Tolnai Népújság, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-09 / 83. szám
4 »ÚJSÁG TOLNA ÉS KÖRNYÉKE 1994. április 9., szombat A szőlő a görbe embert szereti Farkasék metszenek Kinyílt a medinai Kápolna-hegy. Érzi a tavaszt. Sü- rögnek-forognak a szőlőben az emberek. Csattog a metszőolló, zúg a rotációs kistrak- tor. Mindenkinek sürgős a tennivalója. — lyenkor rendszerint megbolondul az idő, mert most virágzik a kökény - mondja sok-sok tapasztalással a háta mögött Farkas József bácsi, a szőlősgazda. — Már több mint három évtizede kezdtem a szőlészkedést. Gazdaságnál dolgoztam, de kevés volt a pénz, hát idős gazdákhoz szegődtem „másodállásba". Pontos és igényes munkát követeltek. Tőlük lestem el a szőlőművelés tudományát, meg a precizitásukat. Mert a szorgalom a szőlőnek a mindene. Ha az ember próbál spórolni valamiben, akkor az már ősszel jelentkezik is. A szőlő a görbe embert szereti. Hajladozva kell dolgozni benne, nem pedig állva, mint hajdan a botosispánok a cselédek háta mögött. A tőke tövében nem lehet gaz, az nem jó fényt vet a gazdára. — Mil a pillanatnyi munka? — A gyom, a gyom! Ezzel küszködünk. Ezután jön a lemosó permetezés. Még a rügyfakadás előtt el kell végezni, hogy az atka ne lepje meg a növényt. A metszés már megvolt. — Mit mutatnak a vesszők? — Fagyást nem. Szépen duzzadnak, ami azt jelzi, hogy ősszel megint jó kis szüretre lesz kilátás. A koraiakra nem jönne jól a hideg, bár egy-két fokot azok is átvészelnének. — A pincében, a hordók körül mi a helyzet? — Egy bajom van velük, hogy otthon vannak. így hát hozok egy-egy flaskával, s szívesen kínálom a hozzám betérőt. Még nem mondta senki, hogy rossz borom van. A kordonos teljes egészében fehér: rizlingszilváni és ezerfürtű. Nem annyira nemes, de bőtermő. — Mekkora a szóló? — Négyszáz öl az egész. A kordonos úgy 150 öl, a többi hagyományos. Ez már meg is marad így, ahogy van. Mert Régi-új szokás terjedőben... Elmúltak az ünnepek, de múlhatatlan a falusi ember hagyományszeretete. Ezen a húsvéton három tizenhat éves legény - Farkas Ottó prímás, Siklósi Krisztián kontrás és Dombi József bőgős - úgy határozott, hogy körbejárja Medinát. Köszöntötték leány ismerőseiket, közben zenét is szolgáltattak. Nem fogadtak el pénzt, csak piros tojást. Ezért a járandóságért a kiválasztott kislányt meglocsolták, sőt elhúzták a nótáját is. Egy valamikori - több évtizede kihalt - hagyomány újjáélesztésére vállalkoztak. K. L. AUANi va«;y< >M (.Y.V(>ksi < AJÁNLATI FELHÍVÁS! Az Állami Vagyonügynökség meghirdeti a Tolna Megyei Tejipari Vállalatból alakult Tolnatej Rt. állami tulajdonban lévő részvényeit egyfordulós nyilvános pályázat keretében történő ÉRTÉKESÍTÉSRE Tájékoztatjuk az érdeldődőket, hogy a Tolnatej Rt. saját tőkéje 1.564.216 e Ft, jegyzett tőkéje 1.039.296 e Ft, melynek a) 50%+1 és szavazatra jogosító hányada és b) 25%+1 szavazatra jogosító hányada kerül értékesítésre. Az 50%+1 részvénycsomag megvásárlására E-hitel és kárpótlási jegy igénybevehető. A privatizációs költség csak készpénzben teljesíthető. A 25%+1 részvénycsomag kárpótlási jegy ellenében mezőgazdasági termelők részére van elkülönítve. Az ajánlatokat 5 példányban, zárt, feladó nélküli borítékban, az eredeti példány megjelölésével kell eljuttatni a megadott címre. A pályázónak vállalnia kell, hogy ajánlatát 60 napig fenntartja. Az ajánlatok beérkezésének határideje: 1994. június 8. Az ajánlatok benyújtásának helye: Állami Vagyonügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Vin. em. 804. szoba Az Állami Vagyonügynökség fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A PÁLYÁZATOK BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELE a részletes pályázati kiírást is tartalmazó részletes ajánlati anyag 10.000 Ft+áfáért történő megvásárlása az Állami Vagyonügynökség Ügyfélszolgálatán, titoktartási nyilatkozat ellenében. További információért szíveskedjenek Vész Zsófiához fordulni, MÉH Igazgatóság. Telefon: 269-86-00/1742. (48251) A vízdíjemelés ürügyén Bíztam, hogy egyszer eljutunk egy olyan demokratikus fordulatig, amikor a vízért meg az áramért minden magyar állampolgár egyformán fizet. Helyette a rádió fennhangon hirdeti, hogy székes fővárosunkban 2 (azaz kettő) forinttal emelik a vízdíjat, s most már odafönt 27 forintot fizetnek köbméterenként. Mi vidékiek, itt alant meg 45 forintot a tolnai vízműnek. (De az is lehet, hogy az emelkedést sokallni fogják Bp-n, tüntetnek és vissza az egész!) Talán azt nem tudják a tisztelt fővárosiak, hogy amíg a falu eljutott odáig, hogy a paraszti porták udvarán csapból csobogó víz került a vödörbe, bizony megszenvedett ott mindenki! Ki kellett ásni a közös árkot, ki kellett ásni a portákra bevezetőt, no, meg a pénzbeli támogatást is le kellett szurkolni. Sőt, hogy időre legyen megfelelő eternit cső - a szocialista összeköttetésen kívül -, nem ártott finom borocskával megtöltött demizsonnal menni a tárgyalás elébe. Bíztam, hogy egyszer eljutunk az igazságig. Bíztam, hogy a vidék hátrányossága, az „ott lent" megszűnik. Az ott lent mi vagyunk, én vagyok. A választási csatározásokban azonban csak halovány utalást lehet imitt-amott hallani arról, hogy a vidék és város különbsége tűnjön el. De konkrétumot nem. Nem ártana keményebben védelmezni a falut, szívósabban támogatni a polgárok egyenlőségét. Konrád László Az önkénteseknek hála... hát a koromnál fogva már nem sokáig tudok megbirkózni vele. — Ezek a tókék eléggé idősnek látszanak... — A régi elődök százhúz évesnek mondják. Még az ősi medinaiak ültették. Sok fajtából áll a telepítés. Azelőtt úgy oltották a szőlőt. A sógor, a koma, a jóbarát mondta, hogy ez is egy ilyen jó fajta, meg amaz is. Nosza, rajta, beoltották. Ez adja a sokféleségét az íznek, a zamatnak. Olyan ez, mint az igazi halászlé: minél több féle halból főzik, annál finomabb. — Épül egy kis bungalló... Tavaly ősszel hoztam össze. Tennivaló van még rajta bőven. Pince nincs alatta, nem is terveztem. Otthon van egy 11 méteres, akkor ide minek a másik? Abból akkor hozom fel a pincehideg borocskát, amikor úgy kívánja a szükség. Nálunk hirtelenjében három tavaszi ünnep is van. Március 12-én múltam hatvankét éves, március 13-án volt a 38. házassági évfordulónk, aztán 19-én itt a József nap. Jönnek az unokák köszönteni. Elfogyasztjuk a jó kis ünnepi ebédet, s az asztalról nem hiányozhat a Kápolna-hegy leve sem. Konrád L. A „Tizek" tanácsa (Folytatás az 1. oldalról.) A továbbiakban a notórius hiányzók miatt gyakran határozatképtelen gazdasági bizottságról esett szó. A törvényes megoldás előfeltétele az lett volna, ha megszüntetik ezt a bizottságot. Azzal ugyan mindenki egyetértett, hogy a működésképtelenség tarthata- lan, ám amikor szavazásra került a sor, a képviselők fele nem kívánta a bizottság megszüntetését, így maradt a régi- tarthatatlan - állapot („a hátralevő kis időre"). A következő napirendi pont egy lakossági beadvány volt. A lényeg: a Babits utcában a kárpótlás következtében „megszűnt" egy út, ami 18 család helyzetét lehetetleníti el, mivel az új (kárpótolt) tulajdonos átjárási tilalma miatt járművel megközelíthetelenek bizonyos gazdasági épületek. A testület megbízta a polgár- mestert és a jegyzőt, hogy ajánlják fel az új tulajdonosnak a terület város általi megvételét, ha nem tudnak megegyezni, indítsák el a kisajátítási eljárást. Az „egyebek"-ben egyebek között elhangzott, hogy a „kábeltévé kft." másik tulajdonosának (egyik a város) megváltozott (pozitív) hozzáállása miatt lehetőség nyílik a kábelfejlesztésre, ennek első bizonyítéka - a tervek szerint- a francia „TV 5" új, önálló csatornán történő felbukkanása lesz, körülbelül egy hónap múlva. sk A hét szomorú, de szerencsére nem tragikus eseménye volt Tolnán, hogy leégett a Festetich utcában egy toldaléképület. Most mutatkozott csak meg igazán, milyen haszonnal jár az, ha a településeknek vannak önkéntes tűzoltóik. Újvári József csapata perceken belül a helyszínen termett, s mire az állami tűzoltók Szekszárdról megérkeztek, gyakorlatilag megfékezték a lángokat. A tüzet gyufával játszó gyermekek okozták. Sérülés nem történt, de az anyagi kár jelentős, félmillió körüli. Fotó: -éGAmi megmaradt Mementó öt fenyőfáért Ha egy településen áthaladok, minden esetben magával ragad a rendezettség látványa. Gyümölcsfák, díszfák, pázsit, virágoskert. Néhol szinte vetélkednek az utcák lakói egymással. Ugyanakkor mélységesen elszomorít a vandalizmus, mely sok esetben hosszú évek munkáját teheti tönkre. Kölesden a mezőgazda- sági szövetkezet irodaépületének környékét is gondos kezek parkosították. Gyepet telepítettek és megfelelő időközönként nyírták. További díszítésként fenyőfát ültettek, szám szerint hatot. Jóleső érzés volt rájuk nézni. Bizonyára nem mindenkinek jelentett hasonló élményt a látvány, mert a minap egy reggelre „gondos kezek" a fenyőfák csúcsát letörték. A szövetkezet takarítónője igyekezett menteni a menthetőt, a törés mentén átkötözve rögzítette a sérült gallyat. A „kedves" ismeretlen(ek) egyedülálló alkotása mindennap megcsodálható. Vágyuk, a környezet visz- szafordíthatatlan átalakítására íme most megvalósult. Boldogságuk bizonyára leírhatatlan. És sajnos egyre kevesebben vagyunk, akik szégyelljük magunkat - helyettük is. Varga András Ez a kék a veszélyérzet színe Április 15-ig még megnézhetik az érdeklődők Mö- zsi-Szabó István festőművész kiállítását a tolnai művelődési házban. A „Vigyázó tornyok" sorozat apró erdélyi templomokat vonultat fel. Az egységes „kékcsóvás" háttérrel a művész a veszélyérzetre kívánja felhívni a figyelmet; a falurombolás ellen tiltakozik. A Bogyiszlón élő Mö- zsi-Szabó István alkatában is, gondolkodásmódjában is igazi magyar ember. De, miközben hangsúlyozza a magyarság vállalásának fontosságát, mélységesen elítéli a „magyarkodást". Alkotásait eddig mintegy félszáz tárlaton láthatta a közönség. Francia- országtól a volt Szovjetunióig számos bel- és külföldi seregszemlén részt vett. - Wy - Fotó:-gk Mözsi-Szabó István
