Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-08 / 56. szám

6 »ÚJSÁG PRIVATIZÁCIÓ - AZ ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG OLDALA 1994. március 8., kedd

Privatizáció után

Sörre bor - mindenkor

A bonyhádi székhelyű BOGÉP Kft. jogelődjét, a Mezőgépet az elsők között jelölték ki privatizációra. A cég

1992-ben átalakult - mintegy negyvenhétmilliós alaptőkével - egyszemélyes kft-vé. A talpon maradáshoz egyezségre kellett jutni az ön- kormányzattal: telket cseréltek épületért. A cég hét vezető beosztású munkatársa épp egy évvel ezelőtt - 1993. március 9-én - száz százalékosan kivásárolta a kft-t.

— Mi történt azóta? - tudakoltuk a kft. ügyvezető igazgatójától, Futár Raj- mundtól.

— Az átalakulással együtt profilt is kellett váltani, hisz a korábban gyártott mezőgazdasági gépek eladhatatlanokká váltak.

Áttértünk hát a sörfőzdék gyártására.

— Ezek akkor még kuriózumnak számítottak, de van-e ma piacuk?

— Korábban nálunk is nagy volt a kereslet a sörfőzdék iránt. Magyarországon a piac azonban már gyakorlatilag telítettnek tekinthető,

háromszázötven-négyszáz kisüzemi sörfőzde van.

A nagy sörgyárak privatiFutár Rajmund

zációja nyomán a keresleti piacból kínálati piac alakult ki. Tömegével jelentek meg a jó minőségű külföldi sörök. így aztán aztán csak az marad meg, aki megfelelő áron tud jó minőségű árut adni.

A piac telítődésével nyitottunk kelet felé, ahol nagyjából ott tartanak, mint mi úgy két évvel ezelőtt. Horvátország, Szlovénia, Lengyelország és Szlovákia megfelelő terepnek látszik a számunkra. Oroszországban és Romániában azonban nem árt óvatosnak

lenni, hiszen ott alaposan meg kell vizsgálni a cégek fizető- képességét.

— A Mezőgép korábban gyártott szőlőfeldolgozó gépeket.

— Igen. A nagyüzemi termelés azonban jelenleg válságban van. Mi a kistermelőknek kínálunk szőlőművelő és feldolgozó gépeket, mégpedig a piacon igen elismert Clemens cégnek vagyunk a kizárólagos hazai forgalmazói. Nagy kár, hogy a megyében késlekednek a gazdák által benyújtott pályázatok elbírálásával. Sokan ugyanis hiteleket vennének igénybe, hogy a gépeinket megvásárolhassák, de az elbírálás hiányában ehhez nem juthatnak hozzá, így a már bejelentett igények nem realizálódhatnak. Foglalkozunk pálinka- és szeszfőzdék értékesítésével is. Van néhány hagyományos termékünk, mint a zártrendszerű vízöblí- téses WC, a szódásballon vagy a kandelláberbetét. Nem utolsósorban pedig bérmunkát végzünk német és osztrák cégeknek. Szóval több lábon állunk, és figyeljük a piac mozgását. Most például Kína felé tekintgetünk. Ha minden igaz, ott is érdeklődnek a sörfőzdék iránt...

A korszerű CLEMENS palackozó

ABC a privatizációhoz

Egyszerűsített átalakulási eljárás:

Az ÁVÜ Igazgatótanácsa jelöli ki azokat a vállalatokat, amelyek így alakulhatnak át. A cégek választhatnak a szakértői névjegyzékből, és utána szerződést köthetnek a kiválasztott tanácsadókkal, ők járnak el később az ÁVÜ helyett, vagyis ők vesznek részt az átalakításban és az értékesítésben is. A szakértővel az ÁVÜ is szerződést köt, így tehát csak a jogszabályok és a keretszerződés alapján járhat el. A létrejövő gazdasági társaságban az ÁVÜ-t megillető tagsági jogokat a szakértő gyakorolja és bizományosként értékesítheti a vagyonügynökséget megillető részvényeket, üzletrészeket. Tevékenységét az ÁVU ellenőrzi és minősíti.

Felszámolás és a privatizáció:

Felszámolásról és végelszámolásról akkor van szó, ha a vállalat jogutód nélkül megszűnik. Akkor számolnak föl egy vállalatot, ha fizetésképtelenné válik, a végelszámolásról az alapító dönthet, pl. ha nincs szükség a vállalatra.

Az ilyen vállalatok nem alakulhatnak át gazdasági társasággá, mivel az átalakulás lényege az, hogy a cég általános jogutódlással társaságként továbbműködjék. Ha a felszámolás esetén a hitelezők egyetértenek az eljárás felfüggesztésével, akkor meg lehet kísérelni az átalakítást és a privatizációt, mert lehetséges, hogy így a vállalat még fizetőképessé tehető. Ennek egyik módja lehet az, hogy a hitelezők a tartozás fejében a létrejövő gazdasági társaságból részesedést (részvényt, üzletrészt) kapnak.

„Magánszféra"

Egyperces Szabó Tamás privatizációs miniszterrel

Az egyik héten mentelmi jogának felfüggesztését javasolják a parlamentben, a következő héten néhányan a menesztését emlegetik, titkos bizonyítékokra hivatkozással. Hogy érzi magát ?

— Ha mindig azzal foglalkoznék, hogy valaki valami nagyot talál mondani, akkor nem lenne időm a kisbefektetői részvénytulajdonosi programra. Vagy elvenné az energiáimat a tőzsde fejlesztésétől, a közalkalmazottak bevonásától a privatizációba, a dolgozói részvénykedvezményektől.

Nem fontos dolog, ha egy magát világhírűnek képzelő szakértő valami ostobaságot talál leírni.

Privatallózó

Minilapszemle a magánosításról

A PRIVATIZÁCIÓ NEMCSAK ESZKÖZ,

CÉL IS. Diczházi Bertalan kormányfőtanácsos: a devizathátralék 700 millió dollárról 7 milliárd dollárra nőtt (az elmúlt négy évben), 1993-ban 381 cég került magánkézbe, kétmillió ember jutott új tulajdonhoz. A kárpótlási jegyről elmondja, hogy a kormány tulajdonpolitikájától függő értékpapír. Ésszerűtlen részvény-kárpótlási jegy átváltási arány megállapításával vagy korlátozott állami vagyon-kínálattal a kárpótlási jegy árfolyamra tönkretehető. Az ÁVÜ mindent megtesz a kárpótlási jegy széles körű felhasználhatóságáért. (Pesti Hírlap II. 15.)

LENDÜLETES HAZAI TULAJDONSZERZÉS. A magyarországi privatizáció folyamatában egyre több példa bizonyítja, hogy a hazai befektetők képesek eredményesen működtetni a magánosítás útján szerzett vagyont, ugyanakkor a fellendülés és az üzleti sikerek révén munkahelyeket tudnak teremteni az ország lakosságának - mondta tegnap Szabó Tamás privatizációért felelős tárca nélküli miniszter a Parragh Rt. budapesti Bajcsy-Zsilinszky úti üzletében. (Pesti Hírlap II.5).

A MENEDZSEREK IS TULAJDONRÉSZHEZ JUTHATNAK. Az ÁVÜ igazgatótanácsa napirendjén szerpel a vállalatfeljavítási célú menedzserszerződés koncepciója. Az új elképzelés célja, hogy a rövid távon eladhatatlan, de reorganizációval versenyképessé és így privatizálhatóvá tehető vállalatok irányítását pályázat útján kiválasztott menedzserekre bízza. Az ily módon nyert vezetők pedig sikerük függvényében tulajdonhoz juthatnak az adott vállalatban. (Magyar Hírlap 11.16.)

Olvasóink kérdezték

„Csere-bere" - de hogy?

Örömünkre szolgál, hogy olvasóink privatizációs ügyekben is tesznek fel kérdéseket. Ezúttal két olyan kérdésre válaszol Nászayné Hábel Klára a Tolna Megyei ÁVÜ Ügyfélszolgálati Iroda vezetője, amelyet többen is feltettek.

1. Mi a teendője annak a kárpótlási jegy tulajdonosnak, aki részvényt szeretne kapni jegyeiért?

— Á kárpótlási jegy-részvénycsere akciókat az Állami Értékpapír Felügyelet engedélye alapján az Állami Vagyonügynökség meghirdeti. Az ajánlattételi felhívás a jegyzést megelőzően 7 nappal jelenik meg valamely országos napilapban.

A csere több részből áll: — jegyzés; — allokáció;

— részvények átvétele.

A jegyzés során az alanyi jogon kárpótoltak a határozatukkal, a kárpótlási jegyükkel, a jegyek átvételéről készített átvételi elismervénnyel a jegyzési helyen meghatározzák, milyen értékben kívánnak az adott társaság részvényeiből vásárolni. Aki személyesen nem tud részt venni a jegyzésen, az meghatalmazottat is küldhet maga helyett.

Megfontolandó: Mekkora összeget érdemes megjelölni á cseréhez? Amennyiben jegyzéskor át kell adni az igényelt részvényeknek megfelelő kárpótlási jegyet, akkor az allokáció megtörténtéig a jegyek másutt nem hasznosíthatók.

Nem lehet arra számítani, hogy egy jónevű társaság részvényéből akár 100.000 forint címletértékű kárpótlási jegyet be lehet cserélni. Ugyanis a keresett részvényeket általában túljegyzik, tehát nagyobb összegben szeretnék a befektetők jegyezni, mint amekkora a felkínált vagyonrész. Ekkor történik az ún. allokáció (elosztás). Egy bizonyos mértékig mindenki igényét kielégítik, az e felett jegyzett összeget nem fogadják el. Ez a folyamat általában 1-2 hét, majd ezt követően lehet a fel nem használt kárpótlási jegyeket és a részvényeket átvenni. Erről a jegyzési helyek értesítik ügyfeleiket.

2. Hogyan jut pénzhez a rész vény tulaj donos?

A részvény jellemzője, hogy a tulajdonosa osztalékra jogosult. Ennek mértéke a társaság eredményességétől függ. E mellett a tulajdonos eladhatja részvényét, ekkor árfolyam- nyereséget is elérhet. Vigyázat! A részvények árfolyama veszteséget is eredményezhet a befektetőnek!

~~ A részvénytulajdonos érdeke, hogy az árfolyamokat figyelje. Ezt megteheti, az országos lapok közül a Magyar Hírlap, a Napi Gazdaság, stb. rendszeresen közli mind a tőzsdére bevezetett, mind a tőzsdén kívüli kereskedelemben kialakult részvényárfolyamokat.

A részvény értékesítését pénzintézeten keresztül lehet bonyolítani. Az általunk adott megbízásnak tartalmaznia kell azt a konkrét árat, amit szeretnénk kapni részvényünkért.

(Várjuk további kérdéseiket!)

Tudnivalók a jegyzéshez

Cserearány: Minden egyes társaság részvényei más-más arányban válthatók át. Pl. 4:3 arány azt jelenti, hogy a kárpótlási jegy tulajdonos 4000 forint címletértékű kárpótlási jegyet ad át és 3000 forint értékű részvényt kap cserébe.

Jegyzési hely: Azon helyek, melyek az értékpapírt forgalmazó bróker cégekkel szerződést kötöttek a részvénycserék lebonyolítására. Ez általában pénzintézet vagy más szervezet.

Kárpótlási jegy-részvénycsere

1994. március 10-től jegyezhető a Baranya tej Rt. részvénye. Cserearány: 5 db 1000 forintos kárpótlási jegy + 500 forint készpénz ellenében 8 db részvény jegyezhető. Jegyzési hely: Budapest Bank Rt. Szekszárdi Fiók, Szekszárd, Garay tér 4. Jegyzés ideje: 1994. 03.10.-1994. 03.17.

Tervezet szerint 1994. 03.16-tól az Inter-Európa Bank részvényeit lehet 4:3 arányban jegyezni. E hónap 21-től a Szikra Nyomda Rt. részvényei jegyezhetők.

Bővebb információt a jövő hét folyamán tudunk adni e lap hasábjain és a Tolna Megyei Vállalkozói Központ ÁVU Ügyfél- szolgálati Irodáján, Szekszárdon, a Széchenyi u. 24-ben. Telefon: 74/316-288.

A kritika jogos, a vád alaptalan

Ma egy hete közöltük ezeken a hasábokon a Hatvani Szabó Jánossal készült interjú első részét, íme a folytatás:

— Sokan tudják, de van, aki talán nem, hogy mielőtt az ÁVÜ ügyvezető igazgatói posztjára került, az Ellenőrzési Igzagatóságot vezette. Már új minőségében adott első nyilatkozatában közölte, erősíteni kívánja ezt az ellenőrző tevékenységet. Miért érzi úgy, hogy erre szükség van?

— Nagyon sok kritika és vád fogalmazódott már meg a privatizációval kapcsolatban. Rögtön hozzátenném, a kritikák között sok a jogos is, a vádak döntő többsége azonban alaptalan. Kétségtelenül előfordulnak kisebb szabálytalanságok, emberi mulasztások is. Azt kívánjuk elérni a fokozottabb nyilvános ellenőrzési rendszerrel, hogy a mendemondákat eloszlassuk. Azokat az állampolgári bejelentéseket, jelzéseket, amelyek akár pártoktól, szakmai szövetségektől, érdekvédelmi szerveretektől érkeznek, rövid időn belül kivizsgáljuk. S az eredményről a nyilvánosság előtt tájékoztatást adunk.

— Eddig ez nem így volt?

— Részben így volt, de most az ellenőrzés módozata változik majd. Eddig döntően utólagos, tehát lezárt privatizációs ügyek ellenőrzése volt jellemző. A jövőben folyamatban lévő ügyekre is kiterjesztjük. Egy komplex rendszer lesz, amely a teljes privatizációs folyamatot átfogja. Vagyis már az eljárás menetébe független ellenőrzési láncszemet kapcsolunk be. Egy plusz ember lesz minden ügynél.

— Tudhatják az érintettek, hogy ki az ó ellenőrzőjük? Vagy ez egy titkos akció?

— Azt tudhatják, hogy az egész folyamat közben ellenőrzés van, de hogy személy szerint kit jelöltünk a feladatra, azt nem. Akár jogsza- bály-ellenességet, akár etikát- lanságot észlel az ellenőr, azonnal közbelép.

— Ez két különböző dolog. Pontosan mit jelentenek?

— A jogszabály-ellenességet nem kell ragozni. A privatizációs folyamat, a pályáztatási és elbírálási rend az ÁVÜ-n belül megnyugtatóan szabályozva van. Előfordulhat azonban olyan magatartás, amely ezen szabályokba nem ütközik ugyan, de mégsem elfogadható. Például, ha az egyik pályázónak lényegesen több információt szivárogtatnak ki, mint a másiknak ...

__ — Előfordulhat ilyen eset az ÁVÜ apparátusán belül?

— Ezt döntően inkább a tanácsadók esetében fordulhat elő. Bizonyos pályázók téves információt kaptak, amivel már eleve befolyásolható a pályázó ajánlata.

— Ez a tanácsadó felelőssége.

— Igen, de előfordulhatnak például olyan esetek, amikor a bankra vetül az etikátlanság gyanúja. Amikor a pályázók esetleg azonos banknál kérik a kedvezményes hitelt és furcsa módon igen kis különbséggel érkeznek be az ajánlatok. Olyan is megtörtént, hogy egy társaság MRP szervezete kívánt a privatizációban részt venni. Minden feltételnek megfeleltek, meg is kapták a banki ígérvényt, amit aztán egy nappal a határidő letelte előtt visszavontak tőlük. Eközben egy másik pályázó megkapta.

— Mit tesznek, ha bármilyen gyanú merül fel?

— Akár a pályázat megismétlésével, akár a tanácsadó megbízásának visszavonásával, akár a vagyonügynökségi dolgozónak az adott privatizációs ügyből való kizárásával megelőzhetjük azt, hogy később bárki megóvhassa a döntést, amelyet egyébként soha nem egy személy, hanem - kollektív bölcsesség alapján - az igazgatótanács testületé hoz meg.

— A privatizációs folyamattal mégis gyakran összefüggésbe hozzák a korrupciót.

— Egy biztos, ezen a területen óriási a kísértés.

— Kit kísértenek meg?

— Akik ezekben a döntésekben részt vesznek. Vagyis a privatizációs folyamat szereplőit - a vállalatok menedzsereitől a tanácsadókon, vagyonértékelőkön, bankokon keresztül az ÁVÜ döntés-előkészítésben résztvevő munkatársaiig széles a skála. A bizonyítás nehéz, ezért inkább menet közben az ellenőrzéssel próbáljuk kiszűrni még a lehetőségeket is.

— Gyakori az „elkótyavetyélés" vádja. Esetenként valóban irreálisan alacsonynak tűnő árakról hallani.

— Hatalmas állami vagyon értékesítése zajlik most, példa, tapasztalat erre eddig nem volt. A helyzet az, hogy bizonyos állami vagyonelemeket a társadalom sokkal nagyobb összegűre értékel, mint amennyit az a működtetés, a piac szempontjából ér. Hiába akarunk mi egy volt vállalati üdülőt 100 millió forintért eladni, ha csak 20 milliót hajlandók érte adni. Itt az a kérdés, hogy a pályáztatás, az értékesítés megfelelő nyilvánosság mellett zajlik le.

— Végül ejtsünk szót a külföldi tőke szerepéről. 1993-ban hazai befektetők nagyobb arányban vettek részt a privatizációban, mint külföldiek. Ezek szerint már nem is lenne szükség további működötökére, vagy csak „kiárusítást" ostorozó kritikák miatt szorul háttérbe a külföldi tulajdonlás?

— 1994-ban az ÁVÜ tulajdonában 400 milliárd forint érétkű vagyon van még most is. Elképzelésünk szerint azt a részét - amely nem igényel nagy tőkét, gyökeresen új technológiát, és más fajta marketing stratégiát - azt valóban hazai tulajdonosoknak szánjuk. Ott'azonban, ahol jelentős tőkebevonásra, technológiai megújulásra van szükség a talponmaradáshoz, új piacok szerzéséhez, ott továbbra is számítunk külföldi szakmai, stratégiai befektetőkre. Ez sem zárja ki azonban, hogy mellettük hazai vállalkozók is tulajdonosok lehessenek. Nincs tehát szó a külföldiek diszpreferálásáról. Indokolt esetben, természetesen az ésszerű privatizáció érdekében ennek lehetőséget adunk, sőt szorgalmazzuk is.