Tolnai Népújság, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-24 / 120. szám

6 MÉPÚJSÁG

^3MIAMI YAI.YOXI (.VVOliSK

1994. május 24., kedd

„Mi törvényesen járunk el!"

Patika-privatizáció - vitákkal

Ki mit kavar? (Az Illusztráció Ótós Réka archív felvételéle)

A KRP és az adózás

EXPOműhold?

A május 16-a és 20-a közötti időszakot felkészülten és harcedzetten várta a Postabank és Takarékpénztár Rt. által vezetett forgalmazói konzorcium. Az Antenna Hungária 730 millió forintos részvénycsomagját kárpótlási jegyek ellenében jegyző kisbefektetők rohamára számítottak. A vállalat ugyanis - mint hazai természetes piaci monopólium - igen vonzó befektetési lehetőséget kínál: 10 000 forintért az 1000 forintos részvényekből 10 darabot, vagy ennek névértékével azonos címletértékű kárpótlási jegyért. Az alapcserearány tehát 10:10. A 7,849 milliárd forint alaptőkével rendelkező cég tavaly adózás után 550 millió forint nyereséget könyvelhetett el, ennek felét elvitte az osztalék. Bár az igazgatóság eredetileg csak 15 %-os osztalékot javasolt a közgyűlésnek, a ma még 93-ban tulajdonos ÁV Rt 50 %-hez ra- aszkodott. így aztán az elkerül- etetlen fejlesztéseket - amelyre idén 2,4 milliárd forintot szánnak - majd a privatizációs bevételekből próbálják megvalósítani. 1996-ra, az Expo évére pl. már egy új magyar műsorszóró műhold működtetését tervezik. A privatizációra komolyan készülődnek, hiszen tartósan állami tulajdonban mindössze 50%+l szavazatnyi részvényt kívánnak megtartani. 10 %-ot most kárpótlási jegy ellenében kisbefektetőknek ajánlottak fel. 3,5 % az ön- kormányzatoké, 4 % pedig már a vállalat tulajdonában van. A maradékra tőkeerős szakmai befektetők számára hirdetnek tendert, s talán már az őszre megtalálhatják a legvonzóbb partnert, vagy partnereket. A kárpótlási jegy-részvénycsereakciót 5 napon belül túljegyzés esetén sem zárják le. 5 nap után viszont lezárható. Igen nagy érdeklődésre számítanak, tehát az Antenna Hungária esetében sem várható, hogy egy-egy kisbefektető kezében túl sok részvény koncentrálódna.

Bár a harc a patikák tulajdonlásáért még tart, az Állami Vagyonügynökség május 6-án 61 gyógyszertár eladását hirdette meg a lehetséges 1410-ből. Tették ezt annak ellenére, hogy a Települési Önkormányzatok Szövetsége vitatja a lépés jogszerűségét. Szerintük az úgynevezett gyógyszertári központokat a mai önkormányzatok elődei hozták létre és ezért ezek privatizálása az ő joguk lenne. Erről az ÁVÜ-nél hallani sem akarnak. Mogyorósi Márta igazgatóhelyettes szerint ezeket a központokat - amelyeknek kezelői jogosítványuk van a patikák felett - a Népgazdasági Tanács hozta létre, ami állami és nem tanácsi szerv. Ezért a most érvényes törvények alapján az Állami Vagyonügynökséget illeti meg az értékesítés joga. Mindenesetre a pályázatok során felhívják az érdeklődők figyelmét, hogy vannak olyan ön- kormányzatok, amelyek vitatják ezt. Budapest vezetése már lépett. A Fővárosi Földhivatalnál (amely egyébként az önkormányzat alárendeltje) elkezdték bejegyeztetni a főváros tulajdonjogát. Érthető, hiszen a tét nagy. Milliókról van szó. Ebben az első körben kb. 120 millióról. A legdrágább gyógyszertár is a fővárosban van, kikiáltási ára: 25 millió. A többi ugyan 1 és 5 millió között mozog, ám való- - színűleg ennyi pénz sem lapul a gyógyszerészek betétkönyveiben vagy értékpapírjaiban. Éppen ezért a privatizáció során E-hitellel, illetve kárpótlási jeggyel is lehet fizetni. A 25 milliós vásárlás esetén azonban 2-3 milliónyi készpénz még mindig tetemesnek látszik, különösen a mostani gyógyszerészi fizetések ismeretében. Talán éppen ezért lehetőség van arra, hogy az ajánlattevők között betéti társaság is szerepeljen. Kikötés viszont az, hogy annak egyik beltagja gyógyszerész legyen. Más típusú gazdasági társaság, például kft. nem pályázhat. Áz azonban nem zárható ki, hogy később a patikát, mint ingatlant megvegye egy üyen cég.

A gyógyszertár üzemeltetési joga személyre szól, ám az ÁVU-s pályázatoknál, az egyébként is szigorú gyógyszerészeti feltételek miatt, automatikusan jár. Ha azonban valaki eladja az üzletet, akkor a törvények alapján az üzemeltetői jogot vissza kell adnia a Népjóléti Minisztériumnak. Az ÁVÜ pályázati feltételei között szerepel az is, hogy a megvásárolt gyógyszertár profilja 10 évig nem változhat.

A pályázatok elbírálásánál különben is a szakmai szempontok a döntőek. A tulajdonhoz jutásnál csupán 20 százalákot számít a pénz, 80 százalék jut a szakmai szempontokra. Fontos az is, hogy ki mióta van a szakmában. „Plusz pontokat hozhat egy doktori diploma vagy kandidátusi minősítésről szóló papír, számít a nyelvvizsga is". Mogyorósi Márta szerint nem lehet gond az sem, hogy a 3 éves üzleti terv kötelező. Egyrészt az E-hitel megszerzéséhez a bankok már kérnek ilyen dokumentumot, másrészt a pályázók valószínűleg az adott helyen dolgozók közül kerülnek majd ki. „Ha ők nem tudják, hogy miképpen megy az üzlet, akkor ki? Ez ugyanis speciális szakma. Ráadásul ez a pályázónak is hasznos, hiszen az alapos vizsgálódás után nem vesz majd zsákbamacskát."

Á pályázatokat júniusban bírálják majd el és a formaságok után szeptember-októberben vehetik birtokukba az új tulajdonosok a „régi-újat".

Mióta megindult a KRP, sokakban sokféle ■ kérdés fogalmazódik meg. íme, ezek közül néhány.

Igénybe vehetek-e valamilyen adókedvezményt, ha a KRP-ben veszek részvényt?

Igen. Ön az adóalapjából levonhatja a Részletfizetési Alrendszer keretében részvényvásárlásra befizetett készpénz összegét. E lehetőség kiterjed a befizetett éves részletekre és előlegekre,valamint a részletfizetésként figyelembe vett nettó osztalékra is. Ön abban az évben csökkentheti adóaalapját, amikor a készpénzt befizette vagy a nettó osztalékot befizetésként figyelembe vették.

Van-e korlátozás a levonható összeg nagyságára nézve?

Igen. Az Ón által (a befizetés évében) levonható összeg egyik évben sem lehet több, mint az azévi összjövedelmének 30 százaléka.

Elveszíthetem-e a már megszerzett adókedvezményt?

Igen. Ha az adókedvezmény igénybevételének évét követő három éven belül elidegeníti a részvényeket, az elidegenítés évében megszerzett jövedelméhez hozzá kell adnia a megelőző három évben az összjövedelméből a részvények miatt levont ösz- szeget. Ezenkívül kamatot (az egy évre vonatkozó önellenőrzési pótlékot) is kell fizetnie.

Megkaphatom ezeket a kedvezményeket akkor is, ha a kárpótlási jeggyel fizetek a részvényekért?

Nem. A kárpótlási jeggyel kifizetett összeg után nem vehető igénybe adókedvezmény. Ebből a szempontból mindegy, hogy a Kárpótlási Jegy Alrendszerben vagy a Részletfizetési Alrendszerben használja fel a kárpótlási jegyét. Ha másodlagos forgalomban szerzett (vásárolt, ajándékba kapott, stb.) kárpótlási jegyét részlet- vagy előleg- fizetésre használja fel a Részletfizetési Alrendszeben, adóköteles jövedelme (árfolyam- nyeresége) keletkezhet.

A kapott osztalék után kell-e nekem adót fizetnem?

Nem. Az osztalékot Ön már az adó levonása után kaphatja meg. Amennyiben a kifizető az adót mégsem vonná le, azt Önnek kell befizetnie.

Adóköteles-e a részvények eladásakor elért árfolyamnyereség?

Igen, Önnek az eladáskor a részvényekért kapott és a korábban a megszerzésükre fordított összeg közti különbségre 20 százalék adót kell fizetnie.

Hogyan alakul az adófizeési kötelezettségem, ha valamelyik évben elmulasztom fizetni az esedékes részletet? . .

Emiatt Önnek csak akkor kell adót fizetnie, ha a megelőző három évben a részvények miatt adókedvezményt vett igénybe. Ez esetben a megelőző három évben az adóalapjából e részvények miatt levont összeget Önnek hozzá kell adnia a jövedelméhez, amelyet a részletfizetés elmulasztásának évében megszerzett. Ezenkívül kamatot (egy évre vonatkozó önellenőrzési pótlékot) is kell fizetnie.

Fontos megjegyzés. A Részletfizetési vagy a Kárpótlási Jegy Alrendszerben részt vevő minden egyes befektető felelős a megszerzett részvényekkel kapcsolatban bármikor felmerülő adó vagy egyéb kötelezettségekért (díjak, illetékek, stb.). A KRP-ben való részvétellel kapcsolatosan kifejezetten ajánljuk a befektetők részére, hogy ha szükségesnek látják, vegyenek igénybe adótanácsadási szolgáltatást.

Az előzőekben leírtak a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló (többször módosított 1991. évi XC. törvény) 1994. március 31-én hatályos rendelkezései alapján készültek).

Műsorismertetés

Sajtóértekezlet az ÁV Rt. Igazgatóságának

mm m jr jr wwm

üléséről

Business az biznisz Piaci munka és reklám

Privatallózó

Lapszemle a magánosításról

Kárpótlási kínálat júniusig. Masped, Antenna Hungária, OTP Bank, Egis. Eddig százmilliárd forintot meghaladó címletértékű kárpótlási jegyet adtak át a tulajdonosoknak. Egyes becslések szerint az elsődleges forgalomban a privatizáció és a földárverések során 25-30 milliárd forintot használtak fel.

(Népszabadság, V. 7.)

Műsorszóró- és olajpapírok a kárpótoltaknak. Rövidesen két újabb vállalt törzsrészvényeihez juthatnak hozzá a kárpótlási jegyek tulajdonosai. Május második felében az Antenna Hungária Rt. és a Mól Rt. részvényeinek jegyzése várható.

(Pesti Hírlap, V. 3.)

Új kárpótlásijegy-befektető társaság jelentkezik. A kárpót- lásijegy-befektető társaságok sorát egy újabb, a Quaestor Invest Kft-é bővíti. A társaság konstrukciója nem mutat eltérést a többi piacon lévő Rt-hez: a részvényeket - közvetett módon kárpótlási jegyért lehet megvásárolni, s a cég a jegyeket a privatizációban kívánja felhasználni.

A Quaestor Kárpótlási Jegy Befektető minimum 50 milliós alaptőkével alakulna meg, s a részvényeket május 9. - június 10. között vásárolhatják meg az érdeklődők. A kárpótlási jegyeket 100 százalékos árfolyamon veszi meg a társaság, s a befektetők ezt az összeget fordítják részvényvásárlásra.

(Magyar Hírlap V.3.)

Mégis a kisrészvényesekét az osztalék? A két nap után lezárt KRP-s Pannonplast-jegyzés nyomán a kisbefektetők, úgy tűnik, mégis hamarosan osztalékra számíthatnak. Eredetileg mindenki arra számított, hogy a rendkívül jó eredményekkel rendelkező társaság tavalyi éve után járó osztalék még a korábbi tulajdonost, az ÁVÜ-t illeti meg. (Világgazdaság V.5.)

Állami gazdaságok magánosítása. Hajrá a decentralizáció után. Az állami gazdaságokból alakult társaságok decentralizációja 60-70 százalékban megvalósult, értékesítésük pedig javarészt most zajlik. Az ÁVÜ tapasztalatai szerint általánosítható, hogy külföldi elvétve, hazai érdeklődő viszont megfelelő számban akad. Az ÁV Rt-hez került, stratégiailag fontos gazdaságok privatizációja még várat magára. (Világgazdaság V.10.)

Sínen a szerkezet-átalakítási folyamat. Befejeződtek az erőmű-bánya integrációk. Lezárult a gazdasági szerkezet-átalakítási folyamat részét képező erőmű - bányai integráció, amelynek utolsó szakasza az Oroszlányi Bányák Kft. és a Vértesi Erőmű Rt., valamint a Bánhidai erőmű, a Tatabányai Fűtőerőmű Kft. és a Tatabányai Bányák FA szervezetei integrációját foglalta magába. (Világgazdaság, VJ.)

Döntött a versenyhivatal. A Pick Rt. tájékoztatta a tőzsdét, hogy a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa engedélyezi a Pick számára a Herz Szalámigyár megvásárlását azzal, hogy azt egyszemélyes Rt-vé alakíthassa. (Napi Gazdaság V.6.)

Debrecené lett a repülőtér. Szerdán lezárult a volt szovjet katonai repülőtér több éve tartó privatizációja Debrecenben. Az új tulajdonos, az önkormányzat, egymilliárd-hatmillióért lett gazdája a létesítménynek. (Népszabadság V. 12.)

Felhőtlen az EGIS ege

Ma még talány, hogy milyen áron kínálják majd a várhatóan nyáron nyilvánosan részben kárpótlási jegy ellenében forgalomba hozandó EGIS részvényeket, de hogy nem adják majd olcsón, az valószínű. Hiszen a brókercégek már most 230-240 %-os árfolyamon kereskednek a papírokkal.

Ez - a társaság eredményeit tekintve - nagyon is reálisnak tűnik. A magyar gyógyszeripar egyik legjobbja. Annak ellenére, hogy az import évról-évre nő -14 %-os piaci részesedést szakított ki magának a hazai nagykereskedelmi eladásokkal. Ezzel a belföldi gyógyszerpiac legnagyobb szállítójává lépett elő. 1992-ben 5.428 millió forint értékű terméket adott el a vállalkozás, 1993-ra ezt 28,8 %-kal tudta növelni. Ugyanakkor a keleti piacokon 219,9 %-kal növelte az értékesítést, igaz a nyugati országokban 17 %-al visszaesett a piacok forgalma. A nyereség így is meghaladta a másfél milliárd forintot, amelyet a kalkulációk szerint az idén 1,8 milliárdra tudnak féltőn názni.

Mindenekelőtt a piacok megtartására és bővítésére fektetnek hangsúlyt, ami az öldöklő világpiaci versenyben kemény munkát igényel. A társaság 7,8 milliárd forintos alaptőkéjének 30 %-a már külföldi tulajdonban van, s ezáltal a cég teljes nyereségadó-kedvezményt élvez. Mivel a partner nem szakmai, - hanem „csak" tőkeerejét adó pénzügyi- befektető - a cég szakmai függetlenségét nincs mitől félteni. A felhalmozott jelentős szellemi potenciál, a piacon jól bevezetett és a jó hírnévnek örvendő eredeti, a licenc és generikus termékei, a rendkívül tapasztalt és felkészült menedzsergárda, mind arra jelenthetnek garanciát, hogy a társaság meg tudja valósítani elképzeléseit.