelik a „vállalkozás" kifejezést. Ahogy mondják, inkább egyfajta kultúrmissziót képviselnek, magas színvonalon, több művészeti ágat - szó, zene, kép - hoznak közel az emberekhez. Simontornyai tárlatuk szombaton nyílt a várban, és augusztus 25-ig látogatható. A csoport tagjai: Bartos Ildikó grafikus, Dezső Ildikó textil- tervező, Szénási Sándor költő, Bartos Balázs brácsaművész, Viha Lajos kiállítás-építő és Szabó József kiállítás-kivitelező. Mindannyian egyenrangúak, nem oszlanak sztárokra és kiszolgáló személyekre az Art 6-ok. Három esztendeje dolgoznak együtt. Mostani rendezvényük az aranymisés simontornyai plébános, Fried Vilmos tiszteletére jött létre. Öt köszöntötte a megnyitón a beszéd, a vers, a muzsika - no meg a rokonokból, barátokból, tisztelőkből álló szépszámú közönség -, és ő tekinthette meg elsőként a kiállított munkákat is: az érdekes textíliákat és a nem kevésbé érdekes, cím nélküli grafikákat. Utóbbiakból az tudható meg, hogy készítőjük nem akarja mindenáron ráerőltetni saját mondandóját a szemlélőre, hanem hagyja, hogy a tárlatlátogató is hozzá gondoljon valamit - kedve, hangulata szerint - a képekhez. Nemcsak az alkotói, de a „nézői szabadságot" is fontosnak tartja.- Wy- Fotó: Gottvald K. Cím nélkül Az aranymisés pap (középen), és a tiszteletére rendezett tárlat alkotói, illetve a megnyitó közönsége Megszépült Iregszemcse központja: a parkosításhoz a Pannon Agrártudományi Egyetem kuta tóintézete járult hozzá virágpalántáival Mezey István vezetésével Alkotótábor Iregszemcsén Idén másodszor rendezi meg július 25-től augusztus 8-ig Iregszemcsén a Bartók Béla Művelődési Ház a helyi önkormányzat, valamint a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány támogatásával a az amatőr alkotóművészek grafikai és keramikus táborát. A művelődési ház azok jelentkezését várja, akik rézkarc, tollrajz területén kívánják tudásukat fejleszteni, illetve azokat, akik a korongozást már ismerve a tervező asztaltól a kész termékig dolgozni tudnak az agyaggal. Az alkotótábor résztvevőinek rezet, papírt, nyomófestéket, présgépet, két korongot, és kemencét a ház rendelkezésükre bocsát. A tábor művészeti vezetője Mezey István kazincbarcikai grafikusművész lesz, a grafikai szekciót Kováts Ferenc grafikus, a kerámia-szekciót Ragács György keramikus vezeti. A telep vezetője a telkibányai, gönci, en- csi művésztelep szervezője és volt vezetője Szathmáry István festő. A két hetes alkotótábor részvételi díja 7000 forint, ez magába foglalja az étkezési és szállásköltséget. A jelentkezési határidő: 1994. június 25, a részvételi díj befizetésének határideje: július 1. Az érdeklődők jelentkezési lapot és befizetési csekket a Bartók Béla Művelődési Ház címén kérhetnek: Iregszemcse, Bartók u. 1. 7095. Ajándék a nevelőotthonnak Látogató máltaiak Szerény gyermeknapi ajándékcsomaggal kedveskedett a közelmúltban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat magyar- keszi csoportja az iregszemcsei nevelőotthonban lakó gyerekeknek. A csoport 1993-ban összesen négyszáznegyvenezer forint értékű élelmiszerrel, ruhaneművel segítette a ma- gyarkeszi és felsónyéki rászorulókat. A magyarkeszi „máltaiak" munkájáról a csoport vezetőjét, Béleczki Sándort kérdeztük. A csoport 1991-ben alakult meg nyolc fővel, a szervezetnek ma tizenöt aktív tagja van. A dél-dunántúli régió létrejöttével Pécsről kap élelmiszert, ruhát, gyógyszereket, amit a nagycsaládosok és egyedülállók között oszt szét karácsonyra, húsvétra.- Az iregszemcsei volt az első gyermeknapi akciónk - mondja Béleczki Sándor -, de támogattuk a magyarkeszi iskolában megrendezett sportnapot is. Az adományok mellett munkával is segítünk az idős embereken, fát vágunk, kicseréljük a törött ablaküveget. Szekszárdon kértem támogatást egy motoros fűrész vásárlására, amivel a téli tűzifát össze tudnánk vágni az időseknek. Van egy tervünk: szeretnénk meglátogatni a Magyarkesziről máshová elkerült szociális gondozottakat, bizonyára jól esik nekik, hogy nem felejtették el őket a falujukban.- Hogyan szervezik meg a munkát? Milyen rétegeknek juttatnak a Szeretetszolgálat adományaiból?- Minden hónapban fogadónapot tartunk, amikor megkereshetnek minket a rászorultak, emellett minden tagtársunk kapott egy utcát, ahol rendszeresen meglátogatja az időseket. A csoportnak már van megbízó levele, a tagság még ideiglenes, de ígéret van arra, hogy hamarosan megkapják a tagsági igazolványt. Magyarkeszin és Felsőnyéken hetven-nyolcvan nagycsaládos él, ezek támogatása igen fontos. De akkor is segítenünk kell, ha a munkanélküli szülő egyedül neveli gyermekét. Az idős egyedülállók esetében nem elsősorban az anyagi segítség a fontos, hanem az is, hogy meglátogassuk őket, hogy érezzék: törődnek velük. Ennek talán nagyobb az értéke, mint egy segélycsomagnak. Béleczki Sándor köszönetét fejezte ki a Siófoki Állami Gazdaságnak, és a magyarkeszi termelőszövetkezetnek, ahonnan a csoport karácsonyi segélyakciójához kaptak támogatást. ff