Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-30 / 152. szám

1994. június 30., csütörtök MEGYEI KORKÉP »ÚJSÁG 3 Hol, és hogyan működjön a középszint (1.) Nem földrajzi kérdés (Folytatás az 1. oldalról.) Eldöntendő, hol legyen a másodfok, pontosabban a jegyző hatáskörébe tartozó döntések felülvizsgálata. Egyik álláspont, hogy ez le­gyen a megye, de elfeledkez­nek arról, hogy az eljárási tör­vény, aminek alapján most mi végezzük ezt a feladatot ki­mondja, hogy aki ezt ellátja az a felettes szerve a jegyzőnek. Nyilván nem lehet a jegyző fe­lettese egy másik önkormány­zat. A funkció tehát vagy ma­rad nálunk, vagy a bírósághoz kerül, aminek csak az az aka­dálya van, hogy tíz év múlva se lesz annyi bíró amennyi ehhez kellene. — Arról már nem is be­szélve, hogy a bírói elv az angol­szász jogrend alapja. — Ha már azért van me­gye, mert a magyar hagyomá­nyok ezt követelik, akkor érv lehet, hogy azért ne a bíróság döntsön ezekben a kérdések­ben, mert Magyarországon nincs hagyománya. — Milyen feladatok megoldá­sára jó a megye? — A területfejlesztés ösz- szehangolása, s azok a köz­szolgáltatások tartozhatnak oda, amelyeket eddig is ellá­tott. De akkor garantáltan hosszú távon. Ma ugyanis, ha Szekszárd kérné a kórházat, Gyönk a szociális otthont, megkapná és a megye teljesen kiüresedne. Ne az legyen a feladata, amit a települések nem tudnak, vagy nem akar­nak ellátni. A területfejlesz­tésben persze téma lehet, hogy mire terjedjen ki? Ha megnézi az ember a térképet kiderül, hogy egybeérnek a közigazga­tási határok. (Kivéve a főköz­lekedési utakat, de azok létre­hozása és üzemeltetése állami feladat.) A közigazgatási hatá­rokon belül viszont az ön- kormányzatok illetékesek. Et­től függetlenül Somogy már megmutatta, hogyan lehet kö­telező feladat nélkül is mű­ködtetni a megyét. — Mire jók a „dekák, amelyek csak nevükben dekoncentráltak? — A centrális alárendelt­ségű szervezetek majdnem mindegyike kétféle feladatot lát el. Az egyik területfej­lesztő, ellátó, működtető fel­adat, a másik pedig a hatósági munka. Nyilvánvaló, hogy a hatósági feladatot nem igénylő tevékenységeket minden további nélkül ellát­hatná a megyei önkormány­zat. Semmi szükség rá, hogy az állam közvetlenül lásson el ilyen feladatokat. Ami ható­sági munka, azt vagy a jegy­zőknek kell adni, vagy a mi hivatalunknak. A munkaügyi központon például érdemes lenne elgondolkodni, hiszen fajlagosan kisebb költséggel lehetne működtetni, s funkció­ját tekintve a megyében élő munkanélküliekkel foglalko­zik. A probléma megoldásá­ban is lehetnek tipikusan me­gyei feladatok. A kárpótlási hivatalt nem érdemes emlí­teni, az kárpótoljon. Az ÁNTSZ annyira speciális terü­let, s ráadásul a megyei ön- kormányzat kórházát is elle­nőrzi, oda tehát nem sorol­ható. A földművelési hivatal véleményen szerint minden további nélkül lehetne a me­gyénél. A megyei önkormányzat esetében persze bármikor, bármilyen konkrét feladat ese­tében felmerülhet, hogy azt mondják: nem hajtom végre. Önkormányzatnak ugyanis csak törvény adhat feladatot, míg egy állami hivatal ellát­hatná mindazokat a hatósági feladatokat, amelyek nem igénylik az állam közvetlen irányítását. — Mit mondana saját hivata­láról melynek új nevét még nem tudjuk? — Az önkormányzatok hi­ányolják helyi jelenlétünket. Nem kaptuk meg feladatul azt sem, hogy az önkormányza­tok nálunk lecsapódó problé­máit, tapasztalatait közvetít­sük a kormányhoz, pedig ez­zel lehetne kerek a feladat- rendszerünk. Ihárosi Ibolya (Folytatjuk.) Mire jó az aleurolit? Tájékoztatóra invitálták tegnap a sajtó képviselőit a Mecsekurán Ércbányászati Kft. V. számú bányaaknájá­hoz. Nemcsak a téma, hanem a tájékoztató is rendhagyó volt, hiszen a forró irodák he­lyett az udvaron gyülekezett az érdeklődők serege. Az eseményen megjelent többek között a Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Magyar Bá­nyászati Hivatal, az AV Rt., a Paksi Atomerőmű Rt. képvise­lője is. Mint azt dr. Szűcs István, a IKM helyettes államtitkára elmondta, egy olyan kőzetré­tegre bukkantak a bányászok, melynek fúrását már 1989-ben elkezdték, de akkor pénzügyi nehézségek miatt abbahagy­tak. Ez az aleurolit kőzet közel 1100 méterre van a föld fel­színe alatt és egyes mérések szerint száz négyzetkilomé­ternyi nagyságú, megkövese­dett agyag, ami nagyon ke­mény, és rideg. — Egy új szakmakultúra bölcsőjét teremthetjük meg akkor, ha az Európában is igen ritka kőzet adta lehetősé­get kihasználjuk. Ezen a kon­tinensen csak Belgiumban ta­lálható hasonló kőzettípus, de a pécsi jóval idősebb, közel Dr. Szűcs István : A bányászoknak munkát jelenthet a tároló 260 millió éves. Nem akarok ünneprontó lenni - mondta a helyettes államtitkár. - De mindenki tudja, hogy az uránbányát - előbb, vagy utóbb - be kell zárni. Az inf­rastruktúra, a bányászati szakmakultúra egy részét át lehetne menteni azzal, hogy az atomerőmű kiégett fűtőe­lemeinek tárolójaként hasz­nálnánk fel ezt a területet, ez hazánknak rendkívül szeren­csés lenne. Ez a kemény agyagtípus nem ereszti át a vizet, így kiváló helye lehetne ezeknek a hulladékoknak, hi­szen nincs ami kimossa a ra­dioaktív anyagot. Mint azt dr. Szűcs István elmondta, a jövő héten visz­nek Kanadába kőzetmintát, az ottani szakemberek vizsgálják majd be. A helyettes államtit­kár arra kérte a megjelent ve­zetőket, hogy aki tudja, segítse a megvalósulást és, hogy kö­zösen alakítsanak ki álláspon­tot a kőzettel kapcsolatos ku­tatások és vizsgálatok, vala­mint a további hasznosítást il­letően.-Garay- -Fotó: Degré Jó hírek búzatermelőknek Felvásárlási körkép A néphagyomány úgy tartja, hogy Péter, Pál napján megszakad a búza gyökere és innentől - ha esik, ha fúj - megkezdődik a növény érése. Az idén 45 ezer hektár terü­leten vetettek el búzát a me­gyében. A szakmeberek sze­rint jó termés ígérkezik, any- nyira jó, hogy sokan már a vészharangot is megkongat­ták, mondván: most meg a túltermelés okoz majd gon­dokat az értékesítésben. Országosan négy millió tonna búzára számítanak, ebből egy millió tonna tűnik feleslegesnek. Megyei körképünkben an­nak néztünk utána, hogy az ismertebb felvásárlók megkö­tötték-e már a termelőkkel a szerződéseiket, mi lesz azok­kal, akik még csak ezután néznek értékesítési lehetőség után, milyen áron és milyen feltételekkel adható el a búza az idén? A Dombóvári Malom Kft, a Bonyhádi Ga-Bó Kft és a KSZE után, most a Gemenc Gabona Részvénytársaság vezérigaz­gatóját, Pék Ferencet kerestük meg kérdéseinkkel. — Önök a privatizáció során a jól ismert gabonaforgalmi válla­latból alakultak. Változott-e a ve­vőkörük? — Mi megcéloztuk a felvá­sárlással mind az üzemeket, mind pedig a kistermelőket. Jelentős szerződéssel rendel­kezünk már, de az aratás ide­jén is kívánunk vásárolni. Te­hát fogalmazhatnék úgy is, hogy nyitottak vagyunk min­den irányban. — Milyen árat tudnak aján­lani a termelőknek? — Ez mindenkor a minő­ségtől függ, nyilván más érté­ket képvisel az étkezési búza, és megint mást a takarmány- búza. A kialakult, kialkudott árat fizetjük, nem szívesen mondok konkrét összeget. — Milyen határidővel fizet­nek? — Tíz napos határidőben állapodunk meg. — Tárolást, raktározást tud­nak-e vállalni? — Igen, sőt vállaljuk, a kö­zös kockázat viselését is, ha a termelő ezt igényli. Ez azt je­lenti, hogy egy meghatározott ideig raktározzuk a terményt, amikor a termelő által előre megjelölt napon, a tőzsdei áron értékesítjük majd a bú­zát. Továbbértékesítésre is vállalkozunk, mert az alap­anyag-szükségletünkön túl, biztos piacunk is van. — A kistermelők nagy gondja az aratás utáni szállítás, illetve tárolás, főleg ha még nincs, „he­lye" a terménynek. Önökhöz mi­lyen feltételekkel jöhet a búza? — Akár a tarlóról is szállít­hatják, ha meghatározott mi­nőséget biztosítanak, illetve a tisztasági feltételeknek megfe­lelnek. Jelenleg úgy tűnik, hogy a kistermelők egy része nem készült fel előre a gabona értékesítésére és ezért most kénytelenek kapkodni. (Folytatjuk.)-mauthner­Drágul a menü Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról.) Tény, hogy a közelmúltban (kb. egy hónapja) valóban volt hús és tejtermék drágulás. Emelkedtek a húskészítmé­nyek, meg a marhahús árai, de „csak" mintegy 10-15%-kal, a tejtermékekhez hasonló mér­tékben. A sertés tőkehús ára pedig nem is változott. Azóta nem volt újabb áremelkedés. A jelenséggel kapcsolatban dr. Varga Tibor, a fogyasztó- védelmi felügyelőség vezetője elmondta, hogy a vendéglátó­ipari szolgáltatások szabad­áras kategóriába tartoznak, a vendéglátók önálló kalkuláció alapján állapítják meg az ára­kat, amibe beleszólása nincs senkinek. Más kérdés, ha a vendéglátók „összefognak", árkartellbe tömörülnek, ami tisztességtelen piaci magatar­tást jelent. Erről persze szó sincs ebben az esetben, bár azt azért el­árulták a Gastrolux-ban, hogy e három vendéglátóhely meg­egyezett az áremelés július el­sejei időzítésében (igaz, hogy a másik két helyen ezt nem ismerték el.) Dr. Varga Tibor elmondta azt is, hogy minden esetben a piac dönti el, mennyire reáli­sak a kalkulációk. Na ja. Kínálat szerencsére akad még Szekszárdon, igaz, hogy nem a belvárosban, a „keresletnek" kicsit többet kell gyalogolnia, hogy igénybe vegye ezeket a szol­gáltatásokat. A Jägerhaus pél­dául 105 forintért, a Teke 106-ért, a Baktai söröző 110-ért kínálja a menüt, előbbi két he­lyen nem terveznek emelést, utóbbi cég mintegy 10%-os drágítást tart elképzelhetőnek még júliusban. (Ez 121 forin­tos árat jelentene:) Miután megebédeltünk (még a régi árért) Szekszár­don, kíváncsiak voltunk, va­jon „vidéken" milyen a közét­keztetés árszínvonala. „Válo­gatás nélkül" érdeklődtünk néhány vendéglátóhelyen menü-ügyben. Bonyhádon, a Rákóczi-ban 85 forint egy ebéd, itt szep­tembertől valószínűsítenek pár forintos drágulást, „mert apránként minden emelke­dik". A dombóvári Holsten sörö­zőben továbbra is kísérletet tesznek arra, hogy kigazdál­kodjék a 100 forintos menüá­rat. Tolnán a Pajtás étterem­ben nincs szabott menü, a rendelkezésre álló olcsóbb és drágább ételekből ki-ki össze­válogathatja a gyomrának és pénztárcájának megfelelő ét­ket. Itt sem várható azonban egyhamar áremelés. A paksi Munkás étterem 99 forintért adja az ebédet, valószínűleg év végéig. Szerintük ugyanis az áremeléshez partner is kell (aki kifizeti a drágább ebédet.) Eddig a tények. Az új árak­ról majd a fogyasztók monda­nak véleményt. sk Aratják a búzát Bár a Tolna megyei Föld­művelésügyi Hivat'i '’sak részinformációkkal rend ere­zik, úgy tudják, hogy me­gyénkben - a Szekszárdot és Dombóvári: környező földe­ken - is megkezdődött már a búza betakarítása. A mező- gazdasági cégeknek, szerveze­teknek már nincs tájékoztatási kötelezettségük a hivatal felé, mint ahogy volt ez néhány évvel korábban. HÍREK A MEGYÉBŐL A képviselők összeülnek A dunaföldvári képvi­selő-testület 1994 június 30-án, csütörtökön tartja so­ron következő ülését. A kép­viselők több napirendi pon­tot tárgyalnak majd meg. A lejárt határidejű határoza­tok vérehajtásáról szóló tájé­koztató után a Dunaföldvári Kommunális és Szolgáltató Kft. 1993. évi beszámolóját hallgathatják meg a városa­tyák. Továbbá előterjesztés hangzik el a hatosztályos gimnáziumi osztály indítá­sának, valamint a település mozijának üzemeltetési szer­ződése ügyében. A legna­gyobb horderejű napirendi pont a nem lakás céljára szol­gáló ingatlanok értékesítési ügye lesz. Itt a testületnek ar­ról kellene dönteni, hogy az említett ingatlanok melyikét vásárolhatják majd meg a je­lenlegi bérlők. Egy hétig vendégeskednek Egyetemistákból álló csoport érkezik Dunaföldvárra abból a célból, hogy a város törté­nelmi magját mérjék fel. A diákok a Műemlékvédelmi Felügyelőség szervezésében és a dunaföldvári önkor­mányzat segítségével tölte­nek el tíz napot a duna-parti városban. A csoport tagjai a település épületeinek homlokzatát, egyes házak alaprajzát készí­tik el, alapos méréseket is vé­gezve. Ez a munka nagy se­gítséget ad majd az önkor­mányzatnak, hiszen a jövő­ben az utcakép tervezésénél, vagy egyes részek kialakítá­sánál figyelembe veszik a di­ákok által végzett méréseket. Zárva tart a művelődési ház A dunaföldvári városi művelődési ház július 15-től augusztus 7-ig zárva tartja kapuit. A háromhetes szü­netre azért van szükség, mert a feladatokat a - szabadságo­lások miatt - megfogyatko­zott munkatársi gárda nem tudná ellátni. A korábbi években ez nem volt így, a ház egész évben az érdeklő­dők szolgálatában állt. A hétvégi programokat, pél­dául a diszkót, illetve a vér­adónapot ez idő alatt is meg­tartják. DÉDÁSZ: Villamos Napok A DÉDÁSZ Rt. Dunaújvárosi üzletigazgatósága Simontor- nyán rendezi azt a kétnapos programot, melynek célja megadni a szükséges tájékoz­tatást a szolgáltatással kap­csolatban, bizonyságot tenni a természet és a környezet védelméről. A rendezvény­nek július 1-én, a dunaújvá­rosi ügyfélszolgálati iroda (itt energia-tanácsadás lesz a la­kosságnak), 2-án a Dunaferr Hengermű szabadidőparkja ad otthont. Testületi ülés Decsen Háziorvosok a napirenden Kedden délután tartotta ülését a decsi önkormányzat képviselő-testülete. Egyetlen napirendi pontot tárgyaltak: Decs nagyközség egészség- ügyi helyzetét. Az ülésen jelen volt dr. Sudár Géza, az ÁNTSZ Szekszárd városi tiszti főorvosa. Az ülés tapasz­talatairól kérdeztük: — Tanácskozási joggal vol­tam itt jelen. Először jártam a decsi testület ülésén. Amit évek óta aggódva figyeltem ezzel a községgel kapcsolat­ban, arra talán most pont ke­rült. — Nevezetesen az ügyeleti rendszerről volt szó, ami Decs esetében sajátosan alakult. — Pár évvel ezelőtt volt két haláleset a faluban, amit az itt élők úgy vettek tudomásul, hogy azért következett be, mert az ügyelet Bátaszéken volt. Ez a központi ügyeleti rendszer idején volt. Az eset után megkeresett a polgár- mester és a jegyző azzal, hogy mit tudnánk tenni. A törvé­nyen változtatni nem lehetett, de ha anyagilag meg tudják oldani, akkor rugalmasan ke­zelve az ügyet, pár év türelmi időt adtam. Ez most már le­járt. — Az ügyeleti renddel kap­csolatban mit mond a törvény? — Több féle ügyelet van. Attól függ, hogy mekkora, az ellátandó lakosság létszáma és mekkora az önkormányzat ilyen célra fordítható összege. Van nagyváros - mint például Debrecen -, ahol az alapellá­tástól függetlenítették az ügyeletet. Ezt külön ügyeleti szolgálat oldja meg. A másik szélső eset az a háziorvos, aki egy kis faluban megállás nél­kül dolgozik. Sióagárd, Zomba, Medina és sorolhat­nám a körzet településeinek orvosait, akik egész héten permanenciában vannak, el­látják a beteget éjszaka is, a hét végeken viszont elmehet­nek otthonról, mert a legköze­lebbi központi ügyelethez van csatolva a község. — Objektív és szubjektív problémák is felvetődnek. — Csak olyan kompro­misszumkészséggel lehetsé­ges megoldást találni, amit Decsen tapasztaltam. Pénzrá­fordítással megoldják az ob­jektív gondot. Rádiótelefon bevonásával az ügyeletes mindig, minden helyzetben tud intézkedni. A szubjektív kérdés egy ügyeletes orvossal, külső munkatárssal történő szerződéskötés. Erre is haj­landóságot mutat a testület. Á decsieknek tett javaslataim­mal a testületi tagok egyetér­tettek, összeülnek a bizottsá­gok és megvitatják a legjobb megoldás lehetőségeit, a helyi orvosok véleményének figye­lembevételével. D. K. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents