Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-23 / 146. szám

1994. június 23., csütörtök KÖRNYEZET BARÁT »ÚJSÁG 7 A betonit Van egy agyagszerű kőzet, a bentonit, mely kiválóan hasz­nálható a szemétlerakó gödrök béleléséhez vízzáró rétegként, illetve a hulladék nehézfém és szerves tartalmát megkötő, kö­zömbösítő adalékként. A vulkáni anyagokból kialakult magas mikroelemtartalmú, a mezőgazdaságban talajjavítóként is használható bentonitban hazánk meglehetősen gazdag: a kész­letei 40 millió tonnára becsülhetők. Bányászata a 30-as években kezdődött, az évi kitermelés nemrég még 100 ezer tonna körül mozgott. (Mára 50 ezer ton­nára mérséklődött.) Korábban főként öntödei segédanyagként, és a mélyfúrásoknál használták. Környezetvédelmi, állattartási, mezőgazdasági hasznosítása számottevő exportot is jelenthet. Mínusz 73 tonna szemét Táj- és lélekmentő publikációk Környezetbarát tejüzem Szeghalmon Az eldobható csomagoló­eszközök - tejes zacskók, gyümölcslés dobozok, mű­anyag palackok, stb. - kör- nyezetszennyezőek. A hazai környezetvédő egyesületek is már hosszú ideje küzdenek az újrahasználatra alapuló cso­magolási rendszerek megte­remtéséért és fejlesztéséért. Ezért üdvözlik a hírt, hogy a Szeghalmi Tej Részvénytársa­ság - másodikként az ország­ban - nagykapacitású (2500 li­ter/ óra) betétdíjas üveges mosó és tejtöltő gépsort állí­tott üzembe. A 75 millió forintos beruhá­zás a társaság szakmai vezeté­sének hozzáértése révén jöhe­tett létre, akik az üzleti, vállal­kozói érdekek mellett, illetve azokkal összhangban a kör­nyezetvédelem szempontjait is figyelembe kívánták venni. Ezért a nem túl kedvező ter- mékmegóvási és szállítási pa­raméterekkel rendelkező, ha­gyományos PE-tasakos cso­magolás felváltásánál nem a még nagyobb környezeti ter­helést mutató kombinált kar­tondobozos rendszer, hanem a betétdíjas üvegpalack mel­lett döntöttek. A gépsor és a göngyöleg be­szerzésére sajnos hazai lehető­ség jelenleg még nincs, ezért a társaság az osztrák Betriebs- beratungs- und Handelsge­sellschaft MBH gépsora mel­lett döntött, melyhez az auszt­riai üzletekből talán már is­mert könnyű, fényvédő színe­zésű barna palackok és kék műanyag rekeszek tartoznak. A berendezés vízvisszaforga- tásos rendszerű, félautomata. Teljesen automatizált válto­zata is létezik, de ennek be­szerzése már csak a meglévő munkahelyek védelme miatt sem lett volna ésszerű. A rendszerből szilárd hulladék nem kerül ki, a hazai beszer­zésű PE-zárókupakokat a gyártó visszavásárolja és más műanyagtermékeket gyárt be­lőlük. A lemosott papírcímkét és a keletkező üvegcserepet szintén újrahasznosításra szándékoznak átadni és nem a szemétbe fogják dobni. A csomagolóanyagként szolgáló üvegpalack, a fejlett technoló­giának köszönhetően az ener­giaigény tekintetében is igen kedvező mutatókkal rendel­kezik. A palack 1 literes válto­zatának tömege mindössze 450 g, a gyártó ezen kívül át­lagban 50-szeres újratölthető- ségét szavatolja. A PE-tasakos csomagolás felváltásával a társaság évente mintegy 73 tonnád) szerves anyaggal szennyezett mű­anyag szemét képződésétől szabadított meg bennünket. (Forrás: Lélegzet) Természetvédelem IV. A Hortobágyi Nemzeti Park Magyarországon jelenleg 5 nemzeti park, 52 tájvédelmi körzet és 152 egyéb termé­szetvédelmi terület található. Ezek bemutatását kísérli meg e sorozat. Az általános részek után most következzék legelső nemzeti parkunk bemutatása, melyet 1973-ban létesítettek. A Hortobágyi Nemzeti Park területe 52.213 hektár (1990). Ez a legnagyobb kiterjedésű hazai védett terület, mely a legjellegzetesebb magyar tájat, a pusztát hivatott megőrizni az utókor számára. Területé­nek döntő többsége egy tömbben található, főként szi­kes puszta, illetve legelő. Mai képét a XIX. századi vízren­dezések kezdték kialakítani. Előtte a Tisza és mellékfolyói által táplált hatalmas mocsár­vidék terült itt el. Ezekből né­hány töredék terület a mai napig fennmaradt, mint a Kunkápolnási mocsár, vagy a Fekete-rét. A vízimadarak tömegei ezek mellett, illetve a halasta­vakon is megfelelő táplálkozó és fészkelő helyeket találnak. Hazánk legnagyobb kanalas­gém telepe éppen a hortobá­gyi halastavon létestült. Vonu­láskor több tízezres vadréce- és vadlúdcsapatok is megfi­gyelhetők errefelé, de a vo­nuló darvak száma is több tí­zezerre tehető. Noha a vidékre leginkább a mocsarak voltak a jellemzőek, a kiemelkedő hátakon lösz- pusztaerdők, a holtágak köze­lében pedig ártéri ligeterdők tenyésztek. Ezek maradvá­nyai, így pl. az Ohati és a Margitai erdők még manap­ság is fellelhetők, melyekben jellegzetes erdei növény- és ál­latvilág található. Szürke bikák A Tisza szabályozása után a Hortobágy száradásnak, majd szikesedésnek indult. Míg ko­rábban a víz jelentette a meg­élhetést és mellette a bajt is, most a víz hiánya okoz prob­lémákat. A Hortobágy mai képe az ármentesítések után jött létre, melyhez a legeltető állattartás társult. A rövidszálú gyepet a legeltetés alakította ki, és ez tartja fenn ma is. A szikes pusztáknak két fő típusa van a talaj tartalmától függően. Az egyik az ürmös szikes puszta, amely valószínűleg ősibb tí­pus. A másik a tömöttebb, a cickafarkos szikes puszta. A tájegységre jellemző ritkább növényfajok a sziki őszirózsa, a debreceni édes torma, az öl­döklő ászát valamint az erdé­lyi útifű. A Hortobágy messziről szemlélve szinte asztallap si- maságú. Ám közelebbről vagy a levegőből nézve, elénk tűnik a táj mozaikossága. Egy-két arasznyi mikrodomborzati elemek figyelhetők meg, emi­A park elhelyezkedése att változatos a növényzet, ami tovább hat, s az állatvilág nem várt változatosságát eredményezi. A gerinctelenek egyik leg­látványosabb csoportját az egyenesszárnyúak, azaz a sáskák és a szöcskék képvise­lik. Jelenlétük különösen a nyár vége felé feltűnő. A ge­rinces fauna leginkább szem­betűnő csoportját a madarak alkotják. Számtalan ritka faj fészkel a pusztán, mint a tú­zok, a nyílfarkú réce, a parlagi pityer. Á kopár szikterületeken négy ritka, jellegzetes sziki madár is költ, amelyek alkal­mazkodnak az adottságok­hoz, képesek a hely szélsősé­geit elviselni. Ezek: a széki csér, a széki lile, a sziki pa­csirta és az ugartyúk. A puszta vonuláskor is igen fon­tos szerepet tölt be, hiszen itt halad át az északot és délt összekötő egyik fő európai madárvonulási útvonal. Egyes fajok, mint például a pajzsos cankó hatalmas felhőnyi csa­patokban látható, míg más fa­jok, például az aranylilék és havasi lilék, jóval kisebb számban fordulnak elő. Az évszázados hagyomá­nyokkal rendelkező állattartás jellegzetességei - öltözet, építkezés, pásztorművészet, stb. - ma már mint kultúrtör­téneti értékek kerülnek bemu­tatásra. Említést érdemelnek a hagyományos állatfajták, me­lyek a nemzeti park büszkesé­gei. A szürke marha, a racka, a mangalica mellett egyes ku­tyafajtákat is igyekeznek fenn­tartani és bemutatni. Andrási Pál Fáradtolaj A fáradtolaj, nehézfémtar­talma miatt veszélyes hulla­déknak számít. Égetni csakis engedéllyel, speciális beren­dezésben, igen magas hőfo­kon szabad. Mégis van ahol melegvizes kazán fűtéséhez használják... „Keressük egymást! n Kedves Egyedülálló* Ol­vasó! Segítséget ajánlunk ön­nek a kapcsolatteremtéshez. Jeligés bemutatkozó levele megjelenik lapunkban. He­tente sorsolással döntjük el, hogy a következő héten ki mutatkozhat be. Levelét adja fel az alábbi címre: „őszinte Szó" Társke­reső Szolgálat, Szekszárd, Mártírok tere 10. A borítékra írja rá: „Keressük egymást!". Ugyancsak itt érdeklődhet a jeligéjére érkezett levelei iránt személyesen (munkanapokon 16.30-18 óráig) és ezidőben te­lefonon (316-722). Vidékiek­nek - címük közlése után, a postaköltség megtérítése mel­lett - elküldik a válaszokat. Az „őszinte Szó" Társke­reső Szolgálat konzultációs lehetőséget ajánl fel a bemu­tatkozó levél megírásához, a válaszok értelmezéséhez és a választáshoz. Az egyedülálló olvasónak ajánljuk, hogy ha valaki meg­tetszik lapunkban, írjon a fenti címre, ahonnan eljuttatják le­velét a jelige tulajdonosához. Jelige: „Legyél velem" Ötvenkét éves, molett, vi­dám természetű nő vagyok. Nagyon szeretem az őszinte, becsületes dolgokat. Olvasok, kirándulok, tévézek szabad­időmben. Kompromisszumra hajlamos vagyok. Nem va­gyok kezdeményező. Szeret­nék megismerkedni egy őszinte, nem dohányzó, nem italozó, 48-58 éves korú férfi­vel, aki szeretne és velem lenne. Jelige: „Lila akác" 164/64/35 éves, vidám alaptermészetű, szellemi fog­lalkozású nő vagyok. Két ka­maszkorú gyermekemet neve­lem egyedül immár két éve. Szeretném megtalálni 30-40 éves korú társamat, baráto­mat, akivel megoszthatnánk az élet örömeit. Tulajdonkép­pen kiegyensúlyozott életet élek, de mostanában egyre többet felötlik a gondolat ben­nem, hogy nekem is szüksé­gem van a családomon kívül valakire. Anyagi körülményeim ren­dezettek, csak a nagy ő hi­ányzik az életemből. Szeretem a természetet, a szép dolgokat körülöttem, s mindent meg is teszek érte. Józan életvitelű társ levelét várom, akivel együtt könnyebben el lehet vi­selni az élet dolgait. Jelige: „Korrekt" Szüleimmel falun élő, 26 éves 150 cm magas, zömök testalkatú, szökésbarna hajú, barna szemű fiatalember va­gyok. Vidám alaptermészet, komoly gondolkodás, általá­ban szolidság jellemzőek rám. Káros szenvedélyektől mentes vagyok, anyagi dolgaim ren­dezettek. Igényeimet lehető­ségeimhez igazítom. Középis­kolai végzettséggel rendelke­zem. Az igazságot kereső és szerető ember vagyok. A tisz­tességes és becsületes embe­reket kedvelem. Mélyebb ér­zelmek, megbízhatóság, köl­csönösség jellemzőek rám. Szabadidőmben olvasok, utazgatok, kirándulok, ker- tészkedek. Szeretem a rendet és a tisztaságot. Társaság hiá­nyában megismerkednék azokkal a 20-25 év közötti lá­nyokkal, akik a leírtak alapján kapcsolatot alakítanának ve­lem. Levélváltás Nádnyű vés, költés idején Tisztelt Szerkesztőség! Az egyik reggel kimentem madármegfigyelésre. A Szek- szárdon átfolyó Séd város alatti részét akartam bejárni. Évek alatt a mederben sűrű nádas nőtt, ennek madarait akartam számba venni. Meg­döbbenve tapasztaltam, hogy a meder kotrását pár napja el­kezdték. A még nem kotort szakaszon a nádasban 15-20 méterenként hallottam és lát­tam a nádirigókat, (Acrocep- halus arundiaceus) és a ná­dasban fészkelő más fajokat, 1-1,5 kilométeren keresztül. Azt hiszem nem nehéz kita­lálni mi vár rájuk éppen a fészkelés (költés) idején. írtam a tapasztaltakról a Magyar Madártani és Természetvé­delmi Egyesületnek (MME) is. Azzal tisztában vagyok, hogy a medret időnként mé­lyíteni kell, de nem átgondo­latlanul, lehetőleg akkor, ami­kor alig, vagy egyáltalán nem okozunk vele kárt a termé­szetben. Csak egy kis jószán­dék és odafigyelés kellene hozzá. Ezt szerettem volna elmondani. Csizmazia Alajos MME tag A madártani egyesület vá­lasza: Kedves Tagtársam! Köszönöm, hogy levelével is kifejezte bizalmát egyesüle­tünk iránt. Sajnos, amit leír az ma Magyarországon minden­napos valóság. Ugyanis sem­milyen jogszabály által való­ban garantált védelmi eszköz nem áll rendelkezésünkre. Úgy gondolom, hogy ilyenek csak akkor fognak megszü­letni, ha az illetékesek és a po­litikusok országos és helyi szinten is érezni fogják e kér­dések súlyát. Amit ön is tehet ebben az ügyben az az, hogy megkeresi az illetékes természetvédelmi hatóságot, illetve a helyi ön- kormányzat valamelyik tiszt­ségviselőjét, képviselőjét, hogy a helyi politikusok is lás­sák, hogyan bánunk saját kör­nyezetünkkel és ahogy a la­kosság elvárja tőlük, ezen a té­ren is fejtsenek ki aktivitást. Nagy Szabolcs MME igazgató Lapunk érdeklődésére a kotrást végző - területileg ille­tékes - vízügyi igazgatóság vezetője, Klingl Béla el­mondta, hogy miért kezdték meg a munkálatokat. Szek­szárd csapadékvizét a Ma- gora-patak vezeti a Sédbe. De a befogadó meder feltöltő- dése, nádasodása miatt a lefo­lyás nem volt zavartalan - a kérdéses helyen - az utóbbi időben. A Magora kiöntött a torkolat környékén. S az ot­tani „kárpótolt" gazdák pana­szára indult meg a kotrás, a növényzet, a berohadt nád­torzsák eltávolítása. Ez a vízügy álláspontja, a fenti pedig a madarászoké. Szerkesztőségünk csupán a vélemények közlésére vállal­kozik, igazságosztásra nem. Élőhelyváltozás: a nád a parton, a víz a mederben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents