Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-28 / 150. szám
4 »ÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1994. június 28., kedd Döntések Helyi népszavazás Fomádon A városházán hallottuk Az augusztusig tartó nyári szünet előtti utolsó ülésén több, az átlagosnál is nagyobb közérdeklődésre számot tartó témát tárgyalt a képviselő-testület. Ezek közül az egyik a város két óvodájának az ösz- szevonása volt, amelyre az apropót az önkormányzat nehéz költségvetési helyzete mellett az adta, hogy július 31-ével lejár a két intézmény- vezető megbízatása is. Sajátságos helyzetet teremtett, hogy a pénzügyi ellenőrző bizottság támogatta, míg az oktatási és közművelődési ellenezte az ilyen tartalmú javaslatot, amely így két döntési alternatívával került a testület elé. Az érvek és ellenérvek után végül az a javaslat kapta meg a többséget, ami további bizottsági előkészítésre visz- szaadta a témát. Újabb forduló augusztusban. Kevesebb vita volt a lakás- hozjutás és lakásfelújítás helyi pénzbeli támogatásának odaítélésekor. „Sok az eszkimó, kevés a fóka" - kommentálta egy képviselő a véges pénzügyi lehetőséget duplájával túlszárnyaló igényeket. Pozitív gyakorlatként az előkészítők és a véleményező bizottságok közös nevezőre jutottak, így egységes javaslatot sikerült a testület elé terjeszteni, ami nyilván megkönnyítette a döntéshozatalt. A határozatról az érdekelteket írásban értesítik. A melegben ellankadók figyelme is élénkké vált, amikor a költségvetés módosításánál további harmincmillió bevételről esett szó. Sajnos, szó sincs talált pénzről - hűtötte le a polgármester a forrósodó hangulatot -, hiszen csak a kórház teljesítmény-finanszírozásának esedékes összegét kell „átfuttatni" a költségvetésen. Lassan halad a Szarkahegy szilvás felőli útépítése kapcsán benyújtott pályázat elbírálása is, amiben nyilván a választásokkal kapcsolatos változások is szerepet játszanak. Az érdekeltekkel egyetemben csak reménykedni tudunk a pozitív döntésben, vagy ahogy a körzet képviselője mondta: bárcsak már a pályázati önrész biztosításának a gondjánál tartanánk! Lassan egy éve lesz, hogy írtunk arról, a volt állami gazdasághoz tartozó Fomád- , Kecsege- és Csollányos- puszta lakóinak egy része az önállósodásban látja a jövőt, ezért el kívánnak szakadni Tamásitól. Egy ideje „csend" van a téma körül, ezért kérdeztük meg a történtekről dr. Schutzbach Ferencet, Tamási város jegyzőjét. — A tavalyi pusztagyűlésen létrehozott előkészítő bizottság idén februárban nyújtotta be az önállósodásról dönteni hivatott helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges előírásokat tartalmazó íveket - kezdte a jegyző. - Miután ezek hitelesítése jogszabály szerint megtörtént, ennek alapján a képviselő-testület 1994. július 31. napjára kitűzte a helyi népszavazást. — Mi az oka ennek a hosszú időintervallumnak? — Törvény írja elő, hogy országos választás előtt és után hatvan nappal nem lehet helyi szavazást tartani, ezért kellett így dönteni. — Hol tartanak az előkészületek? — A képviselő-testület megválasztotta a választási szerveket, a választási és a szavazatszámláló bizottságot, elkészült a választójogosultak nyilvántartása és minden polgár névre szóló értesítést kapott a helyi népszavazásról. Nyilvántartásunk szerint 324-en vannak, amennyiben valaki nem kapott értesítést, ez nem akadálya a szavazásnak, ha jogosultságát - az állandó lakhelyét - a személyi igazolványával igazolni tudja. Szavazni július 31-én, vasárnap reggel 6 és este 6 óra között lehet, a volt gazdasági étteremben kialakított szavazóhelyiségben. — Mit tartalmaz a szavazó- lap? — „Akarja-e Ön, hogy For- nád-, Kecsege- és Csollányos puszták - Tamási városból kiválva - önálló településsé váljanak Fornád-Kecsege néven?" Mindenki az akaratának megfelelő IGEN vagy NEM válaszok alatti körbe rakhat keresztet vagy ikszet. — Mikor érvényes és eredményes a népszavazás? — Ha a választásra jogosultak több mint fele elmegy szavazni és a leszavazottak több mint fele valamelyik alternatívát támogatja. A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre, amely az önállósodás többsége esetén felterjeszti azt a Belügyminisztériumba. — Tehát többségi eredmény esetén „sínen van" az önálló településalakítás ügye? — Elméletileg igen, de az új parlament és kormány felállását követő jogszabályváltozások ebben is változást hozhatnak. Például közismert az önkormányzati törvény olyan módosítási javaslata, amely ötszáz lakos alatt nem engedi az önállóságot. — Gazdaságilag életképes lehet-e egy ilyen kis település? — Végeztek a kollégáim ilyen irányú számításokat, ezeket az adatokat közöltük az előkészítő bizottsággal, sőt, a magánvéleményemet is el- mbndtam erről. Tekintettel azonban arra, hogy az én feladatom a helyi népszavazás törvényes lebonyolítása, így nem az én dolgom ezzel foglalkozni, erről nyilatkozni részemről inkorrekt lenne. Ez a kezdeményezők felelőssége. sál Fotó: Gottvald Károly Az illetékes hangja A Tolnai Népújság 1994 május 31 -i számában cikk és fotó jelent meg Tolnané- medi belterületén végzett villamos hálózat áthelyezési munkánk során, fakivágási munka közben, „Megcsonkítva és kivágatva" címmel. A hiteles tájékoztatás érdekében kérjük szíveskedjenek közzétenni teljes válaszunkat: A 61 sz. út korszerűsítése miatt a Stra- bag Hungária Építő Kft. megrendelte nálunk - A DÉDÁSZ Rt. Dunaújvárosi Üzletigazgatóságáról van szó - (A szerkesztő megjegyzése) - az érintett kisfeszültségű hálózat áthelyezését. A munka elvégzéséhez kiviteli tervet készítettünk, melyet jóváhagytak a Szekszárdi Közúti Igazgatóság és a Tolnanémedi Polgármesteri Hivatal és az érintett közműtulajdonosok képviselői is. A nyomvonalon található közművek (víz, telefon) miatt sajnos - az előírt védőtávolságokat figyelembe véve - a hálózatot az úthoz közelebb hozni nem lehetett. Munkatársaink a hálózat áthelyezését elvégezték. A szükséges védőtávolság meglétéhez a Polgármesteri Hivatal ígérte, hogy elvégzik a gallyazási munkát, de ez többszöri kérésre nem történt meg. A meghirdetett áramszünet miatt dolgozóink a gallyazást elvégezték, mely az érintett fák lombkoronájának egy részét érintette. Ezt látva a Polgármesteri Hivatal vezető képviselője kérte az érintett 3 fa teljes kivágását. Dolgozóink ezt elvégezték, miközben munka közben jött a fotós, aki a megjelent képet készítette. Üzletigazgatóságunk minden vezetője és dolgozója egyetért a fák, a környezet maximális védelmével. Még ennél is fontosabb azonban az emberi élet közvetlen vé-. delme. Veszélyes dolog a gyümölcsfa fölötti hálózat, ilyen jellegű gyermekbaleset sajnos már előfordult az országban. Tekintettel arra, hogy sajnos más műszaki megoldás nem volt, üzletigazgatóságunk vállalja, hogy saját költségén kétszer annyi fát ültet, mint amennyi ki lett vágva a hálózatáthelyezés miatt, a Polgármesteri Hivatal által kért helyre. Rejtő János igazgató * A megjegyzésünk csupán a következő: a tolnanémedi ön- kormányzat vezető képviselőjének titulált polgármesterrel beszéltünk, aki a levél tartalmát nem kívánja kommentálni. Emellett tény - ez vonatkozik ránk - , a fotós, munka közben érkezett a helyszínre, de az is kiderült a Megcsonkítva és kivágatva című írásunk nyilatkozataiból, hogy a fák koronájának kétharmadát levágták korábban - ha tetszik, ha nem, be kell vallani: megcsonkították -, ezért kellett kivágni azokat. Csak örülni tudunk az üzletigazgatóság által ültetendő kétszeres mennyiségű fának, s hogy ezt saját költségükön teszik, az pedig a felhőtlen boldogságot jelenti számunkra. Reméljük, azoknak is, akiknek a virágba borult gyümölcsfáiból tüzelő lesz! Lapunkban a témát ezzel lezártuk. Értény címeréről, zászlajáról Nemrégiben döntött az ér- tényi képviselő-testület a település címeréről, lobogójáról, zászlajáról és pecsétjéről, amelyeknek a terveit Kovács Ferenc komlói grafikus, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság tagja készítette. Az alábbiakban közreadjuk a művész Értény címerterveihez küldött gondolatait, amelyekhez Szalai József polgár- mester jóvoltából hozzá jutottunk. „A község jelképeinek megtervezéséhez a kiindulópontot a település régi, mezőgazdaságot szimbolizáló pecsétlenyomata, a község nevének etimológiája, valamint földrajzi és történelmi hagyományai jelentették. A viszonylag sok információ, melyet a címernek tükröznie kell, nem teszik lehetővé grafikailag, hogy egy egyszerű pajzson kapjon helyet minden jelkép, ezért a hagyományos, sisakdíszes, si- saktakarós pajzs lett lett a község címermotívumainak hordozója. Vegyük sorra jelképeket. Értény község neve, mely besenyő törzsnévből keletkezett, azonos a magyar „érdem" szó török előzményével. A település tehát a község legkorábbi történelmét idézi: legelső lakosai a magyarokhoz csatlakozott besenyő lovas katonai segédnépek voltak. Szent István királyunk Koppány leverését követően nagymértékben segítette a besenyő és berény katonaságot az otthonteremtésben, letelepedésben. A besenyőkre Értény címerében a szájában három nyílvesszőt tartó lófej utal. A mezőgazdaság a címerpajzsokon a földművelést jelképező eke, a leányalak kezében látható három búzakalász és a régi híres állattenyésztést idéző bikafej formájában ölt testet. Az itteni szőlőművelést szimbolizálja a leányalak másik kezében a szőlőfürt. Megjelenik a címerekben a sajátos értényi népviselet is, melynek egyik jellemzője a pillés főkötő. Az előzetes megbeszélés során szóba került a főkötő önmagában történő ábrázolása is. Ez - bár grafikailag megoldható - he- raldikailag nem értelmezhető, mivel címermotívumként csak a helybeliek ismernék fel. A leányalakon való bemutatása egyértelművé teszi néprajzi, népművészeti jelentőségét, ugyanakkor lehetővé vált egyúttal a teljes népi öltözet bemutatása is. A leányalak, népviseletben és kezében búzával, szőlővel mögöttes jelentéstartalmakkal is bír: utal az aratási és szüreti ünnepekre, megemlékezésekre, valamint a szőlő és búza együttese a bor és kenyér képviselőjeként a vallásosságra is utal, mivel Jézus testét és vérét szimbolizálják. A leányalak az 1. és 2. számú terveken ezért kiemelt helyre került, sisakdíszként. (A képviselő-testület a harmadik változatot fogadta el - A szerkesztő megjegyzése.) A pajzsokat két mezőre osztó vízszintes ezüst pólya hullámvonalával a délen folyó Koppány vizét jelzi. A címertervekben szereplő mázak - színek és fémek - a heraldika szabályainak megfelelően kerültek alkalmazásra. Mint minden kultúra, a címertan is a kozmikus világhoz kapcsolja a színeket. Ennek megfelelően a címerterveken megjelenő színek szimbolikus jelentéstartalma a következő: Fémek: arany (Nap): értelem, ész, tekintély, erény, hit, erkölcsösség. Ezüst (Hold): bölcsesség, tisztaság, ártatlanság, szemérmesség. Színek: zöld (Vénusz): szabadság, szeretet, boldogság, remény, szépség, egészség. Kék: (Jupiter): állhatatosság, bizalom, elvhűség, ellenállóképesség. Vörös: (Mars): önfeláldozás, hazaszeretet, tenniakarás, nagylelkűség. A fenti gondolatok jegyében születtek Értény címertervei, azzal a szándékkal, hogy rangos, átörökíthető jelképként éljen tovább a címerválasztást követően." Említettül előbb, hogy a képviselő-testület a művész által elkészített címertervek harmadik változatát fogadta el, aminek a heraldikai leírása a következő: Pajzs: álló, háromszögű pajzs süllyesztett vízszintes ezüst hullámpólyával vágott" mezejének alsó, zöld mezejében lebegő, jobbra fordított arany eke. A felső, vörös mezőben a hullámpólya felső kontúrjából növekvő, szembefordult leányalak természetes o 0 színében, arany haján kék-pil- lés fehér főkötővel, fehér blúzban, kék mellényben és kék szoknyában. Jobbjában leveles arany szőlőfürtöt, baljában három arany búzakalászt tart. Sisak: arannyal ékített, vörössel bélelt, szembefordult, pántos ezüst sisak, vörössel és kékkel ékített heraldikai koronával. Sisakdísz: a sisakkóronából növekvő, jobbra fordult ezüst lófej, szájában szárán keresztbe tett három arany nyílvessző. Takaró: vörös-ezüst, zöld arany. Felirat: a címerpajzs alatt lebegő, fecskefarok végződésű, íves arany szalagon feketével nagybetűs ÉRTÉNY felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont. A község lobogója: álló téglalap alakú, 2:1 arányú fehér textil, aljában zöld, felette vörös vízszintes pólyával. Egy pólyaszélesség a lobogó hosz- szának 1/10 része. A színes címer a feliratos szalaggal a lobogó függőleges szimmetriatengelyén, annak felülről mért 1 /3-os ósztásvonalán helyezkedik el. A lobogó kétoldalas. A zászló: a lobogó 90 fokkal történő elforgatásával jön o létre. A feliratos szalag nélküli színes címer szimmetriatengelye a zászló hosszának rúdtól mért 1/3-os osztásvonalával esik egybe. A zászló kétoldalas. A pecsét: kör alakú pecsétlap, szélén peremmel. A pecsétkép közepén Értény címerének kontúrrajza. A címert kétoldalról és felülről ÉRTÉNY KÖZSÉG PECSÉTJE körirat övezi. A felirat előtt, után és a szavak között egy-egy díszpont. A tervek szerint Értény címerét, zászlaját és lobogóját augusztus 20-án, az aratónapon avatják és szentelik fel majd fel. Érről majd időben ér-, tesítjük értényi és az onnan elszármazott olvasóinkat, valamint a jeles esemény után érdeklődőket. A fentieket közreadja: » Ékes László
