Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-09 / 57. szám

4 «ÚJSÁG DOMBÓVÁR ÉS KÖRNYÉKE 1994. március 9., szerda Prioritás a gyógyfürdőknek Interjú Téglássy Tamással, az OIH elnökével Dél-Dunántúl fürdővárosa­inak képviselői találkoztak Dombóváron pénteken, adtuk hírül. A tanácskozáson többek között részt vett Téglássy Ta­más, az Országos Idegenfor­galmi Hivatal elnöke. Az elő­adások elhangzása után kér­deztük Téglássy Tamást a rendezvény jelentőségéről. — Az országos idegenfor­galmi koncepcióban a gyógy- és termálvizek turisztikailag jobb kihasználása prioritást kapott -, mondta az OIH el­nöke. - Fontos, hogy regioná­lisan is kialakítsuk a termál- és gyógyvizek kormányszintű stratégiáját. Dél-Dunántúl - Tolna, Zala, Baranya - külö­nösen fontos e szempontból. A térségben ugyanis a gyógy- turizmust össze lehet kap­csolni más turisztikai ágaza­tokkal. Ezen a vidéken romlat­lan a természet, egészséges a levegő, ott a Mecsek, a Ge­menc, népi hagyományok vannak, falusi turizmus, tehát előnyösen lehet a Dél-Dunán- túlt külföldre kiajánlani. Ezért tartom igen jónak ezt a talál­kozót. Mondhatnám azt is, hogy ha a dombóváriak ezt nem kezdeményezik, akkor az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal kezdeményezte volna, mivel az országos elképzelé­seket csak úgy tudjuk megva­lósítani, ha régiókban gondol­kozunk. — Téglássy úr, mit tud tenni az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal Gunaras fejlesztése érdeké­ben, különös tekintettel a külföldi tőkebehozatalra, illetve a fürdő-komplexum jobb propagá­lására? — Az OIH katalizátor mindkét szempontból. Felada­tunk a külföldi forrásokat, be­fektetőket megkeresni. Alapí­tottunk is ilyen célra egy tár­saságot. A külföldi propagan­dát illetően prioritást kapott a gyógy- és termálturizmus, külföldi idegenforgalmi ren­dezvényeken, vásárokon ajánljuk programjaikat, kül­földi képviseleteink is foglal­koznak a magyarországi ter­málfürdők propagálásával. — A gunarasi gyógyfürdő a külföldiek előtt nem ismeretlen. Igen, Gunarasnak nagy elő­nye, hogy már évek óta mű­ködik, van vonzereje, arány­lag kialakult vendégköre. Ne­künk, az Országos Idegenfor­galmi Hivatalnak, segítenünk kell olyanná fejleszteni a für­dőkomplexumot, hogy kor­szerűsítés után színvonalassá válhasson, alkalmas legyen minőségi turizmus folytatá­sára. Hiszen ha a fürdő szín­vonala emelkedik, módosabb vendégek fognak jönni ami egy körforgást hoz létre, fel­lendül a vendéglők, üzletek és különböző kisvállalkozások forgalma. Tehát mindenki jól jár. Ezért fontos, nemzetgaz­daságilag is, a turizmus fej­lesztése. F. Kováts Éva 1848. március 15-re emlékeznek Kaposszekcső Az általános iskola tor­nacsarnokában március 11-én, pénteken délután 2 órakor emlékeznek a már­cius 15-i eseményekre. A hagyományokat kö­vetve - így történik ez most is -, a mindenkori 5. osztá­lyosok adnak jelenettel, verssel színesített ünnepi műsort, méltóképpen meg­emlékezve az 1848-as ese­ményekről. Kocsola Március 12-én, szomba­ton délután 14 órakor a Holló együttes ad műsort a kocsolai általános iskola tornatermében. Ezt követően, 16 órakor kerül sor a faluünnepélyre, amikor az általános iskolás gyerekek tartanak emlék­műsort, az 1848-as esemé­nyekre emlékezve. Kurd Az általános iskola folyo­sóján március 12-én, há­romnegyed 8-kor gyüle­keznek az ünneplőbe öltö­zött kisdiákok. Az ünnepi műsorban - irodalmi szín­padi jelleggel - a 4. osztá­lyosok versben, énekben beszélnek az 1848-as ese­ményekről. Högyész Az 1848. március 15-re emlékező ünnepséget már­cius 14-én, hétfőn 17.30-kor tartják a művelődési ház­ban. Ekkor a Hunyadi Álta­lános Iskola diákjai adnak műsort, majd fáklyás fel­vonulás lesz a temetőhöz, ahol az 1848-as honvéd sír­jánál tisztelegnek. Dúzson hallottuk, hogy... ...ajándékot kaptak a gye­rekek. Az önkormányzat ne­héz helyzete ellenére is támo­gatta a gyerekeket úgy, hogy szeptemberben az egy napos korú kisbabától, az óvodásko­rúig 2.000, míg az első osztá­lyostól a középiskolásig 3.000 forintot kaptak. A jelesebb ünnepekre, így mikulásra csomagot, míg karácsonyra minden gyereknek 2.000 fo­rintot juttatott a hivatal. ...az étkezést biztosítja az önkormányzat az időseknek. Napközi otthon ugyan nincs a községben, de az időseknek biztosítják az étkeztetését. A kilenc - többnyire egyedü­lálló, nyugdíjas - idős ember­nek a hőgyészi Petőfi nevelő- otthonból szállítják Dúzsra kedvezményesen az ételt. A kedvezményből persze az óvodások és az iskolások is ré­szesülnek, mégpedig úgy, hogy 50 százalékos napközi hozzájárulást kapnak. Régi kövek, pénzérmék, könyvek Kereskedelem, Szakértelem, Együtt Bodó Imre göllei születésű fia­talember, Dombóváron él. Nö­vényvédelmi felügyelő, de zsűri­tagként borbírálatokon is talál­koztunk. Bodó Imrével tartó is­meretségem nem új - több mint másfél évtizedes -, és ismeretsé­günk ez idő alatt barátsággá vált. Legutóbb amikor összefu­tottunk, mint mindig, most is lelkesen szólt munkájáról és a nemrégiben megtartott dom­bóvári borbírálatról mesélt. — Szerencsére az emberek ma már kezdenek tisztában lenni a vegyszerek használatával, velük nem sok gondom van - jegyezte meg. Emellett a vá­roskörnyéki nagyüzemek, kisüzemek, gazdaboltok ható­sági ellenőrzése is a feladata. A borbírálatot - nyolc évvel ezelőtt kérték föl erre esőként- szép munkának tartja. Jó, hogy kialakult egy verseny, évről-évre meglátszik az eredménye is. — Szavaidból kitűnik, szere­ted a munkádat. De - úgy tudom- más szenvedélyed is van. — Több is - válaszolta mo­solyogva Bodó Imre, majd kissé bátortalanul belefogott elbeszélni azt, amiről kevesen tudnak, mert - szerinte - hi­valkodásnak tűnne erről szólni. - Eredetileg régész sze­rettem volna lenni, de az ag­rármérnöki szakon végeztem. Már az általános iskola 6. osz­tálya óta különös figyelmet szentelek a történelemnek, ezen belül a honismeretnek. Ennek bizonyítékai a kőszer­számok, kőbalták, őrlőkövek, de annak idején érméket, régi római pénzeket is gyűjtöttem. Legtöbbje a határból, a friss szántásból került elő. A kövek a középkorból valók, de a leg­több őskori, többezer évesek. — Mekkora a gyűjteményed? — Egy része - amely nem olyan szép, vagy törött - a padláson hever, de a legszeb­beket a szobában az asztal üveglapja védi. Számszerűleg nem tudni mennyi, de közü­lük többet cseréltem, aján­dékba is kaptam. A nagybá­tyámtól kapott zöld színű kő­balta az összes közül a leg­szebb. A negyvenes években a saját földjén, szántás közben találta. Az éremgyűjtemé­nyem újkori, úgy vásároltam, illetve cseréltem őket. A Fer- dinánd-kori garast például sa­ját kertünkben találtam. — Szakembereknek bemutat- tad-e már a gyűjteményedet? — Gondoltam rá többször is. Szülőfalumnak, Göllének fölajánlottam, de egyelőre nincs helye. Az ottani Fekete István emlékmúzeum létreho­zásának kezdeményezője vol­tam - a baráti kört is megala­kítottam -, a múzeumot jelen­leg tatarozzák, a gyűjteményt, ha elkészül, szívesen bemuta­tom. Nemcsak Göllén, hanem máshol is, ahol igényt tarta­nak erre. Régi álmom, hogy Dombóvárnak is legyen mú­zeuma, mert az állandó kiállí­tásoknak nincs helyük. A Ko­rona épülete, ami múzeum­ként szerepelt a tervekben, csak álom, mert az épület életveszélyes állapotban van. — Ahhoz, hogy a köveket, az érméket felismerd, sokat kell ta­nulni, olvasni. — Természetesen anélkül nem lehet kellően megismerni a történelmi korokat, hogy ne olvasson még többet az em­ber. Kell is, mert a motívu­mok, a rajzok mind-mind kü­lönbözőek, a korra jellemzők. Itt kell szóljak a régi könyvek­ről is, amelyek mindig nagyon érdekeltek. Ehhez sok pénz kell, mert ezt nem lehet ta­lálni, vagy megvenni. „Az osztrák-magyar monarchia története írásban és képben" című huszonegy kötetből álló sorozat az 1880-as évekből származik. Rendkívül szép, bőrkötéses kivitelben adták ki. A másik büszkeségem a „Tol­nai világlexikon", ami nem tel­jes ugyan, de ami megvan, azok nagyon szépek. — De nemcsak a honismeret­tel foglalkozol, hanem írsz is. — Gölle krónikájának első kötete már megjelent, a máso­dik is elkészült, de a kiadásá­hoz a városnak nincs pénze. Amennyiben mégis megje­lenne - bízom benne, hogy így lesz -, az idők változása miatt mindkét kötetet át kell írni. Most is írok, de rövidebb ter­jedelemben, inkább tanulmá­nyokat. De a szakmát sem szabad elha­nyagolni, tisztességgel helyt kell állni. A honismeret azonban már a vérében van, amitől már har­minc éve nem tud, és nem is akar szabadulni. - p. téri ­„Nemcsak kukoricát, hanem profitot is kell termelni", ez volt a mottója a múlt héten, Dombóvá­ron tartott KSZE-rendezvény- nek. Hagyományteremtő tanács­kozást rendezett a KSZE Rt. a Tolna, Baranya, Somogy megyei kukoricatermelők részére, legyen az kistermelő, vagy nagyüzem. A komplex kukoricatermesztési technológiai ajánlatok megfelelő tájékoztatást nyújtanak az idei tavasz „kissé lusta" piaci körül­ményei között. Mint a KSZE Rt. szakemberei elmondták, nem elég a vevőket vásárlásra ösztönözni, munkájukat szaktanáccsal és ál­landó információ ellátással is se­gíteni kell. A KSZE Rt. a tavaszi vetésű növények termeltetését a kedvező finanszírozási módokkal is segí­teni szeretné, ezért munkatársaik a vetőmag-, a növényvédó- szer-ajánlat mellett a termelés biztonságát garantáló szerződé­seket kötnek, ezek egy részét ka­matmentes előfinanszírozással. Magas kukoricatermés csak minőségi vetőmaggal érhető el - mondta Táczi József, a KSZE Rt. fóágazatvezetóje. Óva intett attól, hogy a termelők kockára tegyék a termés biztonságát a pillanatnyi „olcsó" ajánlatokkal. Ezek tükrében alakul a KSZE Rt. 1994. évi jelmondata: KSZE = Kereskedelem, Szakértelem, Együtt. M. A tömegsportról, Kocsolán A kocsolai általános iskola tömegsport foglalkozásain fiúk, lányok ülnek az asztal­hoz - sakkozni. A két hétig tartó megmérettetés nemré­giben fejeződött be, amikor tíz-tíz diák körmérkőzéses formában játszotta le a meccseket. A lányok és a fiúk kategó­riájában így alakultak az eredmények: A lányoknál l.a8. osztályos Nagy Tünde lett, 2. helyen a 7. osztályos Orsós Julianna vég­zett, és 3. a 7. osztályos Sponga Nikolett lett. A fiúknál: 1-2. Szabados Balázs (8. osztály), Orsós Tamás (7. osztály), 3. Egri József (8. osztály). POLITIKAI HIRDETÉS p&A /TT\|h Köszönjük a nyugalmat. ÁÍiVAlyT A Türelem erejét! solKt Ments meg, Uram... ! 1994. március 1-én neves vendégei voltak a Dombó­vári Művelődési Otthonnak. Két művésznő: Dévay Nagy Kamilla és Linka Ágnes ér­kezett a városba, hogy ze­nével, dallal, verssel és pró­zával valljon Istenről, em­berről, életről, halálról és szeretetről. Tizenkilenc órakor kez­dődött a műsor, amelynek fő célja a keresztény nemzeti értékek megőrzése volt. A fellépő két művésznő a Ke­reszténydemokrata Néppárt szervezésében adta a mű­sort, melyre a belépő ingye­nes volt, azaz mindenki annyit fizetett, amennyit az anyagi lehetőségei megen­gedtek. Bár a propaganda elég csekély volt, a nézőközön­ség mégis szépen gyüleke­zett. Mire a műsor elkezdő­dött, már igencsak szép számmal voltak. A műsor elején Nyers János, a Keresz­ténydemokrata Néppárt dombóvári alapszervezeté­nek elnöke mondott néhány szót, köszöntötte a nézőket és a művésznőket. Majd kia­ludt a villany, a művésznők bejöttek a színpadra és ek­kor valami egészen varázs­latos dolog kezdődött el. A közönség egyik ámulatból a másikba esett. Juhász Gyula, Sík Sándor, Kosztolányi De­zső, Karinthy Frigyes, Ady Endre művei következtek egymás után, dalban, vers­ben és prózában. Néha szí­nesítésként egy-egy népdal vagy tradicionális vallási dal is helyet kapott a prog­ramban, mint például a Csendes éj vagy az Áldjad én lelkem az Urat. A mű­vésznők valami egész fan­tasztikus átéléssel adták elő a műveket, teljesen rabul ejtve a közönséget. Bizony jó néhány ember sírt a megha­tottságtól. A műsor csúcs­pontja a régi székely him­nusz volt: Dal a csiksomlyói Szűz Máriához. Az est vé­gén pedig a művésznők és a közönség egy szívvel, lélek­kel, együtt énekelte a Bol­dogasszony anyánk című közismert éneket. A műsor végén Nyers János a megha­tottságtól elcsukló hangon mondott köszönetét a mű­vésznőknek ezért a csodála­tos előadásért. Végezetül köszönetét mondunk a Rk. egyháznak és az Országos Kereskedelmi és Hitelbank­nak, hogy támogatták a mű­sor létrejöttét.

Next

/
Thumbnails
Contents