Tolnai Népújság, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-05 / 79. szám
6 «ÚJSÁG • AI.I.V'II \A(.10\I (,VV0USI (. 1994. április 5., kedd Részletfizetés a privatizációban Március elején döntött az ÁVÜ Igazgatótanácsa a kedvezményes részletfizetés alkalmazásáról. Az Egzisztencia-hitelhez hasonló konstrukcióról van szó, 8-10 éves lejáratban lehet visszafizetni a vételárat, 3 év türelmi idővel, mely idő alatt csak a viszonylag kedvező 7% körüli kamatot kell törleszteni. A konstrukcióról dr. Hangodi Éva, az ÁVÜ szóvivője ad tájékoztatást. Dr. Hangodi Éva — Miért most vált szükségessé a részletfizetés bevezetése? — Az utóbbi időben a kereskedelmi bankok nehézkesen és rugalmatlanul intézték az E-hitel folyósítását. Az elhúzódó hitelvizsgálat gyakran azt eredményezte, hogy a hitelígérvény kiadását a bank a pályázatok lejárta előtti utolsó napokban tagadta meg, más esetben pedig a már megadott E-hitelre vonatkozó ígérvényt vonta utólag vissza. Számos esetben a hitel értékét többszörösen meghaladó, - általában 150-200%-os jelzáloggal terhelték az eladásra kerülő cég ingatlanjait. Hasonló volt a helyzet akkor is, ha a vevő a vételárat jelentős részben kárpótlási jeggyel teljesítette. Ekkor ugyanis a gyakorlatban a kárpótlási jegyek vásárlására a bankok rövid, illetve középlejáratú forgóeszközhiteit nyújtottak 25-28%-os kamattal. Az is igaz persze, hogy a vagyonügynökséghez tartozó vállalatok aránya egyre nagyobb. Ilyen vállalatok megvételéhez a bankok nyilván egyre nehezebben nyújtanak hitelt, hiszen kockázatos vállalkozásról van szó. — Mi a különbség a részletfizetés és a lízing között? — A lízing olyan vállalatok megvásárlásánál tűnik kedvezőnek, ahol gyorsan kiaknázható jövedelemtartalékok vannak. Á lízingnek ugyanis óriási előnye az adókedvezmény, míg a részletfizetésnél nem jár adókedvezmény. Tehát azoknál a vállalatoknál ajánlható a részletfizetés igénybe vétele, amelyek nem kiemelkedően nyereségesek, rövid időn belül várhatóan nem is tehetők azzá, de hosz- szabb távon mégiscsak ki tudják termelni azt a jövedelmet, amelyből a vételár kifizethető. A lízing esetében a tulajdonjog az utolsó részlet kifizetésekor száll át a vevőre, a részletfizetéskor a teljesítéssel arányosan kerül át a tulajdonjog a vevőhöz. A lízingrészietek költségként számolhatók el adózás előtti eredményből, míg a részletfizetés elszámolása az adózott eredmény terhére történik. — Mennyivel magasabb részletfizetési ajánlatot kell tenni egy pályázónak ahhoz, hogy az egyenértékű legyen egy készpénzes, egy E-hiteles vagy egy kárpótlási jegyes ajánlattal? — A részletfizetéses ajánlat más fizetési módokkal történő összehasonlításakor - a futamidőtől függően - 10-24%-kal ér kevesebbet. (Egy 8 éves vagy annál rövidebb futamidejű ajánlatnál a leértékelődés mértéke 10%, míg ennél hosszabb futamidejű ajánlatnál az értékcsökkenés évi 2%-kal növekszik, egészen a 15 éves ajánlatnál számított 24%-ig.) A 15 éves lejáratú részletfizetéses ajánlat tehát akkor egyenértékű a készpénzes, E-hite- les, vagy névértéken számított kárpótlási jegyes ajánlattal, ha az utóbbiakban megajánlott vételár 124%-át teszi ki. Erre azért van szükség, hogy a részletfizetés ne szorítson ki már készpénzesnek minősülő fizetési módokat. — Minden cégre lehet pályázni részletfizetési ajánlattal? — Nem, a részletfizetés alkalmazására az ÁVÜ IT egyedi döntése alapján kerülhet sor, főleg a másodjára meghirdetett cégek esetében. A pályázati hirdetményekben erre a lehetőségre természetesen felhívjuk a figyelmet. — Milyen garanciát kérnek a vevőtől a részletfizetés során? — A biztosítékok egyrészt a vételár megfizetésére vonatkoznak, másrészt a cég értékének megőrzését szolgálják. Fizetési képességet és készséget, valamint értékállandóságot biztosítanak. A vevőnek a tulajdonába kerülő részvények, üzletrészek osztalékát a vételár törlesztésére kell fordítania. Van egy másik típusú biztosíték is - amely a társasági jogon alapszik -, mégpedig az, hogy a kisebbségnek müyen beleszólási joga van a döntéshozatalba. A szokásosnál lényegesen több ügy tartozik a taggyűlés, vagy a közgyűlés hatáskörébe. Miért? Azért, hogy megakadályozzuk azt, hogy a vevő - irányítási jogával visszaélve -, a cég érdekeit sértve kössön szerződést, vagy olyan céggel szerződjön előnytelenül, amelyben ő maga vagy közeli hozzátartozója tulajdonos, vagy vezető állást tölt be. — Ki végzi a hitelvizsgálatot? — Részt vesz a bírálatban az ügyintéző, aki az adott vállalattal hosszabb ideje foglalkozik és aki a vállalat eladását előkészítette, be kell vonni pénzügyi szakértőket is, akik a banki hitelbírálathoz hasonló módon mérik fel a vállalat jövedelemtermelő képességét. Az is elképzelhető, hogy olyan ipari, vagy mező- gazdasági szakértőket is bevonunk, akik ismerik azt a piacot és azt a tevékenységi kört, amelyben az adott cég dolgozik. — Mikorra kerülhet magánkézbe az első cég az új fizetési módszer segítségével? — Március végén jelennek meg olyan pályázati felhívások, melyre részletfizetéssel is lehet jelentkezni. Egy pályázat elbírálása másfél-két hónap, ezért május végén már lehetnek olyan tulajdonosok, akik részletfizetéssel vásároltak állami tulajdont. A részletfizetés kedvezményével csak magyar állampolgárok élhetnek. Amennyiben külföldiekkel állapodik meg a vagyonügynökség, nem a kedvezményes 7%-os kamatot alkalmazza, hanem a piaci kamatot. Privatallózó Minilapszemle a magánosításról ELPUSKÁZOTT BEFEKTETÉSEK A TB-NÉL. A társadalombiztosítási önkormányzatok számára az év végéig 300 milliárd forintnyi vagyont kellene juttatni, ám még mindig kérdéses, miből áll össze a vagyoniista. Az Állami Vagyonkezelő Rt. által nemrégiben felajánlott 270 milliárdos pakett átadásához törvénymódosításra lenne szükség, az Állami Vagyonügynökség legújabb 1,1 milliárdos csomagja pedig nem igazán lelkesítette a társadalombiztosítás illetékeseit. Magyar Hírlap 111.18. ÁRFOLYAM VÉDELEM. Az ÁVÜ Igazgatótanács elé terjesztett, elfogadásra váró tervezet szerint a jövőben az aukciókat 10 nappal az árveréssel előtt hirdetnék meg; ekkor közölnék az árverésre kerülő részvénycsomagok adatait is. A fenti ÁVÜ tervezet a kárpótlási jegyek árfolyamának védelmét szolgálja. (Heves megyei Hírlap Ilid 7.) Átalakulások Az ÁVÜ IT döntött az eddig át nem alakított vállalatok átalakításáról. Kft.-vé alakult az Akadémia Kiadó és Nyomda Vállalat, a Gondolat Könyvkiadó Vállalat, a Fejér Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a Paksi Konzervgyár, a Nagyhalászi Zsákgyár, valamint a Szigetvári Cipőgyár. Részvénytársasággá az MTA Mezőgazdasági Kutató Intézetének Kísérleti Gazdaságát, a Repülőgépes Szolgálat Állami Vállalatot, a Temaforg Vállalatot, a Tejipari Szolgáltató Vállalatot, a Soproni Állami Gazdaságot és a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Gabonaipari Vállalatot alakították át. Elvonási „tünetek” a patikákban A gyógyszertárak és ehhez kapcsolódóan a gyógyszertári központok privatizációja egyre sürgetőbb igénnyel merül fel. Az ÁVÜ és az önkormányzatok között nézeteltérés van ugyanis a gyógyszertári központok tulajdonjogát illetően. Ennek következtében per indult minden gyógyszertári központ feletti rendelkezési jogért. Az IT döntött a Pharmafon- tana Budapest Gyógyszerellátó Vállalat, valamint a 19 megye gyógyszertári központjainak részvénytársasággá alakulásáról és az általuk üzemeltetett patikák elvonásáról. Az elvonás a gyógyszertári hálózat mielőbbi privatizációjának érdekében történik. Új vezetők Személyi ügyekben a Belsped Rt., a Botond Bonyhádi Cipőgyár Kft., valamint a Budalakk Kft.-k esetében született döntés. Az oldalt szerkesztette: Hangyái János Privatizációs ABC Vagyonjegy. Korábban az állami gazdálkodó szervezetek is, ma már csak a mai gazdálkodó szervezetek - így a gazdasági társaságok is - vagyonjegyet bocsáthatnak ki. A törvény rendezi, hogy átalakulás esetén mi lesz az ingyenesen vagy kedvezményesen adott, illetve a kedvezmény nélkül eladott vagyonjegyek sorsa. A vagyonjegy tulajdonosa az átalakulási tervnek az ÁVÜ-höz történő benyújtása előtt kérheti a vállalattól, hogy a vásárolt vagyonjegye helyett törzs (normál) részvényt adjon neki. Az ingyenesen, kedvezményesen kapott vagyonjegy és az olyan vásárolt vagyonjegy helyett, amely nem ruházható át korlátozás nélkül, csak azt kérheti a tulajdonos, hogy dolgozói részvényt kapjon. Az ingyenes és a kedvezményes vagyonjegyre az átalakuló vállalatot az ÁVÜ döntésétől számított 30 napig vételi jog illeti meg. A vételi joggal nem élhet az átalakuló vállalat, ha az ÁVÜ dolgozói részvény kibocsátásról határozott. Vagyonkezelés. Ha az állami vagyon pillanatnyilag nem értékesíthető kedvező feltételek mellett, akkor az ÁVÜ-nek gondoskodnia kell a vagyon kezeléséről, azért, hogy a vagyon állaga ne romolják, sőt lehetőleg gyarapodjék és megfelelő osztalékot is hozzon. A vagyonkezelés háromféle útja lehetséges:- kivételesen és átmenetileg, amíg más megoldást nem talál, az ÁVÜ kezeli a vagyont,- korlátolt felelősségű társaságot vagy részvénytársaságot alapít az ÁVU a szóban forgó vagyon- rész(ek) együttes kezelésére,- vagyonkezelési szerződést köt erre vállalkozó külföldi személyekkel, belföldi jogi személyekkel, jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal, vállalkozókkal. A felek megállapodásuk során a gazdasági törvényszerűségek, a jogszabályok, a pályázati kiírás és a benyújtott pályázat keretei között maguk döntik el a részleteket. Azt viszont a törvény előírja, hogy a vagyonkezelő által vállalt kötelezettségek teljesítését zálogjoggal, óvadékkal, kezességgel, bankgaranciával, vagy más módon biztosítani kell. A vagyonkezelő kiválasztása minden esetben versenyeztetéssel történik. A vállalkozók és az ÁVÜ feladatainak köny- nyítése érdekében a törvény három vagyonkezelési szerződéstípust vázol, de úgy, hogy széles teret enged az eltérésekre:- Bérleti szerződés,- Vállalkozási típusú szerződés,- Az úgynevezett portfolió vagyonkezelési szerződés. Valamennyi szerződéstípusnál közös szabály, hogy a szakértőtől kimagasló szakszerűség és gondosság várható el és ha ennek nem tesz tökéletes eleget, akkor kártérítéssel tartozik. Az ÁVÜ a vagyonkezelők tevékenységét folyamatosan figyelemmel kíséri, jelentést, beszámolót és elszámolást kér minden meghatározott értéket meghaladó szerződésről. Ha vagyonkezelő szerződésszegését észleli az ÁVÜ, akkor azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést. Ha viszont jól mennek a dolgok, a vagyonkezelő valamennyi szerződésfajtánál kezdeményezheti az általa kezelt vagyon megvásárlását. Napokon belül indul a KRP! A Kormány döntése alapján az Állami Vagyonügynökség 1994 áprilisában indítja a Kisbefektetői Részvényvásárlási Programot. Célja, hogy a magyar állampolgárok mind nagyobb hányada az állami társaságok privatizációja során részvénytulajdont szerezzen. A KRP keretében öt évig lesz lehetőség az ÁVÜ és az ÁV Rt. programba bevont társasági részvényeinek megvásárlására. A befektetés biztonságát növeli, hogy a programban olyan részvényeket lehet megvásárolni, amelyek tőzsdei forgalomba kerülnek. A KRP két alrendszer - a Részletfizetési Alrendszer és a Kárpótlási Jegy Alrendszer - keretén belül működik. A program első lépéseként kísérleti jelleggel kezdődik a mostani részvénykibocsátási akció, mely a tervek szerint ősszel folytatódna. Részvételi feltételek KRP Részletfizetési Alrendszer: — magyar állampolgárság, — 18 év feletti életkor, — állandó magyarországi lakóhely. KRP Kárpótlási Alrendszer: — alanyi jogon szerzett kárpótlási jegy, — alanyi jogosultság öröklése. Az alrendszerek jellemzői KRP Részletfizetési Alrendszer. Mottó: „Kezdjük tőkénk tíz százalékával". — 2000,- Ft regisztrációs díj, — 100.000,- Ft összegű részvényvásárlási keret, — részletfizetés ötéves tartamra, előtörlesztés lehetséges, — részletfizetés alatt a részvények óvadékban, — részlet fizetése, az előfizetés készpénzzel és kárpótlási jegyekkel is történhet, — a mindenkori osztalék a kisbefektetőt megilleti, mely az utolsó részletnél kerül beszámításra, — részletfizetések vagy előfizetések készpénzben történő kifizetése esetén adókedvezmény lehetséges. — Másodlagos jogon szerzett kárpótlási jeggyel történő fizetésnél árfolyamnyereség esetén forrásadó megfizetése szükséges, — szerződésszegés (nem fizetés) esetén az ÁVÜ/ÁV Rt. jogosult a részvények elidegenítésére. KRP Kárpótlási Jegy Alrendszerszer. Mottó: „A KRP emelheti a kárpótlási jegy árfolyamát". — Nem magyar állampolgárok is részt vehetnek a jegyzésben, — nincs nyilvántartásba vételi díj, — a regisztrált alanyi jogú kárpótlási jegy tulajdonosok előnyt élveznek, — a kísérleti programban részvényvásárlási igénybejelentéskor letétbe kell helyezni a kárpótlási jegyeket, — kamattal növelt címletértéken veszik figyelembe a kárpótlási jegyeket. A KRP mindkét rendszere várhatóan kedvezően hat a jegyek árfolyamára, ugyanis az alanyi jogon kárpótolt befektetők számára lehetőséget teremt a jegyek kedvező részvénycseréjére, a részletfizetéses mód pedig a kamattal növelt értéken fogadja el a törlesztőrészletre átadott jegyeket, mely a jelenlegi árfolyamon számolva 150,1 %-nak felel meg. Sokan törekednek arra, hogy a család kárpótlási jegyeivel vagy akár vásárolt jegyekkel törlesszenek, így a nagyobb kereslet natására a jelenleg stagnáló 60-65% körüli piaci árfolyam emelkedni fog. Megyénkben a KRP programot az OTP szekszárdi fiókja bonyolítja. A programmal kapcsolatos ismertető anyagok, további információk részben ott, részben - információs anyagok - a Tolna Megyei Vállalkozói Központ ÁVÜ Ügyfélszolgálati Irodájában átvehetők. Az ÁVÜ és az ÁV Rt. KRP-re kijelölt portfoliója 1994 áprilisában a kísérleti szakaszban tervezett cégek: —• Global TH Rt. (élelmiszer nagykereskedelem), — Soproni Sörgyár, — Pannonplast (műanyagipari termékek gyártása), — Pannonhotels (szállodalánc). u
