Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-01 / 50. szám
6 «ÚJSÁG PRIVATIZÁCIÓ - AZ ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG OLDALA 1994. március 1., kedd A magyar magánosítás versenyelvű Interjú Hatvani Szabó Jánossal — Ön lett most az ÁVÜ első számú irányítója. Változik-e ennek a sokak által támadott, kritizált intézménynek a stratégiája? — A stratégia nem változik. Hangsúlyeltolódás mégis lesz a hazai tulajdonlás ösztönzésének a javára. Szinte már szlogenné vált, hogy a magyar befektetők körében tőkehiány van. Ezt megpróbáljuk úgy áthidalni, hogy a pályázók számára készpénzkímélő technikákat ajánlunk fel. Ilyen a részletfizetés, a lízingforma, a rövidesen induló KRP, (Kisbefektetői Részvényvásárlási Program) s az eddigieknél is jobban előtérbe helyezzük a tőzsdei privatizációt. — Több szakértő is felvetette már, hogy a hazai pénzügyi és intézményi befektetői piac kihasználatlan. Van-e olyan elképzelés, hogy a pénzintézeteket, társadalombiztosítási alapokat a korábbinál nagyobb mértékben bevonják a privatizációba? — Természetesen keressük azokat a le nem kötött befektetési eszközöket, amelyeket már bevonhatnánk a privatizációba. Itt elsősorban külföldi befektetői körökről lehet szó, hiszen itthon a magántulajdonosi körben markáns pénzösszeget nem találunk. Bankok körében előfordulhat, de a privatizációval szemben támasztott elvárások elsősorban nem a bankok bevonását szorgalmazzák. Közvetve előfordulhat ugyan, de inkább azt a szándékukat jelenítjük meg érezhető formában, hogy minél szélesebb kör juthasson hozzá az állami vagyontömeghez. Olyan tájékoztató, információs anyagok készülnek, amelyek hozzáférhetők lesznek az ÁVÜ megyei információs hálózatán keresztül. Ezek a szűkebb anyagi lehetőségekkel rendelkező, de vállalkozni szándékozó magyar állampolgároknak teszik lehetővé a privatizációt. — Egyáltalán mennyi pénzzel kell rendelkeznie annak, aki szeretne a folyamatba bekapcsolódni? — Attól függ, hogy az állami vagyonnak melyik részét kívánja megvásárolni. Meg kell mondanom, nem törekszünk mindenáron a decentralizációs technikával történő prviatizációra. Vagyis arra, hogy a régi struktúrában kialakult vállalatokat részegységekre bontsuk, s úgy egyenként ajánljuk fel. Itt az ésszerűségnek kell dönteni. Kollégáim jól ismerik a cégeket, s azokat egy hatékony magán- gazdaság szempontjait és célrendszerét figyelembe véve kezelik. Tehát abban az esetben, ha valamit traktoronként kell eladni, mert az a leghatékonyabb, akkor így fogjuk megadni a kínálati listát. Ugyanakkor a cég teljes vagyonának feltérképezésével lehetővé tesszük azt, hogy ha a befektetői szándék mást indokol, akkor rugalmasan alkalmazkodjunk hozzá. — A kisember, a közember mit figyeljen elsősorban, hogy ó is tulajdonos lehessen, hogy bekapcsolódhasson a privatizációba? — Úgy érzékeltem, hogy az emberek információ- és tudáshiány miatt meg sem merték eddig próbálni. Egyrészt nem ismerték kellőképpen a rendelkezésre álló állami vagyont, másrészt a privatizációt megfoghatatlannak, meg- közelíthetetlennek, elérhetetlennek tartották. Ebben valószínűleg az ÁVÜ is hibás volt, de most megpróbálunk egy sokkal intenzívebb, részletesebb tájékoztatást megszervezni, a lakossághoz sokkal közvetlenebb módon eljuttatni az információkat a vagyonról, s a megszerzéshez vezető eljárási módokról, lehetőségekről. — Munkanélküliből pl. lehet tulajdonos? — Természetesen. Egyrészt figyelje a hirdetéseinket! Másrészt megjelentetünk majd olyan szóróanyagokat, amelyben megkérdezzük az állampolgárokat: az állami vagyon mely részére lenne vásárló. Ezen a szórólapon kérheti az Állami Vagyonügynökséget, hogy ha van - most végletes példákat mondok, - egy traktor, egy patyo- latbeli mosógép, egy 100 négyzetméteres ipari terület, akkor erről ő kaphasson tájékoztatást. Ezt rövid időn belül megkaphatja. — Eddig ilyen nem volt. — Nem, hiszen az eddigi vagyonnyüvántartásunk ilyen részleteket nem tartalmazott. Most viszont a regisztert ilyen irányban kívánjuk továbbfejleszteni. — A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) egyre több esetben járul hozzá a sikeres privatizációhoz. De hogyan jöhetnek számításba olyanok, akik nem az adott munkahelyeken dolgoznak, nem a saját cégük résztulajdonosaiként vesznek részt a privatizációban? — Mind a két kör számításba jöhet. Továbbra is preferáljuk a dolgozói tulajdon- szerzést. Ám a KRP esetében nem kell az adott vállalatnál dolgozni. A felajánlott vagyontömegből bárki jegyezhet egy meghatározott részt. Hangsúlyoznom kell: a magyar privatizáció versenyelvű. Tehát az értékesítés továbbra is pályázatok alapján történik, és testületi döntéssel határozunk az eredményéről. A Kisbefektetői Részvényvásárlási Programban más a helyzet. Ott nem egy ilyen versenyszituációról van szó, de a tulajdonszerzés ott is korrektül, nyilvánosan és ellenőrizhető módon történik majd. Az interjút jövő kedden folytatjuk az ellenőrzés növekvő szerepéről. Újabb „kóstoló"Bogláron Az ÁVÜ IT megtárgyalta a Balatonboglári Borgazdaság Rt. ÁVÜ tulajdonú részvényeinek eladására szolgáló pályázatot. A döntés értelmében, mivel az árajánlatok alacsonyak voltak, a tendert eredménytelennek nyilvánították. Az IT határozata értelmében új pályázatot kell a társaság részvényeinek értékesítésére kiírni. Arról is döntöttek, hogy a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Kft-t, a Láng Gépgyárat részvénytársaságként, a Metro közlekedésfejlesztési és Beruházási Vállalatot pedig kft-ként működik a jövőben. Magánosítás részletre és kárpótlási jegyért Jöhetnek a kisbefektetők Az áprilisban induló Kisbefektetői Részvényvásárlási Program (KRP) esélyt ad mindenki számára, hogy részt vehessen a privatizációban - mondotta dr. Szabó Tamás privatizációs miniszter tegnap délelőtt a budapesti Atrium Hyatt szállóban tartott nemzetközi sajtótájékoztatón, ahol a többi között azt is elmondták, hogy a kormány döntése értelmében a program keretében öt év alatt az ÁVÜ-höz és az ÁV RT-hez tartozó hetven társaság több, mint százmilliárd forint értékű részvénye kerül forgalomba. A KRP-t fokozatosan vezetik be, a befektetni szándékozók első alkalommal áprilisban élhetnek a lehetőséggel. Ebben a kísérleti periódusban a Pannonia Hotels Rt., a Global TH Rt., a Pannonplast Műanyagipari Rt. és a Soproni Sörgyár Rt. részvényeit ajánlják fel eladásra. A A forgalomba kerülő részvények összértéke becsült bevezetési áron meghaladja a négymilliárd forintot. A forgalmazással az OTP Bank Rt-t bízták meg, amely versenyen nyerte el a feladatot. Mind a kísérleti időszakban, mind az azt követő - várhatóan szeptemberben induló - fázisban olyan társaságok szerepelnek, amelyekben a többségi részesedéssel rendelkezők szakmailag felkészült és jelentős tőkeerejű befektetők. A KRP keretében kétféle módon juthatnak részvényhez az érdeklődők: öt évre szóló kamatmentes részletfizetéssel, vagy a kárpótlási jegyek részvényekre történő cseréjével. A részletfizetést maximum százezer forintig lehet igénybe venni. A tájékoztatón Csépi Lajos, az ÁV Rt. vezérigazgatója bejelentette, hogy a következő lépcsőben várhatóan a MATÁV, a Villamosipari Tröszt, a Pick Rt. és néhány gyógyszeripari cég részvényeihez lehet hozzájutni a KRP keretében. (Ezeken a hasábokon rendszeresen foglalkozunk majd a programmal) ABC a privatizációhoz Átalakulási folyamat Az átalakulás során megszűnik az állami vállalat és helyette létrejön egy kft. vagy egy rt., amely a megszűnő cég általános jogutódja. Ez azt jelenti, hogy átszáll rá a megszűnt állami vállalat valamennyi joga és kötelessége. Átkerülnek hozzá a vállalat tartozásai és kötelezettségei, így tehát a vállalat helyett a gazdasági társaság köteles helytállni. Hogy a hitelezők is tudjanak a vállalkozásról, az átalakulásról hozott döntést, az átalakulási tervet és a vagyonmérleg legfontosabb adatait a vállalat köteles közzétenni a Cégközlönyben, kétszer egymás után, legalább 15 napos időközzel. Döntési jogkör. Az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatok átalakulásáról az ÁVÜ, egyéb vállalatokról a vállalati tanács, illetve a dolgozók közgyűlése dönt. Külső vállalkozók - bel- és külföldiek jogi vagy természetes személyek - az átalakulás során vagy az után léphetnek be a privatizációba. Az átalakulás során jelentkezők vagyoni hozzájárulásával az eredeti vállalati vagyon kiegészül és a külső vállalkozók lesznek a létrejövő gazdasági társaság részvényeinek (rt.) vagy üzletrészeinek (kft.) tulajdonosai - mégpedig hozzájárulásaik arányában. Ha az átalakulás során külső vállalkozók nem vállalnak részesedést, akkor a vállalat eredeti vagyonával átalakul kft-vé vagy rt-vé, minden üzletrész, részvény az ÁVÜ-höz kerül és az ÁVÜ értékesítheti azokat egyben vagy külön. (A következő héten rovatunkban az egyszerűsített átalakulási eljárásról olvashatnak). Privatallózó Minilapszemle a magánosításról SZAZMILLIARDOK FOROGNAK KOCKÁN. Bakay Árpád, a ÁV Rt. elnökjelöltje a vele készített interjúban elmondta, hogy a társaságnál a vezérigazgatói és elnöki tiszt szétválasztása egyrészt a társaság működésének feltételeit közelíti az európai gyakorlathoz, másrészt kizárja a végrehajtó és döntéshozó pozíciók egyesítését. Az ÁV Rt. és az ÁVÜ összevonásának kérdéséről elmondta, hogy ennek törvényi akadálya van. Igaz ugyan, hogy az ÁV Rt. részvényeit a hatékony működés érdekében privatizálni kell, de bizonyos stratégiai iparágakból az állam nem vonul ki. (Pesti Hírlap II. 9.) CSÉPI LAJOS A DIMAG-ÜGYRŐL. A Dimag Rt. vagyonvesztése már a privatizáció előtt bekövetkezett, a társaság csődhelyzetben volt. A vagyonügynökség azért döntött a privatizáció mellett, hogy megkísérelje több ezer dolgozó munkahelyét megtartani - mondta Csépi Lajos, az ÁV Rt. vezérigazgatója. Ami a személyes felelősséget illeti, sajnálja, hogy a társaság privatizációja így alakult, de akkor követett volna el nagyobb hibát, ha hagyja a céget felszámolni. (Esti Hírlap II. 13.) VITATOTT, ÁM BEVÁLT PRIVATIZÁCIÓS TECHNIKA, MRP-CÉGEK: MÁSFÉL MILLIÁRDOS NYERESÉG. A Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) 1992 nyarán lépett életbe. Tavaly év végéig 117 társaságnál alakítottak a dolgozók MRP-szervezetet, és vásárolták meg részben vagy egészben cégüket. A tulajdonossá vált MRP-szervezetek egyharmada az iparban, negyede a kereskedelemben, ötödé pedig az építőiparban jött létre, s akad köztük könyvkiadó és más anyagi és szellemi szolgáltatást végző társaság is. (Napi Gazdaság II. 14.). JAVULT KÜLFÖLDI ADÓSSÁGUNK SZERKEZETE. Szabó Tamás privatizációs miniszter kedvező gazdasági jelenségekről számolt be az MDF országos választmányának ülésén. Elmondta, hogy a Matáv privatizációjából a mezőgazdaságnak is komoly előnye származik, mert a távközlési alapból felszabaduló 9 milliárd forint lehetőséget teremt arra, hogy 3,9 milliárd forintot átcsoportosítsanak az agrárágazat támogatására. (Napi Gazdaság II. 10.) AZ FM VIZSGÁLJA A REORGANIZÁCIÓS TERVEKET. Vegyes képet mutatnak a gyorsított adóskonszolidációba bevont cégektől január 31-ig beérkezett reorganizációs pályázatok. Ez egyrészt a cégek által kért adósság-elengedés mértékéből, másrészt a tervek szakmai színvonalából adódik. A gyorsított szakaszba bevont 55 cég közül 24 agrárgazdaságból került ki. Az FM-be ezek pályázatai érkeztek be, amelyeket az illetékes bankok az állami hitelezők, az ÁVÜ és az ÁV Rt. is megkaptak. A végleges reorganizációs terveknek március 31-ig kell elkészülniük. Addig kell megállapodást kötniük a cégeknek a bankokkal és az állami hitelezőkkel. (Magyar Hírlap II. 9.) A PICK SZEGED VÁSÁROLJA MEG A HERCZET. A Budapesti Húsipari Rt. hitelezői bizottmányának pénteki döntése szerint a Herz szalámigyárat a Pick Szeged Rt. vásárolhatja meg. Csépi Lajos a döntést azzal a feltétellel vette tudomásul, hogy a szegediek elállnak a gyulai húskombinát megvásárlásától. (Magyar Hírlap II. 13.) Az MHB NEM FINANSZÍROZZA A VESZTESÉGET. A sajtó kizárásával rendkívüli munkásgyűlés volt pénteken a Magyar Gördülőcsapágy Műveknél. Á veszteséges debreceni gyárból ugyanis Diósára akarják telepíteni a jelentős nyereséget hozó kúpgörgős csapágyak gyártását. A tervezett átszervezést a Magyar Hitelbank javasolta, mert a jelenlegi formában nem kö- vánja finanszírozni a milliárdos veszteségeket termelő vállalatot. A cikk az ügy hátterét vüágítja meg. (Világgazdaság II. 13.) A kárpótlási jegyekről Előnyben részesülnek a jövőben meghirdetésre kerülő állami tulajdonú társaságok privatizációja során a a kárpótlási jeggyel történő vásárlások. A kárpótlási jegy ellenében történő nyilvános részvénykibocsátás májusig várhatóan 3-4 milliárd forint értékben biztosít vagyont a kisbefektetők számára. Emellett az áprilisban induló KRP további 800 millió forint értékű részvény- csomagot kínál. Bővülő kínálat 1994. második negyedévében az ÁV RT, a MATÁV, az OTP RT, az EGIS RT, valamint az Antenna Hungária RT részvényei is kárpótlási jegy ellenében jegyezhetők. A jegyzi menetéről a részletes tudnivalókról a Tolna Megyei ÁVÜ Ügyfélszolgálati Iroda ad felvilágosítást naponta 8 és 16 óra között Szekszárdon, a Széchenyi utca 24 szám alatt. Telefonszám: (74)316-288. Az irodában megtekinthető az ÁVÜ Marketingt Adatbázis, ahol információt kaphatnak az érdeklődők a privatizálásra kerülő társaságokról, valamint megtekinthetők illetve megvásárolhatók a privatizációs technikákról szóló kiadványok. Részvénycsere - tervezet 1994. március: Inret-Európa Bank RT ÉPTEK RT Baranyatej RT Veszprémtej RT MÓL RT 1994. április MASPED RT Hajdúsági Sütödék RT Aranypók RT Danubius RT Hajdúgabona RT Az első privatizálás
