Tolnai Népújság, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-26 / 97. szám
1994. április 26., kedd TAMASI ES KORNYÉKÉ NÉPÚJSÁG 5 Aki később okos, ráfizet? Bürokratikus téesz, rugalmas vállalkozás 1992-ben kalapács alá került a varsádi Dózsa téesz. Ugyanebben az évben a téesz elnöke, Drinóczi József mezőgazdasági vállalkozást indított. Nem kétséges, ugyanarról a dologról van szó - nem nagy, de az eredmény szempontjából nem elhanyagolható különbséggel: a vállalkozás a téesz volt földjein (is) folyik, a volt alkalmazottak egy részét foglalkoztatja. A képlet tipikusnak mondható, amennyiben a gyengén gazdálkodó szövetkezet helyén nem dán típusú farmergazdaságok szövetkezése alakul, hanem az egykori, ma már „menedzsmentnek"' nevezett vezetőség egy, vagy több tagja vállalkozik. A szövetkezet felszámolásához vezető útról, és a a vállalkozásról Drinóczi Józseffel beszélgettünk.- A Dózsa Tolna megye legkisebb téesze volt, 880 hektár szántón gazdálkodott - mondja az elnökből lett vállalkozó. - 1992 végén még 68 nyugdíjas tagunk volt, 6-7 hektár föld jutott egy főre. Nem kell közgazdásznak lenni ahoz, hogy kiszámoljuk: a csak alaptevékenységből származó bevétel olyan kevés, hogy abból nem lehet fennmaradni. A vagyont felélte a szövetkezet, 1974-ben vásárolt utoljára mezőgazdasági gépet. 1986-ban a gyönki téesszel kellett volna egyesülni, a tagság azonban nem szavazta meg, de végül is a gyönkiek is erre a sorsra jutottak. Próbálkoztunk egy ipari ágazattal 1986-ban, de ez nem hogy segítette volna a szövetkezetét, hanem veszteséget hozott. 1988-ban lett volna egy lehetőség: megépíteni a halastórendszert, de a téesznek nem volt olyan vagyona, amely fedezet lehetett volna hitelfelvételhez. „A kormány agrárpolitikáját jónak tartom"- 1992-ben, amikor láttam, hogy nem működik a té- esz-rendszer, kiváltottam a vállalkozói engedélyt, és munkahelyteremtő beruházás után járó támogatást pályáztam meg. Akkor tizenöt főre megkaptam fejenként a 200 ezer forintot. Ezt a tizenöt volt téesz-alkalmazottat foglalkoztatom a mai napig, és most adtam be egy új pályázatot hét dolgozóra. Jövőre szeretnék még nyolc főt felvenni. A vállalkozás sok gonddal is jár, mert mindent magam csinálok, én vagyok a növényvé- dős, az agronómus, a terménykereskedő. A földek egy részét béreljük, de vannak saját földjeink is, a gépeket megvásároltuk. A szántástól a betakarításig mindent géppel végzünk.- Mekkora a bérelt terület?- Ezer hektár az, amit bériünk Varsád és Gyönk határában. A többi azoknak a tulajdonában van, akik vállalkoznak, és nekem is van egy jelentősebb területem.- Mennyit fizetnek a földekért?- 1993-ban aranykoronánként 12 és 15 kiló gabonát. Átlagosan huszonnyolc aranykoronával számolva ez hektáronként négyezerötszáz forint.- Volt olyan eset, hogy valaki felajánlotta a földet önöknek, és nem vették bérbe?- Bárki, aki felajánlott földet Varsádon, és Gyönkön, azzal mi szerződést kötöttünk. Hozzá kell tennem: a kárpótlás varsádi viszonylatban szerencsésen alakult, mert az összes varsádi föld 90-95 százaléka visszakerült azokhoz a tulajdonosokhoz, akiktől elvették. Sok helyen előfordult, hogy a helyieknek nem maradt föld.- Növénytermesztésen kívül foglalkoznak mással is?- Szolgáltatással: fuvarozást is végzünk. Az árbevételünk úgy oszlik meg, hogy ötven százalék a mezőgazdasági tevékenységből, ötven pedig a szolgáltatásból ered.- Itt arról van szó, hogy ami egy szövetkezetnek veszteséges volt, az egy vállalkozásnak nyereséges?- Vállalkozásban legfeljebb azért éri meg, mert nem kell akkora apparátust fenntartani. Most hetven-nyolcvan hektár jut egy alkalmazottra, ami tízszerese annak, ami a téesz idejében volt. A kormány agrár- politikáját jónak tartom, sok a lehetőség támogatások megszerzésére, igaz sokat kell utánamenni, intézkedni, de ezek más lehetőségeket adnak egy vállalkozó számára, már, ha ki is tudja használni. Rugalmasabb az egész rendszer, egy döntéshez nem kell ösz- szehívni vezetőséget, közgyűlést. A vállalkozói forma nem olyan bürokratikus, legalábbis nekem ez a véleményem.- Nem érte a vagyonátmen- tés vádja?- Semmilyen vagyonki- mentéS' nem volt, mert a ugyanolyan feltételekkel vásárolhatott mindenki gépeket. A géppark 20-25 százaléka származik a Dózsából. Volt sajáterőm, hitelem, a gépeket amiket megvásároltam, ki is fizettem. Az emberek nem is nagyon akartak vállalkozni, a kárpótlásban sem hittek, 1992-ben én voltam az első, aki az árverésen földet vett.- Ezek szerint vállalkozásában a kurázsi a fontos, és nem az a vagyon, amivel elindultak.- Tavaly az a lehetőségünk is megvolt, hogy az árbevételünkön meg tudtuk vásárolni a gépeket, ezek már nem is a felszámolás alatt álló téesz tulajdonában vannak. Az árveréseken bárki licitálhatott, de a legtöbb ember csak nézelődött. Aki később okos, mindig jobban ráfizet, mint aki belevág, de ez persze semmilyen biztosítékot nem ad arra, hogy az én vállalkozásom sikeres lesz. tóth fotó: Degré Fiatalodott a német klub A szakadáti német klub és kórus 1987-ben, az első, elszármazottak szakadáti találkozójának hatására alakult meg. A ma huszonhat taggal működő klub életéről vezetőjét, Kékesi Istvánnét kérdeztük.- Ez az elsősorban a Szaka- dátról elszármazottak igényére megrendezett találkozó ébresztette fel a helyi németségben a hagyományok megőrzése iránti igényt - mondja a Kékesi Istvánná. - Azóta már a harmadik találkozó is megvolt 1991-ben. Minden évben megrendezzük a sváb bált, kirándulásokat szervezünk a klubtagok családjainak. Jó kapcsolatot tartunk fenn a hőgyészi kórussal, évente találkozót rendezünk a teveli német hagyományőrző csoporttal, a környékbeli községek hagyományőrző csoportjaival, kórusokkal rendszeresen találkozunk. Most tudtunk fiatalokat is „szerezni" a kórusunkba, öt gimnazista lány csatlakozott hozzánk. A munka, ha másért nem, ezekért az alkalmakért is megéri, és eredménynek számít, hogy fiatalokat is be tudtunk vonni a munkába.- Gyakran látogatnak önökhöz volt szakadáti németek?- Igen, vannak, akik rendszeresen „hazajárnak", és van egy tiszteletbeli klubtagunk is, aki bár véletlenül került kapcsolatba velünk, de szintén rendszeresen látogat Szaka- dátra, és Németországból támogatja a klubot. POLITIKAI HIRDETÉS Mennyi adósságom van Tardos Márton válaszol: Mint mindenkinek ebben az országban, legalább 350 ezer forint. Pedig ezt a kölcsönt nem én vettem fel, hanem az állam: ebből kb. a felét az MDF-kormány. Az államadósságból ennyi jut ránk és gyermekeinkre is. Az SZDSZ-kormány nem költi el könnyebben a pénzt, mint ahogy a polgárok megkeresik. Szabad Demokraták Szövetsége Újra indul a varroda? Vállalkozni készül a varsádi önkormányzat: újra működtetni kívánja azt a varrodát, amely a nyolcvanas években a téesz melléküzemága volt. Az önkormányzat munkahelyteremtő beruházás címén támogatást is igényel, tíz és húsz fő közti létszámot tervez foglalkoztatni. Napközi: nem idősek otthona: igen Felsőnyéken 1948 előtt mind a katolikus, mind a református egyház tartott fenn iskolát. Az egyik épületben ma az iskolai napközi, és egy szolgálati lakás van, a másik a négytantermes iskolának ad helyet. A képviselőtestület döntött arról, hogy megfelelő kompenzáció fejében mindkét épületet átadja volt tulajdonosainak. A katolikus egyházközség azonban a napközi épülete helyett egy másikat szeretne, amelyben ma az idősek otthona működik. A két ingatlan között jelentős értékkülönbözet van, az önkormányzatnak pedig tíz millió forintra lenne szüksége egy hasonló új szociális létesítmény felépítéséhez. Az idősek otthona látogatóinak ideiglenes elhelyezése is problémába ütközik: lenne ugyan e célra egy üres lakóház, amely az önkormányzat tulajdonában van, azt azonban jelenleg a katolikus plébániahivatal használja. Rendőrségi hírek Forgatnak a faluban... Kis szerencsével túladhatott volna a lopott holmin az a férfi, aki április 7-én egy közúti ellenőrzésen akadt fenn. Az igazoltatást végző rendőrnek a gépkocsi csomagtartójában gyanússá vált az ott szállított lámpatestek eredete. Az ezek után induló nyomozás során kiderült, a gépkocsi vezetője volt az, ala a közelmúltban tizenkétezer forint értékben lopott el munkahelyéről, a tamási Massive üzeméből lámpatesteket. A házőrzőt is őriznie kellett volna gazdájának, április 13-ára virradóra, ugyanis értékes kölyökkutyát loptak el egy magyarkeszi magánházból. A német vizsla tenyészállat értéke, s így az okozott kár meghaladja a hatvanezer forintot. Újabb festményeket loptak el ismeretlen tettesek, ezúttal Felsőnyéken. Az elkövetőknek ez esetben nem kellett betörniük, elég volt azzal beállítani a képek tulajdonosához, hogy a szomszéd faluban filmet forgatnak, és ehhez kellenek a festmények. Az ügyben a nyomozás folyik. Munkában a Strabag Felújítják a 61-es számú főút 2,2 kilométeres Tolnanémedit átszelő szakaszát, amely során kiemelt szegéllyel látják el az úttestet. A negyvenkét millió forintos beruházás a Strabag Kft. kivitelezésében augusztus 31-re készül el. EDDS Z-tisztúj ító Tamásiban Elnököt és alelnököt választottak múlt heti gyűlésükön az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete tamási és pincehelyi alapszervezetének küldöttei. Az elnöki tisztet szoros versenyben az azt addig is betöltő dr. Marton György, a tamási rendelőintézet orvosa nyerte el, az alel- nök pedig a pincehelyi kórházban dolgozó dr. Oláh Tibor lett. így az a szerencsés helyzet állt elő, hogy az alapszervezet vezetésben mindkét intézmény képviselve van. A több, mint háromszáz tagot számláló alapszervezeten belül voltak olyan vélemények, hogy a szakszervezetnek nem kirándulások szervezése a feladata, az EDDSZ ugyanis több ízben szervezett tagsága számára kedvezményes kül- és belföldi utazásokat, a közeljövőben pedig egy párizsi út szerepel a tervek közt. Mások tartottak attól, hogy veszélybe kerülhet a francia út, és úgy vélik: most legalább ezek a lehetőségek vannak, mert Marton doktor elnöklése előtt még ilyen sem volt... Marton György elmondta: ez is hozzátartozik a szakszervezet munkájához, majd kifejtette, hogy a szakszervezeti segélyek ösz- szegét a jövőben emelni fogják, továbbra is feladatuknak tartják a nyugdíjasok támogatását, harmadik törekvésük pedig az, hogy a tagság azon hányada is lássa a szakszervezet előnyeit, amely éveken át fizeti a tagdíjat, de más juttatást nem kap. ők igényelhetik az üdülési hozzájárulást, és vehetnek részt kedvezményes kirándulásokon. Dr. Oláh Tibor hozzátette: a pincehelyi kórház az ország legkisebb kórháza, és be kell bizonyítani, hogy nem halálraítélt intézmény. Az alelnök ebben a szakszervezetnek is szerepet szán, ami szerinte nem ellentmondás, hiszen minden dolgozó érdeke, hogy a kórház megőrizze az eddigi beteglétszámot, és javuljon az intézmény felszereltsége. tt Röviden Emlékmű készül Felsőnyéken Az ötvenes években épült I. világháborús emlékmű után a második világégés hetvenhat felsőnyéki áldozatának tiszteletére is emlékművet avatnak a községben, amelyre augusztus 20-án kerül sor. Az emlékművet Kiing József, kaposvári szobrászművész készíti el. Rádiótelefon a pusztákra Két rádiótelefont vásárolt az iregszemcsei önkormányzat a Hékút- és Okrád-puszta- iak számára, miután a Hé- kúton élőknek egyáltalán nincs lehetőségük telefonon kapcsolatot teremteni a külvilággal, Okrádon pedig korlátozottan nyílik rá mód. A költséges megoldásra azért volt szükség, mert a Matáv elzárkózott attól, hogy segélykérő telefont állítson fel Hékúton. A rádiótelefon természetesen csak segélykérésre használható, és havonta ötven percre vehetik igénybe az ott lakók.
