Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-07 / 55. szám
1994. március 7., hétfő GAZDASÁG KÉPÚJSÁG 5 A hegyközségi szervezetekről a választások után döntenek A kormány elfogadta a hegyközségi szervezetekről szóló törvény tervezetét. A tulajdonviszonyok átrendeződésével, a magántulajdonon alapuló egyéni termelés általánossá válásával igény jelentkezik a termelői közösségek szerveződésére. Erre utal, hogy a szőlő- és bortermelők körében megkezdődött a hegyközségek spontán újjá1 szerveződése. A hegyközségi szerveződésekre jelenleg csak az egyesülési jog alapján van lehetőség, ami a termelők számára ugyan jelenthet hasznot, de a hatékony érdek- védelemre és a tevékenységhez kapcsolódó közfeladatok ellátására nem ad lehetőséget. A most elfogadott javaslat szerint a hegyközség a szőlő- és bortermeléssel foglalkozó magánszemélyek, illetve cégek köztestületi formában működő önkormányzata. A hegyközségek - a tervezet szerint - a borvidéki és bortermőhelyi településeken törvényi kötelezettség alapján jönnek létre. Ez mintegy 430 települést érint. A tagság minden 1500 m2-nél nagyobb területű szőlő birtokosa, valamint az onnan származó szőlőt, illetve bort felvásárló, feldolgozó cég számára kötelező. A hegyközségi rendszer hármas tagozódású. Az alapegység a hegyközség, amely a borvidéki és bortermőhelyi településeken alakul meg. A hegyközségek borvidékenként hegyközségi tanácsot hoznak létre, az ország 20 borvidékének hegyközségi tanácsai pedig megalakítják a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát. A hegyközségi szervezetek a termelők és feldolgozók szakmai tevékenységének szabályozásával javítják és garantálják a termékek minőségét, valamint eredetvédelmi szervezetként működnek. A hegyközségi szervezetek a törvény elfogadása esetén - el fognak látni egyes, a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos közfeladatokat is. A hegyközségek gazdasági tevékenységet nem folytathatnak, gazdasági társaságban nem vehetnek rész és szőlészeti, borászati vállalkozásba nem kezdhetnek. A hegyközségi szervezetek tevékenysége felett a földművelésügyi miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol. A felügyelet tartalmát a tervezet a gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslathoz hasonlóan szabályozza. A törvénytervezetet a kormány ebben a parlamenti ciklusban már nem terjeszti az Országgyűlés elé. Világgazdaság - sorokban Tokió - A japán kormány egyoldalú lépésnek, a világkereskedelmi szabályokkal ellentétben állónak tekinti a Super 301. kereskedelmi törvényt. A tokiói kormány pénteken nyilvánosságra hozott közleményében aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Államok egyoldalú intézkedéseket hozhat a jövőben a kereskedelmi viták megoldására. A japán vezetés körültekintésre szólítja fel az amerikai kormányzatot, egyben hangsúlyozza azt is, hogy Japán „önkéntes" piacnyitó intézkedésekre készül. Á Super 301. értelmében az amerikai elnöknek módjában áll megtorló intézkedéseket elrendelni a kereskedelmi szabályokat megsértő országokkal szemben. Moszkva - Az orosz kormány pénteken kibővített ülésen vitatta meg a gazdaság helyzetét és az idei évi költségvetést. A kormány előtt van az orosz pénzügyminisztérium idei költségvetésre vonatkozó tervezete. Ezek szerint a kabinet 61,5 ezer müli- árd rubeles költségvetési hiánnyal számol, a GDP 10,2 százalékával egyenlő értékben. Viktor Csernomirgyin a kibővített ülést megelőző kormányülésen népszerűtlen intézkedéseket jelentett be és közölte, hogy az egyik legfontosabb feladatnak a hiperinfláció megakadályozását tartja. Ennek kapcsán egyfajta középutas politika mellett foglalt állást. A kemény antiinflációs politika ugyanis az üzemek leállásához és sztrájkokhoz vezethet. Massa-Carrara - Aldo Tru- sendi olasz nyugdíjassal egyazon borítékban egy jó és egy rossz hírt közölt az adóhivatal. A rossz hír: 46 billió líra (mintegy 39 millió dollár) tartozása van az állammal szemben, adóhátralékban és pénzbírságban. A jó hír: 18 ezer évet kap a kiegyenlítésére. A levélben az állt, hogy a 63 esztendős Trusendi nyugdíjából- havonta 281 ezer lírát (166 dollárt) fognak levonni törlesztés fejében. A nyugdíjas bankhivatalnok szerint tévedésről lehet szó, s az ügy előbb- utóbb tisztázódni fog. Párizs - A magyar privatizációs gyakorlatról, a nemrégiben meghirdetett kisbefektetői részvényvásárlási programról tájékoztatta a világ 24 legfejlettebb tőkés országot tömörítő gazdasági szervezetének, az OECD-nek a tagjait Csépi Lajos, az ÁV RT. vezérigazgatója, aki csütörtökön és pénteken tett látogatást Párizsban. Csépi az OECD úgynevezett privatizációs bizottságának ülésén vett részt: ennek az a célja, hogy rendszeres véleménycserével elősegítse a tagországok, illetve a csatlakozni kívánó államok ilyen jellegű tevékenységét. A mostani párizsi tanácskozás konkrét témája a tömeges privatizáció elképzelése/ annak gyakorlata volt. Az ÁV RT. vezérigazgatója szerint az OECD bizottságában egyöntetű helyeslésre talált a magyar koncepció. Informix iroda nyílik Az Informix, a világ egyik legnagyobb szoftver cége erősíteni kívánja pozícióit Magyarországon. Ezt Helmut Schiner, a vállalkozás ausztriai, magyarországi, szlovéniai és horvátországi üzleteiért felelős ügyvezetője jelentette be budapesti sajtókonferenciáján. A cég a vállalati információs rendszerek tekintetében piacvezetőnek számít a világon. Magyarországon is számos adatbáziskezelő rendszerét használják már, elsősorban a közhivatalokban, a bankoknál és biztosítótársaságoknál. A magyar felhasználók között található egyebek mellett a Budapest Bank és a Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma is. Az Informix piaci részesedése Európában eléri az 50 százalékot. A cég magyar forgalma a múlt évben 15 millió forint volt. Ebben az évben minimálisan e forgalmat meg kívánják ötszörözni. Ezért az Informix értékesítési irodát nyit Budapesten és jelenlétét egy magyar vezérképviselővel erősíti meg. Az Informix az 1993-as üzleti évet 353 millió dolláros forgalommal zárta, az adózás előtti nyeresége pedig megközelítette a 88 millió dollárt. Megalakult a hús terméktanács Alakuló közgyűlést tartott Budapesten a Vágóállat és Hús Terméktanács. A termék- tanács fő feladata, hogy elősegítse az alágazat valamennyi piaci szereplője - a tenyésztők, a feldolgozók, kereskedők és a fogyasztók - érdekeinek érvényesülését. A legfontosabb megoldásra váró teendő a jövedelmezőség feltételeinek megteremtése a vágóállat-tenyésztésben. Ennek fontos eszköze a minőség javítása. Latorcai János Németországban Latorcai János, ipari és kereskedelmi miniszter vasárnap Németország keleti tartományaiba utazott. Az ötnapos látogatás során a Szász Szabadállamban találkozik Kurt Hie- denkopf miniszterelnökkel és tárgyal meghívójával, Kajo Schommer államminiszterrel. Thüringiában Bornhard Vogel tartományi miniszterelnök fogadja a magyar minisztert, aki ezután megbeszéléseket folytat Jürgen Bohn gazdasági és közlekedési miniszterrel. A tárgyalások célja az új típusú gazdasági kapcsolatok feltételeinek megteremtése. Apám nemzetközi manager, aki egy lehetőséget kínál Önnek. Nem a biztosítás és kozmetika területén dolgozik, hanem egy zseniális ötlet van a birtokában, amit Ön most egy ütt valósíthatna meg vele. Mindössze találkozót kell kérnie Tőle a következő időpontokban: Március 9 -10 -11 - én Délelőtt: 9 -12 Délután: 13 -19 óra között az alábbi telefonszámokon: 06 94 / 322 - 188, rádiótelefon: 06 60 377 369. DOLGOZZON VEL0N11S SIKERES LESZ! Nem történt gyökeres fordulat Munkanélküliség - új tendenciák 1993-ban A megye középső részén a legrosszabb a helyzet Miközben a legtöbb ágazat nagyobb foglalkoztatóinál csökkent a létszám 1993-ban, a megyei munkaügyi központ jelentése szerint a nyilvántartott munkanélküliek száma is mérséklődött. Ez azonban nem jelent gyökeres fordulatot a munkanélküliség alakulásában. A csökkenéshez ugyanis nagymértékben hozzájárult, hogy - ellátási idejük lejárta miatt - egyre többen kívül kerülnek a- döntően az ellátási rendszer működtetésére létrejött - nyilvántartásból, anélkül, hogy munkát találtak volna. E körnek - a munkaügyi központ úgynevezett nyomonköveté- ses vizsgálata szerint, mely a nyilvántartásból 1992-ban kikerülteket kísérte figyelemmel- mindössze 30 százalék körüli hányada tud elhelyezkedni. Csökkent a foglalkoztatottság Ezt a folyamatot támasztja alá a KSH országos munkaerőfelmérésének eredménye is, mely szerint a munkanélküliek számának mérséklődése mellett a foglalkoztatottság is csökkent 1993-ban, és a népességen belül növekedett a gazdaságilag nem aktív munkaképes korúak aránya. A munkanélküliség alakulását az elmúlt évben a következő folyamatok jellemezték:- A nyilvántartott munka- nélküliek száma év végén 17.774 fő volt, az egy évvel korábbinál 7,6 %-kal kevesebb. A munkanélküliségi ráta mérséklődött, év végén 13,8 % volt (Ez a ráta az országos átlagnál -12,1 %-kal magasabb, a Dunántúl megyéi között a legmagasabb.- Kedvező jelenség, hogy a tömeges létszámleépítések száma csökkent, az emiatt állásukat vesztettek száma mérséklődött. Ugyanakkor a bejelentett álláshelyek száma növekedett, de még mindig töredéke a munkaerőkínálatnak: 1993. végén 100 nyilvántartott munkanélkülire 3 állásajánlat jutott. (Ugyanakkor az alacsony bérek, rossz munkakörülmények, strukturális problémák miatt az álláshelyek egy részét nem töltötték be.)- A nyilvántartottak számának csökkenéséhez az is hozzájárult, hogy jelentősen növekedett az elő- és korkedvezményes nyugdíjasok száma, a képzésben vagy támogatott foglalkoztatásban résztvevőké.- Mindezek mellett a munkanélkülivé válók száma hó- napról-hónapra több volt, mint azoké, akik úgy kerültek ki a munkanélküliek közül, hogy sorsuk valamilyen módon rendeződött, azaz elhelyezkedtek, nyugdíjba vonultak, vagy bekerültek valamely támogatási formába. Ezek a folyamatok azt támasztják alá, hogy a munka- nélküliség továbbra is súlyos társadalmi probléma, melynek súlypontjai, szerkezete változott az elmúlt egy év alatt. E szerkezetváltozás talán legfontosabb jegy, hogy kialakult, és tömegessé vált a tartós, egy évvel hosszabb idejű munkanélküliség. (A megyei munkaügyi központ különböző módszerű számításainak eredményeként a nyilvántartott munkanélküliek 40-60 %-a tekinthető tartósan munkanélkülinek). A tartós munkanélküliség leginkább az alacsony iskolai végzettségűeket érinti, minél idősebbek, annál nagyobb arányban. Ez a csoport a nyilvántartásból kikerülve sem nagy arányban tud elhelyezkedni, valószínűleg a gazdaságilag nem aktívak számát gyarapítja. Ugyancsak nő a visszatérő munkanélküliek száma, azé a csoporté, amelynek tagjai csak rövid időre tudnak elhelyezkedni, és utána ismét munka- nélkülivé válnak. Javul a helyzet Bátaszéken A munkanélküliség térségi alakulásában Bátaszék és környékének helyzete vált kedvezőbbé, néhány üzem újraindulásával. Változatlanul Szekszárd és Paks illetve környékük mutatói relatíve a legkedvezőbbek. (A közöttük elhelyezkedő Tolna mikrokörzete 1993. végére igen kedvezőtlenné vált.) Bonyhád és Dombóvár környékén a munkanélküliség átlagos, és legrosszabb helyzetű továbbra is a megye középső, városhiányos része. Általában igaz, hogy a kisebb településeken lakó munkanélküliek közül jóval kevesebben találnak állást, mert helyben nincs munkalehetőség, a városi üzemek pedig bejárókat kevésbé alkalmaznak. Részben a járadékfolyósítási szabályok szigorúbbá válása, részben a munkanélküliek összetételének alakulása miatt 1993-ban egyre csökkenő arányuk kapott munkanélküli ellátást. 1993. decemberében ez az arány 63 % volt, 11.198 főt érintett, az ellátás átlaga pedig 9.487 forint volt. Azok közül, akik kimerítették a járadékfolyósítás időtartamát, decemberben 4.345 fő részesült jövedelempótló támogatásban. KSH Tolna Megyei Igazgatósága A munkanélküliség alakulása, 1992-1993 20000 18000 18000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 □ A nyilvántartott munkanélküliek száma ■ Az ellátásban részesülők száma
