Tolnai Népújság, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-30 / 101. szám

1994. április 30., szombat GAZDASAG «ÚJSÁG 5 Pártok a családok szociális biztonságáról Több témáról, többször fejtették ki a területi listát állított pár­tok véleményüket lapunkban. A mai összeállítás zárja a sort. Pécsi József, Agrárszövetség Családbarát adózást Az Agrárszövetség olyan családpolitikai intézkedéseket tart szükségesnek, amelyek - már rövid úton is enyhítik a családokra nehezedő min­dennapi terheket. Szeretnénk, hogy a családi­pótlék alanyi jogon, biztosítási jogviszonytól függetlenül il­lesse meg a gyermek nevelő­jét, folyósítása a gyermek tel­jes tanulmányi idejére járjon. Ki kell dolgozni a családipót- lékemelés garanciarendszerét. Családbarát adórendszer kidolgozását akarjuk. A gyermek és egyéb eltartott létminimumához szükséges keresői jövedelemhányad a kereső adóalapjából levonha­tónak kell lenni. Legsürgetőbb teendőnek tartjuk, hogy a főhivatású anyasági és háztartásvezetés tendenciájának támogatása mellett, terjedjen el a nők rész­idős foglalkoztatásának gya­korlata, megteremtve a nők választásának, többoldalú fog­lalkoztatásának és a családi munkamegosztás terheinek kiegyenlítésének lehetőségét. Az a szülő, illetve gyerme­két egyedül nevelő felnőtt, aki a gyermek nevelése miatt a munkaerőpiacon hátrányos helyzetbe kerül, gyermeken­ként 3-3 év többletszolgálati idő beszámítást kapjon a nyugdíja megállapításánál. Olyan ifjúságpolitikai in­tézményrendszer működteté­sét szeretnénk, amely piaci fi­nanszírozáson alapul. Dr. Hadházy Árpád, Egyesült Kisgazdapárt Nyugodt öregkort A társadalom alapja a csa­lád, ez az Egyesült Kisgazda- párt politikájának egyik alap­vető tézise. Elsődleges felada­taink között szerepel a család intézményrendszerének meg­erősítése, a több generációs családok becsületes békessé­gének helyreállítása. Úgy vél­jük, hogy az egyén és a társa­dalom biztonságának, vala­mint a biztonságos öregkor alapfeltétele a nyugodt, békés, családi élet. Az Egyesült Kisgazdapárt szociális programjában a csa­lád szociális helyzete romlá­sának megelőzését teszi első helyre azért, mert Magyaror­szág a családosokat, a gyer­mekeseket a legnagyobb köz­teherrel sújtó országok egyike Puskás Imre, Fidesz a világon. Ilyen megelőző lé­pés a családi adózás beveze­tése. Ezt olyan formában kép­zeli az Egyesült Kisgazdapárt, hogy a család, mint adófizető alany az eltartott gyermekek száma után részesüljön meg­felelő mértékű adókedvez­ményben. Az eltartott idősko­rúak után pedig ugyanolyan támogatásban, melyet az ál­lam az öregek eltartására for­dítana államilag fenntartott intézményben. A családi kör­ben nem kezelhető gondozást igénylők támogatására alapít­ványi rendszerben kívánunk megoldást találni, mely költ­ségvetési függőség nélkül, el­különített alapként működve biztosítaná a szociális ellátás anyagi fedezetét. Gyes-gyed összevonást A családi támogatásoknak egyre égetőbb szociális indo­kai vannak, hiszen napjaink­ban minden harmadik gyer­mek a létminimum alatt él. A családi támogatások körében meg kell szüntetni az egyes el­látások munkaviszonyhoz kö­tését, valamint a férfiak indo­kolatlan hátrányos megkü­lönböztetését az ellátások igénybevehetősége szempont­jából. A Fidesz ellene van minden olyan lépésnek, ami a családi pótlék kifizetését jö­vedelmi határtól tenné füg­gővé, ugyanis az adminisztrá­ciós költségek messze megha­ladnák az így megtakarítható pénzforrásokat. Az egyetlen számba jöhető változtatás a családi pótlék adórendszerbe való beépítése lenne, erre azonban csak az adórendszer jelentős átalakításával együtt kerülhet sor. A Fidesz javasolja a gyes és a gyed összevonását. Az álta­lunk javasolt rendszerben mindenki jogosult lenne a gyed minimum összegére, ugyanakkor kívánatosnak tartjuk a gyed felső határösz- szegének bevezetését. A gyermekgondozási tá­mogatásnak az előzetes mun­kaviszonyhoz kötését a Fidesz nem tartja indokoltnak. A böl­csődéket a költségvetésből kí­vánjuk támogatni. Dr. Tollár Tibor, Független Kisgazdapárt Családi munkabért A Kisgazdapárt javítaná a vidék népességmegtartó ké­pességét új foglalkozási ágak és szolgáltatások megjelené­sével, a mezőgazdaság és a fa­lusi turizmus kiszélesítésével biztonságot akarunk nyújtani a családok számára. Kialakítjuk azokat az okta­tási formákat, képzési kerete­ket, melyek a pályakezdő fia­talok átmeneti elhelyezkedési gondjaikat enyhítik. A foglal­koztatási gondok enyhítését elősegítő források felhaszná­lásáról ott történjen érdemi döntés, ahol ezek a gondok megjelennek. A szociális jutta­tásokban csak azok részesül­hetnének, akik erre - anyagi helyzetükből adódóan - kife­jezetten rászorulnak. A gyermekét nevelő, otthon foglalkozó anya kapjon kie­melt családi pótlékot, s ezt az időt számítsák be a munkában töltött idejébe, saját jogon pe­dig kapja meg gyermekenként a mindenkori minimálbért, úgy is mint nyugdíjalapot. A munkavállaló férfi kapjon családi munkabért, mely biz­tosítja a családi harmónia alapját. A család anyagi hely­zete és a lakhely ne teremthes­sen hátrányt a gyermek isko­láztatásában. Különös tekin­tettel arra az átmeneti időre, amíg kialakul a társadalom jobb anyagi feltétele, a viruló magántulajdon és magántőke. Az öregség nem jelenthet ele- settséget, nem járhat társa­dalmi tekintély vesztéssel. A KDNP Tolna Megyei Szervezete Támogatni a családokat A kereszténydemokrácia egyik alapvető értéke és fe­ladata a család intézményének elismerése, védelme és támo­gatása. A család szerepe más­sal nem pótolható. Az elmúlt rendszerben a családok válsá­gos helyzetbe kerültek, mely­nek jelei voltak a válások nagy száma, a gyermekvállalási kedv csökkenése, mindkét szülő nagyarányú elfoglaltsá­gából eredően az elhanyagolt gyerekek és a magányos, el­hagyatott öregek nagy száma. 1993-ban megszületett az új szociális törvény, mely a jelen­legi pénzügyi keretek mellett sokoldalúan szabályozta a családok támogatását is. (Gyermeknevelési támogatás, magzatvédelmi segély, stb.) Továbbiakban javítani kíván­juk a fiatalok családalapítási lehetőségeit speciális lakáshi­tel programmal. Családi tí­pusú adórendszerrel főként a nagycsaládosok kritikus hely­zetén kívánunk segíteni. A gyermekvállalási kedvet az anyaság fokozott erkölcsi és törvényesen is rögzített jogi védelmén felül a gyermekek számánál nagyobb arányban növekvő támogatás bevezeté­sével kívánjuk növelni. Az er­kölcsi rendszerváltoztatás so­rán az oktatásban fontos sze­repet kapjon a családi életre való nevelés, mely a magyar nemzet fennmaradásának zá­loga. Thraun Lajos, Köztársaság Párt Megfelelő járadékrendszert Csak olyan gazdaságpoli­tika számíthat sikerre, amely­nek szociális érzékenysége a korábbiaknál lényegesen na­gyobb és a társadalmat feszítő kérdések megoldására ér­demi, gazdaságilag kellő biz­tonsággal megalapozott vá­laszt képes adni. Csökkenteni kell a munka- nélküliséget, fejleszteni az inf­rastruktúrát. Olyan munka- nélküli segély- illetve járadék- rendszer kidolgozására van szükség, amely egyik oldalról szigorú követelményeket tá­maszba munkanélküliség idő­tartama alatti magatartás te­kintetében. Olyan támogatási rendszert kell működtetni, amely hono­rálja a korszerű, új munkahe­lyek teremtését akkor, ha e munkahelyeken eredményes, jövedelmező gazdálkodás fo­lyik. Ki kell alakítani azokat az oktatási formákat, képzési ke­reteket, amelyek a pályakezdő fiatalok átmeneti elhelyezke­dési gondjait enyhítik, elhe­lyezkedési esélyeit javítják. Javítani szükséges a vidék népességmegtartó képességét, fejleszteni a helyi idegenfor­galmat. A családi pótlék ösz- szegét úgy kell megállapítani, hogy három gyerek után a pótlék fedezze a gyermekek eltartási költségein felül a tár­sadalmi minimumot az anya számára is. A foglakoztatási gondok enyhítését szolgáló források felhasználásáról ott szülessék a döntés, ahol a probléma érdemi megoldásá­hoz a legtöbb az információ. Az MDF Tolna Megyei Szervezete A család érték Olyan gyermekbarát társa­dalmi légkört kell kialakítani, hogy a házaspárok gyermek- vállalási terveiket megvaló­síthassák. A családi pótlék rendszerét tovább kell fejlesz­teni, figyelembe véve a szülők jövedelmi helyzetét, a gyer­mekek életkorával emelkedő nevelési-eltartási kiadásokat. Az ország gazdasági erőforrá­saitól függően törekedni kell a juttatások reálértékének meg­őrzésére. A jövedelemadó­rendszer átalakításával figye­lembe kell venni a családok összetételét, az eltartottak számát. A jövedelemkiesések egyensúlyozására szükséges kiterjeszteni a gyermek 3 éves koráig a gyermekgondozási díjat. Szeretnénk, ha megvaló­sulna a főhivatású anyaság. A négy és a több gyermeket ne­velő anyák a férj jövedelema­dózásához kötött fizetést és sa­ját jogon nyugdíjat kell kapja­nak. A gyermekintézmények szülőkre háruló költségeit rá­szorultság esetén központilag támogatni szükséges. A neve­lőszülők erkölcsi és anyagi megbecsülését javítani kell. Támogatni kell a családgon­dozásban aktív szerepet vál­laló egyházi és civil szerveze­teket. A családok stabilitásának érdekében alapvető célunk a megfontoltabb családalapítás elősegítése, a család összetartó erőinek fokozása, a családi élet hagyományos értékeinek megújulásával. Dr. Prinz István, MIÉP Főfoglalkozású anyák Célunk a tragikus népesség- fogyás megállítása, mert ez az alapfeltétele a nemzet meg­maradásának. Ezért a család a népjóléti programunk közép­pontjában áll. Európa legcsa- ládellenesebb adózását át kell alakítani családbarát adó­rendszerré, ezért bevezetjük a családi adózást, mely alapján a többgyermekes családban sem lesz alacsonyabb az egy főre eső jövedelem. A már létező szociális és egészségügyi ellátások mellett bevezetjük a főfoglalkozású anyaság intézményét, mely alapján a három vagy több gyermekét nevelő anya meg­kapja, legkisebb gyermeke 14 éves koráig, a mindenkori mi­nimálbért, függetlenül attól, hogy munkaviszonyban van-e, vagy nincs. Feltétele, hogy tisztességes életvitellel nevelje gyermekét, ne legyen bűnöző, alkoholista, vagy analfabéta. Ezenkívül 50%-os közlekedési kedvezményt, la­kásépítési, lakásvásárlási és felújítási hitelkedvezményt és segélyt is kap, valamint elő­nye lesz a részmunkaidős ál­lások betöltésénél, nyugdíjba kerülésekor szolgálati időként beszámítható. A két gyerme­két nevelő anya megkapná mindennek a 70 százalékát. A MIÉP erre nézve törvényja­vaslatot terjeszt az országgyű­lés elé és az új Alkotmányba is igyekszik belefoglalni. Dr. Fischer Sándor, MSZDP Tisztes megélhetést Célunk a tisztes megélhetés, és ezen belül a szociális biz­tonság feltételeinek megte­remtése. Az MSZDP olyan szociálpo­litikát követel, amely a társa­dalmi esélyegyenlőség elve alapján rendszert teremt a munka szerinti elosztástól független társadalmi hátrá­nyok mérséklésére. A szociálpolitika nem töre­kedhet a gazdaság lényegének megváltoztatására, de arra igen, hogy ez a lényeg ne te­gye a gazdaságot emberelle­nessé. A gazdaság, a szociál­politika egyenrangú kezelése halaszthatatlan. Ezért az MSZDP olyan szociálpolitikát követel, amely a környezetba­rát, szociális és demokratikus piacgazdaság működési felté­teleit szélesen értelmezett tár­sadalmi, gazdasági, szociálpo­litikai összefüggésrendszer­ben alakítja ki és jogi eszkö­zökkel kívánja megerősíteni. A szociális biztonság egyik meghatározó eleme az általá­nos társadalombiztosítás, amely a biztosítási és a szoli­daritási elv együttes érvénye­sítésén keresztül, állami ga­ranciával működik. Az önálló Nyugdíj és Egészségbiztosí­tási Pénztárak anyagi, műkö­dési biztonsága érdekében szükségszerűnek tartjuk a já­ruléktartozások behajtását, a privatizációs bevételek megfe­lelő részének átirányítását. Belina Lászlóné, MSZP A család sokféle Egyetlen családmodellt sem preferálunk sem a gyermekek száma, sem a szülők közös döntésén alapuló családi sze­repvállalás tekintetében. Olyan támogatási rendszert tartunk szükségesnek, mely a családok sokféleségéből indul ki és ennek megfelelő diffe­renciált formákat működtet. Értékrendünk szerint hosz- szú távon nem adható fel a minden gyermek után alanyi jogon járó, adómentes csalá- dipótlék-rendszer. A tovább­fejlesztés iránya, hogy a ma­gasabb juttatás a munkanékü- liek körére is kiterjedjen. El kívánjuk érni, hogy a nyugdí­jak lépést tartsanak legalább a nettó átlagkeresetek emelke­désével. Állampolgári jogon járó növedelemkiegészítést biztosítunk azoknak a hetven év felettieknek, akik teljesen vagy nagyobb részt ellátatla­nok. Fokozatosan bevezetjük az özvegyi nyugdíjkiegészí­tést, a nyugdíjba vonulás ru­galmas rendszerét. Az elsze­gényedés és nem a meggaz­dagodás ellen küzdünk. Az emberi méltóságot megalázó nékülözés viszont mindenki szégyene. Az emberi szolida­ritás minimumának tekintjük, hogy az elesetteken a társada­lom közösen és kötelezően se­gítsen. A jó szociálpolitika nemcsak eredménye, hanem feltétele is a gazdaság fejlődé­sének és stabilitásának. Élsze­gényedő társadalom nem ké­pes a modernizációra. A Munkáspárt Tolna Megyei Szervezete Alappillér a család A Munkáspárt a társadalom alappillérének tartja a csalá­dot, olyan szociális kiscso­portnak, amelyben képes fo­lyamatosan megújulni az élet és képes megújulni maga a társadalom is. A családban központi he­lyet töltenek be a nők. Ezért, ha a családok szociális helyze­tén javítani akarunk, akkor az ő helyzetüket kell megváltoz­tatni. A családok többsége ma rosszabbul él, mint négy évvel ezelőtt. Vannak családok, amelyekben minden munka­képes felnőtt munkanélkülivé lett. A Munkáspárt azt vallja, hogy családot nem lehet hosz- szú időn keresztül munkanél­küli segélyből működtetni. A családok és a társadalom ér­dekében is munkahelyeket kell teremteni és keresetet, munkalehetőséget kell biztosí­tani a család minden munka­képes tagja számára. Az anyaság fokozott erköl­csi és anyagi megbecsülését szorgalmazza a Munkáspárt. Olyan szociális viszonyokat kell teremteni a családban, hogy öröm legyen a gyer­mekáldás. Indokolt, hogy a társadalom fokozott mérték­ben nyújtson anyagi támoga­tást a gyermeknevelés költsé­geinek fedezésére, gyes, gyed, családi pótlék. Nem megszün­tetni, hanem fejleszteni és működtetni kell a gyermekin­tézményi hálózatot. Kocsis Imre Antal, SZDSZ Biztonságot a családnak Az elmúlt évek változásai az élet minden területén a leghátrányosabban induló társadalmi csoportok szinte visszafordíthatatlan leszaka­dását eredményezték. A tár­sadalom többsége számára a jólétet gazdaságpolitikai, fog­lalkoztatás- és bérpolitikai eszközökkel kell biztosítani. A polgár vállalja a közterhek arányos viselését, az állam pedig elvárható szinteken és eszközökkel a létfeltételeket, a szociális biztonságot garan­tálja. Énnek keretében reformra szorulnak a szociális ellátás legfontosabb területei. A nyugdíjrendszer reformjának része a kötelező és az önkén­tes biztosítási konstrukciók át­járhatóságának garantálása. Be kell vezetni az állampol­gársági jogon járó öregségi nyugdíjminimumot, a forrás megteremtésére pedig a pri­vatizációs bevételek meghatá­rozott százalékát át kell en­gedni a társadalombiztosítás­nak. A tartós munkanélküliek megélhetési gondjain elsősor­ban foglalkoztatáspolitikai és oktatáspolitikai eszközökkel kell segíteni. A gyermekes csa­ládokat érintő ellátásban jelen­jék meg a differenciált juttatás. A lakáshelyzet javítását kor­mányzati és önkormányzati erőforrások és programok összehangolásával lehet el­érni, versenyt teremtve a la­káshitelezési rendszerben. Szükséges a szociálpolitikai intézményrendszer ésszerű reformja is.

Next

/
Thumbnails
Contents