Tolnai Népújság, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-26 / 122. szám
4 »ÚJSÁG DUNAFÖLDVÁR, PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1994. május 26., csütörtök Minden szavazat számít — Sokkal többet kaptam annál, mint amit reméltem, ráadásul ott is nyertem, ahol arra nem is számítottam - ösz- szegezte az első forduló saját magára vonatkoztatható eredményét Szódi Imre, a Magyar Szocialista Párt paksi jelöltje, aki győztesen került ki a május 9-i megmérettetésből. — Már egyeztettük a kampánystábbal a két forduló közötti programokat, tennivalókat: természetesen mindenhova elmegyek, ahol a személyes találkozásra igény mutatkozik. Azt a két választókörzeti települést is felkeresem, ahol viszonylag gyengébben szerepeltem a többi helységhez képest. Nem titok, szeretnék még a korábbinál is jobb eredményt elérni Pakson a hétvégén. S hadd tegyem ehhez hozzá, hogy mindkét riválisom paksi illetőségű. — Véleménye szerint mi dönt a második fordulóban? — A feladat egyikünk számára sem könnyű, már csak azért sem, mert mindhárman a nulláról indulunk. Egyetlen szavazaton is sok múlhat. Éppen ezért nagyon fontos az, hogy minél többen jöjjenek el választani vasárnap. A valós képhez most kerülünk igazán közel, hiszen május 29-én az dől el, hogy az emberek az első fordulóban az MSZP-re, avagy Sződi Imrére adták voksaikat. -száNégy párt támogatásával Schuckert József (Szabad Demokraták Szövetsége) második lett a paksi választókerületben 14,07 százalékos eredménnyel. — Elégedett? — Azt gondolom, hogy nemcsak listán, hanem egyéniben is pártot választottak az emberek, nem pedig személyre szavaztak. Ebben leginkább Boross Péter miniszterelnök úr működött közre, aki megmondta, vagy az MDF-re vagy az MSZP-re szavazzanak a polgárok. Az emberek megijedtek ettől a nagy különbségtől, amivel a Magyar Szocialista Párt vezet. Választókerületemben sokan kifejezték már, hogy minket akarnak. Sokan úgy vélekednek, hogy egyedül mi verhetjük meg az MSZP-s jelöltet. Ez is mutatja, hogy megvalósulni látszik az az előzetes felmérés, amely szerint az emberek hatvan százalékának ún. másodlagos szimpátiája - tehát amennyiben a jelöltjük kiesik- az SZDSZ felé irányul, az MDF nem jöhet szóba reális alternatívaként. — A paksi körzetben működik a Liberális Blokk? — Természetesen igen. A Fidesz, az Agrárszövetség és a Vállalkozók pártja támogat, olyannyira, hogy a második forduló kampányában az engem támogató plakátokra az SZDSZ mellé ezen pártok nevét is felírhatjuk. -hájGyőzelmet várok Dr. Gutay László János, a Magyar Demokrata Fórum paksi jelöltje harmadik lett választókerületében. — Miként értékeli az elért eredményét? — Nagyszerű fegyverténynek tartom, hogy tizennégy jelölt közül, szinte az ismeretlenség homályából robbantam be a harmadik helyre. Ennek a helyezésnek az értékét az is növeli, hogy az emberek döntését a pártokban és nem a jelöltekben való gondolkodás irányította. Némi meglepetést is tapasztalok az első forduló után: valami olyasmit, hogy „ezt azért nem akartuk." — Mit vár a május 29-i naptól? — Természetesen győzelmet. Tekintettel az atomerőmű fontosságára, remélem, a választók a jelöltek műszaki-technikai felkészültségét is figyelembe veszik. Számítok azokra a szavazókra is, akik a választókerületben élő polgárokhoz szorosan kötődő képviselőt akarnak, aki kemény harcot fog vívni azért, hogy térségünk szellemi színvonalban és anyagi jólétben egyaránt dinamikusan fejlődjön. Várom a támogatást azoktól is, akik a hatékony tulajdonvédelmet, valamint a keresztény-nemzeti szellemiség megerősödését szeretnék. Zárul a tavaszi fesztivál A paksi sörfesztivál egyik fénypontja a „Szép Hölgyek Fesztiválja" volt. A „Szépek szépe" választáson az ország hét helyi szépségversenyének győztese, ' valamint öt paksi hölgy indult. A Szépek szépe a veszprémi Csarmaz Ildikó lett. A fent említett öt paksi hölgy közül hárman indultak a „Paks szépe" címért, a győztes Préházi Ildikó lett. A közönségdíjat Váraljai Rita (Paks) nyerte el. A Tavaszi Fesztivál záró rendezvényére kerül sor ma délután 6 órakor a művelődési központban. Ekkor kezdődik a városi Ki mit tud? döntője és a gálaműsor, Paks fiatal tehetségeinek közreműködésével. Kérdések egy évforduló kapcsán Külföldön is összetartanak Az elmúlt hétvégén nagy eseményre került sor Biká- cson. A községben jubileumi találkozót rendeztek az elszármazott bikácsiak konfirmálásának ötven éves évfordulóján. A találkozón nemcsak hazánkból, de németor- szágból is érkeztek vendégek, akik nagyon örültek annak, hogy viszontláthatják egymást és települést. Mint azt a német csoport vezetőjétől megtudtuk, a Németországban élők szorosan tartják a kapcsolatot egymással. Bár a közel száz elkerült bikácsi majdnem hatszáz kilométeres körzetben lakik, mégis, ha módjuk van rá, találkoznak, összejönnek. Johann Weninger nagy szeretettel beszélt arról, hogy milyen szívesen jönnek meglátogatni az itt élőket, akikkel minden alkalommal „tudnak" miről beszélgetni. Június 10-én, a dunaföld- vári művelődési ház ad otthont annak a hangversenynek, melyet a zeneiskolás növendékek tartanak este hat órai kezdettel. Hagyomány, hogy minden évben bemutatkoznak a növendékek, saját hangszereiken eljátszák a megtanult darabokat, amit a pódiumra lépve, természetesen közönség előtt adnak elő. Ilyenkor a szülők, a nagyszülők, a barátok és ismerősök ülnek a széksorokTovábbra is érdeklődéssel várja az olvasók észrevételeit, kérdéseit, az oldalban megjelent anyagokkal kapcsolatos véleményét, valamint további híreket és információkat az oldalt összállító két munkatársunk: Venter Marianna és Garay Előd «*• ban, figyelik az előadókat, akiknek azért hasznos az ilyen bemutatkozás, mert á növendékek megtanulják a színpadi mozgásokat és átérzik az olyan sokszor emlegetett előadói drukkot is. Június 10-én - majd kétórás műsor keretében - hegedű, gitár, zongora, fuvola, furulya és harmonika hangja fog felcsendülni a művelődési ház nagytermében. A hangversenyre minden érdeklődőt várnak. Egy nap a gyermekeknek A dunaföldvári gyermeknap szervezői idén is színes programokkal várják a fiatalokat a művelődési házba. Május 29-én délelőtt kilenc órától játszóház lesz, papírhajtogatással, gyöngyfűzéssel, agyagozással, fafaragással és rajzolással. Körülbelül tíz órakor kezdődnek a gyermek- színjátszók előadásai. A kisapostagiak Fazekas Mihály: Ludas Matyi, a bölcskeiek Arany János: A fülemile és a Bajusz című darabbal lépnek a közönség elé. Közel öt hónap telt el azóta, hogy Dunaföldváron megtörtént az a bizonyos szerencsésen végződő partomlás. Esőzések idején, és azt követően a földomlások azóta is folyamatosak, de ezek csak a lakatlan - főként a Kálvária hegy, ü- letve a pince - területeire korlátozódnak, így nem okoznak nagyobb károkat, nem veszélyetetnek anyagi értékeket vagy emberi életet. Dunaföldvár polgármesterétől, Kiss Jánostól arról érdeklődtünk, hogy mi is a helyzet jelenleg, hol tart az ügy a partszakasz és nem utolsó sorban az emberek lakóhelyeinek megvédését illetően. — Bizonyára ismert az olvasók előtt, hogy miért is jelent gondot a városnak ez a Duna-partszakasz. A problémáról korábban már esett szó. Sajnos önkormányzatunk erőfeszítései nem mondhatók eredményesnek. A város lakói ismerik a lösszfal okozta korábbi károkat is, az itt élő emberek ismerik és érzik a veszélyhelyzetet. Azt kell mondanom, hogy azóta, mióta megtörtént a Hősök téri, Paks, az Atomváros, idén ünnepli' várossá válásának 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból kerestük meg kérdéseinkkel a város jegyzőjét, dr. Blazsek Balázst. — Az eltelt 15 esztendő alatt véleménye szerint "igazi" város lett-e Paks? — Infrastrukturálisan a település rendkívül sokat fejlődött, némely tekintetben, például csatornázás, úthálózat, áramellátás, az országos átlagot is meghaladja. Természetesen a robbanásszerű fejlődésre visszavezethetően elmaradt az a történelmi folyamat, amely megtörtént azokban a városokban, amelyek évszázadok alatt fejlődtek várossá. Véleményem szerint több évtizednek kell eltelnie, valamint több generációnak kell felnőnie ahhoz, hogy a várost a polgárai magukénak érezzék. Hiányolom a polgárságból azt a szemléletet, amely megvan mondjuk egy burgenlandi kisváros polgárában, azaz a város, a település minden vagyonát sajátjuknak tekintik. Erre vezethető vissza, hogy- az önkormányzati közmeghallgatáson a lakosság által felvetett szinte egyetlen probléma, hogy ki söpri el a lakóház előtt a járdát, ki takarítja ki az esővizet. — Mint köztudott, sok a „betelepülő", nem is csak a megyémajdnem tragikus kimenetelű partomlás, érdemben nem történt semmilyen előrehaladás. — Mik voltak az önkormányzat lépései ebben az ügyben? — Nos, a problémakör sokkal régebbi, mint öt hónapos. Még 1993-ban négy polgármester, a dunaújvárosi, a kisapostagi, a rácalmási és a dunaföldvári aláírásával egy kéréssel fordultunk a Belügyminisztériumhoz, dr. Kara Pál helyettes államtitkárhoz. A levélben megfogalmaztuk aggodalmunkat a térség problémakörével kapcsolatban és kértük, hogy a képviselő-tes- tületeink nevében vizsgálja meg a helyzet állami kezelésének lehetőségét. A levél mellé egy szaktanulmányt is csatoltunk, melyet a négy ön- kormányzat saját finanszírozásában készíttettünk el. Az ügy húzódott, míg be nem következett az 1994 január elsejei omlás, a Hősök terén. Január 13-án ismét egy levelet küldtünk a Belügyminisztériumba. Ebben az állt, hogy az újabb omlások váratlanul ismét veszélyhelyzetet teremtettek a városban. A különböző földtani intézetekkel, kiből, hanem az ország egész területéről érkeztek annak idején az atomerőmű építésekor szakemberek, akiket hamarosan a családjuk is követett. Véleménye szerint hol tart most az paksivá válás folyamata a fent említett réteg számára? — Mesterségesen kreált problémának tartom a lakosság ilyen alapon történő megkülönböztetését. Magyarország mindössze 93 ezer négyzetkilométer nagyságú, ezért sem az országon belül, sem egy településen belül nem lehet különbséget tenni két magyar ember között. Paks várossá fejlődéséhez nagyban hozzájárult az atomerőmű felépítése, és az ezzel párhuzamosan történő munkaerő-ideáramlás. Tény, hogy az ipari nagyüzemnél dolgozók jövedelme lényegesen nagyobb, mint az országos áltagjövedelmek, de nem szabad elfelejteni, hogy ebből a város eddig csak profitált. A beáramló népesség létszáma egyes időszakban elérte a régi paksi lakosság létszámát, ezért ezt rétegként említeni nem lehet. — Hogy áll most a város, vagyis vannak-e olyan nagy horderejű feladatok az önkormányzat előtt, melyeket még meg kell oldania, például a munkahelyteremtéssel, vagy az infrastruktúrával kapcsolatban? vitelező cégekkel történt konzultatív egyeztetések és a csatolt vizsgálati anyag alapján a hároméves program szerint előirányzott műszaki védelem jelenlegi költségvelési összege közel 130 millió forint lenne. Ezt természetesen nem tudja átvállalni a dunaföldvári ön- kormányzat, hiszen ez óriási összeg. A kérdés megoldásában csak a központi támogatásra hagyatkozhatunk. Ekkor ismét csatoltunk egy szakvéleményt, mely az ideiglenes veszélymegelőzési munkálatok leírását tartalmazták és anyagi támogatást kértünk a munkák azonnali megkezdéséhez. — Mit léptek erre a minisztériumban? — Azt ígérték, hogy az ügyben eljárnak és valamilyen megoldást találnak, de a központi támogatásról nem kaptunk híreket. Ekkor már ökormányzatunk teherviselő képességének végső lehetőségeit kihasználva az azonnali életveszély-elhárításokon, a lakások mentésén dolgoztunk. A leomlott földet saját költségen szállíttatta el az önkormányzat. Még január végén — A jelenlegi önkormányzatnak a működéséből mintegy fél éve van hátra. Az ön- kormányzat nem költötte felesleges dolgokra az adófizetők pénzét. Olyan infrastrukturális hálózatot alakított ki, amelyre egy gazdasági fellendülés esetén jól lehet építkezni. — Véleménye szerint mi vár a városra, abban a távoli jövőben, amelyben már nem üzemel az atomerőmű? — Magyarországon több mint háromezer település van, s ezek közül egyedül Pakson üzemel atomerőmű, mégsem halnak éhen a többi településen sem az emberek. Kétségtelen tény, hogy Paks a befizetett iparűzési adó révén kedvezőbb anyagi helyzetben van több más településnél, de nem tartok tömeges elszegényedéstől, „kísértetváros" kialakulásától abban az esetben, ha az atomerőmű már nem üzemel. Paks többszáz éves település, az itt élő emberek mindig megtalálták a megélhetés módját. — Mint jelent önnek, személy szerint ez a város? — Nekem szülővárosom Paks, az egyetem elvégzése után is hazajöttem Paksra, a családom, a munkahely, a barátok, minden ideköt.-rmegy megbeszélést is tartottunk a löszpart megcsúszásának ügyében, melyen közel tíz geológiai, földtani, geodéziai szakember volt jelen. Áprilisban készült egy veszélyelhárítási javaslat, melynek tervezett költségvetése 23 miliő forint. Ez a megoldás természetesen csak egy átmeneti állapotot jelentene, de mégis valami. Az államtitár-helyettes március 9-én volt itt Dunaföldváron a helyszínt megtekinteni és a támogatásáról biztosította a várost. A legfontosabb, az anyagi támogatás azonban még várat magára. — Mit tehet ebben a szorult helyzetben az önkormányzat? — Történnek lépések egy speciális kosaras gép elkészítésére, ez május végére várható. A veszélyelhárítási tervnek megfelelően a város elkezdi a munkálatokat. A partoldal meredek, veszélyes részeit felülről leszedjük. A város önkormányzatának vezetőiben nagy a felelőségérzet az ottlakó emberek iránt. Joguk van arra, hogy ott nyugodtan éljenek, ne kelljen elhagyniuk házaikat csak azért, mert a part omlása veszélyhelyzetet teremt. Nemcsak mi próbáltunk könnyíteni az emberek helyzetén, hanem a próbafúrást végző, az elemzést elkészítő szakemberek is mind önzetlenül segítettek ebben az ügyben. -Garay E.'Még nem későt A képviselőválasztás 2. fordulójában dr. Gutay László Jánost támogatjuk: dr. Széchenyi Attila és a KDNP tagsága, Pintér György és a FKGP tagsága, dr. Hadházi Árpád és az EKGP tagsága, Székelyhídi Géza és a POFOSZ tagsága, a MIÉP tagsága, valamint a gazdakörök területi szervezetei. Kérjük szimpatizánsainkat, hogy május 29-én szavazzanak I dr. Gutay László Jánosra! _____________________________________________________________________ (POLITIKAI HIRDETÉS 50933) ■ A zeneiskolások hangversenye Dunaföldvár A part omlik, a megoldás csúszik
