Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-10 / 58. szám

1994. március 10., csütörtök HAZUNK TAJA WÚJSÁG 5 Márciusi praktikák a ház körül, a házikertekben A januári, február eleji hosszantartó szokatlanul enyhe időjárást követő ke­mény fagyok miatt fordítsunk különös figyelmet a szőlő és gyümölcsösök metszésére. Különösen az északi védett­ségű déli partoldalakon korán zsendülő fajtáknál a fagykár veszélye fennáll. A 3-5 cm-es hajtásokat hozott rózsáknál ez be is következett. Óvatos visz- szametszéssel mentsük ami menthető, alakítsuk a kárt szenvedett növényeket. Az őszibarackfáknál, mivel egyéves vesszőkön hozza a termőrügyeket és termését, a termőremetszés mellett figyel­jünk a száraz részek és a ke­resztbe növő vesszők eltávolí­tására. A rügypattanás előtti le­mosó permetezést csak na­gyon indokolt esetben, ha előző évben a kártevők elleni védekezés kicsúszott a ke­zünkből végezzük, mert a vegyszerek a hasznos élőlé­nyeket is pusztítják. Ha mégis szükséges, kéntartalmú szere­ket, csonthéjasoknál rézké­szítményeket használjunk, szigorúan a fagymentes idő bekövetkezése után. A korán szabadföldbe vet­hető spenót, sóska, sárgarépa, petrezselyem, saláta és zöld­borsó nem sáros talajba vet­hető. A vörös- és dughagyma duggatható. Zöldborsó mellé, közé bársonyvirágot ültetve a kártevők elleni védettséget fokozhatjuk. Sokan február elején elvetették a zöldborsót a napokig tartó 10-15 fokos melegek „örömére". Meges­het, különösen a homokosabb, a hőt jobban leadó talajoknál, hogy a csíraállapotba került borsó a bekövetkezett kemény fagyok hatására elfagyott. Ha a kikapart csíranövénykék fe­keték, gondoskodhatunk az újravetésről. Sokan neveltek ládában, cserépben, öreg fazékban ká­poszta, karalábé, karfiol pa­lántát. Ezek néhány napos szabad levegőn való edzés után kiültethetők már. A kiü­rült, alaposan kitisztított pa­lántahajtató edényekben a hónap végére máris vethetjük - ellenőrzött minőségű, táp­anyagokban gazdag, laza szerkezetű földbe - a paprika, paradicsom magvait, ame­lyekből állandó nyirkosán tar­tás mellett meleg, napfényes helyen 5-6 hét múltán lesznek 15 cm-es kiültethető palánták. A tél folyamán hűvös, zárt helyen, kamrában, pincében tárolt dísznövényeket,, a lean­dert, fuksziát, muskátlit most már kihozhatjuk. Óvatosan kezdjük meg öntözésüket. A muskátli hajlamos fénysze­gény helyen a felnyurgulásra. A megnyúlt hajtásokat fel- ére-harmadára vágjuk vissza. Az augusztus-szeptemberi hajtásokból gyökereztetett dugványok egyedi, ki- sebb-nagyobb cserépbe, virág­ládákba most már feltétlenül szétültetendők. Szakái László Ezekben a napokban a szőlőkben már sokhelyütt kötözik le a szálvesszőket (Archív felvétel) Vásárnaptár Kinevezték Pusztahencsén a falugazdászt Pusztahencsén gazdaköri ülést tartanak március 11-én, pénteken este hat órakor, ahol bemutatkozik a falugazdász is. Az FM Tolna megyei hiva­talának képviseletében dr. Hadházy Árpád vesz részt az eseményen és tart előadást. Egy vetőmagértékesítő cég képviselője is jelen lesz és tá­jékoztatót tart az érdeklődők­nek a vetőmagértékesítéssel és a felvásárlással kapcsolatos tudnivalóról. Országos állat- és kirako­dóvásár: Március 11.: Sásd. Március 12.: Bátaszék. Már­cius 13.: Dabas, Szekszárd. Március 14.: Siklós. Március 15.: Mohács. Országos állatvásár: Már­cius 12-13.: Pécs. Autóvásár: Március 12.: Szekszárd. Március 13.: Pécs. „Agrárkombájn" arat a szőlőkben is Hegyközség a bor becsületéért A Földművelésügyi Minisz­tériumban a közelmúltban ismertették a hegyközségekről szóló törvény tervezetét. A hegyközségi törvényre a hiva­talos indoklás szerint a szőlő- és bortermelés - a hagyomá­nyokhoz méltó - egykori ma­gas színvonalának visszaállí­tása, a piacképes, kiváló mi­nőségű termékelőállítás elő­segítése érdekében van szük­ség. A törvényt valószínűleg csak a következő parlament, '94 végén, '95 elején fogja tár­gyalni. A szekszárdi hegyközség - egyelőre egyesületi formában - tavaly novemberben alakult. Vezetőivel, Mészáros Pál el­nökkel és Horváth József alel- nökkel beszélgettünk arról, mit jelent a hegyközségi moz­galom és törvény a térség szőlő- és bortermelőinek. — Miként vélekednek Önök erről a tervezetről? — kérdez­tem a szekszárdi hegyközség vezetőit. — A magyar szőlő- és bor­gazdaságnak a hegyközségi törvényre olyan szüksége van, mint a sivatagban menetelük­nek egy korty vízre - fogal­mazott Horváth József, aki egyébként a kertbarátkor el­nöke is. — Amíg a hegyköz­ségek meg nem kapják a ható­sági jogkört, amíg nincs tör­vényes jogszabály, semmit nem tudunk tenni, nem tu­dunk fellépni a borhamisítók­kal, egyéb „kupecokkal" szemben. A hegyközségi tör­vénytervezetet egyébként '89-ben kezdtük el kidolgozni. '93 szeptemberében átadtuk az anyagot azzal, hogy na­gyon gyorsan átmegy a tárca­közi egyeztetéseken, a kor­mány, majd a parlament elé kerül. Rengeteg szakember vett részt a kidolgozásában, s meggyőződésem, hogy a gya­korlati szakemberek - ha így elfogadná az Országgyűlés - meg lennének elégedve vele. Nem újdonság ez, hiszen Ma­gyarországnak 1949-ig világ- viszonylatban is elismert hegyközségi szervezete volt. — Mi volt a cél az egyesület tavaly novemberi megalapításá­val? — A hegyközségi egyesület megalakításával „elémen- tünk" egy kicsit a hegyközségi törvénynek - kapcsolódott be abeszélgetésbeMészárosPál. — Erre azért volt szükség, mert ha nem „hivatalosan", nem „kötelező jelleggel" épít­jük fel ezt a szervezetet, akkor saját magunk tudjuk kialakí­tani a tevékenységünket, kita­pasztalva a buktatókat, elő­nyöket. Mire megjelenik a törvény, remélhetőleg mi már úgy tudunk működni, hogy valóban a gazdák érdekeit szolgáljuk. Célunk, hogy a szekszárdi bortermelők minél kisebb költséggel, minél na­gyobb profitot érjenek el. En­nek eléréséhez segítséget kí­vánunk, nyújtani termelési, értékesítési kérdésekben, szakmai útmutatás, pályáza­tok alapján. Annyit tennék még hozzá - mondta az alel- nök - hogy a hegyközségi tör­vény életbelépésével mi azon­nal meg szeretnénk alakítani a pinceszövetkezetet. — Lényegében azt csinálják most egyesületi formában, amit a törvény megszületése után fog­nak, csak akkor már köztestületi formában, hatósági jogosítvá­nyokkal ellátva. Az FM államtit­kára ezzel kapcsolatban „draszti­kusnak" nevezte a törvényjavas­lat egyes rendelkezéseit, például, hogy 1500 négyzetméter szőlőte­rület felett a gazdának kötelezően be kell majd lépni a hegyközségbe. — H. ].: A magyar bor be­csületét úgy lehet visszaállí­tani, hogy a szőlész-borász a saját becsületét állítja vissza. Minden kulturált államban az embereket jogszabályok irá­nyítják. Lesznek komoly ösz- szeütközések, de másképp nem megy. Azoknál lesz felzúdulás, akik a 40 év alatt megszokták, hogy „mindent lehet". Az biz­tos, hogy a szekszárdi borvi­déken több ezer szőlő és bor­termeléssel foglalkozó család csak így tud majd megma­radni. Tarthatatlan, hogy a szekszárdi borvidék szőlő­termésének 80 %-a illetéktelen kezekbe kerül. A kormánynak biztosítania kell a szőlő- és bortermeléshez a megfelelő körülményeket, feltételeket. Mert Magyarországon már nem agrárollóról kell beszél­nünk, hanem „agrárkombájn­ról". — M. P.\ A szőlő-borterme­lésnél is szükség van a ke­mény szabályozásra. A garan­táltan szőlőből készült bor iránt megteremtődik a biza­lom, tehát eladható lesz, olyan áron, ami fedezi a művelési és az újra telepítési költségeket is.' Enélkül a jövőt illetően nagy gondok lehetnek. Amikor észleljük, már késő A megelőzés és előrejelzés stratégiája a növényvédelemben Programszerű, előrejelzésre alapozott és számítógépes módszer Amióta humán, állati és nö­vényi betegségekkel küzd az ember, keresi azokat a lehető­ségeket, amelyekkel idejében és minél hatékonyabban meg­gátolhatja azok kialakulását és lefolyását. A növényi betegsé­gek elleni küzdelem terén is a gyakorlat néha elszomorító képet mutat, rengeteg ráfordí­tásunk ellenére kénytelenek vagyunk tudomásul venni a betegség felülkerekedését nö­vényeinken. Ennek egyik leg­főbb oka, hogy „tüneti keze­lést folytatunk, a már kiala­kult betegséget próbáljuk or­vosolni. A tünetek minden­esetben egy már megtörtént fertőzés után jelentkeznek. A betegségek elleni védekezés rendszerében ezért a fertőzés elhárítása, a megelőzés a leg­fontosabb és legnehezebb fel­adat. A megelőzést csak ott tudjuk alkalmazni, ahol ele­gendő mennyiségű informá­ció áll rendelkezésünkre. Ez az előrejelzés feladata. Attól függően, hogy egy fertőzés kialakulása mennyire szoros függvénye egyes tényezőknek (pl. időjárás), vannak jól és kevésbé előre jelezhető beteg­ségek. Azoknál a betegségek­nél, ahol a fertőzés kialakulása az időjárás szigorú függvé­nye, nem szabad elkövetni azt a hibát, hogy ne az előrejel­zésre alapozott megelőzést vá­lasszuk védekezési stratégi­ánknak. Napjainkban a növé­nyi betegségek elleni küzde­lem gyakorlatában 3 techno­lógia közül választhatunk. 1. Programszerű (hagyomá­nyos); 2. Előrejelzésre alapo­zott; 3. Számítógépes. Tekint­SZERZŐDJÖN A SIKERREL! Egy-egy vállalkozó kedvű családot vagy vagy jó üzleti érzékkel rendelkező partnert keresünk - egy konkurrenciamentes, országos vállalkozáshoz - A KÖVETKEZŐ TELEPÜLÉSEKEN: Sárszentlőrinc, Tolnanémedi, Kaposszekcső, Kapospula, Kurd, Magyarkeszi, Nagyszo- koly, Gyulaj, Gerjen, Attala, Csikóstóttős, Szakos, Kaj- dacs, Györköny, Pálfa, Fácán­kert, Alsónána, Várdomb, Al­sónyék, Nak, Értény, Fürgéd. 56.500 Ft-os hozzájárulással kizárólagos franchische jogot szerezhet lakóhelyén. Előnyt jelent: saját üzlet, vagy iroda, illetve frekventált helyen lévő családi ház. Részletes információval a 74/316-638-as telefonszámon állunk rendelkezésére szerdától I péntekig 15-18 óra között. ___ (46455) É rtesítjük üzletrész­tulaj (ionosainkat, hogy az 1993. évi mérlegzáró közgyűlésünket 1994. március 18-án, 9 órakor tartjuk. Helye: Szekszárd, Epreskert u. 10. Epreskerti Építő és Szakipari Szövetkezet Jogelőd: Lakás karbantartó Ipari Szövetkezet 7100 Szekszárd, Marx K. u. 22. Búzás József (46731) elnök sük át ezen lehetőségeket egy konkrét betegség (szőlőpero- noszpóra) példáján: 1. A programszerű védeke­zés: előre meghatározott terv szerint védekezünk - általá­ban minden okszerűséget mel­lőzve - állandóan biztosítjuk a növény védettségét oly mó­don, hogy a vegetáció kezde­tétől folyamatosan permete­zünk 7-14 naponként (a véde­kezésre használt szer hatástar­tamától függően). 2. Az előre­jelzésre alapozott védekezési mód (megelőzés): a permete­zések időzítése. Példánk ese­tében a fertőzés kialakulása az időjárás szigorú függvénye, kézenfekvő tehát az időjárásra tekintettel permetezni. Az ún. Istvánffy-Pálinkás-féle előre­jelzési módszerrel a napi át­laghőmérséklet és csapadék alapján meghatározható a le­hetséges fertőzés. Ez csak ak­kor következik be, ha a napi átlaghőmérséklet min. 10-13 Celsius és 10 mm csapadék hullott egyszerre vagy két egymást követő nap. Ámeny- nyiben megtörtént a fertőzés, a növény belsejében napok alatt szétterjed a betegség. Az időjárási adatokból a lappan­gás időtartama, vagyis a fer­tőzéstől a tünetek megjelené­séig terjedő időszak előreje­lezhető (Istvánffy-Pálinkás táblázat). Védekezni ezen az időn belül kell! 3. Számítógé­pes módszerek. Alapja az elő- rejelzéses rendszer, mégis a jövőben várható terjedése mi­att külön kategóriaként említ­hető. Számítógép és a hozzá kapcsolt érzékelők figyelik és elemzik a betegségek kialaku­lásának feltételeit és időben védekezési javaslatot adnak. Ezek mindenki számára meg­vásárolható programok, me­lyek futtatásához számítógép szükséges. Különféle módoza­tokban készülnek, kisterme­lők részére, nagyüzemeknek, szaktanácsadóknak. Az említett lehetőségek kö­zül az első módszer megbíz­ható, de nem elég hatékony, pazarlón bánik a növényvédő szerrel és nem kíméli a kör­nyezetet. A második módszer ennél jóval hatékonyabb a megelőzés és a célzott véde­kezés miatt. Csak a szükséges mennyiségű szert használja, ezért környezetkímélő, de sok szakértelmet és időt igényel. A harmadik módszer jelenleg a legjobb, ha megfelelően tud­juk felhasználni a számítógép segítségét. Megyénkben ren­geteg a kistermelő, számukra egyedileg szinte megfizethe- tetlennek tűnik a számítógép és az előrejelző program. Ettől függetlenül keresni kell azo­kat az utakat, ahol a fejlett számítógépes előrejelzés és a gyakorlati termelés találkoz­hat. Ehhez egy lehetőség, hogy a termőtájakon, a leendő hegyközségekben célszerű volna a termelőknek közösen előrejelző szakembert alkal­mazni, aki nemcsak a védeke­zés időpontjára, de az adott növényvédelmi helyzetben a legmegfelelőbb és leghatáso­sabb készítmény kiválasztá­sában is tanácsot adhatna. iff. Gabi Géza TM-i Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás KLUDI termék bemutató a DRYMEX Kft-nél || Március hónapban 1-^^ 10%-os kedvezményes áron választhat a KLUDI teljes kínálatából 7100 Szekszárd, Sárvíz u. 3. Telefon: 74/312-592 v- (46485) ^CYANAMID KORA TAVASZI PERMETEZŐSZER AJÁNLAT AGR0L PLUS® A fák, bokrok törzsén, kéregrepedéseiben áttelelő rovar- és atkakártevők ellen rügypattanás előtt kell felhasználni lemosó permetezésként. 10 liter vízhez 0,3-0,4 liter hozzáadása szükséges. Ne feledje, az ÁGRÓL PLUS® minden évben használható. CHAMPION® 50 WP A világ egyik legfinomabb réztartalmú készítménye. Hatóanyaga 77% rézhidroxid. Felhasználható a hagyományos rézszulfát (bordóilé), rézoxiklorid tartalmú sze­rekhez hasonlóan, szőlőben, gyümölcsösben kora tavasszal gombabetegségek elleni lemosó permetezésre. Almában varasodás ellen virágzásig, őszibarackban tafrinás levélfodrosodás ellen rügypattanásig használható 0,2%-os töménységben (2 dkg szer 10 liter vízhez). Figyelem, a Championnal végzett permetezés mindig előzze meg az Ágról Plusszal végzendő permetezést. Őszibarack tafrinás levél- fodrosodása ellen rügypattanás után használja a DELAN® 750 SC készítményt. Újdonság, hogy a DELAN® felhasználási engedélye 1994-től sző­lőben peronoszpóra ellen is kiterjed. A DELAN® a varasodás és a levélfodrosodás után a szőlőperonoszpóra ellen is bizonyította kiváló hatását. Az ÁGRÓL PLUS®, a CHAMPION 50 WP® és a DELAN 750 SC® szereket a Földművelésügyi Minisztérium a környezetkímélő, „zöld” kategóriába sorolta. Mindhárom szer szabad forgalmú készítmény. Keresse a mezőgazdasági és kertészeti szakboltokban, gazdaboltokban. HA NEM TALÁLJA, REKLAMÁLJA A fenit és az eddig a Shell által gyártott növényvédő szereket, 1994-től a szerek új gazdája a Cyanamid Hungary Kft. 1133 Budapest, Váci út 110. hozza forgalomba. ®- Az Ágról Plusz az Agrokémia Sellye Rt., a Champion az Agtrol Chemical Products. USA, a DELAN az American Cyanamid Co. bejegyzett márkaneve. (46609)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents