Tolnai Népújság, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-30 / 101. szám

Szombat, 1994. április 30. TOLNAI NÉPÚJSÁG 9 Szép szóval a vasajtót Ismerek egy különleges embert. Hatvanhat éves lesz negy­vennégy nap múlva. Az apja asztalos volt, anyja a négy gyereket nevelte. Tanulmányainak a háború vetett véget. Talán csak egy dologban volt szerencséje - minden egyébért keményen megdolgozott, - tényleg meg­találta élte párját, hogy aztán harmincnégy év után - ami­kor végre könnyebb lett volna az életük - váratlanul elve­szítse. De másik történet. Ha más korban születik, nagy pszichológus lehetett volna belőle, vagy körülrajon­gott tanár. Amit a tudósok és pedagógus-lélektanászok év­tizedes kitartó munkával meg­tudtak az emberi lélekről és a gyerekek nevelhetőségéről, azt ő eleve tudja. Úgy szüle­tett. Nemcsak mondja, hanem négy gyereke nevelése során nap, mint nap bizonyítja is, hogy „szép szóval a vasajtót is ki lehet nyitni." Egyebekben nem ilyen fennkölt, sőt éppenséggel ra­gyogó humorérzéke van. Bele­lát az emberekbe, aminek nem mindenki örül, de mivel er­kölcstelenségen még ember fia rajta nem kaphatta, ezért elvi­selik az őszinteségét is. Míg egészséges volt, - úgy negyven éves koráig - sem­mivel ki nem lehetett hozni a sodrából. Mindig nyugodt volt, derűs és kedves. Nem harcos típus, inkább szelíden konok, csak akkor lendül ak­cióba, ha a gyerekeit kell megvédeni. Aki őket, és hat unokáját szereti, az „be van fogadva a családba", s onnan kezdve a védelmére bizton számíthat. Bizonyítványa van három polgáriról, „szerzett" mellé négy érettségi, egy főiskolai, egy egész és háromnegyed egyetemi végzettséget, hogy csak a jelentősebbeket említ­sem, mert e mellett azért köze van néhány szaktanfolyam­hoz, hogy egy általános isko­lai bizonyítványt, s két szak­munkás-oklevelet ne is említ­sünk. Az okosok kiszámíthatják, hogy mindez mennyit ér, egy diploma bekerülési költségét manapság hétjegyű számmal szokták jelölni, de ez őt nem érdekli. Bölcs közmondásokat se szokott idézni, hogy a tudás hatalom, meg effélék. Csak muszáj tanulni mellette. Mert minden mesét ismer, minden regényt olvasott, amiről az ál­talános iskolában hallani le­het. Még lánykorában olvasta Herceg Ferenc és Zilahy Lajos összes műveit. Gimnazista gyerekei már neki is tudtak újat mondani, s őt minden érdekelte, ami a vi­lágban történt, s így van ez máig is. Minden filmre emlék­szik, amit a televízióban va­laha is vetítettek, vagy beszél­tek róla. A parlamenti közvetí­téseket el nem mulasztaná, de kedvenc műsorai a szellemi vetélkedők. Minden nap olvas ma is, kommandósregényt, lé­leknemesítő katolikus kiad­ványokat, német nyelvű füze­tes regényt, - ebből is látszik, milyen volt a polgáriban a nyelvoktatás - klasszikusokat, és modem formabontó műve­ket. Tizenkét éves kora óta meg­állás nélkül dolgozik. Férjével együtt nevelték fel a négy gyereket, - az említett iskolai bizonyítványok tulajdonosait. Hogy mitől különleges ez az ember? Csak attól, hogy ő az édesa­nyám. Ihárosi Ibolya Medinai magvetők Verőfény, haragoszöld ga­bonát fésülő, nyargalászó szélfiúk, pöfögő, zakatoló gép, nyergében idős házaspár, régi-új gazdák, mögöttük zörgő, remény tadó vetőgép. Medina-Szőlőhegy, április vége. Magvetők. Ahogy kiérnek a föld szé­lére, a gazda leállítja a motort, leszállnak. — Szabó György - nyújtja a kezét. - Szekszárdiak va­gyunk, de én itt születtem Medina-Szőlőhegyen, ott a tábla végén lévő tanyában - mutatja. - Ez a hat hektár a miénk, egy éve kaptam meg kárpótlásban azt a 184 arany­koronát, amit 1960-ban elvettek tőlünk. Március 23-án nekem egy éve szép na­pom van. A napcserzette arcú nyugdí­jas férfi mosolyog, s aztán hol a zsendülő határt bóklászó, hol a „gépláncot" vizsgáló te­kintetünket követi. — Nem mutat a gép - ma­gyarázza, de ez a határ dim- bes-dombos, ezért biztonsá­gos. Ott a tábla másik szélén álló ezermester, Vesztergombi Mihály készítette. Öszvér: Trabant motor, a hátulja meg GAZ 69-es. Jól megcsinálta a mester. Úgy összehozta, hogy a sebesség terepen is jó. A ka­nalas vetőgép lóvontatású, öcsényben vettem egy 82 éves öreg paraszttól. Martonvásári Forma 1-es kukorica van benne. Ezzel vetek el négy hektárt, kettőben meg őszi árpa van. Pár disznóm, egy anya és annak a szaporulata van, majd elfogy. Ló nincs. Meg sem tudnám vasaltatni. — Megvárták, míg a pa­raszt megöregszik és akkor adták vissza a földet - mondja a felesége. - A gyerekek nem értenek a földhöz. . . — Nekem pedig ez a tanya, ez a föld a mindenem, az éle­tet jelenti. Hiába mentünk el Szekszárdra 1961-ben, amikor az ÁVO-szaga megcsapott - ne idézzük fel a múltat ! -, azért tavasztól őszig az életem kilencven százalékát itt éltem le. Most, hogy megöregedtem, mindig ide jövök ki. Azt mondom, nem kell siránkozni a nyugdíjasnak, éljen éssze­rűen, ossza be az erejét. Gond csak akkor van, ha tehetetlen az ember. Kukorica kerül a földbe - és remény Általános gyermeksebészeti ellátás négy éve van Szek- szárdon. Az új, - mondhatjuk nyugodtan, európai színvo­nalú - 100 ágyas gyermekosz­tály átadásakor 20 ágyas gyermeksebészeti részleget alakítottak ki. A részleg veze­tője, dr. Kántor János főorvos. Kántor doktor a szegedi or­vostudományi egyetem el­végzése után került a Tolna Megyei Kórház sebészeti osz­tályára, 1968-ban. Pályázat út­ján 1980-83-ban Líbiában, 1985-88-ban Észak-Jemenben dolgozott sebészként. Jól be­szél angolul, németül, arabul. — Milyen műtéteket végez­nek a szekszárdi gyermeksebésze­ten? — Sürgős beavatkozás ese­tén mindent, egyébként pedig mivel gyereksebész csak egymagám vagyok, a terve­zett műtétek esetében az úgy­nevezett közép kategóriájú sebészeti beavatkozásokat, sérv, here, egyéb hasi, nyaki műtéteket végzünk. Operá­lunk csecsemőknél veleszüle­tett fejlődési rendellenessége­ket is, mint például a húgycső fejlődési rendellenesség vagy gyomorzárszűkület. Mellkasi, nagyobb utókezelést igénylő operációra vagy endoszkópos urológiai műtétre a pécsi kli­nikára küldjük a gyerekeket. — A diagnosztizálás itt tör­ténik? — Az új gyermekszárny átadása előtt az újszülötteket, csecsemőket, kisgyermekeket, ha bármi gyanú merült fel bi­zonyos betegségre a gyer­mekorvosban, Pécsre vagy Pestre kellett vinnie a szülők­nek vizsgálatra. Most ezt helyben végezzük el, kitűnő diagnosztikai lehetőségeink vannak, ultrahang, röntgen, gasztrokópia, endoszkópia vizsgálatokat tudunk vég­zünk. — Hogyan lesz valakiből gyermeksebész? — Én már az egyetemen sebésznek készültem, ezért is jöttem a diploma megszerzése után Szekszárdra, hogy Kele­men Endre főorvos úrtól ta­nulhassak. A gyermeksebé­szettel 1980-ban Éíbiában „je­gyeztem el magam", ahol ki­küldetésben voltam. Haza­térve tettem le a szakvizsgát. — Kell-e valamilyen speciális képesség ahhoz, hogy valaki ezt a szakmát válassza? — Vasidegek kellenek, biz­tos kéz és érteni kell a gyere­kek nyelvén. Ha üvölt egy gyerek, nem tudom megvizs­gálni, valamit ki kell találni, hogy diagnosztizálni tudjam. Fontos a jó műszerezettség, az első osztályú varróanyag. Ami a manualitást illeti, a gyereksebészek kétségkívül finomabb műszerekkel dol­goznak, kisebb területen, mint a felnőtt sebészek, ezért nem véletlen, hogy sok kollégám­ból lett plasztikai sebész. — Hány műtétet végez évente? — Olyan négy-ötszázat. Többet is operálhatnánk, ha nem lenne hiány altatóorvos­ban. Egyébként az operáció team munka, sok minden mú­lik a műtősnőkön, összeszo­kott, jó csapat a miénk. — A „rutin" vagy a különle­ges műtéteket végzi szívesebben? — Rutinná soha nem vál­hat egy műtét sem, hiszen minden művi beavatkozásnak van kockázata. Ami igazán nehéz, az a mérlegelés, hogy mi az olyan elváltozás, amivel várni lehet, aminek megvan az esélye, hogy kinövi a gye­rek és mi az, ami azonnali be­avatkozást igényel. — Furcsa egy sebész szájából hallani, hogy nincs szükség ope­rációra. — Pedig így van. Egyéb­ként pedig nem a műtétre rá­beszélni nehéz a szülőket, ha­nem bármilyen furcsa is, de lebeszélni nehezebb. Nehéz elfogadtatni, hogy a pár hó­napos csecsemőnél nem szük­séges operálni a köldöksérvet, mert valószínű, hogy kinövi. — Minden téren ilyen nehéz szót érteni a szülőkkel? Ezt csak azért kérdezem, mert itt a szek­szárdi gyermekosztályon a vidéki szülőknek adott a lehetőség, hogy a gyerekeikkel maradhassanak a kórházi ápolás ideje alatt, vagy a kicsikkel egy szobában vagy az anya szállón. — Nagyon nagy az igény arra, hogy a szülőket a gye­rekkel együtt vegyük fel a kórházi osztályra. Ezt mi meg is tesszük, mert úgy véljük, nyitottságra van szükség az egészségügy területén. Persze olykor nehéz eldönteni, mi a jobb, hogy a szülő a gyerek ágya mellett van vagy otthon. — Mit tekint igazi sikernek egy gyereksebész? — A legnagyobb öröm számomra az, amikor egy gyerek gyógyultan távozik tő­lünk és a kontrollra moso­lyogva, örömmel jön vissza. F. Kováts Éva Fotó: Degré Gábor Szabó György: Lehet bizakodni — Mennyibe került az in­dulás? — Szűkén százezer, de a munkát nem kell számolni. Mert ha számolom: akkor tíz dinár . . ., húsz dinár ... a tulajnak semmi se jár - nevet. Beszélgetünk és megtudjuk, nem sokan vannak olyanok, akik maguk művelik a földjü­ket, bérbe adják „valami" mi­att a tsz-nek. Szabó György viszont él a visszakapott lehe­tőséggel. — Harmincegy évig teher­gépkocsiztam, bejártam az or­szágot és mindig elszórakoz­tatott a határ - vall ismét. - Mindig elárult valamit. — Most miről árulkodik? — Lehet bizakodni. Csak jég ne legyen . . . Ma még az értékesítésnél gondok lehet­nek - néz maga elé -, de kiala­kul majd az is. Úgy gondolom, két-három év múlva lesz ér­téke a földnek, lesz, aki gaz­dálkodjon. Nem írom alá - mondja, miközben felszállnak az „öszvér" nyergébe -, hogy harminc hektár kell a megél­hetéshez. Nekünk tíz hold volt és abból hatan megél­tünk. Indít, int és indul biza­kodva a nyargalászó szélfiúk nyomában. Ékes László Fotó: Gottvald Károly LEVEGŐ. FÖLD. TŰZ. jaminá ZIEGELWERKE GLEINSTÄTTEIM JAMIIMA CSORNA BELED BÉKÉSCSABA Telefon (66) 441-670 Fax (66) 441-658 IP®3"— Az iga# öröm, ha mosolyog a gyerek Interjú egy gyermeksebésszel, aki nem akar mindenképpen operálni

Next

/
Thumbnails
Contents