Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-25 / 148. szám

1994. június 25., szombat GAZDASÁG NÉPÚJSÁG 5 Az adóbevallások beadásáról Az adózás rendjéről szóló törvény 1. számú melléklete II/1 /a. pontja szerint azoknak az adóalanyoknak, akiknek az adóévet megelőző második évben a nettó módon számí­tott általános forgalmi adója, vagy a nettó módon számított fogyasztási adója, vagy a ma­gánszemélyektől általa levont jövedelemadó-előleg és jöve­delemadó együttes összege az 1 millió forintot elérte, negye­dévenként kell bevallást be­adnia. 1994-es adóévben az 1992. évről beadott bevallásban sze­replő, fentiekben felsorolt adók értékhatárait kell figye­lembe venni. A bevallást a 9402 típusú nyomtatványon kell teljesí­teni, amelyet a nyomtatvány- boltokban lehet beszerezni. A bevallás beadásának határi­deje a negyedévet követő hó 25-e. Az adóév utolsó negyedé­véről az éves bevallási nyom­tatványon kell elszámolni az adóévet követő év február 15-ig. Az általános forgalmi adót fentiektől függetlenül a 9465-ös nyomtatványon ha­vonta kell benyújtani. Tolna megyében a gépi ki­mutatás szerint 301 negyedé­ves adóalany van. Az elsőne­gyedévről április 25-ig 170 be­vallás érkezett be. A hiányzó bevallások száma 131 db. Felhívjuk az adóalanyok fi­gyelmét, hogy az 1992. évi kö­telezettségeik alapján vizsgál­ják felül, hogy milyen gyako­risággal kell bevallást bead­niuk és ha adataik alapján ne­gyedéves adózónak minősül­nek, úgy pótolják mulasztá­sukat. Az adóbevallási kötelezett­séget nem teljesítők esetében az adózás rendjéről szóló tör­vény 74. §. 9. pontja szerint bírság szabható ki. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága Mi lett drágább, mi lett olcsóbb? Az árak alakulása májusban Az elmúlt hónapban kissé mélyebben kellett a zse­bünkbe nyúlni, amikor bur­gonyát, friss zöldséget, vagy gyümölcsöt vásároltunk, mint tettük azt áprilisban. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal sze­rint 15 százalékkal fizettünk többet ezekért az árukért má­jusban. Ehhez képest szinte csekélynek tűnik az élelmisze­reknek ugyanezen időszak alatti mintegy 2.6 százalékos áremelkedése. A fogyasztói árakat vizs­gálva a szakemberek megál­lapították, hogy az elmúlt 12 hónap alatt - 1993 májusától 1994 májusáig - 18.3 százalék­kal emelkedett az árszínvonal. (Tavaly ez a szám - 1992 és 1993 összehasonlításában - 21.3 százalék volt.) Tavaly ősztől erőteljesen felfelé íveltek az élelmiszerá­rak, a folyamat csak ez év feb­ruárjától kezdett lelassulni. Innen kezdve májusig mini­mális volt az árak növekedése, a baromfihús, az étolaj és a halfélék esetében 3 százalé­kos, a tej- és tejtermékek ese­tében átlagosan 2 százalékos. Árcsökkenést csupán a zsírnál regisztráltak a szakemberek. Nem kellett számottevően többet fizetnie a fogyasztónak a sertéshúsért, a kenyérért és a péksüteményekért. A május végén, június ele­jén végrehajtott - hús, benzin, stb... áremelések hatása majd júniustól jelentkezik az árin­dexben. U.G. Ferenczy Europress „Veszélyes” házalók, átejtett vásárlók... Gyökeres változások szín­tere napjainkban a kereskede­lem. A piacgazdaság kialaku­lásának jogi feltételeit azon­ban csak részben tudta megte­remteni a leköszönő parla­ment. Egyrészt a meglévő szabályokat kellett az életnek, az elvárásoknak megfelelően korszerűsíteni, másrészt új szabályokra is szükség volt annak érdekében, hogy meg­kezdődhessen a bolti privati­záció, jobban érvényesüljön a fogyasztók védelme és a hazai szabályozás közeledjen az Eu­rópai Unió tagországaiban al­kalmazott gyakorlathoz. Az újonnan született törvé­nyek és rendeletek lényegé­ben a liberalizálás jegyében láttak napvilágot. Látványo­san csökkentették a központi és helyi közigazgatás „egyedi elbírálási lehetőségeit", a szubjektív beavatkozást. A korábbi jogszabályok ugyanis a kereskedelmi tevékenység folytatását engedélyhez kötöt­ték és széles körben biztosítot­tak mérlegelési jogkört a ható­ságoknak. Mára az engedélyezési rendszert egy normatív szabá­lyozás váltotta fel, amelynek alapján bárki kereskedhet, ha a leírt kritériumoknak megfe­lel. Ennek alapján csak a nyil­vántartás számára van beje­lentési kötelezettségük azok­nak, akik új üzletet nyitnak vagy nagykereskedelmi tevé­kenységbe fognak. Megjelentek új értékesítési formák, mint például az „anonim" csomagküldő és házaló kereskedelem, ame­lyek esetében a jogi szabályo­zás hiánya komoly hátrányt okozott a fogyasztóknak. Ma már ezen a területen is befel­legzett a tisztességtelenül üz­letelőknek, ugyanis minden csomagküldő cégnek címmel, üzlethelyiséggel azonosítha­tóan kell megjelennie a pia­con, úgy, hogy a vásárlók sé­relmeik esetén igényeiket ér­vényesíthessék. Ä házaló ke­reskedelemmel kapcsolatos minisztériumi rendelet kidol­gozásának előkészületei is megtörténtek, amely szintén a vásárlók „biztonságát" szol­gálja majd a kétes üzletekkel és ügynökökkel szemben. Fo­lyamatban van az úgyneve­zett direkt marketing szabá­lyozása is, amely elsősorban adatvédelmi célokat szolgál, hiszen sokakat felháborít az, ha pontos névre és címre ér­keznek a kereskedői ajánlatok. A termékfelelősségi törvény nyomán a korábbinál kedve­zőbb helyzetbe kerültek a vá­sárlók, mert a hibás árukért kártérítési kötelezettség ter­heli a gyártó, illetve az impor­táló céget. A jótállás keretében felére - hatvan napról har­mincra, a harminc helyett ti­zenöt napra - csökkent a mél­tányolható javítási határidő. Megszüntették azt a korláto­zást is, amelynek értelmében a vásárló csak akkor élhet csere­igénnyel, ha a terméket már ötször javították. Ma már a második meghibásodás után is kérhető a csere. N. Zs. Ferenczy Europress Mennyit kerestünk áprilisban? A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 155,80 158,80 ausztrál dollár 73,64 74,98 belga frank (100) 307,24 312,74 dán korona 16,09 16,39 finn márka 19,04 19,38 francia frank 18,47 18,81 görög drachma (100) 41,78 42,58 holland forint 56,45 57,49 ír font 153,43 156,23 japán yen (100) 100,19 102,05 kanadai dollár 72,42 73,94 kuvaiti dinár 339,09 345,75 német márka 63,22 64,42 norvég korona 14,53 14,81 olasz líra (1000) 64,32 65,54 osztrák schilling (100)898,80 915,50 portugál escudo (100) 60,80 61,94 spanyol peseta (100) 76,26 77,72 svájci frank 75,15 76,47 svéd korona 13,17 13,41 USA dollár 100,63 102,63 ECU (közös piac) 121,34 123,58 1994 áprilisában a nemzet- gazdaság 10 fő feletti szerve­zeteinél foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 31.561 fo­rint volt, ez 22,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel ko­rábban. A fizikai állományúak átlagkeresete a márciusihoz hasonló összeget, 24.309 forin­tot tett ki, míg a szellemieké 47.570 forintot ért el, csaknem 2.400 forinttal többet, mint egy hónapja. A kiugróan magas márciusi értékhez képest áprilisban lé­nyegesen alacsonyabbak vol­tak a bányászati keresetek, vi­szont jelentősen többet fizet­tek a vegyiparban foglalkozta­tottaknak, így a negyedik hó­napban mind a fizikai, mind a szellemi állományúak ebben az ágazatban kerestek a leg­jobban a jelentősebb létszámú ágazatok közül, s a keresetek éves növekedési üteme is itt volt a legmagasabb, 38-39 szá­zalékos mértékű. Márciushoz képest a szellemi foglalkozá­súak keresete kiemelkedő mértékben - több mint 7 ezer forintal - nőtt a pénzügyi te­vékenységek területén is, így csaknem 62 ezer forintot ért el. A posta és távközlés ágazat fizikai foglalkoztatottainak április havi bruttó átlagkere­sete azért maradt el az egy év­vel korábbitól, mivel akkor visszamenőleges hatályú fize­tésemelésre került sor, mely a bázist jelentő 1993. negyedik­havi kifizetés összegét jelentő­sen megnövelte. Az év első négy hónapjában együttesen a bruttó átlagkere­set összege 29.322 forint volt, 23,5 százalékai magasabb az előző év azonos időszakáénál. Ez nettó értékben 20.760 fo­rintnak felelt meg, mely 25,9 százalékkal haladta meg a ta­valyi január-áprilisi értéket. A fogyasztói árak ugyanezen időszak alatt 16,9 százalékkal emelkedtek. így a keresetek reálértéke átlagosan 7,7 száza­lékkal nőtt. A fizikai foglalkozásúak egy főre jutó havi bruttó kere­sete 22.852 forint volt, 22,1 százalékkal több, mint egy éve. A legalacsonyabb átlagke­resetet a textília, ruházati és bőrtermékek gyártása ágazat­ban (16.279 Ft), a szállás­hely-szolgáltatás és vendéglá­tás ágban (17.321 Ft), valamint a kereskedelem és javítás terü­letén fizették (19.076 Ft), míg a legtöbbet 30.619 Ft-ot, illetve 30.489 Ft-ot) a bányászati és vegyipari dolgozók kapták. A szellemi foglalkozásúak szintén ugyanebben a két ága­zatban keresetek a legjobban (57.526 Ft-ot, illetve 54.077 Ft-ot), s ettől csak alig maradt el a pénzügyi tevékenységek alkalmazottainak átlagkere­sete (53.642 Ft), míg a legki­sebb összeget (havi bruttó 34.784 Ft-ot) szintén a textília, ruházati és bőrtermékek gyár­tásában dolgozók kapták. (KSH) Államkötvény 1997/J Legyen akár kényelmes... ...elfoglalt, előrelátó, a Magyar Államköt­vény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mind­azoknak- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres jövedelmet akarnak ál­tala elérni;- akik tőkét gyűjtenek - például gyermeke­ik taníttatásához, ingatlan vásárlásához vagy vállalkozás beindításához. Az államkötvény-vásárlásra fordított összeg levonható az adóalapból. Államkötvény 1997/J 1994. június 24-én új államkötvény kibo­csátására kerül sor. A befektetők 1994. június 27. és július 1. között vásárolhatnak névérték felett államkötvényt legfeljebb az 1994. június 21-én tartott aukción kialakult átlagár 0,2 százalékponttal és a felhalmo­zott kamattal növelt értékén a kijelölt forgal­mazóknál. A legújabb Magyar Államkötvény 1997/J 3 éves futamidejű (1994. június 24. - 1997. június 24. j értékpapír. A kötvény mozgó kamatozású, melynek alapja 30, 60 és 90 napos kincstárjegy átlaghozama + 1,75% kamatprémium. Ä kötvény első fél­évre érvényes (1994. június 24. és 1994. december 24. közötti) kamata évi bruttó 26,01%. Törlesztés névértéken 1997. június 24-én. A kötvény alapcímlete 10 000 Ft. Kamatfi­zetési időpontok: 1994. december 24. 1996. június 24. 1995. június 24. 1996. december 24. 1995. december 24. 1997. június 24. Amennyiben az esedékesség munkaszüneti nap, úgy a kifizetés a következő munkana­pon teljesül. ________Adócsökkentő________ A z Államkötvény 1997/J megvásárlására fordított összeg véglegesen levonható az adóalapból, annak 30%-a erejéig, feltéve, ha azt a magánszemély befektető lejáratig megtartja. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az adóked­vezmény csak az 1994-ben vásárolt 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű állampa­pírokra vonatkozik. Továbbá, hogy 1994- ben a kamatok után fizetendő forrásadó mértéke 20%-ról, 10%-ra csökkent. Állami garancia Állami garancia van rá. Mind a kamatfize­tést, mind a törlesztést az állam szavatolja. Forgalmazó és kifizetőhelyek: OTP Bank Rt.: Szekszárd, Mártírok tere 5-7. • MNB Tolna Megyei Igazgatósága: Szekszárd, Auguszt Imre u. 7. í> B B S /. O R OS lí I Z I O N S A G

Next

/
Thumbnails
Contents