Tolnai Népújság, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-10 / 109. szám

4 »ÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1994. május 10., kedd Kistermelői szféra: jövedelem és kényszerűség Érdekes módon gondolkodnak az emberek - mondja a falugazdász Amikor Szabó Sámuelnél, Iregszemcse, és Nagyszokoly fa­lugazdászánál jártunk, egy olyan ügyfél kért tanácsot tőle, akinek sertéseiért a felvásárló nem any- nyit fizetne, amennyiben megál­lapodtak. Az állatokról átvételi el­ismervény, szerződés nincs. Noha Szabó Sámuel szerint sok gazdálkodó nem tud róla, a fenti esethez hasonló ügyekben is for­dulnak hozzá tanácsért. Bár a fa­lugazdászhálózat létrejöttét poli­tikai felhangok is kísérték, Szabó Sámuel kérése az volt: ne essék szó politikáról. Ha mégis szóba került, arra magyarázat lehet - egy elavult szerzőt idézve a po­litika tömény gazdaság.- Tapasztalata szerint éled­nek, vagy panganak a kistermelői gazdaságok?- Élednek, egyrészt azért, mert valamennyi jövedelem van belőle, másrészt a kény- szerűség ráviszi az embereket. Munkahelyük nincs, és vala­miből meg kell élni. Van köz­Szabó Sámuel fogadó­napjai a helyi községhá­zán: Iregszemcse: kedd Nagyszokoly: szerda Újireg: csütörtök Mindhárom napon 8-tól 12 óráig. tűk ipari munkás, tanár, volt téesztag, és sorolhatnám.- Milyen feltételek mellett dolgoznak ma a kistermelők?- Érdekes, hogy sok eset­ben a legelején a legalapve­tőbb: a föld és a szándék meg­van, de semmi más nincs hozzá. Egyelőre bérmunkával csináltat meg mindent a ter­melő, és ez ugye a legdrágább dolog. Van olyan is, akinek, ki merem jelenteni, túlgépesített a gazdasága, pluszkapacitása van. Most tudja kamatoztatni, de hogy hosszabb távon meg­érni-e, nem tudni. Érdekes módon gondolkodnak az em­berek. Ahogy a pályázatokat olvasom, sokszor feltűnik, hogy mennyi minden be van írva: MTZ-80-as, gabonavető­gép, tárcsa, eke. Majd minden gazdasághoz igénylik, az öt hektárostól kezdve a nagyobb területűig. Gyakorlatilag ez úgy néz ki, hogy a gazda fel­köti a vetőgépet, elveti a 8 hektár kukoricát, és nincs ki­használva a gép, de kell neki, mert idegenkedik attól, hogy közösen csináljon valamit egy másikkal. Ez nagy hátrány.- Hány sikeres gépvásárlási pályázattal találkozott?- Egy újiregi, és öt ireg- szemcsei pályázatot bíráltak el pozitívan. Ők már kaptak ha­tározatot, a következő lépés­ben az Állami Fejlesztési Inté­zet köt velük szerződést, az­után jutnak hozzá pénzükhöz. Egyes kereskedők hitelt is ad­nak a már elbírált pályázatra.- Hatásosnak tartja a kister­melők és kisvállalkozások támoga­tását célzó politikát?- Lehet látni, mennyire volt hatásos: mennyi gazdálkodó van a korábbi évekhez képest? Ha nem lett volna hatásos, ak­kor nem lenne ennyi. A kö­vetkező lépésnek annak kel­lene lenni, hogy az agrárolló­val, és a felvásárlási gondok­kal valamit csinálni kellene ahhoz, hogy a vállalkozás jö­vedelmező legyen, tisztes megélhetést nyújtson.- Úgy tűnik, a kistermelők elég kiszolgáltatottak a piacnak.- Ha bemegyek a boltba ci­pőt venni kiszolgáltatott va­gyok, utána derül ki, hogy mit vettem. Ha sarkosan nézem, azt mondom, hogy igaz, ki­szolgáltatottak, de muszáj mindent sarkosan nézni? Mert ha igen, akkor kiderülne, hogy reggeltől estig csak gon­dokkal találkozik az ember, és a világ sose menne előrébb.- Milyen adatszolgáltatást végez az FM-hivatalnak?- Arról számolok be pél­dául, hogy hogyan áll a vetés, de nem úgy, hogy Kis Pista Jóska elvetett nyolc hektárt, hanem a körzetemről nyújtok átfogóan adatokat.- Nem félti az állását?- Hogyne félteném. Ki nem félti?- Kimondottan a választá­sokra való tekintettel kérdezem.- Ennek nincs akkora jelen­tősége, az ember nem várhatja el, hogy mondjuk öt párt leül arról vitatkozni, legyen falu­gazdász, vagy ne legyen. Természetesen féltem, megél­hetési forrásom.- Ezzel együtt félti a kisterme­lők jövőjét is?- Én sokkal többet tudok veszteni, mint egy termelő. Ha valaki ott tart, hogy van 200 hektárja, és van ilyen, és ezt tudta finanszírozni, termése is lesz belőle, az már egy tőkee­rős cég. Megkockáztatom, hogy van legalább akkora anyagi alapja, mint a hajdani legrosszabb téeszeknek. Nem hiszem, hogy ezeket könnyű lesz a padlóra visszaküldeni. Tudok egy családról, ame­lyiknek elvették a házát, föl­djét, a házat megvásárolták, a földet visszakapták. Ha őket még egyszer padlóra külde- nék, újra elkezdenék. Kérdés, hogy mennyien vannak ilye­nek és hogy közben nem hal-e éhen az ország. Tudomásul kellene vennünk, hogy ne­künk ez a főprofilunk. tf Gyönki programok Nyugdíjasok Zalából Magyarkeszi törleszt 1992-ben egymillió hét- százhatvanezer forint öté­ves futamidejű hitelt vett fel útépítés céljára a ma­gyarkeszi önkormányzat. Ä hat és fél milliós beru­házás még 1992-ben elké­szült. A hitelből 1993-ban fél millió forintot törlesz­tett a község. Az önkor­mányzat terve az volt, hogy még idén, az őszi helyhatósági választások előtt kifizeti a tartozást, a jelen pénzügyi helyzet csupán a kamatok törlesz­tését tette lehetővé, így a hitelből még a következő ciklusban lévő önkor­mányzatnak is marad. Május 11-én este hét órakor dr. Vendég Magdolna tart előadást a gyönki művelődési házban az Életművészet, Csa­ládért Klub tagjainak és az ér­deklődő kívülállóknak. Az előadás címe: Életünk és a stressz. Tizenkettedikén, csütörtö­Autós-információs térképet tervez megjelentetni húszezer példányban egy tamási vállal­kozás, a Well 392. A kiadvány, amely nyár végére készül el, kön a zalaegerszegi Nyugdíjas Ház viszonozza a gyönki Nyugdíjas klub tagjainak kö­zelmúltbeli látogatását. A negyvenöt Zalából érkező vendég egy a gyönkiekkel kö­zösen elkészített ebéd után zenés-táncos mulatságon vesz részt a művelődési házban. Tamási és Iregszemcse szol­gáltatásairól, kereskedelmi és kulturális lehetőségeiről nyújt tájékoztatást a városban élők, és az idelátogatók számára. Térkép Tamásiról és Iregszemcséról Megújult Angster-orgona Nemrég befejeződött a gyönki református templom orgonájának felújítása - az eredményről Alföldi Borús Csilla orgonaművész hang­versenyén a közönség meg is győződhetett. A hangszer közel száz esz­tendős: 1909-ben a pécsi Angster József és fia készí­tette. 1978-ban alakították vil­lanymeghajtásúvá, és mos­tanra vált időszerűvé a követ­kező „generálozás", hangolás. fotó: Degré Év végén is licit Kárpótlási jegyek a fiókban Meglepetést okozott a kezőhidegkútiaknak a földárverés közelmúltban lezajlott negyedik fordu­lója. A liciten megjelent az Esterházy-család egy kép­viselője, tarsolyában négy millió forint értékű kárpót­lási jeggyel. Bár a község határában nem volt Ester- házy-birtok - Majsapuszta volt az Esterházyaké - mi­vel Keszőhidegkút a regö- lyi téeszhez tartozott, a család megbízottja jogo­sult volt a község földjeire licitálni. A helyiek előzőén megegyeztek a földek el­osztásáról, a grófi képvi­selő megjelenése új hely­zetet teremtett. A föld ára aranykoronánként 1500 forintra ment fel, és három órás vita után sikerült megegyezni abban, hogy a helyi lakosok által megvá­sárolni kívánt földeket a kárpótlási jegyek arányá­ban osztják el. Néhány ke- zőhidegkúti licitáló így sem jutott annyi földhöz, amennyit vásárolni szere­tett volna, öszesen hat­vanhét hektártól estek el. Ezer hektár az Esterhá­zyak birtokába került. Nagyszokolyon szintén maradt talonban kárpót­lási jegy: az árverés ne­gyedik fordulójában a megegyezés szerint csak a kiszemelt földek hatvan százalékára licitáltak. Itt még 217 aranykorona van kijelölve, amely a má­sodik félévben lezajló pót­liciten kerül kalapács alá. Amennyiben ezekből a földekből maradna, az azt követő, s egyben utolsó árverésen bárki részt ve­het. Versenyfutás az idővel Lesz-e közlekedés a pusztákra? Telefon már van, a közlekedés bizonytalan Több ízben volt már szó la­punk hasábjain Csehi-, Okrád- és Hékút-puszta problémái­ról: nincs telefonállomás, Hékúton nincs ivóvíz, az au­tóbusz-közlekedés megszű­nőben van. A közelmúltban az uralkodó állapotokat panaszló levelet kapott a pusztákról többek között a miniszterel­nök, és a tamási polgármester is. A telefonhelyzet átmeneti­leg megoldódott, a legsürgő­sebb feladat most az, hogy nyáron is legyen autóbuszjá­rat, a jelenlegi iskolabuszokat az Ezermag Kft. ugyanis jú­nius 30-a után nem üzemel­teti, azt követően csak a saját dolgozóit szállítja. A buszok fenntartása az iregszemcsei önkormányzat jelentékeny hozzájárulása ellenére is gaz­daságtalan. Ahhoz, hogy a Gemenc Vo­lán járatokat indítson a pusz­tákra, a volt ÁG-utak közúthá­lózatba vételére volna szük­ség, ez azonban a Közlekedési Minisztérium szerint nem le­hetséges. A Volán ennek elle­nére hajlandó bonyolítani a személyszállítást, ha az utakat megfelelő állapotba hoznák. A felújításhoz szükséges négy millió forintot most a helyi önkormányzatnak kell előte­remtenie. A költségekhez egy millió forinttal hozzájárulnak az Állami gazdaság utódja­ként működő kft.-k, fél millió­val pedig a megyei önkor­mányzat, mivel a bamaháti szociális otthon miatt érdekelt a közlekedés fennmaradásá­ban. Szintén fél millió forintot tud átcsoportosítani e célra költségvetéséből a helyi ön- kormányzat, a hiányzó össze­get pályázat útján igyekszik előteremteni, amelyet a Bel­ügyminisztériumhoz, mint önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormány­zat nyújtott be. A pályázat gyors elbírálására lenne szük­ség, hiszen a felújításnak jú­nius végére el kell készülnie. A Közlekedési Minisztérium annyiban tud segíteni, hogy a megyei közúti igazgatóság önköltségi áron végzi el a fel­újítást. tóth Egy milliót ér a rét Védett terület Felsőnyéken A Felsőnyéki Zöld Kör kez­deményezésére helyileg vé­dett területté nyilvánított a község önkormányzata egy a Sió mellett fekvő harminc hek­táros területet, a kolláti rétet. A védetté nyilvánítás előké­szítésében közreműködött a Természetvédelmi Felügyelő­ség is. A réten mintegy kilenc- száz tő mocsári és hússzínű uj­jaskosbor található. Egy tő ér­téke a hatályos természetvé­delmi rendelkezések értelmé­ben tízezer forint.- A terület valamikor láp volt - tudtuk meg Simon Gá­bortól, a természetvédő cso­port vezetőjétől. Az értékes növény a sok csapadékot sze­reti, tavaly az aszály miatt ke­vesebb volt belőlük. A legna­gyobb veszély az lenne, ha fel­szántanák a rétet.- Mit jelent gyakorlatban a védettség?- Megfelelő időben kell ka­szálni, és nem szabad megvál­toztatni a művelési ágat, tehát kaszáló kell, hogy maradjon. A terület kárpótlásra kijelölt földek közt volt, egy magán­személy tulajdonába került, addigra azonban már védetté volt nyilvánítva. A rét más természetvédelmi szempontból is nevezetes: 1992-93-ban a felsőnyéki zöl­deknek sikerült ráakadni két pár kucsmás billegetőre, ame­lyek itt költöttek. Ez madár­tani érdekesség, mivel ez a faj hazánkban ritkán költ. A huszonkilenc főt szám­láló Zöld Kör egyébként - tag­jainak egyharmada általános iskolás diák -, aktívan foglal­kozik a közvetlen közelben lévő természeti értékek vé­delmével: odutelepet működ­tetnek, részt vesznek a gólya­állomány felmérésében, faül­tetésekben. A diákok többsége az iskola befejezése után is tagja marad a csoportnak.- A riói konferencián Ma­gyarország is csatlakozott a biológiai sokféleség védelmé­hez - mondja Simon Gábor -, s ehhez az ilyen kis rétek vé­delme is hozzátartozik, így maradhatnak fenn értékes ál­lat- és növényfajok. tf Hátrányban Szakadát Két millió forintos forráshiánnyal küzd Szakadát önkor­mányzata, amelynek döntő része az oktatási és nevelési intéz­mények finanszírozásából ered. A gyönki általános iskola az ál­lami támogatáson kívül tanulónként negyvenötezer forintos önkormányzati hozzájárulást igényel, ebből Szakadát eddig harmincegy ezer forintot teljesített. Á hiány másik összetevője a helyi német nemzetiségi óvoda magas fenntartási költsége, az intézmény kihasználtsága ugyanis ötven százalékos. Mindezen kívül szükséges egy eredetileg nem tervezett hídfelújítás is a községben. Szakadát pályázatot nyújtott be a Belügyminisztériumhoz: nyilvánítsák hátrányos helyzetű önkormányzatnak. Ezen a cí­men plusz költségvetési támogatáshoz juthatna a község. A pá­lyázat eredménye júliusra várható.

Next

/
Thumbnails
Contents