Tolnai Népújság, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-25 / 121. szám

1994. május 25., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC »ÚJSÁG 5 A Tolna KEtgVB Rereshgdelmi él HÍREI Új kiadványok A Magyar Gazdasági Kamara gondozásában 1994-ben ismét megjelent angol és német nyelven az „Investment and Business Guide to Hungary" c. kiad­vány átdolgozva és kibőví­tett tartalommal. A külföl­diek körében jól ismert, és népszerű kézikönyv hasz­nos gyakorlati tanácsokat és fontos címeket tartalmaz a hazánkban befektetni szán­dékozó, üzleteket bonyolí­tani kívánó külföldi üzlet­emberek számára. Üzleti ajánlat Román cég a következő termékekkel kereskedő cé­gekkel venné fel a kapcsola­tot:- vegyszerek, szappan nyersanyag, mosószer, tisz­títószer- és festékipar.- fémek, ércek, építő­anyagok, üveg és üvegáru, háztartási elektromos ter­mékek és háztartási gépipar. Érdeklődni a kamara irodá­jában i lehet: Szekszárd, Arany J. u. 23-25. Tel: 311— 894. „Magyar Kereskedelmi Napok” A Békés Megyei Kereske­delmi és Iparkamara az NGKM támogatásával, 1994. július 5-9-ig „Magyar Kereskedelmi Napok" című termékbemutatót és szim­póziumot szervez Kijevben. A kiállítás és az azt kísérő szimpózium kiváló alkalmat kínál, hogy az ukrán piacon megjelenhessenek termé­keik, szolgáltatásaik, illetve együttműködési partnereket találjanak. Érdeklődni és je­lentkezni lehet: Körös Trade Kereskedelmi és Kiállítás­szervező Kft-nél, Békés­csaba, Szabadság tér 16-18. Telefon: (66) 442-089, 442- 311, fax: (66) 442-089. / A BET a nagyvilágban A Budapesti Értéktőzsde kezdeményezése arra, hogy regisztráltassa magát a Tokiói Tőzsdén, része annak a fo­lyamatnak, amelynek során a BÉT világszerte el kívánja is­mertetni tevékenységét - mondta az MTI-nek Rotyis Jó­zsef, a BÉT ügyvezető igazga­tója. A Tőzsdetanács Da- iwa-MKB Rt.-t bízta meg a re­gisztráció előkészítésével. Ez azért lényeges, mert a japán alapok, nyugdíjbiztosítók és egyéb befektetők ezután ve­hetnek részt a BÉT-en folyó kereskedelemben. A regiszt­ráció feltétele, hogy a BÉT iga­zolja: Magyarországon szabá­lyozott körülmények között működik az értékpapírpiac. Be kell mutatni a magyar ér­tékpapírtörvényt, a tőzsdei munka szabályozásáról szóló dokumentumokat, köztük minden bizonnyal a Tagi Sza­bályzatot, amely előrelátható­lag őszre készülhet el. A re­gisztrációs folyamatban a Da- iwa-MKB közvetítő szerepet játszik.- Miután megfelelő közve­títőket találtunk, szeretnénk, ha Nagy-Britannia és az USA tőzsdéi is hivatalos nyilván­tartásukba vennék a BÉT-et - mondta Rotyis József. Az első negyedév gazdasági mutatói A gazdálkodó szervezetek számának folytatódó növekedését, az ipari termelés enyhe mérséklődését, az árak 1 százalék körüli emelkedését, a munkanélküliség mérséklődését, a külkereskedelmi deficit fokozódását és a költségvetési hiány nö­vekedését emeli ki a Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben nyilvánosságra ho­zott első negyedévi jelentése. Márciusban és áprilisban a jogi szemé­lyiségű gazdasági szervezetek száma 1158-cal, illetve 1144-gyel emelkedett. Az első negyedévben 4699 jogi személyiségű gazdasági szervezetet alapítottak, s közü­lük 1042 volt külföldi érdekeltségű. A beruházási tevékenység élénkül. Fo­lyó áron számolva 1,6-szor többet ruház­tak be az idei év első három hónapjában mint tavaly az első negyedévben. Éolyta- tódik az ipari termelés tavaly megindult növekedése, az első negyedévi termelés volumene 9,4 százalékkal haladja meg a tavalyi értéket. Ezzel szemben tovább csökkent a lakásépítés. Minden gazda­sági kategóriára jellemző az állatállo­mány csökkenése. Az élő állatokból és ál­lati termékekből idén 7 százalékkal keve­sebbet vásároltak fel az első negyedévben a tavalyinál. Az energiafelhasználás - részben az enyhe tél hatására - 5,7 száza­lékkal volt kisebb mint az elmúlt évben. A termelőágazatok energiafelhasználása 1,5 százalékkal, a lakossági és a kommu­nális szféráé 8,6 százalékkal mérséklő­dött. Az ipari termelői árak 0,8 százalékkal, a fogyasztói árak márciusban 1, április­ban 1,2 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest. Mind a fogyasztói, mind a termelői szférában az áremelke­dés kisebb mint 1993-ban, ami elsősorban a januári mérsékeltebb növekedésből adódik. Az áremelkedések havi mértéke az iparban februártól, a fogyasztásban márciustól már meghaladja a tavalyi ér­tékeket. A külkereskedelmi forgalomban folyó áron a behozatal 31, a kivitel 25 százalék­kal nőtt az első negyedévben. így az egyenleg hiánya elérte a 78,6 millárd fo­rintot, ami a másfélszerese a tavalyi ér­téknek. A konvertibilis folyó fizetési mérleg hiánya az év első két hónapjában 573 mil­lió dollár volt. Ez 35 százalékkal több az egy évvel ezelőtti adatoknál. Az ország bruttó adósságállománya február végéig 26.1 milliárd dollárra, a nettó adósság 16.2 millárd dollárra emelkedett. A központi költségvetés első negyed­évi hiánya kétszer akkora, mint volt 1993-ban - meghaladja a 86 milliárd fo­rintot. Közterületen árusítók ellenőrzésének tapasztalatai Az általános köztehervise­lés elvének érvényesítése, az ún. fekete gazdaság feltárása érdekében az adójogszabá­lyok az adóhatóság feladatává teszik helyszíni ellenőrzések végzését a piacokon, közterü­leten árusítók körében. Az APEH Tolna Megyei Igazga­tósága munkatársai 1994. I. negyedévében közel 100 eset­ben végeztek ilyen céllal elle­nőrzéseket, több alkalommal társszervekkel összehangol­tan. Az 1994. év elején hatályba- lépett jogszabályváltozások új intézkedéseket vezettek be, és lehetőséget adnak arra is, hogy az adóhatóság közterü­leti ellenőrzései során az itt tartózkodó külföldi állampol­gárokkal szemben is eljárjon. Az ellenőrzések tapasztala­tai arra utalnak, hogy a közte­rületeken és piacokon első­sorban magánszemélyek (köz­tük külföldiek) végeznek ér­tékesítést. Közülük sokan semmiféle engedéllyel nem rendelkeznek. A helyszíni el­lenőrzések alig 10 %-ában ta­lálkoztunk társasági formában működő vállalkozással. Az ellenőrzések során a nyugta és számlaadási kötele­zettség teljesítését vizsgáltuk, emellett kiemelt szempont volt annak vizsgálata, hogy az értékesítést végző személy vállakozói igazolvánnyal ren- delkezik-e, az adóhatóságnál bejelentkezett-e. Tapasztalata­ink szerint a mozgóárusok je­lentős része nem veszi komo­lyan a nyugtaadási kötelezett­séget. A piacokon, vagy egyéb nyílt árusítású helyeken rend­szeresen értékesítést végző személyek minden esetben nyugtaadásra kötelezettek. Ez a kötelezettség fennáll a saját mezőgazdasági termékünket árusítókra is, amennyiben rendszeresen vagy üzletsze­rűen kereskedelmi mennyi­ségű terméket árusítanak. A nyugtán adóigazgatási azono­sító számként a személyi szá­mát kell feltüntetnie. Vizsgálatainkat rendszerint próbavásárlás előzi meg. Pró­bavásárlásra akkor kerülhet sor, ha az adózó vagy alkal­mazottja a helyszínen tartóz­kodik. Alkalmazott alatt nem csak azt a személyt kell érteni, akit a vállalkozó ilyen minő­ségben bejelentett, de azt is, aki az üzletben árusít, legyen az bárki, akár kiskorú hozzá­tartozó, akár a szomszéd. A vállalkozó alkalmazottját kö­teles kioktatni a nyugta- és számlaadásról, mert ha az árusításra felkért személy e kötelezettségét nem teljesíti, a jogkövetkezményeket a vál­lalkozó viseli. A nyugta és számlaadási kötelezettség el­mulasztása esetén az adózás rendjét szabályozó törvény alapján első alkalommal 100.000 Ft-ig, a mulasztás is­métlődése esetén az előző bír­ság összegének kétszereséig terjedő mulasztási bírság szabható ki. Mulasztási bírság kiszabása mellett törvényben meghatá­rozott intézkedések is alkal­mazhatók. Az engedély nélkül folytatott tevékenységek ese­tén az adózás rendjéről szóló törvény lehetőséget ad a tevé­kenység eszköze, illetőleg az árukészlet lefoglalására. A lefoglalt értékek a kisza­bott mulasztási bírság fedeze­téül szolgálnak. Az intézke­désről hozott határozat azon­nal végrehajtható, és ha a ki­szabott mulasztási bírságot az adózó az esedékességtől szá- ított 15 napon belül nem fizeti meg, a lefoglalt ingóságokat az adóhatóság értékesíti. Az értékesítésből befolyt összeg­nek a bírságot, pótlékot, költ­ségeket meghaladó részét az adóhatóság az adózónak visz- szatéríti. A nyugtaadási kötelezett­ségnek - ugyanabban az üz­letben, műhelyben, telephe­lyen történő - sorozatos (két éven belül legalább négy alka­lommal történő) megsértése esetén mulasztási bírság ki­szabása mellett az adóhatóság az üzlet bezárása iránt intéz­kedik. Két éven belüli további mulasztások esetén az üzlet- bezárás időtartama hosszabb (ötödik alkalommal öt, hato­dik és minden további alka­lommal tíz nap) feltéve, hogy a mulasztást ugyanabban a helyiségben követte el az adózó. Ellenőrzéseink során az adókötelezettségeiket megsér­tőkkel szemben a törvényben meghatározott szankciókat alkalmaztuk. Intézkedésein­ket a szabályoknak megfele­lően működő vállalkozások elégedetten vették tudomásul. A vásárlók egy része azonban nem értett egyet az „olcsó" vásárlási lehetőség felszámo­lásával. Az ellenőrzéseket az év folyamán folyamatosan végezzük, a frekventált terüle­tekre rendszeresen visszaté­rünk. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága Szekszárd Hitelre is lehet vásárolni IPOSZ-szerződések a felszámolt cégek vagyonából a versenyhelyzet javításáért Lassan megszokhattuk már, hogy bankjainkba újabb és újabb „felvásárlási láz" vonzza a tömegeket. Ezekben a napokban egy kedvezmé­nyes hitelfelvétel lehetősége csábíthat oda újabb emberá­radatot és sorokat. Ezt a hitel- konstrukciót a Pénzügymi­nisztérium dolgozta ki a fel­számolás alatt álló cégek va­gyontárgyainak megvásárlá­sára. Az elmúlt években ugyanis megszaporodott a felszámo­lási eljárások száma, amelyek során a cégeket általában va­gyontárgyanként kellett érté­kesíteni. Hogy ezek a felszá­molások gyorsabban és gör­dülékenyebben menjenek, fi­zetőképes keresletet kellett te­remteni, mégpedig úgy, hogy ne csak készpénzért, hanem hitelre is lehessen vásárolni. A Bankszövetség tájékozta­tása szerint április végéig 23 bank írta alá azt a hitelnyújtási megállapodást, amelynek pénzügyi forrását - mintegy 7 milliárd forintot - az állam biztosítja. A pénzintézetek közül májusban már fogad hi­telt kérő ügyfeleket az Agro­bank, az Általános Értékfor­galmi Bank, a Banque Indo- suez Magyarország Rt., a Bu­dapest Bank, a Corvinbank, a Creditanstalt, az Inter-Európa Bank, az Iparbankház, a Ke­reskedelmi Bank (OKHB), a Konzumbank, a Kvantum­bank, a Magyar Külkereske­delmi Bank, a Magyar Taka­rékszövetkezeti Bank, az OTP, a Polgári Bank és a Reálbank. Legkésőbb július elsejéig csat­lakozik a hitelezők táborához a Dunabank, az Innofinance, az Investbank, a Leumi Bank, a Magyar Hitel Bank, a Mező­bank és a Postabank. A legfeljebb 15 éves futami­dejű és 100 millió forintban maximált összegű hitelt azok a kis- és középvállalkozások vehetik igénybe, amelyek 300 főnél kevesebbet foglalkoztat­nak, legalább 15 százaléknyi saját forrással rendelkeznek és nincs adósságuk a társada­lombiztosítás, az adó- vagy a vámhatósággal szemben. A hitel kizárólag a bíróság által közzétett felszámolások ese­tében használható, de attól függetlenül,,hogy a felszámo­lás alá eső cég magán vagy ál­lami tulajdonú. A törlesztést három év tü­relmi idő elteltével kell meg­kezdeni. A kamatterhek eny­hítéséhez támogatás igényel­hető, amely a futamidővel arányosan változó. A kamat- támogatási igényeket a Kisvál­lalkozási Garancia Alap - négy minisztérium és a Bank- szövetség képviselőjéből álló - tárcaközi bizottság javaslata alapján bírálja el. Részletesebb felvüágosítást célszerű a bankoktól kérni, mert az egyes pénzintézetek a hitel fejében különböző mér­tékű fedezetet kérnek. N. Zs. (Ferenczy Europress) Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) nemrégi­ben két együttműködési meg­állapodást kötött külső szer­vezetekkel, hogy tagjainak, il­letve az összes többi vállalko­zónak közvetlen segítséget nyújthasson. Kassai Róbert al- elnököt a megállapodások részleteiről kérdeztük. — A Német Ausgleichsbank által felajánlott támogatás a kis- és középvállalkozók helyzetén próbál javítani. Hogyan működik ez a gyakorlatban? — A tanácsadók elmennek a vállalkozások telephelyére és ott helyben állapítják meg a teendőket: hol van szükség költségcsökkentésre, jobb marketing munkára, szerke­zetváltoztatásra. A cél a versenyhelyzet javí­tása. — A tanácsokért általában so­kat kell fizetni. Ez a szolgáltatás mennyibe kerül a vállalkozók­nak? — A tényleges ár feléért juthatnak hozzá, mert a másik felét a német bank fizeti. A felhasználható keret összege 1,8 millió márka. Az előzetes számítások szerint ez másfél évi együttműködésre lesz ele­gendő. — Hol és mikor lehet jelent­kezni a szakértők közreműködésé­ért? — Azokhoz a pénzintéze­tekhez lehet fordulni, amelyek annak idején a Start hitelt is folyósították. A bankban a vállalkozó saját maga választ­hatja ki a számára megfelelő tanácsadó céget. A tanácsadás befejeztével a vállalkozó írá­sos értékelést készít, amelyben kifejti, mennyire volt hasznos a kapott segítség. A program június 15-én indul. — A másik megállapodást az Ernst and Young tanácsadó cég­gel kötötte az IPOSZ. A taná­csadó a hitelkérelmek elkészítésé­ben nyújt segítséget. Milyen fel­tételekkel? — Ezt a lehetőséget - a né­met programmal szemben - csak a szövetségünk tagjai ve­hetik igénybe. Az Ernst and Young önköltségi áron készíti el a hitelkérelmet. Ez körülbe­lül a fele a hivatalos árnak. A másik felét pedig csak akkor kell kifizetnie a vállalkozónak, ha valóban megkapja a kért hitelt a banktól. Az igénylése­ket az IPOSZ-hoz kell benyúj­tani és innen továbbítjuk a ta­nácsadó céghez. — Miért érdeke a német bankoknak, illetve az Emst and Youngnak a magyar vál­lalkozók támogatása? — A németek a bajor-ma­gyar államközi szerződés alapján nyújtanak segítséget. Az Ernst and Youngnak pedig a léte függ attól, hogy a vállal­kozói réteg megerősödik-e vagy sem. Éía ugyanis csődbe mennek a vállalkozók - pél­dául azért, mert nem jutnak időben hitelhez -, nem lesz kinek eladnia a szolgáltatásait. Bánhegyi Zsuzsa (FEB) 8 ok, hogy Miért szavazzon az SZDSZ jelöltjére? Hogy biztosítva legyen a sajté, az oktatás és az egyházak függetlensége.

Next

/
Thumbnails
Contents