Tolnai Népújság, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-25 / 96. szám
4 «ÚJSÁG MEGYEI KÖRKÉP 1994. április 25., hétfő „Kevés gazdag, sok szegény" Gábor Dzsingisz rólunk, magyar-holland szemmel Gábor Dzsingisz (a Dzsingisz a keresztnév - a szerk.) a négy évvel ezelőtti kampány idején már járt Tolna megyében. Az érdekes nevű úr messziről érkezett, egyenesen Hollandiából, ahol Haaksber- gen város polgármestereként látta el - közmegelégedésre - teendőit. Szerdán este ismét találkozhattak az érdeklődők Gábor Dzsingisszel, ez alkalommal Bátaszéken, ahova - csakúgy, mint négy esztendővel korábban - a KDNP meghívására látogatott el. A magyarul kifogástalanul beszélő Gábor úrtól az iránt érdeklődtünk, hogy mi is történt vele az eltelt időszakban. — Már nem mint polgár- mester, hanem mint államtitkár tevékenykedem - hangzott a válasz. — A kormányban a környezet- és természetvédelem feladataival foglalkozom. A felkérés váratlanul ért, nem voltak ilyen ambícióim, de a kecsegtető lehetőségnek végül is nem álltam ellent. A királynő annak rendje s módja szerint be is iktatott, mint kormánytagot. — Akkor már új minőségében üdvözölhetjük önt hazánkban. Milyen változásokat észlelt nálunk a négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest? — A változás csodálatos. Nyugati szemmel nézve is gyönyörűen fejlődik az ország a polgári demokrácia felé, érvényesül a törvényesség és az emberi személyiség tiszteletben tartása. Elképedve nézem az építkezéseket: ízlésesen, a szemnek is tetsző módon emelkednek a házak, megszűntek a korábbi négy- szögletes, szürke formák. — Ellentéteket nem tapasztalt? — Sajnos igen. A feleségem hívta fel a figyelmemet arra, hogy rengeteg ember kénytelen szociális segélyből, vagy majdnem a semmiből élni. Ezek után én is tanulmányoztam a helyzetet: attól félek, hogy a megoldás csak hosszú távon képzelhető el, jóllehet rengetegen reménykednek a mielőbbi kedvező fordulatba. — Ön szerint ezen a téren mi lenne a legfontosabb tennivaló? — Nehéz a válasz, miután az az érzésem, hogy Magyar- országon a gazdag és a szegény rétegek között a különbségek egyre jobban növekednek. A folyamat tehát egészségtelen. Hollandiában maximum egy az öthöz lehetne megadni az eltéréseket a gazdagabbak és a szegényebbek között... — S ha a magyar helyzetet kellene megtippelnie? — Azt hiszem, nem mondok sokat, ha az arányt egy a húszhoz viszonyítom. Ez aláássa a gazdasági életet, s negatív tendenciákat eredményez a tásadalorhban. Kicsit szociá- lisabban, szolidárisabban, hagyni a másiknak is - ezek is fontos feladatai minden társadalomnak. Kevés gazdag, sok szegény - ez így nem jó. Ez nagyon pesszimista helyzetelemzés volt... — Azért én bizakodó vagyok, hiszen a magyar emberek, ha látják az értelmét a munkájuknak, nem kímélik magukat, keményen dolgoznak. Ennek van is, lesz is eredménye. Mindenki gondozza a házát, ellátja a családját, s ez olyan pozitívum, amire a magyar jövőt lehet építeni. Szeri Árpád Fotó: Degré Gábor AZON 20.000 FONNMA MOST , 70.000-ET ER! 20.000 FORINT ÉRTÉKŰ KÁRPÓTLÁSI JEGYÉRT ÖN MOST 70.000 FORINT ÉRTÉKŰ ÉPTEK RÉSZVÉNYT KAPHAT. 40.000-ÉRT 140.000-ET! ÉS ÍGY TOVÁBB. Az Állami Vagyonügynökség az ÉPTEK Rt. alaptőkéjének egy részvény híján 50%-át forgalomba hozza kárpótlási jegvek ellenében. ÖN IS ÉPTEK RÉSZVÉNYTULAJDONOS LEHET! Jegyezhető: 1994. április 11 - május 11. Jegyzési helyek: Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. fiókja, valamint a Konzorcium tagjainak székhelyei ill. fiókjai. A részvények névértéke: 10.000 Ft, azaz Tízezer forint. Az alanyi jogon kárpótoltak előnyt élveznek! További információkért hívja az ÁVÜ Információs szolgálatot! Telefon: 210-0044,210-3780 Szent Lőrinc - május 8-án Dr. Torgyán József, az FKGP elnöke, egyúttal pártjának miniszterelnök-jelöltje a rá jellemző lendületes stílusban tartotta meg előadását szombaton délután a szekszárdi sportcsarnokban. A közismert politikust Bartha Sándor, a megyei szervezet elnöke köszöntötte, majd az I-es számú választókerület FKGP-s jelöltje, Zsigmond Zoltán mutatkozott be néhány mondattal a közönségnek. Honfitársaim, magyarok! - kezdte mondandóját dr. Torgyán József, aki először is arra mutatott rá, hogy az ország katasztrófa-helyzetbe került. Az ipari bázis csökkent, a mezőgazdaság gyakorlatilag tönkrement, ennek következtében 3 millió ember él létbizonytalanságban. Gyökeres változtatásra van szükség - hangsúlyozta dr. Torgyán József, mindenekelőtt le kell állítani a nemzetrablással egyenértékű privatizációs folyamatot. A gyanús eseteket visz- szamenőlegesen felül kell vizsgálni, s a felelősségrevo- nás után „a tolvajtól el kell venni a rablott holmit". A Független Kisgazdapárt kereszteshadjáratot indít a munkanélküliség ellen, hiszen ez a negatívum nem társadalmi szükségszerűség, hanem „a kommunista-liberálisok találmánya" - vélekedett a politikus. A munkanélküliséggel szemben az egyház kétezer éves tanítása, az óra et labora, azaz az imádkozzál és dolgozzál elve lehet hatékony megoldás. Alapvetően segíthet még a közhasznú munka, a tömeges lakásépítés, illetve a különleges gazdasági övezetek rendszere is. A legfontosabb feladat azonban a mező- gazdaság talpraállítása: ezen a téren nagyok a lehetőségeink, hiszen a magyar föld adottságaival egyedül a „kaliforniai milliárdosok" földjei vetekedhetnek. A felelősség kérdésére visz- szatérve dr. Torgyán József azt húzta alá, hogy nem az úgynevezett „kiskommunis- tával" van elszámolni valója. („Hiszen ha csak ránézek a komcsikra, azok máris Szibériába szaladnak ijedtükben"!) A tűzhöz közeli kommunisták a politikából átmentették magukat a gazdasági életbe, de így is olyanok maradtak, mint a görögdinnye: „a zöld máz alatt ott a nagy piros valóság". De eljön még az ilyen görögdinnye-politikusokra Szent Lőrinc napja, s ez a nap május 8-a lesz - fogadkozott dr. Torgyán József - , akkor pedig „úgy elzavarjuk az egész tolvaj, rabló bandát, hogy írmagjuk sem marad".-száVersenyben az első helyért Dr. Torgyán József FKGP-elnök a felelősségrevonásokról ? ■■s f ■ '■ .. ■ ■ í < ra, , - ■ — Elnök úr! Milyen tapasztalatokat gyűjtött országjárása folyamán? — Én úgy látom, hogy a Független Kisgazdapárt iránt lavinaszerűen megnőtt az érdeklődés. Számos helyen a kistermet is ki kellett nyitni, s az sem volt ritkaság, hogy előadásom idején az épület körül is álltak az emberek. Úgy gondolom, hogy az FKGP reálisan az első helyért van versenyben. — Akik jelen vannak, azok a párt szavazói, vagy inkább dr. Torgyán Józsefre kíváncsiak? — Természetesen a mi nagygyűléseinken, ugyanúgy, mint az összes többin, ott lehetnek más pártok megfigyelői is. Tehát távolról sem gondolom, hogy mindenki ránk szavazna. Ám a résztvevők közül sokan elmondják, hogy a beszéd meggyőzte őket irányvonalunk helyességéről. — Győzelem esetén koalíciós partnerre sem lenne szüksége az FKGP-nek? — Koalíciós partner nélkül nem lehet elképzelni a kormányzást. Az első választás előtt mindenesetre korrekt választ nem lehet adni a lehetséges partnereket illetően. — Kikkel nem lépne koalícióra semmi szín alatt az FKGP? — Az országos nagygyűlés az én előterjesztésemre fogadta el azt a kikötést, hogy sem a kommunista párttal, sem annak bármilyen néven nevezendő formációjával - s idetartozik az MSZP is - nem működünk együtt. — És a liberálisokkal? — Én a liberálisokat mesz- sze nem tartom olyan erősnek, mint ahogyan azt néhányan gondolják. Ha négy törpe ösz- szeáll és nászba borul, abból még nem születik óriás. — Ha az FKGP hatalomra kerül, lesz elszámoltatás, felelősség- revonás? — A felelősségrevonásokat nem lehet kizárni ott, ahol nagy vagyonok eltűnnek. Természetesen a tisztes polgári haszon hozzátartozik a demokráciához. De a vételárból jogállami körülmények között tudni lehet, hogy valaki mikor vevő és mikor orgazda. Ha megvédenénk azt, aki bűncselekmény útján jutott hozzá a vagyonához, akkor mi is bűnpártolók lennénk. — Mely csoportok számíthatnak mindenekelőtt a vizsgálatokra? — Mi úgy gondoljuk, hogy meg kell vizsgálni a jelenlegi kormányt és a parlamentet, nem megfeledkezve a volt kommunista nomenklatúráról. A bűnösök kilétének a megállapítást pedig nem a történelemre, s nem is az oknyomozó munkákra kell bízni. Szeri Árpád Fotó: Degré Gábor Gyülekeznek a régi erők? Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke az elmúlt héten Bonyhádon járt. Munkatársunk itt készített vele interjút: Az ellenzék azt mondja, ez a kormánykoalíció megérett a leváltásra, mivel nem tudja ellátni a feladatát. A hatalmon lévők viszont azzal érvelnek: gyülekeznek a „régivágású erők". Ön hogyan értelmezi ezeket? — A magyar társadalom gondjainak megoldáshoz plusz energiára van szükség. Ezt annak idején a többpárti rendszertől várta az ország. Többpártrendszer maradjon, de váljon teljessé, tudniillik a jobb oldali pártok friss energiát nem tudnak hozni. Azért nem, mert a választók a bal oldalon vannak. Több mint kétmillió választó ugyanis nem nyertese, hanem vesztese az elmúlt éveknek. Tehát nem régi erők gyülekeznek, hanem a jövő érdekében olyan erők jelennek meg a parlament körül, akik képesek friss fuvallatot hozni az országgyűlésbe. Ilyen a Munkáspárt is. — Ön azt nyilatkozta a minap, hogy számos tényező veszélyezteti a májusi választásokat. Mit ért ezalatt és mit lehet ellene tenni? — Először is elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy a társadalmat fenyegető lépések történjenek. Másodszor: a kommandós erőket a szervezett bűnözés elleni harcra kell bevetni és nem erődemonstrációra használni, nem arra, hogy az igazságtételi törvény végrehajtását, 60-70 éves emberek előállítását rájuk bízzák. Harmadszor: aggasztónak tartjuk, hogy a Magyar Demokrata Fórum megsértette a választási törvényt, de azon még inkább fel vagyunk háborodva, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem az első választók oldalára állt, hanem az MDF-nek adott igazat. Azt is furcsáljuk, hogy az Országos Választási Bizottság múlt csütörtökön nem érezte magát kompetensnek arra, hogy a választásokra külföldi megfigyelőket hívjon meg. Ha valakinek nincs vaj a fején, akkor ki mer menni a napra. — Milyen kiutat lát? — Azt gondolom, mindenkinek a legszigorúbban be kell tartania a választási törvényt. Úgy az OVB-nek, mint a Legfelsőbb Bíróságnak a legszigorúbban fel kell lépnie minden olyan törekvés ellen, ami a törvények megsértésére irányul. A közvéleménynek nyomást kell gyakorolnia a kormányra annak érdekében, hogy a választások első, illetve második fordulójáig hátralévő időt ne használják semmi demokrácia-ellenes célra. A válsztások tisztaságát segítené, ha a követező napokban valóban meghívnák a megfigyelőket, például az ENSZ BT állandó tagjai, vagyis a nagyhatalmak és a szomszéd országok parlamentjeinek képviselőit. Ez nemcsak idehaza, hanem külföldön is bizonyítéka lenne az ország stabil és demokratikus voltának. Ékes László Fotó: Degré Gábor
