Tolnai Népújság, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-19 / 91. szám

4 »ÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1994. április 19., kedd Ismét a pénzről Kihasználj ák a lösz előnyeit? Március 1-jétől Simontör­Beck Tibor, a vállalkozókat segítő falugazdász A városházán hallottuk Elkészült az önkormányzat tavalyi költségvetésének vég­rehajtásáról szóló beszámoló, másképpen fogalmazva: a zárszámadás. Ebből egyebek mellett kiderül, hogy a bevéte­lek előirányzott összegét több Régen jártunk már Kisszé- kelyben. Még a nyár végén. Akkor ígértük meg Májer Jó­zsef polgármesternek, hogy szeptemberben jövünk fü­rödni az addigra végre elké­szülő strandra, de aztán va­lami miatt nem mentünk. Igaz, nem is fürödhettünk volna, hiszen - nem az ön- kormányzat hibájából - nem készült el a strand. Most per­ben vannak azzal a vállalko­zóval, aki vállalta a medence és a kiszolgáló épületek meg­valósítását - az építési igazsá­gügyi szakértő már járt kint - és az önkormányzat saját erő­vel végzi el, fejezi be a mun­kát. Felvettek egy kőművest és van három közhasznú munkás, no meg remény, hogy a nyárra elkészülnek. A bizalom azonban elszállt. Azt mondja a polgármester, nem mint százhuszonhétmillió fo­rinttal (harminckilenc száza­lékkal) haladták meg. A lát­szólag kedvező képen sokat ront, hogy az önkormányzat feladatai és ennek finanszíro­zási igényei nagyobb ütemben emelkedtek, mint a bevételek. A tavalyi évben a tervezettnél közel kilencvenhatmillióval több jutott az intézmények fenntartására, működtetésére, a város üzemeltetésére, a fej­lesztésre és egyéb kiadásokra. Ez tette lehetővé, hogy műkö­dési zavar nélkül sikerült az 1993. évet zárni. Korábban már beszámol­tunk arról, hogy megváltozott a szemétszállítási díj alóli mentesség rendszer, és ennek elbírálása átkerült a szolgálta­tótól a képviselő-testület bi­zottságaihoz. Tekintettel aira, hogy az 1994. évi kérelmek benyújtásának határideje, március 15-e után jelentős számú kérelem érkezett, ja­vaslattal fordulnak az illeték­bízik ő már egyetlen vállalko­zóban sem. Aki nem tud úgy dolgozni, hogy ha kész a munka, akkor fizetnek neki, akkor azzal nem kötnek üzle­tet. Az elszámolási utalvány ki van iktatva - erősíti meg az előzőeket Pály Dezső jegyző. Akárhogy is forgatjuk a szót, mindig az lesz a konklú­zió, hogy terv van, de pénz nincs. így szerények marad­nak az igények. A Honvéd utca kap most egy felületi ke­zelést, aztán a Kossuth utca következne és járda is kellene, de az nem biztos, mert min­den drága. Nyomasztják a költségvetést a szociális kia­dások és a jövedelempótló támogatások. Az utóbbiban részesülők száma héttel növe­kedett, jelenleg huszonnégyen vannak. Mindig több lesz, aki ide szorul - összegez Majer sek a testülethez, hogy a ha­táridőt május 31-ig hosszab­bítsa meg. Ezúton is szeret­nénk felhívni az érdekeltek fi­gyelmét erre. Maradjunk továbbra is a pénznél. Az adózás rendjéről szóló törvény módosításával szigorodtak az adózással ösz- szefüggő késedelmek, mu­lasztások jogkövetkezményei, emelkedtek a kiszabandó bír­ságok összegei. Érdemes tehát odafigyelni a határidőkre és időben eleget tenni a bejelen­tési, fizetési stb. kötelezettsé­geknek. Végül: két személyi ügy is szerepel az április 25-i testü­leti ülés napirendjén. Az egyik a pincehelyi Szent Orsolya Kórház gazdasági igazgatói beosztására érkezett pályáza­tok, a másik a város 3. számú háziorvosi körzetére kiírt pá­lyázatok elbírálása, a beosz­tásra alkalmasnak talált sze­mélyek kinevezése. Mindket­tőről hír adunk majd. József, s elmondja, hogy a gyermeknevelési segélyről, az átmeneti segélyről és az egyre inkább növekvő közgyógyel- látási igényről van szó. Nem vigasztaló, de „még szeren­cse", hogy tavaly hozott az önkormányzat egy törvényt, amennyiben a nyugdíja tíz százalékát a havi gyógyszer költsége nem éri el valakinek, úgy a közgyógyellátási iga­zolvány kiadását elutasítják. Terv volna, csak ... - bukkan elő egyre többször, hi­szen egyebek mellett szóba jöhetne a Kisszékelyt Sár- szentlőrinccel összekötő út megépítése is, ám tíz-tíz mil­liót kéne az önkormányzatok­nak letenni ahhoz, hogy a töb­bit megkapják támogatásként. Ennyi beruházásra fordítandó pénzt azonban nem láttak még Kisszékelyben. nya, Kisszékely, Nagyszékely és Tolnanémedi falugazdászi tisztét Beck Tibor tölti be. So­rozatunkban most őt mutatjuk be olvasóinkat. — Simontornyán szület­tem, Gyönkön végeztem el a gimnáziumot, utána kertész- mérnök lettem - mondja be­vezetőben, majd folytatja. - Belecskán kezdtem - közös tsz volt Miszlával -, utána válto­zatos munkakörben tevé­kenykedtem: tíz évig tsz-ben dolgoztam, de mérnöktanár­ként szakmunkásképzőben is tanítottam. Most egy családi kft-m van, szőlőtermesztéssel, borkészítéssel, borpalackozás­sal foglalkozunk. Három éve már saját magam palackozom a jó kis boraimat. A 90-es évjá­rattal országos versenyen is érmes lettem. Vállalkozóként vállaltam el ezt a munkakört. — Tagja valamelyik párt­nak? — Nem, de olyan van, ame­lyikkel szimpatizálok. A kií­rásnál egyébként szempont volt, hogy párt- és szektor­semlegesnek kell lenni, fő te­vékenység pedig az induló vállalkozások támogatása. — A munkába állása óta el­telt bő egy hónapból mire fu­totta? — Egy hétig Tengelicen voltunk „fejtágítón", utána a pályázatokkal foglalkoztunk, a már odaítéltek utólagos vizsgálatát végeztük el, most pedig az újak szemléje van napirenden. Ez kettőnknek ad munkát. Közben tájékozó­dunk a falvak helyzetéről is. — Bizonyára nem ered­ménytelenül, így alakíthatják majd a terveiket is. — Igen. Simontornya két- laki község volt, mindig ipar­ból élt, a mezőgazdaságot bérbe adta a szomszédoknak, az igari tsz-nek és Pálfának. A nagyközségben van néhány mezőgazdasági vállalkozó, akik elég nehezen indulnak. Pályázatokkal kell segíteni őket. Otven-hatvan tagú a gazdakörünk, tagjait szintén támogatni kell. Fontos az eró­zióvédelem, ezért szükséges a megkezdett vízelvezető rend­szer építésének a folytatása - ebben az ügyben már kapcso­latot kerestünk a Környezet­védelmi Minisztériummal és próbálunk lépni -, mellette pedig igen fontos feladat a szomszédos településekkel együtt a regionális szennyvíz- tisztítás megoldása, ami a bőrgyár tisztítójára épülne. A kevés megmaradt föld miatt a szövetkezet tagsága 8-án úgy határozott, hogy különféle Úgy is kezdhetnénk: ilyen még nem volt Tamásiban! Ugyanis valóban nem volt még terepakadály-verseny, de most május 28-án lesz, hi­szen a Gyulaji Erdészeti, Va­dászati Rt. és a Tamási Lovas­klub a hagyományteremtés szándékával ilyen szórakoz­tató, erőfelmérő programot biztosít a versenyzőknek és a szolgáltatást nyújtó egységek alakulnak majd, amiket a vál­lalkozók igénybe vehetnek. Törekedni fogunk a termelés és értékesítés egységére, arra, hogy a régi értékesítési csa­tornák mellé újakat is szerez­zünk. Korábban javasoltam, hogy összefogással építsünk egy mezőgazdasági nagyáru­házát Cece és Simontornya között - itt halad át az Alföld forgalma - és ennek a részére lehetne termeltetni zöldséget, gyümölcsöt a környék gazdá­ival. Ki kellene használni a lösz előnyeit, nem a termés le­szedése után értékesítenének közvetlenül, hanem igénybe véve a löszpincék tároló kapa­citását, folyamatos ellátásra rendezkednénk be. — És a többi község? — Kisszékely üdülőfalu, annak is való. Sátortábora, horgásztava, az épülő fürdője és nyugalma a pihenést szol­gálja. Az új földtulajdonosok között van néhány, aki pályá­zott és nyert is. Hamarosan többen is lépnek. Tolnanéme- diben úgy néz ki, hogy marad és gazdálkodik tovább a szö­vetkezet. Öntözési lehetősé­gek vannak, a vállalkozók próbálkoznak az intenzív gazdálkodással. Nagyszé­kelyben néhány nagyobb földterülettel rendelkező tu­lajdonos van, közöttük talál­hatók olyanok, akik gépvásár­lásra adtak be pályázatot, de sportöt, lovat szerető helyiek­nek, környékbelieknek. Az ötletet az íjászat, vadá­szat, tereplovaglás összefüg­gése adta - tudtuk meg Fonyó András szervezetőtől, aki Ée- hér István erdészetvezetővel együtt tevékenykedik a ren­dezvény sikeréért -, s a prog­ram kapcsolódik a május 29-én Tamásiban megrende­olyanok is, akik nagyobb gaz­dálkodó egységekkel vették fel a kapcsolatot és velük mű- veltetik a földjüket. Most megcsendesedett a falu - sok az üres ház -, ám remélem, az új gazdák fellendítik az életet. — Gyakran hallani ojyan vélekedéseket, hogy az embe­rek tájékozatlanok és ez lassít mindenféle munkát. — Felénk terjednek az in­formációk. A gondot csupán a türelmetlenség jelenti, ugyanis ha hallanak valami­lyen törvény, rendelet megal­kotásáról - most például az ál­lattenyésztés támogatásával kapcsolatosan -, akkor az a gond, hogy hosszú a hatályba­lépés ideje. — Kérem, befejezésül any- nyit mondjon el, hol, mikor és milyen problémákkal kereshe­tik fel! — Megtalálható vagyok a simontornyai községházán, a vállalkozói irodában - állandó telefonszám: 386-211, üzenet- rögzítő is van - minden szer­dán délután, Tolnanémediben minden szerdán délelőtt, Nagy székelyben csütörtökön délelőtt, Kisszékelyben pedig csütörtökön délután. A mező- gazdasággal kapcsolatban ke­reshetnek - termesztés, beru­házás, értékesítés -, megtalá­lom a segítés módját. Várom a pályázókat is. Ékes László Fotó: Gottvald Károly zendő Pünkösd díjugrató ver­senyhez. A likashegyi erdészháznál lesz a rajt, május 28-án 10 óra­kor és az 5800 méter hosszú, 16 rögzített, 50-80 cm magas­ságú akadállyal ellátott pálya „leküzdése" után ugyanott lesz a befutó is. A versenyre bárki nevezhet, akinek megfe­lelő felkészültségű lova van. Likashegyet a rendezvény napján a tamási és gyulaji so­rompó irányából közelíthetik meg az érdeklődők, a sorom­póknál információt kaphat­nak, parkolási lehetőséget biz­tosítanak és büfé is rendelke­zésére áll majd a várhatóan szép számú érdeklődőnek a helyszínen. És még valami: Fonyó András szerint minden csoport kap kísérőt, így a ver­senypálya bármelyik szaka­szán - akár az egészen is - megnézhetik a vetélkedőket. A terepakadály-verseny szervezésében a Gyulaj Rt. vezetése mellett az országos birkózó, vízilabda, öttusa szö­vetség és a lóversenyvállalat segítkezik, a támogatók között pedig megtalálható a Zsigár Bt., a Pintér Tanker és a Szabó-féle siófoki Opel sza­lon. A hagyományteremtők ké­szülnek és nagy-nagy szere­tettel várják a nézőket Likas­hegyre. POLITIKAI HIRDETÉS Ki szavazzon az SZDSZ*re? a Magyar Bálint válaszol: Szavazzon ránk, aki változást akar, mert hiszi, hogy Magyarország többre képes. Aki tudja, hogy ehhez az MDF-kormánynak mennie kell, de nem akar visszatérni az elmúlt negyven évhez sem. Aki nem akarja, hogy az ország jobb- és baloldalra szakadjon. Aki azt akarja, hogy kiegyensúlyozott polgári erők vezessék az új kormányt. Szavazzon ránk, aki azt akarja, hogy Kuncze Gábor^ legyen Magyarország miniszterelnöke. Szabad Demokraták Szövetsége Az olvasó írja Adomány a kórház részére Alulírott Juhász-Schlatter Viktorné 83 éves budapesti lakos, 1994. január 9-től február 4-i voltam mint beteg a pincehelyi kórházban. Hogyan kerültem ide? Még 1993. december 20-án magas lázzal, szívzörejjel azonnal kór­házba akart utalni körzeti orvosunk, az általam nem jóhírűnek ismert közeli budapesti kór­házba. Nem mentem be. Kilencvenhárom éves férjemmel együtt leá- nyoméknál Tamásiban vagyunk ideiglenesen bejelentve, hol sokszor tartózkodunk. 1994. február 4-én a Tamásihoz közeli jóhírű pince­helyi kórházba hoztak, ahová szívesen jöttem, mert tudtam, hogy leányom Juhász-Schlatter Bernadette minden nap meg fog látogatni. Úgy is lett. Nemcsak azért, mert általában szidják a kórházakat, hanem mivel el sem képzeltem volna, hogy Magyarországon ilyen kórházi ke­zelés és ellátás is létezik (orvosi, ápolási, étke­zési). Ezért 20.000 forintot adományozok a kórház részére számlaszámon. Ezt az összeget első­sorban Dr. Ürögi Éva főorvosnő személyének, odaadó, önzetlen, mindennel törődő, fáradha­tatlan gyógykezelésének köszönheti a kórház, meg annak, mivel a kórház minden támogatás nélkül, súlyos anyagi gondokkal küzd. Vétek lenne egy ilyen príma kórházat felszámolni. Is­ten áldja meg minden dolgozóját! Jó egészség­gel, munkabírással, szívből kívánom! A bete­gek különböző jövedelműek, talán olvassák ezt az írást, követik példámat, ha kisebb összegek­kel is. Úgy legyen! Hálás szeretettel: Juhász-Schlatter Viktorné Terv volna, pénz nincs T erepakadály-verseny T amási-Likashegy en

Next

/
Thumbnails
Contents