Tolnai Népújság, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-30 / 125. szám

1994. május 30., hétfő MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 Szekszárdon misézett az új püspök Bíró Lászlót 1974-ben szen­telték pappá Szekszárdon, aki tegnap már mint püspök tar­tott első ízben szentmisét a megyeszékhelyen, a Béla téri templomban. Mint arról la­punkban hírt adtunk, Bíró Lászlót a közelmúltban ne­vezte ki II. János Pál pápa püspökké. Bíró László előbb Mágo- cson, majd Szigetváron, 1980-ig pedig Pécsett a Székesegyházban szolgált, később pedig püspöki titkár volt. 1991 óta a Pécsi Hittu­dományi Főiskolán tanított. A tegnap délelőtti szek­szárdi szentmisén a Castra di Galba-i címzetes püspök és a kalocsa-kecskeméti segéd­püspök a korunkat sajnálato­san jellemző elidegenedésről, a keresztényi szeretet fontos­ságáról és a közösségek össze­tartó erejéről beszélt.-háj- Fotó: Ótós Exteriőr '94 - a '96-os Expo programjában is A szépségért és az egészségért Hagyományteremtő szán­dékkal tartották meg Szek­szárdon az elmúlt hét végén az Exterirőr '94 Szépségfesz­tivált, melynek keretében fodrász és kozmetikus baj­nokságot, kiállítást és szak­vásárt valamint divatbemuta­tót rendeztek a városi sport­csarnokban. A program élénk érdeklő­dést váltott ki, hiszen azon képviseltette magát az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a pécsi Köztársasági Megbízott Területi Hivatala - ennek ve­zetője, dr. Ress Ferenc volt a fesztivál fővédnöke, aki sike­resnek, követendőnek nevezte a fesztivált - valamint a ren­dezvényt megtisztelték a vá­ros és a megye vezetői. A kétnapos fesztiválon a szakmai versenyeken túl szá­mos érdekes, színes progra­mot kínáltak a látogatóknak. Felvonultak a különféle koz­metikai forgalmazó cégek „szépséget varázsló" terméke­ikkel, bemutatták a '94-es fri­zura- és sminkdivatot, ismer­tették a haj-, test- és körömá­polással kapcsolatos újdonsá­gokat, bemutatták az év paró­káját. Hazai és külföldi divat- tervezők modelljeit is láthatta a közönség, valamint volt gyermekfrizura- és divatbe­mutató, gyermekrajz-verseny, testépítő show és még hossza­san lehetne sorolni a színes kavalkád eseményeit. A fesztivált négy vállalkozó Barsi Edina, Novák Imre, Fűmé Farkas Erzsébet és Wirth Zsuzsanna rendezte, az ÁNTSZ közreműködésével. Barsi Edinát a második na­pon egy rövid értékelésre kér­tük. Mint elmondta, a fesztivál elérte célját - annak ellenére, hogy vannak gyermekbeteg­ségei. — Ez a szakma eléggé mos­tohagyerek, fontos, hogy meg­ismerjék egymást a fodrászok, a kozmetikusok. Bízom benne, hogy ezentúl évente meg tud­juk majd rendezni, hogy Szek- szárdot és ezt a környéket ne csak a boráról és a népi ha­gyományairól emlegessék. Örömmel mondhatom, hogy a az Exteriőrt a világkiál­lítási programiroda felvette a '96-os Expo programjába. An­nak is nagyon örülök, hogy a szakemberek - köztük a fővá­rosiak - rendkívül pozitívan nyilatkoztak a rendezvényről. A találkozón tartott fod­rász és kozmetikus verse­nyek eredményei. Fodrász tanuló, alkalmi fri­zura: 1. Schell Ágnes, 2. Tamás Erika, 3. Pajor Anikó (szek­szárdiak). A társadalmi zsűri szerint Szájbéli Szilvia (Paks) volt a legügyesebb. Fodrász tanuló kereskedelmi frizura: f. Balipap Kinga (Szek­szárdi 2. Domokos Ágnes (Pécs), 3. Pajor Anikó. A társadalmi zsűri 1. helye­zettje Schell Ágnes. Felnőtt fodrász, alkalmi 1. Wéber Viktor, 2. Vezér Zsófia, 3- Vörös Andrea (va­lamennyien pécsi verseny­zők). Felnőtt fodrász, kereskedelmi: 1. Vezér Zsófia, 2. Ternik Krisztina (pécs), Wéber Vik­tor. I. Éves kozmetikus tanuló, nappali smink: Egy modell a Fashion Mode-tól I. Páncél Judit (Szekszárdi, 2. Póder Diána (Budapest), 3. Homoki Hedvig (Paks), 4. Ju­hász Tímea (Dunaföldvár). A társadalmi zsűri első helye­zettje: Póder Diána (Buda­pest). II. éves kozmetikus tanuló, nap­pali smink: 1. Békési Edit (Szeged), 2. Harmat Erika (Bonyhád), 3. Málinger Lívia (Szekszárdi, 4. Serbán Edit (Szekszárdi. Társadalmi zsűri: Békési Edit (Szeged). Színházi smink: I. Békési Edit (Szeged), 2. Pata Teréz (Szekszárd), 3. Harmat Erika (Bonyhád), 4. Mácsai Anita (Szekszárd). Társadalmi zsűri, színházi smink: Pata Teréz (Szekszárd). II. éves összesített eredménye: 1. Békési Edit (Szeged), 2. Harmat Erika (Bonyhád), 3. Mácsai Anita (Szekszárd), 4. Serbán Edit (Szekszárd). Társadalmi zsűri: Mácsai Anita (Szekszárd). Hangyál-Ótós Csikóstőttősi Németek Kultu­rális Egyesülete nevében adott hálát az emlékhely létrehozá­sáért. Kincses Tibor katolikus plébános felszentelte, majd Simon János evangélikus lel­kész megáldotta az emlékmű­vet. Ezek után Körmendi József polgármester köszönetét mondott mindazoknak, akik tettek valamit az emlékhely elkészültéért. Az ünnepség végén koszo­rút helyezett el a helyi önkor­mányzat, a honvédség, az egyházak és a szép számban megjelent németországi hoz­zátartozók. Az új emlékhelyet ellepték a családtagok, bará­tok, rokonok virágai. Hangyál-Ótós Spiegelschmidt Frigyes evangélikus lelkész beszél Emlékhely Csikóstőttosön — Minden katona parancsot teljesít, az igazi katona azonban a lelkiismeret parancsát teljesíti. Szolgálni a hazát, szolgálni a né­pet, s ha kell meghalni érte. Nem születik senki hősnek, de a bajban megmutatkozik, hogy vannak kö­zöttünk, akik helytállásukkal hőssé tudnak válni - mondotta avatóbeszédében Lajtai Tamás százados, a Második Világhá­ború Tolna Megyei Halottaiért Alapítvány kuratóriumának elnöke szombat délelőtt Csi- kóstőttősön. A falu apraja-nagyja ott volt az áldozatok emlékhelyének avatásán, amely az első és a második világháború hősei­nek és halottainak, valamint a száztizenöt elhurcolt német család tragádiájának memen- tójaként áll a település köz­pontjában. Spiegelschmidt Frigyes evangélikus lelkész, a kitelepí­tett németajkúak nevében szólt és figyelmeztetett: az idő gyógyítja ugyan a sebeket, de nem felejthetjük, hogy mi tör­tént a szörnyű pusztításban. Az ugyancsak németország- ban élő Ulrich Anna az ottani HÍREK A MEGYÉBŐL Az év legjobb produkciói Az bátaszéki általános iskola vers- és prózamondói, zené­szei és táncosai léptek fel azon a bemutatón, amelyet pénteken este rendeztek a he­lyi művelődési házban. Az év végi bemutatkozásnak része az a kiállítás, amelyet az alka­lomból a tanév során a külön­féle pályázatokra, készített alkotásokból állítottak össze. Családi hétvége Az óvodások és az iskolások év végi bemutatkozó előadá­sával kezdődött pénteken este a várdombi családi hét­vége. Szombaton délelőtt sportbemutatóval, tréfás vál­tóversennyel, háromtusával folytatódott a program, majd délután kézi- és kosárlabda valamint focimérkőzések voltak az iskolaudvaron. Ezen a napon tartották az óvodai ballagást is. Volt még body building bemutató, táncház. A színes gyermek­napi kavalkádban mindenki találhatott kedvére valót. Támogatás Iregszemcsének 2,3 millió forint állami tá­mogatást hagyott jóvá az iregszemcsei önkormányzat­nak az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések számára elkülö­nített keretből Kónya Imre belügy és Szabó Iván pénz­ügyminiszter. Ezáltal mód nyílik arra, hogy az önkor­mányzat az Okrád-, Csehi- és Hékútpusztára vezető utat autóbuszközlekedésre al­kalmassá tegye. A Volán jára­tok előreláthatólag szeptem­bertől indulnak, addig is az Ezermag Kft. működtet busz­járatokat. Fried Vilmos aranymiséje A simontornyai római kato­likus templomban június 4-én 15 órakor kezdődik Fried Vilmos plébános aranymiséje, amelyen köz­reműködik a Szarkaláb kórus Dolovainé Gyarmati erzsébet vezetésével. Az alkalomból a Simontornyi Vármúzeum ki­állítótermében Bartos Ildikó grafikus és Dezső Ildikó tex­tiltervező kiállítása nyílik ezen a napon 16 órakor. Zabhegyező Az 516. számú ipari Szak­munkásképző Intézet és Szakközépiskola lapja, a Zabhegyező bemutatja az is­kola egyik kiváló sportolóját, Horváth Katalint, és beszá­mol Pál Imre harmadikos ta­nulónak az országos mate­matika versenyen elért nagy­szerű eredményéről. A diák­lapban helyet kaptak még a végzősöknek szóló jó taná­csok, diákversek, humoros írások, valamint bemutatják az országos színjátszó feszti­válon második helyen vég­zett Galéria csoportot. Kistérségek Kolumbusza: Alisca Patent Rt. Hátrányos helyzetű tele­pülések voltak, vannak és bármennyire optimistán szemlélnénk is a jövendőt, azt kell mondani lesznek is. A kisközségek önállóso­dása, az egykori székhely­községtől való leválása olyan kérdéseket is felvet: vajon sikerült-e megtalál­niuk azt az együttműködési formát, amire nyugati tár­sadalomkutatók felhívták a figyelmet. Számos prob­léma kér teret magának megoldást jelentve. Ilyen problémafeltáró, megoldó tevékenységre szerveződött a szekszárdi székhelyű Alisca Patent Rt. Ez derült ki a Simontornyán rendezett tájékoztatóból, ahol Kistormás, Kisszékely, Miszla és Simontornya pol­gármesterei tették fel a ho­gyan tovább kérdést, ami az Alisca Patent Rt.-vel való együttműködésükre vonat­kozik elsősorban. A kér­désre választ kaptak Party Ágnestől, Rigler Istvántól és Tallér Mártontól az Alisca Patent Rt. jelenlevő képvise­lőitől. Településfejlesztési javas­lataikat előkészítő felméré­seik során erősödött a felfe­dezés öröme, majd kolum- buszi gondoskodással foly­tatódott. Kitárult előttük a kisközségeket és nagyobb falvakat összekötő, együtt­gondolkodás, lépés pontos, tervezett menete. Figyel­mük elsősorban arra irá­nyult, hogy a rendszervál­tás előtt és után is a mező- gazdaság adta a legtöbb embernek a megélhetést. A megváltozott tulajdonvi­szonyok ezen a tényen nem módosítottak. Kialakult ha­gyományai vannak a tele­pülésekhez kapcsolódó zöldség-, gyümölcs-, gyógynövény-termesztés­nek. Az Alica Patent Rt. ja­vaslatot tett például, hogy ezekre élelmiszeripari fel­dolgozás tervezhető. Ozora, Simontornya vonatkozásá­ban, ahol az iparosodás képvisel jelentősebb há­nyadot a települések jöve­delmi viszonyaiban, nyil­ván azt az ötletet fogalmaz­tatja a szakemberekkel, hogy ez a könnyűipar jelen­léte határozza meg a ho­gyan továbbot. Felméréseik során a tipi­zált problémakörök egyike az infrastruktúra, melynek fejlesztése a községek leg­nagyobb *és legkézenfek­vőbb hétköznapi feladatai közé tartozik. Jó példaként állhat itt Miszla, ahol a befe­jezéséhez közeledik a beru­házás, ami a szennyvíz- rendszer kiépítését jelenti. Simontornya, Ozora, Pálfa ilyen jellegű fejlesztésére céltámogatási igényre fo­galmaztak pályázatot. A hogyan tovább válaszai között még hosszú ideig szerepelnek szilárd burko­latú utak, korszerű elekt­romos hálózatok, ha a javas­latok a könnyűipar telepíté­sét kínálják. Elengedhetet­len akkor is, mint Kisszé­kely, vagy Keszőhidegkut esetében, ahol az idegen- forgalom kíván infrastruk­turális hátteret. Nélkülöz­hetetlen ez az egyszerűbb­nek tetsző szolgáltatások viszonylatában is. Ezekre az úgynevezett típusproblé­mákra típusprojekteket ter­vezett az Alisca Patent Rt. Ebben jelent tevékenysége nagy segítséget a kisközsé­geknek, ahol hiába van az igény és elképzelés, ha a tervek elkészítésére (ezek nélkülözhetetlenek pályá­zatok megírásához) ha nem állnak rendelkezésre szak­emberek. Olyanok, akik a meglevő anyagi, szellemi javakra terveznek falvakat összekapcsoló gyümölcs- és élelmiszer-feldolgozókat, piacokat, kistermelők kisá- ruházát és sorolhatók to­vább e térségfejlesztő ter­vek. Decsi Kiss János

Next

/
Thumbnails
Contents