Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-02 / 128. szám

1994. június 2., csütörtök HÁZUNK TÁJA »ÚJSÁG 5 Libafarm Kaposszekcső és Dombóvár között Rajnai lúd, szabadtartásban Időszerű növényvédelem Nem minden „olajfolt" peronoszpóra A Bikali Állami Gazdaság­nál 1979-ben egy mezőgazda- sági szakcsoportot alakított négy bikali fiatalember. 1981-től a Dombóvár-Szőlő­hegy és Kaposszekcső között lévő gazdasági telepet bérel­ték, és kacsák tartásával fog­lalkoztak. Tavaly azonban megváltozott a forma, mert a négy fiatalember - mint szak­csoport - úgy döntött: megvá­sárolják a telepet és tovább folytatják az állattartást, de már maguknak. A profil is megváltozott, mert a kacsaál­lományt libákra cserélték föl. A telepre még napos ko­rukban kerülnek Tatáról a Rajnai-lúdak, és egészen a ki­vágásig, illetve kihelyezésig tartják őket. Jelenleg - tudtuk meg Nagy Lászlótól, a szak­csoport tagjától - 5500 kéthe­tes, és 5400 tollas, 8-9 hetes liba van a telepen. Kérdé­sünkre, hogy mennyire ké­nyesek a libák a válasz így szólt: — A libák jóval na­gyobb gondoskodást és fi­gyelmet kívánnak, mint a ka­csák, de korántsem annyira kényesek, mint a pulykák. A szabadtartásban ha az egyenletes fejlődésükhöz szükséges tápot, vitaminokat, és a zöldet megkapják, akkor nem lehet baj. Ez az elhullási százalékkal is kimutatható. Nagy László a telep naplóját - ebbe jegyeznek föl mindent, ami a telepen történik - fölla­pozva elmondta, hogy any- nyira alacsony az elhullás, hogy százalékban nem is mérhető. Előfordul ugyan - leginkább egy-két hetes kor­ban - az állatok között a kan­nibalizmus. Ezt úgy előzik meg, hogy fóliacsíkokat tesz­nek ki az állatoknak, így azok nem egymással, hanem a fóli­ával foglalják el magukat. A teljességhez tartozik, hogy a telep nem teljesen ön­fenntartó, hanem a szakcso­port szerződést kötött a sár­vári baromfifeldolgozóval, akik finanszírozzák az állat­tartást és az etetést is úgy, hogy pénzt biztosítanak a te­nyésztéshez. így kerülhet sor arra, hogy a mostani, már tol­las állomány nagy része a té- pésftkövetően - ezt a művele­tet kivágás előtt az időjárástól függően még kétszer megis­métlik - Egyházaskozárra, a tóra kerül. A telep jókora úsztatóval is rendelkezik. Erre nemcsak azért van szükség, mert a liba imádja a vizet, hanem azért is, hogy mivel tóra kerülnek, szoktatják őket a vízhez. Hogy mibe kerül a liba, s megéri-e foglalkozni vele? Az utóbbi egy-két évben igen ke­resett lett a liba, így az ára is igen magas. Ebből kikövetkez­tethető: ha a telep jól gazdál­kodik, ügyel arra, hogy az ál­lomány egészségesen fejlőd­jön, akkor megéri! Őszi búza: egyes területe­ken régóta nem tapasztalt vö- rösrozsda-járvány tombol és helyenként a sárgarozsda is veszélyesnek mutatkozik. Ahol erős a fertőzöttség, de még zöld a lombozat, valame­lyik felszívódó készítmény (Folicur *, Alto Combi *, Gránit *, Tilt, Sápról, Bayle- ton, Impact **, Vigil **, Milgo**) mielőtti kijuttatásá­val a növényt még megment­hetjük a gyors száradástól. A gyakori esők miatt a kalászfu- záriózis föllépésére is számít­hatunk, amely ellen a *-gal je­lölt készítményeknek és a Tiltnek van jó hatékonysága: Burgonya, paradicsom: a teljes lombszáradással fenye­gető fitiftórát szisztemikus szerek (Acrobat, Mikai C, Kupfer, Fusilan, Curzate, Galben, Ridomil, Sandofan) kipermetezésével háríthatjuk el biztonságosan. A burgonyabogarak ellen - többszöri védekezés esetén - váltogatva használjuk az egyes szercsoportokat: 1. pi- retroidok (Fendona, Sherpa, Sumi-Alfa *, Chinmix, Tals- tar, Karate, Decis, Ripcord, Chinetrin); 2. foszforsavészte- rek (Ultracid *, Ekalux *, Penncap **, Dimecron **, Phosdrin **); 3. kitinszinté- zis-gátlók (Nomolt, Aim); 4. klórozott szénhidrogének (Thiodan *, Thionex *); 5. egyéb (Bancol, Padan). Mák: a gubókat összefur- káló és kukacosító máktok- barkót közvetlenül virágzás előtt („kampósbot" állapot­ban) pusztíthatjuk el a Bancol, esetleg a Bi 58 *, Rogor * vagy Sinoratox * készítményekkel. Nedvesítő szert (Citowett, Nonit) is keverjünk a permet- lébe. Szántóföldi-, zöldség- és dísznövényeink: a levéltetvek betelepedése folyamatos, sőt egyes kultúrákban már népes kolóniák szivogatnak. Észlelé­sükkor sürgősen védekez­zünk a Hostaquick *, Decis Quick, Anthio *, Bi 58 *, Ro­gor *, Sinoratox *, Orthene *, Pirimor, Thiodan *, Talstar, Ultracid *, Lannate ** vagy Bio-Sect készítmények vala­melyikével. Alma, körte: a varasodás és az almalisztharmat továbbra is járványszerűen terjed. Vé­gezzük el ellenük az utolsó felszívódó szeres (Score, Át­érni C, Anvil, Topas, Systhane, Rondo, Sumi-8, Trifmine stb.) kezelést, június közepétől pedig áttérhetünk a kontakt készítményekre. A gyümölcs „kukacossá­gát" okozó almamoly hernyói tömegesen kelnek, most ves­sük be ellenük a kontakt- és gyomormérgeket (Bancol, Zo- lone, Hostaquick *, Decis Quick *, Alpha Combi **, Anthio *, Bi 58, Unifosz, Di­mecron ** stb.). Barackfélék: a termést „ku­kacosító" és az őszibarack haj­tásvégeit leszárító barackmoly kb. 10 napja erősen rajzik, pil­lanatnyilag átalakulás-gátló szerekkel (Insegar, Dimilin) irtható hatásosan. Cseresznye, meggy: késői fajtákban a cseresznyelégy el­leni védekezést célszerű meg­ismételni (Zolone, Hosta­quick *, Unifosz *, Anthio *, Bi 58 *, Rogor *, Phosdrin **, Dimecron **, stb.) és ismétel­ten gondoskodni a blumeriel- lás betegség megelőzéséről is (Sporgon *, Topsin, Ch. Fun- dazol, Buvicid K stb.). Szőlő: az idei év liszthar­mat- és peronoszpóra-jár­vánnyal egyaránt fenyeget: a lehűléssel járó csapadékos időszakok ugyanis a pero­noszpóra, az ezeket követő párás, meleg periódusok pe­dig a lisztharmat terjedését segítik elő. A lisztharmat fer­tőző spórái már 3-4 hete nagy számban jelen vannak és az utóbbi héten peronosz- póra-fertőzést is észlelünk. A további fejleménynek az idő­járástól függenek. Folytassuk kéthetenként a lisztharmat szisztemikus blokkolását (Atemi S, Topas EC, Anvil, Sumi-8, Trifmine, Bayleton, Tilt, Systhane, Sáp­ról, Punch **, Dorado **, Ru- bigan, Tridal **). A pero­noszpóra ellen is indokolt le­het a szisztemikus készítmé­nyek (Acrobat, Galben, Ri­domil, Sandofan, Mikai, Cupfer Fusilan, Curzate) be­vetése, különösen ott, ahol sok eső esett, illetve ahol a beteg­ség tünetei (gyér, fehér pe- nészkivirágzás a levél foná­kén) megtalálhatók az ültet­vényen. Ä kórokozó meghatá­rozásához a penészkivirágzás jelenléte alapvető, ugyanis az ezt közvetlenül megelőző ún. „olajfolt" állapot átmeneti jel­legű és sok hasonló jelenség­gel összetéveszthető, nem je­lent tehát egyértelműen pero- noszpórát. A szőlő szükség esetén tel­jes virágzásban is megperme­tezhető. Nem kell mostanában védekezni a szőlőmolyok el­len (kb. 1 hónapig) és a levé­latkák ellen (kb. 2 hónapig). *-gal a II., **-gal pedig az I. kategóriájú szereket jelöltük. Fűzi István Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Szekszárd Gabonatermésünk és a garantált ár A vetések jelenlegi állapota alapján hozzáve­tőlegesen 1 millió tonna búzafeleslegre lehet számítani az idén - állítja a MOSZ Gabonater­melők Országos Választmánya által kiadott közlemény. A testület szorgalmazza a gabona- termelők és a nemzetgazdaság számára meg­határozó fontosságú gabonapiac kiszámítható­ságának megteremtését. A közlemény leszögezi: a termelési, értékesí­tési és a finanszírozási gyakorlatban meglévő gondok miatt elengedhetetlen a kormányzati szerepvállalás az étkezési búza piacának sza­bályozásában. A testület nehezményezi, hogy a földművelésügyi miniszter csak ez év április 22-dikén jelentette be a garantált árról szóló rendeletet, habár a parlament tavaly február­ban elfogadta az agrárpiaci rendtartási tör­vényt. Ez kilenc hónapi késést jelent és e mu­lasztás már eddig is súlyos veszteségeket oko­zott a termelőknek az értékesítés bizonytalan­sága és az ennek hatására csökkenő szabadpi­aci és tőzsdei árak miatt - húzza alá az orszá­gos választmány állásfoglalása. Azt ugyancsak sérelmesnek tartják a termelők képviselői, hogy a rendelet szerint a búza garantált áron történő felvásárlásának megindítása csak szep­tember 15-dikétől lehetséges. Ez annak ellenére van így, hogy a rendelet előkészítése során minden megállapodásban július 1-jei határnap szerepelt. A termelők jogos igényének véli a testület, hogy az agrárpiaci szabályozás akkor nyújtson biztonságot az érintetteknek, amikor erre a legnagyobb szükség van, azaz a betaka­rítás időszakában, amikor elérkezik a lejárt hi­telek visszafizetésének ideje, továbbá legna­gyobb mennyiségű a felkínált árutömeg. Ä je­lentős piaci zavar elkerülése érdekében a vá­lasztmány azt javasolja: állami intervencióval vagy a közraktározás költségfedezetének ál­lami megteremtésével a kormány teremtsen stabilitást a piaci szereplők számára. Szorgal­mazzák, hogy a megfelelő minőségű búzáért 4.100 forint tonnánkénti előleget kaphassanak a termelők. Nagyon kevés tejet iszunk A hazai előállítású és értékesítésű tej- és tejtermékből a ma­gyar lakosság évente hozzávetőlegesen 150 litert fogyaszt személyenként. Ez nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony, ugyanis a fejlett tejgazdasággal rendelkező orszá­gokban kétszer nagyobb fogyasztást regisztrálnak - hangzott el a Tej Terméktanács elnökségének a nemzetközi tejnap al­kalmából tartott sajtótájékoztatóján. Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásár: Június 4.: Marcali, Pécs. Június 5.: Bonyhád, Pécs. ... a zöldborsó betakarítá­sának, amelynek zöld része a levegő nitrogénjét lekötő gyö- kérgumócskákkal együtt a komposztáló gödrünk fontos alkotórésze, néhány százalé­kos nitrogén oldattal belo­csolva. Célszerű, ha a nagy zöld­tömegű, laza borsószár közé egyéb kaszálékot is rétege- zünk és mintegy erjesztőként, 20-25 cm-es rétegenként táp­anyagdús „élő" kerti földdel hintjük meg. A lekerülő koratavasziak - spenót, saláta, stb. - helyét gondosan és mélyen kapáljuk, egyrészt a gyomirtás, más­részt a talajlakó kártevők, el­sősorban a cserebogárpajor ir­tása érdekében, amelyek zöme ilyentájt a felszínhez közeli gyökérzónában tartózkodik. A felszabadult területekre ül- tethetők a kései káposztafélék, őszi- és téli retek, rövid tenyé­szidejű csemegekukorica, cékla, zöld- és karósbab, pa­radicsom és bimbóskel, amely még a fagyok beállta után is kiváló vitaminforrás lehet. Az alma, a körte, az ősziba­rack termésválogatását, ritkí­tását végezzük el, mert az érintkezési felületek kiváló vadászterületei, rejtekhelyei a kártevőknek. A termésválogatással a megmaradó gyümölcsök na­gyobbak, egyenletesebbek lesznek és könnyebb a meg­védésük a kártevők ellen. A letermett szamócát ássuk ki és palántázzuk szét. Az új telepítésű szőlők kupacait most már távolítsuk el, s a tőke közelében ültetővassal fúrt lyukba alaposan öntöz­zük be, mert a gyorsan fejlődő levélzet esetleg több vizet pá­Június 6.: Dunaújváros. Or­szágos kirakóvásár: Június 4.: Komló. Autóvásár: Június 4.: Komló. Június 5.: Bonyhád, Kapuvár, Pécs. rologtat, mint amennyit a fej­lődő gyökérzet felvenni ké­pes. A szőlő hajtásválogatását most már feltétlenül el kell végezni és az idén különösen korán kell a hajtásokat rögzí­teni, mert évtizedek óta nem volt ilyen korai intenzív zöld­tömeg fejlődés. Én azoknak a szőlőfajtáknak fiatal tőkéinél, amelyekre nem jellemző az önszabályozás - Zala Gyön­gye, Zweigelt, Bianka - radi­kális termésritkítást is végzek, a harmonikus tőkefejlődés ér­dekében. A virágoskertekben az évelők vezérhajtásait cél­szerű visszacsípni, mert e módszerrel bár késleltetjük kissé a virágzást, de a bokrok zömökebbek lesznek és több oldalhajtáson több virágot hoznak. A helybevetett egy­nyári virágokat pedig - ha sűrű a vetés -, az nyurgulás, elsatnyulás megelőzése érde­kében ritkítsuk ki, de a ritkítás miatt esetleg meglazult talajt feltétlen tömörítsük és öntöz­zük be. Az elnyílott rózsákat a beteg vagy satnya hajtásré­szekkel együtt gondosan távo­lítsuk el. Végül, de nem utolsó sor­ban hívom fel kertészkedő társaim figyelmét, a más írás­ban már javasolt, üreges karó­kon át történő gyökérzóna ön­tözésre, kiváltképp a paradi­csom és fiatal gyümölcsfélék esetében. A minden területen elma­radhatatlan növényvédelem­mel -más írások bővén foglal­koznak, de azért itt is felhí­vom a figyelmet, hogy dúsan burjánzik a csalán. Itt az ideje a jótékony csalánlé-alapanyag begyűjtésének. Szakái László Berend Ferenc, a termékta­nács elnöke elmondta: míg 1990-ben közel 540 ezer tejelő tehén volt Magyarországon, tavaly már csak 435 ezer. A termelt tej mennyisége is e változásnak megfelelően ala­kult. 1990-ben mintegy 2,2 milliárd liter tejet termeltek hazánkban, 1993-ban pedig 500 millió literrel kevesebbet, azaz hozzávetőlegesen 1,7 milliárd litert vásároltak fel. A felvásárlási árak 1990-ben 14 forint körül alakultak, a múlt évben pedig meghaladták a 19 forintot. Gondot okoz, hogy a felvásárlási árak lényegesen alacsonyabbak az önköltségi áraknál, ugyanis egy liter első osztályú tej előállítása átlago­san 30 forintba kerül. A tejtermékek nagykeres­kedelmi ára 1989-hez képest 167 százalékos együttes emel­kedést mutat. Az export ér­téke 1989-ben még 46,5 millió dollár volt, 1993-ban már csak 43 millió. Ezzel szemben az import je­lentős mértékben növekedett, 1989-ben csupán 1,5 millió dollárt tett ki, tavaly pedig már megközelítette az 50 mil­lió dollárt. A terméktanács szákértői szerint a választék- bővítés csupán 25-30 millió dollár importot tenne szüksé­gessé. A terméktanács elnöke kü­lön kitért arra, hogy tejfeldol­gozók körében az utóbbi idő­ben jelentős változások kez­dődtek és itt elsősorban a pri­vatizációra utalt. Elmondta: az összes feldolgozó kapacitás mintegy háromnegyedét ki­tevő állami szektor átalaku­lása ez év elején befejeződött. A privatizáció azonban több­ségüknél még folyamatban van. Az eddig lezárult ügyle­tek során két nagyvállalat ke­rült egyben privatizálásra, külföldi szakmai befeketetők többségi tulajdonlásával. A Fejértejnél az olasz Par­malat, a Veszprém Tejnél pe­dig a francia Bograin cég szer­zett többségi tulajdont. Több tejfeldolgozó üzem privatizációjában is részt vet­tek külföldi cégek, a ke­let-pesti tejüzemet a Danone, a pásztói tejüzemet az Avon- more, a veszprémi fagylalt­üzemet az Unilever, a Budatej törökbálinti fagylaltüzemét pedig a Schöller cég vásárolta meg. Az érdekképviseleti szerve­zet vezetője szerint a tejipari privatizáció során a termelői és a hazai szakmai kör törté­nelmi pillanatot vesztett, mi­vel a magyar kormány és ál­lam meg sem próbálta érdem­legesen helyzetbe hozni eze­ket a csoportokat. Mesterséges szarvasmarha­termékenyítés Magyar kutatóknak si­került mesterséges termé­kenyítésből származó, s mínusz 196 Celsius fokon tárolt szarvasmarha emb­riókat beültetni úgyneve­zett fogadóállatba mondta Seregi János, az Állatorvostudományi Egyetem Kísérleti Intéze­tének igazgatója. A kül­földön is újszerűnek szá­mító eljárást ^ hazánkban elsőként az Állatorvostu­dományi Egyetem Kísér­leti Intézetében, Üllőn al­kalmazták. E módszerrel megold­ható a valamilyen okból a kihalásra ítélt háziállatok embrióinak mesterséges létrehozása és tárolása, vagy különböző céllal nagyszámú utód előállí­tása és tárolása. Konkrét gazdasági haszonnal jár­hat, hogy a jó minőségű tenyészállatok tenyész- anyagát levágásukat köve­tően is hasznosítani lehet. Az Állatorvostudomá­nyi Egyetem Kísérleti In­tézetében több mint más­fél évtizede foglalkoznak intenzíven különböző ál­latfajok mesterséges ter­mékenyítésével és embriói átültetésével. Az utóbbi két évben a program to­vább bővült a szarvas- marha petesejtek mester­séges körülmények között történő - úgynevezett in vitro - megtermékenyíté­sével. Az eljárás eredmé­nyeként már számos utód született ily módon. Ez a régóta ismert hu­mán lombikbébikhez ha­sonló újdonságot jelent az állatgyógyászatban, illetve az állattenyésztésben. Elérkezett az ideje...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents