Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-10 / 58. szám

1994. március 10., csütörtök KÖRNYEZET BARÁT »ÚJSÁG 7 Készüljünk együtt a Föld napjára! Évek óta hagyomány, hogy április 22-ét, a Föld napját környezetvédelmi vetélkedő­vel „ünnepeljük". Ez évben egy kis segítséget szeretnénk adni pedagógu­soknak és a gyerekeknek is a felkészülésben. Az elkövetke­zendő hetekben, egészen a verseny napjáig, a Tolnai Népújság hasábjain, heti egy-két alkalommal a fenti kis emblémával megjelölt írása­inkkal bővíthetik tudásukat. Bár a versenyt a II. sz. Álta­lános Iskola, a Babits Mihály Művelődési Ház és az ÁNTSZ Tolna Megyei Intézetének Kö­zegészségügyi Osztálya a szekszárdi és Szekszárd kör­nyéki iskolák számára hirdeti, meg, reméljük, hogy a megye minden településén hasznát veszik e publikációknak. Jó munkát és sikeres kör­nyezetvédelmet kíván a ren­dezők nevében: Dr. Béttyi Mária közegészségügyi osztályvezető főorvos ÁNTSZ Tolna Megyei Intézete Háztartási környezetvédelem I. A zacskós víz-korszak ellenében Tekintsünk most el annak elemzésétől, hogy micsoda szemétdombokat építettünk fel a második évezred végére háztartási hulladékokból, hogy az óriási szeméttárolók is hamarosan betellenek, ami legfeljebb csak a kapirgáló kiskakas-státuszok számbeli növekedésére fog kedvezően hatni. A kukatöltögetés mel­lett a kevésbé látványos szenny termelésünk a mosoga­tókban, fürdőszobáinkban, és önmagunk könnyítésére szol­gáló helyiségeinkben zajlik. Az ilyesfajta hulladékok azonban dugókihúzás, fogan­tyúhúzás, (modernebb háztar­tásokban gombnyomás) során eltűnnek szemeink elől, és ez megnyugvással tölt el ben­nünket: látszólag tisztaság van a lakásban. Az anyag azonban - mint tudjuk - nem veszik el. Ha a víz nem is válik vérré - némi szennyet hozzáadva -, annál inkább szennyvízzé. Tisztítás nélkül a folyamat megállítha­tatlan, és előbb-utóbb minde­nütt beköszönt a - sok helyen már valóságot jelentő - zacs­kós víz-korszak. Egy, a Világbank által tá­mogatott környezetünk álla­potát vizsgáló felmérés szerint jelenleg Magyarországon a háztartások 47-48 %-ban az ivóvíz minősége valamilyen okból kifogásolható. Van olyan megye, ahol a háztartá­sokból beérkező vízminták 70 %-a nem ütötte meg a mér­cét, de a „legjobb" megyében sem megy 30 % alá a nem megfelelő ivóvízminták ará­nya. Sok helyen a magas nit­rátkoncentráció okoz gondot. A nitrátos ivóvíz ellen azonban már létezik sikeres védekezés a háztartásokban, egy nitrátmentesítő készülék formájában, amelyet az ÁNTSZ engedélyezett. A CT-20 típusú ivóvíztisztító be­rendezés lelke egy nitrátsze- lektív műgyanta, amely bár­milyen nitrátmennyiséget ké­pes az ivóvízből az egészség- ügyi szabványérték (40 mg/1) alá szorítani. A betét cserél­hető, regenerálható, így gya­korlatilag végtelen az élettar­tama. A Global Environmental Technologies amerikai-ma­gyar vegyesvállalat (GET) ál­tal kifejlesztett, megyénkben is forgalmazott ivóvízszűrő készülékek hordozható és csapra szerelhető kivitelben is készülnek. (A szűrőn átfolyt víz íze állítólag a kristálytiszta hegyi patakvíz ízére hasonlít.) A GET egyébként nemcsak nitrátmentesítő, hanem íz-, szín-, szagrontó anyagok, klór, és daganatkeltő klórozott szénhidrogének ivóvízből tör­ténő kiszűrésére alkalmas be­rendezésekben is „utazik". A cég a felsoroltakon kívül - többek között - kifejlesztett egy igen hatásos szennyvíz- tisztító szert, a BIONEX-et, amelynek figyelemreméltó eredményeit egy hét múlva ismerhetik meg olvasóink a környezetbarát oldalból. sk Fotó: -ór­Az ivóvíztisztítók és a ­egyelőre még rejtélyes- BIONEX Szélerőművek Ukrajnában ötezer széltur­binát kívánnak beindítani a következő öt évben. Egy ame­rikai üzletember segítségével készülnek majd el a turbinák, és a Krím-félszigeten, vala­mint a Fekete-tengerben he­lyezik el őket. Az amerikai US Windpo- wer és az ukrán Krimenergo nevű villamosművek kötött szerződést a turbinák gyártá­sára, licensz alapján. Az eredmény 500 megawatt szél­lel termelt energia lesz. A már megkezdett programot az amerikai vállalat mérnökei felügyelik. Az Ukrajnában készülő ro­torok egy részét Amerikában fogják felhasználni, a kalifor­niai turbinák felújításához. A világon a legtöbb ilyen turbi­nát az US Windpower gyártja, de nemcsak gyártja, hanem el is adja azt a villamosenergiát, amelyet 4200 kaliforniai szél­malma termel. * A dániai szélturbinákat Ártereinkről Az önkormányzatok, a szakhatóságok és a szakmai szervezetek együttműködésével órizhetők csak meg az Európában egyedülálló ma­gyar árterek természeti értékei. Az ország területének 0,6 százalékát kitevő ártéri erdőkben egyre fogynak az őshonos fajok, mert sok helyütt faültetvényes gazdálkodást folytatnak. Az is baj, hogy az ártéri szántó- területeket a vegetáció gazdagsága miatt rendkívül erősen kell vegy- szerezni, s emiatt szennyeződnek a folyók, a holtágak. Célszerű volna ezeket inkább fásítani, vagy legelővé változtatni. A többnyire önkor­mányzati kézbe került holtágak megfelelő hasznosítása érdekében elen­gedhetetlen a hosszú távú egyeztetés és tervezés, hogy a természetvé­delmi érdekek ne sérüljenek, s megvalósítható legyen a tulajdonosok számára is kedvező zöldturizmus. (MTI) Az „ózoncsata" első sikeres ütközete Az ózonpusztító klórfluor- karbon koncentrációjának nö­vekedése a felére mérséklő­dött azóta, hogy az ipari or­szágok lépéseket tettek az úgy nevezett CFC-gázok termelé­sének korlátozására. A világ­méretű „ózoncsata" első sike­réről nemrég egy tudományos haladásért tevékenykedő amerikai szervezet tanácsko­zásán számoltak be. Túl korai azonban még örvendezni, mert a légkörben jelenlévő ózonfaló gázok még egyálta­lán nem „kapituláltak" sőt to­vább pusztítják a Föld e kü­lönleges pajzsát. A CFC-gá- zok végleges száműzése a légkörből akár egy évszázadig is eltarthat. Jelenleg a CFC koncentráció évi 2 százalékkal növekszik a légkörben, a nyolcvanas évekbeli 4 száza­lékkal szemben. A nemzetközi szerződések és az egyes or­szágok kötelezettség-vállalá­sai alapján az „ózongyilkos" gázok többségének termelése 1996-ban meg kell szűnjön. A bőrrák gyakoriságát növelő és az örökletes anyagot is káro­sító ibolyántúli sugárzás leg­magasabb rekordját az An- tarktiszon mérték. A „Palmer Station" nevű amerikai kuta­tóállomáson nemrég három hét alatt olyan mennyiségű ibolyántúli sugárzást észlel­ték, amennyit a kaliforniai, ki­fejezetten napsütéses San Die- góban egész évben. Mindez az „ózonlyuk" következménye, amelyet tavaszi időszakban már éyek óta érzékelnek a Déli-sark fölött. Egyes napo­kon az Antarktisz felett 70 százalékos volt az „ózonszö­kés". Egy kaliforniai kutató, Sherwood Rowland kollégái­val együtt 1973-ban mutatta ki, hogy a CFC-gázok bomlá­sakor felszabaduló klórszár­mazékok végzetes hatással vannak az ózonpajzsra. A lég­körbe került ózonpusztító gá­zok jelenlétét a 70-es évek óta kísérik figyelemmel mintavé­telekkel. Ä tudós a javulást az államok önmegtartóztatásá­nak, nevezetesen a CFC-gá- zokat kiváltó új technológiák terjedésének javára írja. Nem kis része van ebben a fogyasz­tóknak is, akik az intelmek ha­tására olyan alternatív termé­keket választanak, amelyek nem jelentenek veszélyt. (Pél­dául: golyós dezodorok hasz­nálata.) Ami az ózonpusztulásnak a bioszférára gyakorolt hatását illeti, az ózonlyuk által érintett déli-sarki térségben a táplál­kozási lánc alapját jelentő mikroszkopikus méretű al­gák, a növényi planktonok száma 6-12 százalékkal csök­ken. Az ultraibolya sugárzás még a sarki térségben a ten­gert borító jégtakaró alatt is képes ezek károsítására. A déli-sarki ózonlyukat, ame­lyet a nyolcvanas években fi­gyeltek meg először a térség­ben a sztratoszférában télen uralkodó igen nagy hideg, és az úgy nevezett poláris jégfel­hőkben végbemenő reakciók hozzák létre. A lyuk az eddigi tapasztalatok szerint október végén, november elején, a ké­sői antarktiszi tavasz idején el­tűnik. A kutatók aggodalom­mal figyelik az Északi-sarkot is. Különösen a Kanada és Eu­rópa feletti térség a veszélyez­tetett. Úgy vélik, bár az északi félteke felett még nem „lyu­kadt ki" az ózonréteg, ez még ebben az évtizedben biztosan bekövetkezik. Sok szakértő Ausztráliában egyenesen sci-fibe illő képet fest. Eszerint egy-két embe­röltő múlva az ausztrál konti­nens lakóinak űrruhát kell öl­teniük, üvegbúra alatti váro­sokban kell élniük, ha nem akarnak bőrrákot kapni. A földi bioszférára lesel­kedő másik veszély szintén összefüggésben van az ózon­nal, de éppen ellentétes mó­don. Amíg az ózon a magas légrétegekben védi az ultrai­bolya sugárzástól a Földet, addig földközelben, az at­moszféra alsó rétegeiben való feldúsulása kifejezetten káros az élővilágra. Mindkét válto­zásnak a légszennyezés az oka, mindkét jelenség össze­függ a Föld klímájának általá­nos felmelegedésével. Mivel a sztratoszférában 25-50 kilométer magasságban elhelyezkedő ózonréteg nem szűri meg kellően a napsuga­rakat, azok nagyobb mennyi­ségben hatolnak le az alsó lég­rétegekbe és ott olyan kémiai reakciókat indítanak el, ame­lyek az ózon nagyobb mér­tékű kiválasztódásához ve­zetnek. A magas talajközeli ózonkoncentráció az embe­reknél fáradtságot, fejfájást, látási, légzési zavarokat okoz, elapasztja a könnyet, ami a szemet fontos védőmecha­nizmusától fosztja meg. Ked­vezőtlen hatással van a nö­vényzetre is, veszteségeket okozva a mezőgazdaságnak. Európa felett a talajközeli ózonkocentráció kétszerese a száz évvel ezelőttinek. Az eddig legnagyobb „ózonriadót" Mexikóváros élte át 1992. március 16-án és az azt követő néhány napban, mikoris az ózonszennyezett­ség háromszorosan megha­ladta az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) által megha­tározott elviselhetőségi szin­tet. A 20 milliós metropolis­ban a gyerekeket néhány na­pig nem engedték iskolába, 1 millió autósnak otthon kellett hagynia a kocsiját, és vissza­fogták a leginkább szennyező gyárak termelését is. Az leg­tőkeerősebb ipari vállalatok, autógyárak, hűtőgépgyárak, vegyipari konszernek világ­szerte jó példával járnak elöl az ózonpusztító vegyi anya­gok kiküszöbölésében: a lég­kondicionáló berendezések, az autóülések, -ütközők, hű­tőgépek, fénymásolók, lézer- nyomtatók előállításakor. A nemzetközi megállapodások szerint csak olyan területeken maradhat fenn például a freon használata, ahol nem áll ren­delkezésre megfelelő helyette­sítő. A freonok és a halonok kiváltását előíró 1987-es montreali egyezményhez 1989-ben Magyarország is csatlakozott. Pap Zsófia „Keressük egymást!" Kedves Egyedülálló Ol­vasó! Segítséget ajánlunk ön­nek a kapcsolatteremtéshez. Jeligés bemutatkozó levele megjelenik lapunkban, ha ír az alábbi címre: „őszinte Szó" Társkereső Szolgálat, Szek­szárd, Mártírok tere 10., „Ke­ressük egymást!". A válaszok iránt munkanapokon 16.30-18 óráig érdeklődhet (telefon: 316-722). Az egyedülálló olvasónak ajánljuk, hogy ha valaki meg­tetszik lapunkban, írjon a fenti címre, ahonnan eljuttatják le­velét a jelige tulajdonosához. Jelige: „Kereslek" Fekete hajú és szemű, 164 cm magas, vidám természetű lány vagyok. Nemrég múltam 24. Életem a humor, nevetés, imádom a jópofa embereket. Szeretem a romantikát, a ter­mészetet, nagy utazásokat. Keresem azt a független, ná­lam pár évvel idősebb urat, aki hasonló beállítottságú és érzelmileg megbízható. Sze­retném, ha kézzel írott, fény­képes levelet kapnék. Jelige: „Erdész" Falun élő, 62 éves, özvegy, nyugdíjas erdész vagyok. 3 gyermekem tőlem távol él. Én összkomfortos, kertes, családi házamban egyedül élek. Sze­retek a kertben tevékeny­kedni. Van egy műhelyem, ahol napközben dolgozgatok. Esténként Tv-t nézek. Minde­nem megvan, csak egy társra vágyom, akivel magányomat megoszthatnám. Várom an­nak az asszonynak a levelét (54-63), aki házias, egyszerű, egészséges, és szintén társra vár. Az sem baj, ha nincs nyugdíja, hiszen az enyémből két ember is meg tud élni. Jelige: „Te meg én” Falun élő, 29 éves (176/74), elvált férfi vagyok. Természe­tem vidám, könnyen teremtek kapcsolatot, szívesen segítek másokon. Minden új dolog, érdekes esemény érdekel. Sze­retek olvasni, rádiózni, Tv-t nézni. Nem fogyasztok alko­holt, nem dohányzom. Kedve­lem a zenét, a mozit, a szín­házi előadásokat. Sajnos egyedül még egy jó előadás sem olyan érdekes. Szeretem a természetet, a kirándulást, de egyedül az sem az igazi. Ren­dezett körülmények között élek, faipari szakmunkásként dolgozom. Olyan lánnyal, vagy elvált nővel szeretnék megismerkedni, aki a tulaj­donságaimat el tudja fogadni, illetve hasonló tulajdonsá­gokkal rendelkezik. Szennyvíz Sok településen folyik a szennyvízcsatorna-hálózat építése. Fontos tudni, hogy a szennyvizet használaton kí­vüli kútba vezetni tilos, és a hálózatra csatlakozás után az emésztőt is meg kell szüntetni. gyártó Micon cég ezer turbi­nára kapott megrendelést Ar­gentínától, 4 milliárd dán ko­rona értékben. A turbinák összteljesítménye 500 meg­awatt, több mint a Dániában széllel termelt energia (465 megawatt). A gépeket nagyrészt Argen­tínában fogják előállítani. A dán cég ott egy új gyárat épít e célra, mégpedig intézményi beruházók segítségével, fi­nanszírozásával. A Micon cég úgy gondolja, hogy ez a megrendelés fordu­lópont a dán szélenergiái iparban. (Forrás: Lélegzet) /TTVC1 Köszönjük a nyugalmat. l-L'-T a Türelem erejét! AúKFT ÚhT W(Í)TT£M

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents