Tolnai Népújság, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-28 / 124. szám

1994. május 28., szombat SPORT »ÚJSÁG 5 Születésnapi számvetés Keresztes Jánossal, a létesítmény igazgatójával •• Ötéves a Szekszárdi Sport- és Szabadidőközpont nem hagyhatjuk ki a jelentő­sebb versenyeket. — A már hagyományos kosárlabda Sió Kupa, illetve a súlyemelő Húsos Kupa mel­lett szívesen emlékezem az 1990-ben nálunk rendezett fő­iskolai asztalitenisz világbaj­nokságra, vagy az 1992. áprili­sában megrendezett 71. fel­nőtt súlyemelő Európa-baj- nokságra. Ám ugyanilyen szép emlékű maradt szá­momra a Magyarország- Szlovénia női kézilabda EB-se- lejtező is. Emlékszem, annak idején komoly vitáink voltak, hogy megvásárolhatjuk-e a különböző nemzetek zászlóit. Egyfajta mérce is lehet, hogy az elmúlt öt év során közel hetven ország sportolói tiszte­letére vontuk fel a nemzeti lo­bogójukat. ^ — A létesítmény azonban nem csupán sportos progra­moknak ad otthont. — Véleményem szerint eddig sikerült megtalálni azt az arányt, amelyben az egyéb rendezvények nem kerültek túlsúlyba, nem mentek a ver­senysport rovására. Az egyéb rendezvényeink skálája rend­kívül széles, hiszen példaként említhetem a politikai jellegű gyűléseket, a vallási szertartá­sokat, vagy a most május 11-én bemutatott rockszínházi előadást, a Jézus Krisztus szupersztárt. Ezekre az egyéb szabadidős rendezvényekre két okból is szükség van. Egy­részt igény van rá, másrészt a bevételek növelése érdekében elengedhetetlen számunkra. Ha a kettőhöz még azt is hoz­zászámítjuk, hogy a csarnok rendelkezik azzal a szakem­bergárdával, amely egy meg­lévő műszaki háttérrel is pá­rosul, akkor nem kell csodál­kozni, hogy rendezvényeink lebonyolításában kevés kritika érte a ház elejét. — Költségvetési intéz­ményként működtök? — Igen. Kiadásaink nagy­részét a városi önkormányzat biztosítja, a másik részét saját bevételeinkkal kell kiegészí­teni. Ha kerek számokkal aka­rom szemléltetni, akkor az 1994-es évi tervezett költség- vetésünk 24 millió forint. Ez azt jelenti, hogy az egy napra jutó tervezett működési kia­dás meghaladja a 65 ezer fo­rintot. Ebbe beletartozik a vá­rosi sporttelep és ez év január­A koreaiak női párosa tollszárfogással verte ellenfeleit Naim Suleymanoglu, a súlyemelés koronázatlan királya vezésű kiállítás és vásár köl­tözik be létesítményünkbe az évforduló két napján. Kozme­tikai kiállítás és vásár mellett fodrászverseny és divatbemu­tató alkotja a programot. Születésnapi gratuláció­ként mi mást is mondhatna az újságíró, minthogy telje­süljön az az útravaló, ami öt éve az ünnepi megnyitón így fogalmazódott meg: „Örülhetünk ennek a csar­noknak, hiszen remek alko­tás, tetszetős színfoltja váro­sunknak. Kívánom sportoló­inknak, hogy arassanak em­lékezetes sikereket ebben a létesítményben, szerezzenek felejthetetlen emlékeket szurkolóiknak. Legyen ez az intézmény a sport paradi­csoma, a fiatalok gyakori úti­célja, az élményekre vágyó városlakók zarándokhelye." FEKETE LÁSZLÓ Fotó: Gottvald Károly Ótós Réka jától a volt Dózsa-stadion üzemeltetési költsége is. — Búcsúzóul hadd kérdez­zem meg: akkor hát végülis mivel ünnepel a szekszárdi sportcsarnok? — Az EXTERIŐR '94 elne­Nagy Krisztina „extázisa" A csapatverseny eredményhirdetése a VIII. asztalitenisz főiskolai világbajnokságon Mindig nagyszerű érzés, amikor az ember jelen lehet va­lami újnak, valami szépnek a születésénél. Nem tud, valójá­ban nem is akar megszabadulni a megilletődöttség hatásától, hiszen milyen remek dolog is lesz egyszer majd visszaemlé­kezni ezekre a nagy pillanatokra, a magával ragadó élmé­nyekre. Ilyen érzések kerítették hatalmába a krónikást akkor is, amikor 1989. május 27-28.-án a szekszárdi sportcsarnok avatá­sáról tudósított. Ünnep volt, nagyszerű ünnep Tolna megye sporttörténetében. Szerződéskötések két ütemre Az építkezést megelőző tör­ténésekről kérdezem beszél­getésünk elején Keresztes Já­nost, a sportcsarnok igazgató­ját. — 1984. november 26-án ír­ták alá a sportcsarnok kivite­lezési szerződését az akkori Városi Tanács és a Tolna Me­gyei Állami Építőipari Válla­lat vezetői. Ez azt rögzítette, hogy 1988. negyedik negye­dévében 78 millió forintos ér­tékben át kellett volna adni az első ütemet. Megépült volna a küzdőtér és a lelátók, s a má­sodik ütemben fejeződött volna be az öltözők és a hat edzőterem építése. Kiderült azonban, hogy ez így építésze­tileg nem megoldható, így az­tán röviddel ezután megkötöt­ték a 31 milliós második ütemre is a szerződést. — Maga a kivitelezés egy kicsit a Luca széke tempóról árulkodott, vagy csak nekünk, külső szemlélőknek tűnt így? — Hát, végülis négy és fél­éves időt ölelt fel az építkezés. 1989. május 27-28.-án rende­zett ünnepélyes megnyitón vette birtokába Szekszárd vá­ros sportszerető közvélemé­nye a teljesen elkészült sport­csarnokot. — Hallhatnánk néhány ér­dekesebb számadatot? — A kivitelezés költségei­hez 58 vállalat, intézmény részben anyagi támogatásá­val, részben társadalmi mun­kával járult hozzá. A vállala­tok 17 milliót ígértek, s végül negyven milliót teljesítettek. A társadalmi munkaórák száma 9000 volt. Az időközben be­következett áremelések és az adórendszer változása követ­keztében a 109 milliós terve­zett beruházási költséggel szemben 145 millió forintot tett ki a végszámla. Tavaly Schmitt Pál is köszön­tötte megyénk legjobbjait A puskások „nagyüzeme" a nemzetközi lövészversenyen A megyék közül utolsóként Tolnában — Hogyan emlékszel a négy és féléves építkezésre? — Amikor az építkezés olyan stádiumba került, hogy lehetett az épület méreteit látni, akkor az ellentábornak az egyik érve az volt, hogy ugyan már minek ekkora sportcsarnok egy ilyen kisvá­rosnak, hiszen úgy sem tudják kihasználni. A másik tábornak lett igaza, akik azt mondták: kell egy korszerű fedett sport­„Csúcsforgalom" a szlovének kapuja előtt az EB-selejtezőn Vendégek mondták CONSTANTIN ANAS- TASOV, a FISU (Nemzet­közi Egyetemi Sportszövet­ség) alelnöke: — Fantaszti­kusan szép volt a megnyitó. Kifejezte azt, hogy itt nem professzionista világver­senyről van szó, hanem di­ákfesztiválról. Minden elis­merésem és köszönetem a szekszárdiaké, akik vállal­ták a 20 nemzet 127 sporto­lóját felvonultató VIII. főis­kolai asztalitenisz vb. házi­gazda szerepét, s példás vi­lágbajnokságot rendeztek. VLADIMIR PALACEK, a FISU és az Európai Asztali- tenisz Szövetség (ETTU) technikai bizottságának tagja: — Ez a verseny nemcsak arra volt alkalmas, hogy a világ főiskolásai összemér­jék erejüket, hanem arra is, hogy számos sportbarátság kötődjön. Ezúton is szeret­ném kifejezni elismerésemet a szervezőbizottságnak, Szekszárd város vezetésé­nek ezért a csodálatos ren­dezésért, a magyaros ven­déglátásért. WALLY HOLLAND, az EWF (Európai Súlyemelő Szövetség) elnöke: — Nagy öröm számomra, hogy itt lehetek az Önök kedves városában. Biztosra veszem, hogy sportszerű, nagy ver­sengés szemtanúi leszünk Szekszárd remek sportcsar­nokában. SZEVDALIN MINCSEV, a bolgárok 52 kg-os EB-ezüstérmes súlyeme­lője: — Ez a legjobb ered­ményem, Szekszárdot és ezt a remek csarnokot soha sem felejtem el. SCHMITT PÁL, a Ma­gyar Olimpiai Bizottság el­nöke, a Nemzetközi Olim­piai Bizottság tagja:— Gra­tulálok a szekszárdiaknak ezért a nagyszerű feltétele­ket biztosító, rangos nem­zetközi események megren­dezésére alkalmas sport- csarnok megvalósításáért. létesítmény a megyeszékhe­lyen. Emlékeztetőül mondom csupán, hogy a 19 megye- székhely közül nálunk épült meg ez a létesítmény utoljára. — A szülinapon emlékez­zünk meg a tervezőről és a ki­vitelezőről is. — Nos, Huszti Pál, a Tolna Megyei Tervező Vállalat mér­nöke tervezte és a már említett TÁÉV volt a kivitelező. Hadd mondjam el, hogy rendkívül jó munkakapcsolatot sikerült kialakítanom mindkettőjük­kel. Elfogadták azokat a szakmai érveket, amelyek eredménye az lett, hogy az ál­talam időközben megismert sportcsarnokok közül a miénk lett a legkorszerűbbek egyike. — Úgy igaz, sokak sum- mázataként ez a csarnok egy „ékszerdoboz". Lesz-e szüle­tésnapi torta, hiszen az a hír járja, hogy az ötéves jubile­umra cseppet sem sportos program kerekedik? — A hír igaz. Ennek az in­tézménynek ugye az a neve, hogy Sport-és Szabadidőköz­pont. Ézért most az ötéves születésnapon a „torta" he­lyett a szabadidős program dominál majd. Kérlek, bon­colgassuk csak tovább ezt a nevet. Kétségtelen, hogy a lé­tesítmény sportprofilú. Ennek bizonyítására néhány számot: kilenc egyesület 11 szakosztá­lyának versenysportolói talál­tak nálunk otthonra. Két kö­zépfokú tanintézetnek nyúj­tunk segítséget a heti testneve­lési órák megtartásában. Hadd emeljem ki azt is, hogy házigazdái vagyunk a külön­böző diáksport rendezvé­nyeknek. S bár a nevünkben szerepel, hogy szabadidőköz­pont, én ezúttal a szabadidő sportos részét említem. Sza­badtéri pályáinkon zajlanak a városi kispályás bajnokságok mérkőzései, az elmúlt télen mi magunk szerveztük a Téli Kupa labdarúgó teremtornát. Az amatőr szinten sportolók számára helyet biztosítunk a testépítéshez a konditerem­ben, de az asztaliteniszezők és a kosarasok amatőr státuszát is felkaroljuk. Közkedvelt a szaunánk is. Heti bontásban október elejétől április köze­péig a kimondottan sportos programok száma 130 körüli hetente. Sportolók közel hetven országból A sportos rész mérlegéből

Next

/
Thumbnails
Contents