Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-23 / 146. szám

1994. június 23., csütörtök HÁZUNK TÁJA »ÚJSÁG 5 Időszerű növényvédelem Már megint a cserebogarak • • • őszi búza: a kalászokra még mindig veszélyt jelente­nek a szipoly cserebogarak és a levéltetvek. Előbbiek meg­rágják és kitúrják a viaszérés­ben levő szemeket, utóbbiak pedig szívogatásukkal okoz­nak kárt. A szipolyok piretro- idokkal (Sumi Alfa *, Fen- dona, Talstar, Chinmix, Ka­rate stb.) kiválóan irthatok. Ha sok a levéltetű is, inkább fosz- fórsavésztereket (Ekalux *, Phosdrin **) használjunk. Ügyeljünk az élelmezésegész­ségügyi várakozási idő betar­tására. Burgonya, paradicsom: a fi­toftóra ellen virágzás végén végezzük el a második (és egyben utolsó) felszívódó sze­res (Acrobat MZ, Mikai C, Ri- domil, Sandofan, Galben, Kupfer Fusilan, Curzate) permetezést. Paradicsomban - a baktériumos betegségek megelőzése végett - a réztar­talmú készítmények (Mikai C, Ridomil Plus, Sandofan C, Galben R, Kupfer Fusilan, Curzate R) alkalmazása elő­nyös. A burgonyabogarak kelő lárvái ellen a vedlésgátló sze­rek (Nomolt, Aim) biztos és tartós hatást nyújtanak, nagy lárvák és bogarak ellen azon­ban gyakorlatilag hatástala­nok, ezért kontakt készítmé­nyekkel (Fendona, Sherpa, Sumi-Alf a *, Talstar, Decis, Karate, Chinmix stb.) ajánla­tos őket kombinálni. Paprika: a bogyókat és a lombozatot fertőző baktériu­mok, valamint a levélfoltossá­got és magházpenészt okozó alternária gomba ellen kon­takt, rezes szerekkel (Cupro- san, Miltox, Perotox, Cham­pion, Bordóilé FW, Cuproxat, Bordói por, Rézoxiklorid, Rokkol) lépjünk föl. A levéltetveket a kombinált hatóanyagú Decis Quick-kel * vagy fölszívódó foszforsa- vészterekkel (Hostaquic *, Bi 58 *, Anthio *, Danamid *, Ro- gor *, Sinoratox *, Dimecron **, Phosdrin **) pusztíthatjuk el. Akinek nincs „zöld köny­vecskéje", csak gyengébb ha­tású szerekkel (Pirimor, Bio-Sect) próbálkozhat. Uborka: az indásodó növé­nyállományba hamar betele­pülnek a levéltetvek. Az elle­nük való védekezés azonos a paprikánál tárgyaltakkal. A peronoszpóra támadásá­tól fölszívódó szerekkel véd­jük a növényt. A rövid élel­mezésegészségügyi várako­zási idejű készítmények (Ali- ette: 2 nap, Previcur és Acro­bat WP: 3 nap, Mikai C és Galben: 5 nap) a szedési idő­szakban is használhatók. Bab: a hüvelyeket is meg­támadó baktériumos paszuly- vész és a gombás eredetű fe- nésedés megelőzéséről réztar­talmú szerek (lásd paprika) vagy Kasumin kijuttatásával gondoskodjunk. Gyümölcsfélék: megkez­dődött a zöld cserebogár (fi­náncbogár) rajzása. A kártevő a szőlőre, az almára (nagyon szereti a starking és az idared leveleit), néha a kajszira és a cseresznyére is veszélyes. Kü­lönösen az új telepítésekben tehet nagy kárt. Mechanikai módszerrel (hajnali lerázás és összetaposás vagy nappali összefogdosás) és kémiai sze­rekkel (Zolone, Bancol, Uni- fosz *, Bi 58 *, Dimecron ** stb.) is eredményesen irtható. A rézzel kezelt szőlőket nem kedveli. A most tömegesen rajzó le­vélaknázó molyok az alma-, meggy- és kajszifákat részesí­tik előnyben. Kitinszintézis- gátló szerekkel (Nomolt, Di- milin) kiválóan pusztíthatok. A fiatal hajtásokra folyama­tosan betelepedő levéltetvek ellen 2-3 hetenként ajánlatos valamelyik jó tetűölő készít­ményt (Bi 58 *, Danadim *, Anthio *, Sinoratox *, Rogor *, Zolone, Dimecron **, Phosd­rin**) kipermetezni. Szőlő: lisztharmat ellen a bogyók zöldborsó nagyságú állapotánál permetezzük meg negyedszer (és egyben utol­jára) fölszívódó készítmény­nyel (Topas EC, Anvil, Atemi S, Punch **, Dorado **, Tilt, Systhane, Sumi-8, Sápról, Trifmine, Bayleton, Rubigan, Tridal **) az ültetvényt. Kon­takt szeres (Karathane, kén) kombinációjuk még nagyobb biztonságot nyújt a betegség ellen. A peronoszpóra-veszély erősödik, maradjunk továbbra is a fölszívódó szereknél (Ac­robat, Ridomil, Galben, San­dofan, Nikal, Kupfer Fusilan, Curzate). írásunkban *-gal a II., **-gan pedig a I. kategóriájú készít­ményeket jelöltük. Rendezvény: a CIBA Hun­gária Kft., a TSZKER Rt., a bölcskei Rákóczi Mg. Szövet­kezet, a madocsai Igazság Mg. Szövetkezet és a Tolna Megyei Növény egészségügyi és Ta­lajvédelmi Állomás 1994. jú­nius 28-án növényvédelmi ta­nácskozást és ezzel egybekö­tött területi bemutatót rendez, melynek témái: az aktuális gabonabetegségek (rozsda, lisztharmat) ellelni védekezés tapasztalatai és a szántóföldi növények (kukorica, kalászo­sok, napraforgó) gyomirtása. Gyülekezés Bölcskén, 9.30 órakor a szövetkezet tanács­termében. A rendezők min­den érdeklődőt szeretettel várnak. Fűzi István Tolna Megyei Növényegészségügyi- és Talajvédelmi Állomás Szekszárd Vásárnaptár Gondolatok aratáskor Országos állat- és kirako­dóvásár: Június 25.: Mágocs. Június 26.: Nagykőrös, Szek­szárd, Tamási. Autóvásár: Június 25.: Szek­szárd. Június 26.: Pécs, Ta­mási. Tejjoghurt a Naszálytól Bevált a privatizáció a bu­dapesti tejgyűrűbe illeszkedő egyik legnagyobb cégnél, a Váci Naszálytej Kft.-nél, ahol a 140 főnyi gárdából minden második dolgozó tulajdonjo­got vásárolt, s ugyancsak tu­lajdonos a nyersanyagot adó 12 tejtermelő gazdaság. Mindez - állítják - a jó minő­ségen, a körültekintőbben szervezett munkafolyamato­kon is megmutatkozik. A nyári idényről szólva Fülöp Árpád ügyvezető igazgató elmondta, hogy a beszállítást éjjeli időpontra helyezték, így a viszonylag hűvös napszak­ban jut el a napi 80 ezer liter­nyi friss tej a tehenészetekből az üzembe. Az esős időjárás nyomán a tejtermelés is megnövekedett, ugyanis az állatok több zöld­takarmányt kapnak, így 20 százalékkal nőtt a napi kifejt mennyiség. A feldolgozott termékek egy része Budapest, más része a Dunakanyar napi ellátását szolgálja. Néhány újdonság- • gal is megjelentek a piacon: az importált termékekkel vete­kedő minőségű gyümölcsös joghurtcsalád egres és kivi ízesítésű változattal bővült. E készítmények iránt Svéd­ország és a FÁK-beli üzletkö­tőkkel tárgyalnak: számításaik szerint hamarosan megkez­dődhet az export. Hamarosan itt van Pé- ter-Pál, s ezzel együtt az ara­tás. A földeket „megszállják" a kombájnok, az országutakat pedig a terményszállító teher­autók. Még egy - igencsak bosszantó - velejárója van en­nek a folyamatnak minden évben. Aki figyelmesen néze­geti az utat, észreveheti majd, hogy sokkal több az elgázolt állatka a padkák mentén. Sü­nök, különböző madarak, nyulak is. Hogy mi csalogatja őket az emberi „veszélyes üzem" közelébe? A kiszóró­dott búza, rozs, árpa, stb. Né­hány terményszállító teher­autó újtát végig lehetne kö­vetni, akár az országon át az „elcsorgatott" gabonaszeme­ken keresztül. (Pedig úgy gondolom, ilyen „útjelzés" nélkül is hazatalálnának.) Mi az a néhány szem, legyintenek a legtöbben. Arra azért kíván­csi lennék, ha valaha, valaki összegyűjtené az utak mentén elszórt gabonát, hány zsákot töltene meg a kárbavesző ter­més. Megoldás persze van (lenne). Gondosság, odafigye­lés, no és persze korszerű szál­lítójárművek. A gondosság és odafigyelés mindenképpen megoldható, a jármű-kérdés már nehezebb. Mert sajnos nemcsak elhatározás kellene hanem pénz is. S ez utóbbiból mostanában nem sok akad a gazdák háza táján. Minden esetre, akinek mégis akad erre célra a ládafiában, nem árt, ha körülnéz szállítás ügyben. Például a paks-biritói jármű telepen, ahol felvételünk ké­szült. vm Fotó:dg Korszerű jármű már van. Csak pénz kellene hozzá. Mikor, milyen vízzel locsoljunk? Eddig bőven volt, remélhe­tőleg ezután is lesz elegendő csapadék. Érdemes hát a ker- tészkedőknek megjegyezniük: locsölásra a tisztán összegyűj­tött, víztároló edényben felfo­gott esővíz a legideálisabb. Főként azért, mert nem tar­talmaz káros sókat, általában kellően lágy - amit a legtöbb növény hálásan fogad -, s az összegyűjtéstől a felhasználá­sig felveszi a levegő hőmér­sékletét. (A lágy víznek az az ismérve, hogy jól habzik benne a szappan.) Mesterségesen is „puhíthat­juk" a vizet, ha kevés szódát teszünk bele - ez azonban in­kább permedének, mint gya­kori öntözőnek hasznosítható. Körülményesebb, de kocká­zatmentes lágyítási mód, ha 10 literenként 1/2-1 liternyi savanyú kémhatású rostos tő­zeget teszünk a vízbe és lega­lább egy napig áztatjuk. A le- öntés után visszamaradó tő­zeg még egyszer ugyanennyi víz lágyítására alkalmas - utána pedig talajtakarásra- és javításra, komposztálásra hasznosíthatjuk. Elég jó vízlá­gyító a Wuxal lombtrágya vagy akár - lágyító adalék­ként - a csertölgy lombja. A káposztafélék, a saláták, az egynyári virágok zöme és a többi, hideget tűrő növény a levegő hőmérsékletétől füg­getlenül is öntözhető. A bab, a paprika, az uborka, továbbá a dália, a rózsa, a petunia és más, kifejezetten melegigé­nyes növény öntözésével vi­szont tanácsos addig várni, amíg a hőmérséklet 20 fok fölé emelkedik. Hűvösben a locso­lás sárgulást idézhet elő és megakasztja a fejlődést. Legkedvezőbb az, ha az ön­tözővíz körülbelül 20-23 fo­kos. Jó tudni, hogy a 40 foknál melegebb már kifejezetten komoly károkat okozhat, csakúgy mint a kelleténél hi­degebb víz, amely túlhűtheti a talajt is, a növényeket is. Álta­lában öntözővízként, permet- ként egyaránt a környezetével csaknem azonos hőmérsék­letű víz a legjobb. A magas sótartalom káros, mert szikesíti a talajt. Legyünk tehát óvatosak a természetes források és a tavak vizének felhasználásánál, ezek ugyanis gyakran negyed szá­zaléknál is több káros sót tar­talmaznak s öntözésre alkal­matlanok. A „vegyvizsgálat" egyszerű: ha a vízben sok a vízinövény, a hal, a béka, ak­kor csaknem biztos, hogy cse­kély a sótartalma, megfelelő az öntözéshez. A kútvizek és különösen az artézi vizek al­kalmasságát ajánlatos külön- külön elbírálni. Már csak azért is, mert a nem megfelelő vagy öntözésre kifejezetten alkal­matlan víz használatának ká­ros következményei rendsze­rint csak áttételesen és később tapasztalhatók. Dr. Komiszár Lajos Ferenczy Europress Csepegtető öntözés - több termés A csepegtető öntöző be­rendezésekből Magyarorszá­gon a világ egyik legnagyobb ilyen termékeket előálh'tó üzeme, az izraeli Netafim cég évente általában 300-500 ezer dolláros forgalmat bonyolít le. Ez az eladási érték a cég exportjában nem túl számot­tevő ugyan, mivel a kivitel értéke tavaly 100 millió dol­lár körül mozgott, ami a gyár termelési értékének hozzáve­tőlegesen 90 százaléka, ám a vállalkozás a következő években szerény forgalom- bővüléssel számol hazánk­ban. Mindezt Slomo Golds­tein, a Netafim regionális ér­tékesítési menedzsere jelen­tette ki Izraelben tartózkodó magyar mezőgazdasági szakemberek előtt. El­mondta: cége 1981 óta van je­len a magyar piacon. For­galmuk ezidő alatt folyama­tosan növekedett. Nemcsak eladnak azonban hazánkban, hanem vásárolnak is. Alap­anyagot vesznek, propileti- lént a termékek gyártásához a Tiszai Vegyi Kombináttól. A cégnek nincs önálló irodája Magyarországon, érdekeiket az Agrobuda Kft. képviseli. A szakember szerint a cse­pegtető öntözőberendezések magyar forgalmából mintegy 40 százalékos a Netafim ré­szesedése. Slomo Goldstein meggyőződése, Magyaror­szágon csak akkor lehet iga­zán versenyképes a külföldi­vel a mezőgazdaság, ha in­tenzív termelést folytatnak a gazdák. Ehhez pedig nélkü­lözhetetlen az öntözött - bennük a csepegtető öntözés­sel vízhez juttatott - területek arányának növelése. A csepegtető öntözéses módszer igen jól bevált a kü­lönféle zöldségek termeszté­sének hatékonyabbá tételé­ben, a szőlő- és gyümölcs- termesztésben. A jótékony esők hatására ... régen tapasztalt buja­sággal burjánzik a csalán és zsurló az utak, árkok mentén, kertjeink rejtettebb zugaiban, a gyepes rézsűkön. Nagy mu­lasztást követünk el, ha nem használjuk ki ezt a természet adta ingyenes lehetőséget és nem gyűjtjük a környezetkí­mélő növényvédelem e hasz­nos alapanyagait. Esett már szó róla, de nem elég akár ismétlésekben is rá­irányítani a figyelmet arra, hogy a 10 dkg szárított, vagy 50-60 dkg friss, 5 liter esővíz­ben 8-10 napon át áztatott csa­lánból leszűrve olyan csalán­levet kapunk, amely ti­zenöt-húszszorosára hígítva és kipermetezve nagymérték­ben növeli a kultúrnövények ellenállóképességét a betegsé­gekkel szemben, riasztja a kár­tevőket, gyorsítja a növeke­dést. Ezt a levet gazdagítani és még hatékonyabbá lehet tenni hagymalevél és kevés zsurló, ha van a közelben, kevés pity­pang, kamillavirág és cicka­farkkóró hozzáadásával. Ha a porrátört, szárított csa­lánlevélből egy púpozott evő­kanálnyit belekeverünk egy kis vödörnyi (5 liter) porha- nyós kerti földbe, beöntözzük, egy hétig állni hagyjuk, a pa­lántaneveléshez kiváló, rege­nerált táptalajt nyerünk, amelyben különösen a paradi­csom fejlődik erőteljesen, egészségesen. A zsurlófőzet alapvetően több fényt juttat a növények­nek, mert a főzetben kiváló kovakristályok; mint meg­annyi parányi nagyítólencse fokozzák a napsugarak asz- szimilációra ható erejét. Ezért nem is szabad a kipermetezést tűző napon végezni. Gombas- póra-fejlődést gátló, ezért ki­váló a gombabetegségek meg­előzésére a 10 dkg szárított vagy 60 dkg friss zsurló 5 liter vízben egy órán át főzött, 1-2 hét után átszűrt és ötszörösére hígított leve. Növekedést és érést gyorsító hatása is van. Ha pedig palántanevelőkben magvetés és palántázás előtt bepermetezzük vele a talajt, megvéd a különböző, talajban tenyésző káros gombák kárté­tele ellen. Bár még nincs itt a vörös­hagyma betakarításának ideje, de már most felhívom a fi­gyelmet, hogy ne dobjuk el a betárolási tisztogatáskor ke­letkező vöröshagymahéjat, mert 5 dekányit 1 hétig 1 liter vízben áztatva kiváló a para­dicsom és burgonya levélbe­tegségek elleni kipermete­zésre. Ugyancsak hasznos a főtt krumpli agy krumplihéj hígítás nélküli főzete a szívó-rágó levélkártevők, le­véltetvek ellen, ugyancsak le­véltetvek, elszaporodott csi­gák, hernyók, puhatestű le­vélpusztítók ellen jó ellenszer a 4 dkg, 1 liter forrásban lévő vízben feloldott, majd 10 li­terre kiegészített timsó oldat kipermetezése. Mindezt a környezetkímélő növényvédelem jegyében te­gyük. A természetes, nem mérgező anyagokkal nagy szolgálatot tehetünk hasznos segítőtársainknak: a nagy tö­megben rajzó levéltetvek ter­mészetes ellenségeinek, raga­dozóinak, a fürkészdarazsak- nak, a katicabogárnak és lár­vájának, az aranyosszemű fá­tyolka lárvájának, a fülbemá­szónak. Szakái László A panasz oka: marhavész Nagy-Britannia bepana­szolta Németországot az Európai Unió vezetésénél, mert állítólag a brit mar­havészről Németország­ban megjelent sajtójelenté­sek súlyos anyagi veszte­ségeket okoztak London­nak. Gillian Shephard brit mezőgazdasági miniszter René Steichennel, az EU Bizottságának mezőgaz­dasági kérdésekben illeté­kes vezetőjével folytatott találkozóján úgy becsülte, hogy a német ellenkam­pány miatt Nagy-Britan- niának 35 millió fontnyi kára keletkezett. Német­ország a brit marhaexport teljes EU-tilalmára szólí­totta fel az integrációt, afö­lötti aggodalmában, hogy az állatokkal a szigetor­szágban több helyütt fel­bukkanó marhavészt is exportálják - márpedig Bonn szerint ez a betegség emberre is veszélyes lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents