Tolnai Népújság, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-19 / 117. szám

1994. május 19., csütörtök KÖRNYEZETBARÁT »ÚJSÁG 7 Tavaszi nagytakarítás Erre a kiserdőre is ráférne a tavaszi nagytakarítás, meg még jó néhányra a megyében. Sajnos nem kevesen vannak, akik szemétdombnak tekintik az árokpartokat, a faluvégeket, a li­geteket, a külterületet, a világot. A felvételt Gottvald Károly a 6-os út mellett készítette, a tolnai leágazás közelében Segíts magadon! „Keressük egymást!" „Keressük egymást!" soro­zatunk 1993 szeptemberében indult. Azóta, 1994 május 10-ig, 98 bemutatkozó levélre 500 válasz érkezett. Akadtak, akik több mint 20 választ kap­tak, de olyan is volt, aki egyet sem. A tapasztalatok szerint a leggyakoribb elvárások az alábbiak: rendezett anyagi kö­rülmény, megbízhatóság, vi­dám alaptermészet, lelkigaz­dagság, mélyebb érzelem, kölcsönösség, káros szenve­délytől mentesség. Azok voltak a „menő" be­mutatkozások, amelyekben ezekről volt szó, s azok kaptak kevesebb választ, akik a kül­sőségekre, általánosságokra utaltak csupán, amelyekből semmi egyedi tulajdonság, jel­lemvonás nem derült ki. (Pl: mindent szeretek, ami szép és jó.) Fontos volna, hogy a társke­resők tömören, koncentráltan próbálják meg bemutatni - el­sősorban - egyéni, belső tulaj­donságaikat, legfontosabb pa­ramétereiket. (Pl: Milyen az Ön természete?* Hogyan él? Mi érdekli? Szabadidejében mit csinál? Mi az, ami Önnek örömet okoz? Mitől fél? Mire vágyik? Valójában milyen partnert szeretne? Stb.) Nem jó ajánlólevél a „nehe­zen teremtek kapcsolatot", „nem vagyok a szavak em­bere", „egyre nehezebben tu­dom elviselni a magányt" fel­emlegetése. L. Ron Hubbard szerint: „Az embernek fejlesz­tenie kell kommunikációs ké­pességét." E problémával so­kan bajlódunk, leküzdéséhez saját erőnket, akaratunkat kell mozgósítanunk. Ebben segít a kölcsönös és hatékony kom­munikációs folyamat és kész­ség elsajátítása, amelyet meg lehet tanulni a Babits Mihály Művelődési Ház asszertivitást (hatékonyságot) fejlesztő tan­folyamain, és nyári táborában, mely június 20-26 között kerül megrendezésre. Ezután - vár­hatóan - sikeresebb lesz úgy a személyes, mint a levelező ismerkedés. Dér Míklósné S most következzenek a le­velek! Jelige: „Kéknefelejcs". Kisvárosban élő, 46/158, el­vált, átlagos külsejű, filigrán asszony vagyok. Érzéseim mélyek, komolyak. Szeretek mindent, ami a szürke hét­köznapokban felragyog, ami számomra örömet okoz. Sze­retek kirándulni, olvasni, TV-t nézni. Szeretem a rendet, tisz­taságot. Körülményeim ren­dezettek. Eléggé magányos vagyok s szeretnék ebből kilá­balni. Vágyom egy megértő, becsületes társra, akivel hátra­lévő éveimet megoszthatnám. Nehezen szántam rá magam az ismerkedésre, mert nagyon félek a csalódástól. Várom an­nak a független férfinek a le­velét, aki szeretetre vágyik, és szeretné újra kezdeni az életét, aki nem számító, átlagos kül­sejű és a kora 46-50 közötti. Örülnék a fényképes levélnek. Jelige: „Havasi gyopár" Szerény, csendes termé­szetű vagyok. Mindent kedve­lek, ami az életet szebbé és ér­telmessé teheti. Friss nyugdí­jas zongoratanárnő vagyok és sokoldalúan képzett. Szere­tem a szép magyar nótákat és egyéb énekeket is. Teljesen egyedül élek egy szép nagy községben, saját kertes, csa­ládi házban, aminek a rend- bentartásához egy megértő, szerető szívű, komoly, becsü­letes, káros szenvedélyektől mentes társ szükségeltetik. A magányt nem tudom elviselni, kell, hogy valakit szeressek, az élet úgy szép ha együtt egy­másért élünk. A községben szeretnek és becsülnek, és hozzám illő szabad férfi nin­csen. Semmilyen káros szen­vedélyem nincsen. Az ország legszebb városából kerültem ide, ahol lakom, szeretném itt megtalálni a társamat. 168 cm, molett, kék szemű, szökés hajú vagyok. Várom egy fi­nom érzésű, komoly szándékú férfi bemutatkozó levelét, le­hetőleg fényképpel ellátva. Jelige: Őszinteség 36 éves, 175/75, Dombóvár környékén élő, középfokú végzettségű, káros szenvedé­lyektől mentes férfi vagyok. Szeretem a természetet, uta­zást. Igényeimet a lehetősége­imhez igazítom. Érzékeny lel­kületű, az igazságot kereső és szerető vagyok. A rend és tisz­taság számomra nagyon fon­tos. A tisztességes és becsüle­tes embereket kedvelem. Sze­retnék megismerkedni korban hozzám illő hölggyel, aki sze­reti a falusi életet és közös gyermeket is vállalna. es lélekmejitő publikációk Örökmozgás konferencia A németországi Kassel ad otthont az Örökmozgás konferen­ciának, május 25-27-ig. Az előadások és szekcióülések fő témája az utazásos életmód, és a közlekedés környezeti hatásainak vizsgálata, értékelése lesz. Rajzpályázat A Környezeti Management és Jog Egyesület környezetvé­delmi rajzpályázatot hirdet „Szép környezet a biztonságos világban, azaz mitől csúnya il­letve szép a környezetünk" címmel az alábbi feltételekkel: 1. A pályázaton résztvehet minden 5-14 éves gyermek egyénileg, illetve csoportosan. 2. Pályázni lehet bármilyen technikával, maximum A/2 méretben készített rajzzal, il­letve festménnyel. 3. A pályamunkákat szak­emberekből álló zsűri fogja el­bírálni. 4. Díjazásra három kategó­riában kerül sor: 5-8 éves ko­rig, 8-12 éves korig, 12-14 éves korig. 5. A pályamunkák bekül­dési határideje: 1994. május 30. Az alkotásokat kérjük az alábbi címre küldeni: 1137 Bu­dapest, Szí. István krt. 20.1/1. A pályamunkák jeligések, a jeligét kérjük az alkotáson fel­tüntetni, a készítő nevét, cí­mét, iskoláját, felkészítő taná­rának nevét pedig a boríték­ban elhelyezni. 6. Eredményhirdetésre és díjkiosztásra 1994. június 11-én a Kriminalexpo '94. la­kossági napján kerül sor. Színhely: Budapesti Kong­resszusi Központ. A nyertesek felkészítő tanárai is értékes ju­talomban részesülnek. A raj­zok a Kriminalexpo '94 ideje alatt június 8-11-ig a kiállítá­son megtekinthetők. Faj számlálás „túra" közben, egy meghatározott ponton zott feladatot, ami madárgyű- rűzésből és fajmeghatározás­ból, fajszámlálásból áll. * Hajnalban felkeltenek, ke­zembe nyomnak egy halász­csizmát. — Vedd fel! Indulunk! Egy álmos tekintetű sráctól kérdezem gépiesen: — Nem unalmas ezt rend­szeresen csinálni? — Dehogy! - válaszol. — Olyan ez mint a hegymászás. Addig nehéz, amíg fel nem ér az ember a csúcsra. Különben is csak négy-öt ilyen hétvé­génk van egy évben. Ezután egy körülbelül há­rom kilométeres túra követ­kezik a nádtengerben, min­denkinek külön kijelölt útvo­nalon, ami a csapat tagjai számára a tudományos felmé­rés része. Bizonytalan, zsom- békos tőzegtalajon gyalogo­lunk, amit víz borít. Sosem le­het tudni, mikor botlik meg az ember egy víz alatti nádtor­zsában, vagy süllyed el deré­kig egy, a lecsapoláskor ásott árokban. Szóval jut minden­kinek minden „jóból". Kora délutánra újra össze­gyűlik a kis csapat a fenék­pusztai gyűrűzőhelyen. Ebéd, pihenés, egy kevéske alvás, és elindulunk lebontani az előző este felállított hálókat. Tizen­egykor már egy másik nádas­ban, vaksötétben tapossuk a fekete vizet. Újra hálóállítás. Éjfélre végezni akarunk, hogy ötig még aludhassunk egy ke­veset. Degré Gábor Madárlátta emberek Már elmúlt tizenegy. Erősen fújja a szél a nádat s az ösvény csak hosszú, sötét folyosónak tűnik. Egy ingatag csónakban állok, mellettem emberek mo­zognak hosszú csizmákban a derékig érő vízben. Mindenki fáradt, csak arra figyelnek, nehogy elsüllyedjenek a bi­zonytalan talajon. — Húzd fel­jebb a hálót, beleér a vízbe! — Jobbra vagy balra csa­varjam? Nézze meg valaki! Óvatos mozdulatokkal odaevickélek a csónakkal, a sötétben a lábam sem látszik. — Jobbra csavard! így jó lesz! - mondja a másik. Mára ennyi, holnap ötkor folytatjuk. Hajnali fél egykor újra csend van a nádasban, befejeztük a hálóállítást. * Úgy gondolom, kevés olyan ember van Magyarországon, aki még nem hallott a Kis-Ba- latonról, ha másként nem, hát Fekete István Tüskevár című regényéből. Matula bácsi vad­regényes „birodalma" engem is nagyon vonzott, mint kis­gyereket, sokat álmodoztam arról, hogy egyszer majd fel­fedezhetem a hatalmas nád­tengert. Az álmok most valóra váltak, eljuthattam oda, ahol Bütyök és Tutajos töltötte a „A háló maradjon száraz!" Itt (nem) repül a kismadár - „lencsevégen" egy barkós cinege vakációt. Bár „a z öreg Matula kunyhója már nem áll, de így is boldogan nézelődtem a „le­gendás" helyen. Igaz, némiképp meglepőd­tem, ugyanis nem láttam semmi mást, csak egy hatal­mas, náddal és sással borított területet, kisebb-nagyobb nyűt vízfelületekkel szab­dalva. Ne higgye senki, hogy a Kis-Balaton mítoszát szeret­ném lerombolni; ez a terület nem látványosság, hanem or­nitológiái és botanikai „kincs­tár", a kutatók mekkája. Hosszútávú kutatóprogra­mok foglalkoznak az élővi­lággal, így kontrollálva a ko­rábbi állapot visszaállítását szolgáló, mesterséges víz- szintemelés hatásait. Palkó Sándor, a Madártani és Ter­mészetvédelmi Egyesület Zala megyei szervezője lelkesen magyarázza, miben áll a dolog lényege. — Folyamatosan figyeljük az ide érkező és itt fészkelő madarakat és a növényzet te­rületi, fajok szerinti eloszlását. Pontosan tudjuk, melyik ma­dárfaj, milyen környezetben költ. A nád a mélyebb, a sás a sekélyebb vízben érzi jól ma­gát. Tehát, ha az újra elárasz­tott részeken túlzottan meg­emelik a vízszintet, a sás „megfulladhat", s így az ott költő, illetve táplálékot kereső madarak élőhelye lényegesen leszűkül. Vagy azt is említhe­tem, hogy a nádban a vízhez közel fészkelő fajok kénytele­nek új fészket építeni maguk­nak. Ilyen probléma eddig szerencsére nincs, igaz az ősz­szel lehullott nagy mennyi­ségű eső miatt néhány koráb­ban érkezett faj ideiglenesen „hajléktalanná" vált. A madá­rállomány felmérését öt éven keresztül - a tavaly kezdett Kis-Balaton Biomonitoring Program keretében - végez­zük a madárvonulás és a köl­tés idején, s így jól használ­ható természetvédelmi hatás- tanulmányt készíthetünk az egész évben folyamatos meg­figyelésekkel párhuzamosan. A madarászkodás nem csak a madarak távcsővel való kukkolásából áll. Komoly szakértelmet igényel, amit ta­lán az szemléltet a legjobban, hogy a különböző fajokat - anélkül hogy látnák - hang­jukról, énekükről kell felis­merni a madarászoknak. A munka reggel öt órakor kezdődik, ki-ki végzi a rábí­8 ok, hogy Miért szavazzon az SZDSZ jelöltjére? Hogy Kuncze Gábor legyen a miniszterelnök SZDSZ

Next

/
Thumbnails
Contents