Tolnai Népújság, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-30 / 101. szám
Szombat, 1994. április 30. TOLNAI NÉPÚJSÁG 9 Szép szóval a vasajtót Ismerek egy különleges embert. Hatvanhat éves lesz negyvennégy nap múlva. Az apja asztalos volt, anyja a négy gyereket nevelte. Tanulmányainak a háború vetett véget. Talán csak egy dologban volt szerencséje - minden egyébért keményen megdolgozott, - tényleg megtalálta élte párját, hogy aztán harmincnégy év után - amikor végre könnyebb lett volna az életük - váratlanul elveszítse. De másik történet. Ha más korban születik, nagy pszichológus lehetett volna belőle, vagy körülrajongott tanár. Amit a tudósok és pedagógus-lélektanászok évtizedes kitartó munkával megtudtak az emberi lélekről és a gyerekek nevelhetőségéről, azt ő eleve tudja. Úgy született. Nemcsak mondja, hanem négy gyereke nevelése során nap, mint nap bizonyítja is, hogy „szép szóval a vasajtót is ki lehet nyitni." Egyebekben nem ilyen fennkölt, sőt éppenséggel ragyogó humorérzéke van. Belelát az emberekbe, aminek nem mindenki örül, de mivel erkölcstelenségen még ember fia rajta nem kaphatta, ezért elviselik az őszinteségét is. Míg egészséges volt, - úgy negyven éves koráig - semmivel ki nem lehetett hozni a sodrából. Mindig nyugodt volt, derűs és kedves. Nem harcos típus, inkább szelíden konok, csak akkor lendül akcióba, ha a gyerekeit kell megvédeni. Aki őket, és hat unokáját szereti, az „be van fogadva a családba", s onnan kezdve a védelmére bizton számíthat. Bizonyítványa van három polgáriról, „szerzett" mellé négy érettségi, egy főiskolai, egy egész és háromnegyed egyetemi végzettséget, hogy csak a jelentősebbeket említsem, mert e mellett azért köze van néhány szaktanfolyamhoz, hogy egy általános iskolai bizonyítványt, s két szakmunkás-oklevelet ne is említsünk. Az okosok kiszámíthatják, hogy mindez mennyit ér, egy diploma bekerülési költségét manapság hétjegyű számmal szokták jelölni, de ez őt nem érdekli. Bölcs közmondásokat se szokott idézni, hogy a tudás hatalom, meg effélék. Csak muszáj tanulni mellette. Mert minden mesét ismer, minden regényt olvasott, amiről az általános iskolában hallani lehet. Még lánykorában olvasta Herceg Ferenc és Zilahy Lajos összes műveit. Gimnazista gyerekei már neki is tudtak újat mondani, s őt minden érdekelte, ami a világban történt, s így van ez máig is. Minden filmre emlékszik, amit a televízióban valaha is vetítettek, vagy beszéltek róla. A parlamenti közvetítéseket el nem mulasztaná, de kedvenc műsorai a szellemi vetélkedők. Minden nap olvas ma is, kommandósregényt, léleknemesítő katolikus kiadványokat, német nyelvű füzetes regényt, - ebből is látszik, milyen volt a polgáriban a nyelvoktatás - klasszikusokat, és modem formabontó műveket. Tizenkét éves kora óta megállás nélkül dolgozik. Férjével együtt nevelték fel a négy gyereket, - az említett iskolai bizonyítványok tulajdonosait. Hogy mitől különleges ez az ember? Csak attól, hogy ő az édesanyám. Ihárosi Ibolya Medinai magvetők Verőfény, haragoszöld gabonát fésülő, nyargalászó szélfiúk, pöfögő, zakatoló gép, nyergében idős házaspár, régi-új gazdák, mögöttük zörgő, remény tadó vetőgép. Medina-Szőlőhegy, április vége. Magvetők. Ahogy kiérnek a föld szélére, a gazda leállítja a motort, leszállnak. — Szabó György - nyújtja a kezét. - Szekszárdiak vagyunk, de én itt születtem Medina-Szőlőhegyen, ott a tábla végén lévő tanyában - mutatja. - Ez a hat hektár a miénk, egy éve kaptam meg kárpótlásban azt a 184 aranykoronát, amit 1960-ban elvettek tőlünk. Március 23-án nekem egy éve szép napom van. A napcserzette arcú nyugdíjas férfi mosolyog, s aztán hol a zsendülő határt bóklászó, hol a „gépláncot" vizsgáló tekintetünket követi. — Nem mutat a gép - magyarázza, de ez a határ dim- bes-dombos, ezért biztonságos. Ott a tábla másik szélén álló ezermester, Vesztergombi Mihály készítette. Öszvér: Trabant motor, a hátulja meg GAZ 69-es. Jól megcsinálta a mester. Úgy összehozta, hogy a sebesség terepen is jó. A kanalas vetőgép lóvontatású, öcsényben vettem egy 82 éves öreg paraszttól. Martonvásári Forma 1-es kukorica van benne. Ezzel vetek el négy hektárt, kettőben meg őszi árpa van. Pár disznóm, egy anya és annak a szaporulata van, majd elfogy. Ló nincs. Meg sem tudnám vasaltatni. — Megvárták, míg a paraszt megöregszik és akkor adták vissza a földet - mondja a felesége. - A gyerekek nem értenek a földhöz. . . — Nekem pedig ez a tanya, ez a föld a mindenem, az életet jelenti. Hiába mentünk el Szekszárdra 1961-ben, amikor az ÁVO-szaga megcsapott - ne idézzük fel a múltat ! -, azért tavasztól őszig az életem kilencven százalékát itt éltem le. Most, hogy megöregedtem, mindig ide jövök ki. Azt mondom, nem kell siránkozni a nyugdíjasnak, éljen ésszerűen, ossza be az erejét. Gond csak akkor van, ha tehetetlen az ember. Kukorica kerül a földbe - és remény Általános gyermeksebészeti ellátás négy éve van Szek- szárdon. Az új, - mondhatjuk nyugodtan, európai színvonalú - 100 ágyas gyermekosztály átadásakor 20 ágyas gyermeksebészeti részleget alakítottak ki. A részleg vezetője, dr. Kántor János főorvos. Kántor doktor a szegedi orvostudományi egyetem elvégzése után került a Tolna Megyei Kórház sebészeti osztályára, 1968-ban. Pályázat útján 1980-83-ban Líbiában, 1985-88-ban Észak-Jemenben dolgozott sebészként. Jól beszél angolul, németül, arabul. — Milyen műtéteket végeznek a szekszárdi gyermeksebészeten? — Sürgős beavatkozás esetén mindent, egyébként pedig mivel gyereksebész csak egymagám vagyok, a tervezett műtétek esetében az úgynevezett közép kategóriájú sebészeti beavatkozásokat, sérv, here, egyéb hasi, nyaki műtéteket végzünk. Operálunk csecsemőknél veleszületett fejlődési rendellenességeket is, mint például a húgycső fejlődési rendellenesség vagy gyomorzárszűkület. Mellkasi, nagyobb utókezelést igénylő operációra vagy endoszkópos urológiai műtétre a pécsi klinikára küldjük a gyerekeket. — A diagnosztizálás itt történik? — Az új gyermekszárny átadása előtt az újszülötteket, csecsemőket, kisgyermekeket, ha bármi gyanú merült fel bizonyos betegségre a gyermekorvosban, Pécsre vagy Pestre kellett vinnie a szülőknek vizsgálatra. Most ezt helyben végezzük el, kitűnő diagnosztikai lehetőségeink vannak, ultrahang, röntgen, gasztrokópia, endoszkópia vizsgálatokat tudunk végzünk. — Hogyan lesz valakiből gyermeksebész? — Én már az egyetemen sebésznek készültem, ezért is jöttem a diploma megszerzése után Szekszárdra, hogy Kelemen Endre főorvos úrtól tanulhassak. A gyermeksebészettel 1980-ban Éíbiában „jegyeztem el magam", ahol kiküldetésben voltam. Hazatérve tettem le a szakvizsgát. — Kell-e valamilyen speciális képesség ahhoz, hogy valaki ezt a szakmát válassza? — Vasidegek kellenek, biztos kéz és érteni kell a gyerekek nyelvén. Ha üvölt egy gyerek, nem tudom megvizsgálni, valamit ki kell találni, hogy diagnosztizálni tudjam. Fontos a jó műszerezettség, az első osztályú varróanyag. Ami a manualitást illeti, a gyereksebészek kétségkívül finomabb műszerekkel dolgoznak, kisebb területen, mint a felnőtt sebészek, ezért nem véletlen, hogy sok kollégámból lett plasztikai sebész. — Hány műtétet végez évente? — Olyan négy-ötszázat. Többet is operálhatnánk, ha nem lenne hiány altatóorvosban. Egyébként az operáció team munka, sok minden múlik a műtősnőkön, összeszokott, jó csapat a miénk. — A „rutin" vagy a különleges műtéteket végzi szívesebben? — Rutinná soha nem válhat egy műtét sem, hiszen minden művi beavatkozásnak van kockázata. Ami igazán nehéz, az a mérlegelés, hogy mi az olyan elváltozás, amivel várni lehet, aminek megvan az esélye, hogy kinövi a gyerek és mi az, ami azonnali beavatkozást igényel. — Furcsa egy sebész szájából hallani, hogy nincs szükség operációra. — Pedig így van. Egyébként pedig nem a műtétre rábeszélni nehéz a szülőket, hanem bármilyen furcsa is, de lebeszélni nehezebb. Nehéz elfogadtatni, hogy a pár hónapos csecsemőnél nem szükséges operálni a köldöksérvet, mert valószínű, hogy kinövi. — Minden téren ilyen nehéz szót érteni a szülőkkel? Ezt csak azért kérdezem, mert itt a szekszárdi gyermekosztályon a vidéki szülőknek adott a lehetőség, hogy a gyerekeikkel maradhassanak a kórházi ápolás ideje alatt, vagy a kicsikkel egy szobában vagy az anya szállón. — Nagyon nagy az igény arra, hogy a szülőket a gyerekkel együtt vegyük fel a kórházi osztályra. Ezt mi meg is tesszük, mert úgy véljük, nyitottságra van szükség az egészségügy területén. Persze olykor nehéz eldönteni, mi a jobb, hogy a szülő a gyerek ágya mellett van vagy otthon. — Mit tekint igazi sikernek egy gyereksebész? — A legnagyobb öröm számomra az, amikor egy gyerek gyógyultan távozik tőlünk és a kontrollra mosolyogva, örömmel jön vissza. F. Kováts Éva Fotó: Degré Gábor Szabó György: Lehet bizakodni — Mennyibe került az indulás? — Szűkén százezer, de a munkát nem kell számolni. Mert ha számolom: akkor tíz dinár . . ., húsz dinár ... a tulajnak semmi se jár - nevet. Beszélgetünk és megtudjuk, nem sokan vannak olyanok, akik maguk művelik a földjüket, bérbe adják „valami" miatt a tsz-nek. Szabó György viszont él a visszakapott lehetőséggel. — Harmincegy évig tehergépkocsiztam, bejártam az országot és mindig elszórakoztatott a határ - vall ismét. - Mindig elárult valamit. — Most miről árulkodik? — Lehet bizakodni. Csak jég ne legyen . . . Ma még az értékesítésnél gondok lehetnek - néz maga elé -, de kialakul majd az is. Úgy gondolom, két-három év múlva lesz értéke a földnek, lesz, aki gazdálkodjon. Nem írom alá - mondja, miközben felszállnak az „öszvér" nyergébe -, hogy harminc hektár kell a megélhetéshez. Nekünk tíz hold volt és abból hatan megéltünk. Indít, int és indul bizakodva a nyargalászó szélfiúk nyomában. Ékes László Fotó: Gottvald Károly LEVEGŐ. FÖLD. TŰZ. jaminá ZIEGELWERKE GLEINSTÄTTEIM JAMIIMA CSORNA BELED BÉKÉSCSABA Telefon (66) 441-670 Fax (66) 441-658 IP®3"— Az iga# öröm, ha mosolyog a gyerek Interjú egy gyermeksebésszel, aki nem akar mindenképpen operálni
