Tolnai Népújság, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-07 / 107. szám

16 »ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1994. május 7., szombat Az amerikai egészségügyi hatóság engedélyezte az első gyógyszert az Alzheimer-kór- ban szenvedő betegek kezelé­sére. A szérumot az Egyesült Államokban „Cognex" néven a Warner-Lambert gyógy­szervállalat hozza forga­lomba. Klinikai tesztek ugyanis bebizonyították, hogy a Cognex javította olyan páci­ensek állapotát, akiknél köny- nyű Alzheimer-szimptómák mutatkoztak. A szakértők mégis azt mondják, hogy a Cognex nem csodaszer és ha­tása csak enyhe Alzhei­mer-szimptómák esetében fi­gyelhető meg. A kór halálos betegség, amely az agykérget károsítja és gyengeelméjűség­hez vezet; az oka még ismeret­len és nincs rá gyógyszer. Az új gyógyszer csökkenti a szív­halál kockázatát. Egy másik új amerikai gyógyszer, amely a gyenge szívet rábírja arra, hogy erőtel­jesebben verjen, nagymérték­ben csökkenti a szívhalál koc­kázatát. A Vesnarinone nevű szer még a tesztelés fázisában van, de már most látszik, hogy a halálozási arány jelentősen csökken azok körében, akik a szert hat hónapon át szedik. Mielőtt azonban a szer piacra kerülhet, további kiterjedt vizsgálatok szükségesek. A kísérlet igazolta, ugyanis, hogy naponta 60 milligramm csökkenti a szívhalál kockáza­tát, kétszeres adag viszont el­lentétes hatást fejt ki. A kísér­letsorozat azt is megmutatta, hogy a szívbetegek túlélési aránya a szer hatására akkor is jelentősen nő, ha előbb - több­kevesebb eredménnyel - más szerrel kezelték őket. Már 20 évvel ezelőtt elkezdődött olyan gyógyszerek kifejlesz­tése, amelyek a szívizomzat összehúzódását erősítik. Ed­dig azonban nem tudtak olyan szert előállítani, amely a szívgyengeség szimptómáit hosszú távon megjavította volna. Ferenczy-Europress T • • •• i • / p / A* Vörös hajú fern, kék szemekkel Törvényes büntetés a korbácsolás Egy Szingapúrban élő ame­rikai tinédzsert vandalizmu­sért és rongálásért megkorbá­csolásra ítéltek. A 17 éves fiú amerikai ál­lampolgár, szüleivel hosszabb ideje Szingapúrban él. Bűne, hogy sprayvel lefestett né­hány lámpaoszlopot, autókról lelopta a szépen krómozott márkajelzéseket. Szóval nem főben járó bűnöket követett el, mégis megvesszőzésre ítélték, amely igen kegyetlen bünte­tés, mert alaposan átvizesített bambuszbotokkal hajtják végre. A Los Angeles Ti- mes-nak sikerült egy matrózt felkutatnia, aki többször is sa­ját szemével látott ilyen nyil­vánosan végrehajtott vessző­zéseket. Az illető igazán nem tekinthető puhánynak, de még ő is borzadállyal idézte fel a Szingapúrban látottakat. Ez a beszámoló is csak olaj volt a tűzre, - úgyhogy meg­lehetősen nagy a felháborodás Amerikában. Diplomáciai úton próbálják kimenteni a gyereket a szingapúri hatósá­gok karmaiból, de úgy tűnik, hogy még Clinton elnök mi­napi közbenjárása sem ele­gendő a szingapúri kegye­lemhez. Ferenczy Europress Vonaton jött rabolni Fosztogatás, mint a moziban A dolog úgy működött, mintha egy filmrendező irá­nyította volna: a harmincki­lenc éves Raffaele Stammelluti rendszeresen fosztogatta a római mozipénztárakat. Utolsó alkalommal, egy szombat este, a Corso Italián az Europa Filmszínházban mégis elkapta a rendőrség ak­kor, amikor éppen 1 millió 700 ezer lírát zsákmányolt egy já­tékpisztoly segítségével. Stammelluti ezúttal Milánóból intercity vonattal érkezett Rómába. A pályaudvaron ta­xiba vágta magát, bemondta a mozi címét, majd odaérkezve megkérte a sofőrt, várja meg. Hidegvérrel hajtotta végre ezt az akcióját is. Odalépett a pénztárhoz és kurtán közölte: „Ez rablótámadás!" A zsák­mánnyal visszaült a taxiba és vissza vitette magát a Termini pályaudvarra. Mire a rendőr­ség a moziba érkezett, vele már robogott a vonat. Egy dologra azonban nem számított: a jó polgári kör­nyéknek számító Parioli és a Salaria városrészekben a rendőrség figyelte a mozikat, így történt, hogy amint az a jó krimi-filmekben szokásos, úgy végződött Stammulleti története is: csattant csuklóján a bilincs. Hatlábú barika Igencsak meglepődtek a franciaországi Le Donzeil fa­lucska (Creuse megye) lakói, amikor híre kelt, hogy egy he­lyi gazda báránya hatlábú ba­rikát hozott a világra. A kisb- áránynak a hátsó két lába normális nagyságú, a két mellső szintén normálisan fej­lett végtagja mellett azonban van két lábcsökevénye is, amelyek fele olyan hosszúak, mint a normális báránylábak. A barika testi „többlete" elle­nére életképes, és jó egészség­nek örvend. Ugyancsak Franciaország­ban, Tam megye egy kicsiny településén egy gazda állatál­lományában hasonlóan furcsa újszülött látta meg a napvilá­got: egy háromlábú kiskacsa. A különös háziszárnyas a hat­lábú barikához hasonlóan egészséges, csak egy kissé za­varja őt a mozgásban harma­dik, „felesleges" lába, amely hátának közepére, szárnyai közé nőtt. A kiskacsa gazdája biztos benne, hogy az állat nem pusztul el, még meg is je­gyezte: őszre már az asztalra is kerülhet a háromlábú ka­csapecsenye. Vidámparki öreg hölgy Kettős évfordulót ünnepel­tek az idén a koppenhágai Ti­voli vidámparkban. A 150 éve üzemelő szórakoztató intéz­mény ugyanis egy igen kitartó törzslátogatóval büszkélked­het: a hölgy immár kereken egy évszázada minden évben eljön a vidámparkba szóra­kozni. Agnes Hilligsoe ma már 103 esztendős, de amióta szülei három éves korában először vitték el a vidám­parkba, azóta egyszer sem hi­ányzott annak évenként ren­dezett idénynyitójáról. Az idős asszonyt az idén 80 éves lánya kísérte el az ün­nepségre, ahol az intézmény igazgatója egy emlékéremmel és egy hatalmas rózsacsokor­ral köszönte meg ragaszkodá­sát. Az izgalmakat kedvelő egykori színésznőt még éltes kora sem akadályozhatta meg abban, hogy ismét felüljön a óriáskerékre, ugyanis, mint nyilatkozta: „nincs is annál csodálatosabb, mint a szabad­ban a magasba emelkedni". A világ hét csodája Az egyiptomi piramisok, Szemirámisz függőkertje, az ephesusi Artemis templom, az olympiai Zeusz szobor, a ha- likarnasszoszi mauzóleum, a rhodosi kolosszus és az ale­xandriai világítótorony - újabb modern konkurenseket kapott. Az emberiséget hosz- szú évszázadok óta csodálat­tal eltöltő antik építészeti re­mekek adták az ötletet az Es­quire magazinnak: 50 angol tudóst és közéleti embert megkérdezve összeállították „a modern világ 7 csodájá­nak" listáját. Az első helyre a Jumbo-Jet Boeing 747 került, a polgári légi közlekedés legnagyobb óriása. A második hely a Cray komputeré. Ez a világ legna­gyobb teljesítményű számító­gépe, amely a nyugati világ katonai és gazdasági-pénz­ügyi központjaiban található meg. A harmadik helyen a Hubble-teleszkóp áll. Á kilenc különlegesen érzékeny „szemüveggel" felszerelt be­rendezés segítségével az aszt­ronauták a világmindenség további titkát kutatják. A ne­gyedik csodának a gisahi pi­ramisokat választották. A szakemberek az egyiptomi uralkodók többezer éves sír­emlékeit ma is csodának tart­ják. Az elektronmikroszkóp az 5. helyre került a felsorolás­ban. Ez az eszköz elektronok segítségével, fénybehatolás nélkül 200.000-szeresére tudja nagyítani a kiválasztott részle­teket. A hatodik hely az „emberi gén" programé. Ennek kere­tében angol és amerikai tudó­sok, kutatók a földkerekség minden emberi örökítő anya­gát gyűjtik egybe. S végül a nem kívánt ter­hességet megelőző tabletta is bekerült a modernkori világ 7 csodája közé, mivel „a pirula, amely a női hormonháztartá­son keresztül (ál)jelzéseket ad a testnek, és terhességet szi­mulálva megakadályozza a tényleges fogamzást, megadta a kezdő lökést a 60-as évek szexuális forradalmának és a női egyenjogúsági harc újabb fellángolásának". Ferenczy Europress A tíz legnépszerűbb kutyafajta Dániában közzétették a vi­lág tíz legnépszerűbb kutya­fajtájának a listáját. Vezet a német juhászkutya: „Könnyű nevelni és igazi családi kutya" - állítja a dán ebtenyésztők szövetségének az elnöke. Ez a fajta Dániában, Svédország­ban, Franciaországban, Svájc­ban és Norvégiában listave­zető, akárcsak nálunk, Ma­gyarországon. Hollandiában és Malajziában a második he­lyen áll, Ciprusban a harma­dik, az Egyesült Államokban a negyedik. A német juhász csak Japánban és Brazíliában nem került az első tíz közé. Japánban a helyhiány miatt a kisebb fajtákat részesítik előnyben, Brazíliában pedig az uszkár, a rottweiler és a husky a menő. Az amerikaiak és a hollandok kutya-ked­vence viszont a vizsla. De ho­gyan kommunikálnak a gaz­dik a kutyákkal? Ez foglalkoz­tatja Frauke Ohl fiatal német biológust, aki szerint minden kutyás beszél ugyan a kutyá­jával, de sok esetben nem érti, mit válaszol a négylábú barát. Pedig csak figyelni kell. Ohl pár hetes korától magnóra vette uszkár kutyájának, Sa- dowának minden hangját, s azt állítja, pontosan tudja, hogy az ugatás mikor jelent felhívást a játékra, mikor fe­nyegetést, sőt támadási szán­dékot. S ami ennél is több: a morgás figyelmeztetés a kellő távolság betartására, a viny- nyogás viszont az erős bi­zonytalanság jele. Az ásítás nemcsak unalmat fejez ki, de kényelmetlenséget, sőt olykor fájdalmat is. Ferenczy-Europress Megnyílt Párizs első férfi szépségszalonja Gall föld férfiúi már nem elégednek meg azzal, ha egy fokkal szebbek az ör­dögnél. Többre, ellenállha­tatlan vonzerőre vágynak: megnyüt ez első párizsi férfi szépségszalon. Az elegáns Marc Delacre Intézet 650 négyzetméteren kiépített szalon fodrászatá­ban, szaunájában, török fürdőjében és masszázssza­lonjában az erősebb nem képviselői a szépségápolás minden modern eszközét igénybe vehetik. Nemcsak a masszőr kínálja speciális szolgáltatásait, hanem a borbély is, aki eukaliptusz- szal átitatott keszkenőt bo­rít a vendég arcára, gőzzel kitágítja a pórusokat, majd pedig titkos összetételű krémekkel puhítja meg az urak arcbőrét, mielőtt meg­szabadítaná őket fölösleges szakálluktól. Egy ilyen komplett arcápolás körül­belül 6 ezer forint. Kéretik előzetesen bejelentkezni... FEB Gyógyszer az Alzheimer-kór ellen Óriás rovarok Japánból Különleges bemutató helye a spanyol főváros. Európai turnéja során először Madrid­ban mutatták be azt a vándor- kiállítást, ami Japánból érke­zett öreg kontinensünkre. A földön élő rovarokat 100-600-szoros nagyításban készítették el a japánok. Az óriás rovarok mozognak és különleges hangeffektusok te­szik még izgalmasabbá a kiál­lítást. Ugyanez a japán tudomá­nyos társaság készítette el a dinoszauruszok élethű, mozgó és hangokat adó válto­zatait is. A ma már filmrendező­ként is bemutatkozott Ro­bert Redford karrierje 1959-ben kezdődött. Igazán ismertté a Sundance Kid tette. Mint filmrendező és mint színész 4 Oscar-díj tu­lajdonosa. A Sting című filmje véglegesen megala­pozta a legnagyobbakhoz való tartozását. Ma már filmakadémiája is van Sun­dance címmel. A Sundance institute pedig környezet- védelemmel foglalkozik. Egyik legjelentősebb ameri­kai harcosa a környezetvé­delemnek.

Next

/
Thumbnails
Contents