Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-05 / 54. szám

12 KÉPÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1994. március 5., szombat Klubtumé Total Car Ejtsd: totál kár. Ebben a kifejezésben kulcsszó a kár. Kár, hogy ez az a klub, amely a legnehezebben megközelíthető zenészek, technikusok és pakolóemberek számára. A helyzet úgy néz ki ugyanis, hogy parkolni - legjobb eset­ben - az objektumtól 50-100 méterre lehet. Ez a távolság magában foglal egy négysávos utat, két pár villamossínt, egy villamosmegállót, gyalogátkelőhelyet, villanyrendőr­rel és millió embert. Az út végén, az épületben szeretettel vár még egy 53 fokú csigalépcső is. Nos, ezen az akadály- pályán kell eljuttatni a hangfalakat, erősítőket, hangszere­ket a célhelyre. Ez a hely tanulmány azoknak szólt, akik esetleg a Total Car-ban próbálják zenei pályafutásukat folytatni. Nekünk maradandó élményt okozott. A Total Car Budapesten található, a Nyugati-pályaud­var épületében. Pénteken és szombaton gépzene hallható, de kizárólag rock, aki tehát „MC Akárkit" akar hallgatni, ne ide jöjjön. Az árak a belvárosi árakhoz képest kedve­zőek, de nem jelent problémát egy-két ezer forintot „eltap­solni" egy éjszaka alatt. Aki viszont szereti a szódavizet kis mennyiségben, az anyagilag is jól jár. A Total Car-ban található még egy-két érdekesség. A fa­lakon egy öreg Opel karosszériájának darabjai láthatók és mindenki kipróbálhatja álló- és ülőképességét egy, a TV vetélkedőjéből ismert bikán. A klubban, pontosabban a bejáratnál, megtekinthető az ország legbunkóbb jegyszedője (sokat gondolkodtam a megfelelő kifejezésen, de nem találtam jobbat), ó ugyanis azt a fajta gyakorlatot folytatja, hogy aki elhagyja a helyi­séget, visszafelé jövet ismét váltson jegyet. Kilépőjegyet nem ad, viszont mindenkinek megígéri, hogy visszafelé jövet megismeri. Aztán mégsem. Nos, aki megpróbálkozik a Total Car-ral, az biztos lehet benne, hogy rengeteg kalandban lesz része és maradandó élményeket szerezhet. „pogácsa" THE HOUDINIS < < ' .< E.L.C.H. RECORDS Március 1-én jelent meg a paksi The Houdinis zenekar új ka­zettája. A felvételek Németországban készültek, a kiadó is német, az E.L.C.H. Records. A kazettaborító így néz ki, aki látja, mozdulhat rá. A szalagon különben meglehetősen „zú- zos" zene hallható, ami a szabaduló művészeket régről isme­rőknek némi meglepit fog okozni. írott képek Horrido A cím hangozhatna úgy is, hogy Kiri!, avagy Teraj!: mindhárom - sorrendben né­met, finn és horvát nyelven elkiáltott - szó valami olyas­mit jelent magyarul, mint Hajrá! Á csatakiáltások akkor harsantak fel, amikor az emlí­tett nemzetek vadászpilótái a II. világháborúban ellenséges gépekre csaptak rá. S volt al­kalom bőven a pusztításba torkolló harci erények bizo­nyítására, főként a Szovjetu­nió elleni támadás idején. Ezeknek a Keleti Fronton le­zajlott légiharcoknak a törté­netét foglalja össze a tavaly az Országos Műszaki Informáci­ós Központ és Könyvtár kia­dásában megjelent Horrido című kötet. A könyv egyedülálló vál­lalkozás a maga nemében. A légi háborúk történetének ugyan egyre gyarapodik a szakirodalma, de a kis nemze­tek repülőiről kevés érdemi adat jutott eddig az érdeklő­dők tudomására. Ennek a fe­hér foltnak a legalábbis rész­leges eltüntetésére vállalko­zott a Bernád Dénes-Mujzer Péter-Hangya János szerző­trió, bemutatva a finn, a hor­vát, a magyar, az olasz, a ro­Apróhtrek A következő ZUG-oldal- ban, két hét múlva, Kovács Ákossal készített interjúnkat olvashatjátok. #■ Ma este a szekszárdi Graf­fiti Klub vendége az Abigél zenekar lesz. m­Március utolsó hétvégéjén jótékonysági koncertet ren­deznek a ZUG Klub javára. A dolog még szervezés alatt áll. Sokan érdeklődtek,' vajon mi történt a VOLT-újsággal? Állítólag március végétől újra indul, évi öt-hat megjelenés­sel. mán, a szlovák, illetve az ön­kéntesek címszó alatt egyéb országok légierejének tevé­kenységét a Keleti Fronton. Mint a fenti felsorolásból is kiderül, a német vezetésnek széles egységfrontot sikerült kialakítani - különösebb kényszer nélkül - a Szovjetu­nió ellen. A „bolsevizmus el­leni kereszteshadjáratban" azonban olyan országok is részt vettek, melyek vagy nem is álltak hadban a Szovjetuni­óval, vagy nem is léteztek, mint független államok. A könyv érdekfeszítő ismerete­ket közöl a spanyol expedíciós repülőszázadokról, a francia önkéntesekről, a balti, illetve az ugyancsak a hitleri hatalom mellé szegődött ukrán és orosz kisegítő alakulatokról. Sőt, egy dán és egy svéd (!) pi­lótáról is van tudomása a könyvnek: az utóbbi a Keleti Fronton két légigyőzelmet aratott, majd pályafutását Észak-Afrikában, négy győze­lemmel folytatta. A németekkel szövetséges, pontosabban alárendelt álla­mok közül mindössze csak egy akadt, amelyik a kápráza­tos német hadi sikerek elle­nére sem csatlakozott a Szov­jetunió elleni rablóhadjárat­hoz. Az oroszszimpátiájáról közismert Bulgáriáról van szó, ez az ország „csak" az Egye­sült Államoknak és Angliának üzent hadat. Szeri Árpád Rock & Roll Rádió Szegény rádiós szerkesztők! Egy szemfüles fotós segítségével sikerült megörökítenünk, amikor is egy bizonyos Lukács „Tank­csapda" László éppen pisztolyt szegez a gyanútlan Polgár Tamás szerkesztő úr kobakjához. Szeren­csére a másik házigazda, Imre Norbi még időben feltett egy Tankcsapda nótát, így megnyu­godtak a kedélyek. No, ilyen veszélyes hely ez a Rock & Roll Rádió, amely egyéb­ként a Szekszárdi Rádióban je­lentkezik hétfőn és szerdán dél­után 14 órától. KRZ l 9 mmmm mmmm Robin Hood Balszerencsémre a zöld harisnyanadrágom éppen mo­sásban volt a bemutató napján, így nem jutottam be in­gyen a fuszeklik fejedelmét, Robin Hood-ot forradalmian új oldaláról megvilágító, legújabb Mel Brooks akcióra. Az alaptörténet nem változott, legfeljebb átalakult. Kicsit. Robin küzd az igazságért, no meg az erényöv kulcsáért Rottingham bírája, valamint a vándorbibircsókos János király ellenében. Most nem vállalkoznék arra, hogy felsoroljam a poéntá­rat, ezért biztos sokat melóztak a gegmenek, hadd ne ve­gyem már el a kenyerüket. Azonban egy idézetet kölcsön kell vennem, pusztán a mel brooksi filozófia minél széle­sebb körű elterjesztése érdekében. Azt mondja János ki­rály (a vándorbibircsókos): mindegy, hogy akasztás, vagy esküvő lesz, a lényeg, hogy buli legyen! Ennek az eszmeiségnek tökéletesen alá is lett rendelve a film. KRZ Beszélgetés Tunyogi Péterrel, akinek Szekszárdon volt az első ... ZUG-tárlat é Mooobil, Mooobil, Mooobil Általában az újraélesztések vagy sikerülnek, vagy nem. A P. Mobil már elő is készítette a tere­pet a visszatéréshez, hiszen nem­rég kiadott az eddig megjelent al­bumaiból egy válogatást. Hama­rosan a boltokba kerül az új lemez is, „Ez az élet Babolcsai néni" címmel, majd április 15-én indul a minden kérdésre választ adó or­szágos turné. Tunyogi Péterben, a zenekar énekesében még megle­hetősen sok a feszültség, s ez vár­hatóan csak nőni fog a turné in­dulásáig. Ezért megpróbáltuk egészen távolról indítani a be­szélgetést. — Jól emlékszem arra, hogy valamikor még a nagyhírű Beton együttes tagjaként játszottál Szekszárdon? — így van. De - bár erre nem kérdeztél rá - az is igaz, hogy Szekszárdon énekeltem először a P. Mobil-ban. '79-ben. Van itt egy kastély vagy vár, annak az udvarán. — Vármegyeháza ... — Kérlek szépen, lejöttek a rajongók Pestről, így voltak vagy ezren. — Egyáltalán, hogyan kerül­tél a P. Mobil-ba? — A Vikidál után nagyon sok énekest meghallgattak. Valami hasonló hangot keres­tek, s rám esett a választás. — Na álljunk meg! Ez így túl egyszerű. Konkrétan, mi játszó­dott le akkor? Odament hozzád a Schuszter Lóri, válladra tette a kezét, s közben annyit mondott: te vagy a mi emberünk... — Nem. Volt vagy tíz éne­kes, mindannyian meghallga­táson vettek részt. A Schuszter odaadott nekem két kisle­mezt, ezt meg kellett tanulni, és el kellett énekelni. Kétforin­tos dal, Menj tovább, Utolsó cigaretta ... Végül engem vá­lasztottak, nem tudom, miért. — Milyen érzés volt? — Most mindenki várja, hogy azt mondjam: marha jó volt, örülök, hogy odakerül­hettem ... Pedig akkor fo­galmam sem volt semmiről, csak arra koncentráltam, hogy tudjam teljesíteni a feladatot. A Vikidál Gyula elég nagy egyéniség volt a P. Mobil-ban, és nagyon megszokták a ra­jongók. Az első fellépésem, ez a szekszárdi buli, teljesen tit­kos volt, direkt ezért jöttünk le vidékre. Ennek ellenére elter­jedt a hír, rengetegen jöttek mindenhonnan. Megmondom őszintén, én nagyon be voltam tojva. Csend is volt az első két-három szám alatt... Azt vártam, hogy megdobálnak, kifütyülnek, le kell mennem a színpadról. Aztán a harmadik szám után el kezdtek kiabálni, őrjöngeni, miközben a Schusz­ter bemondta, hogy a Tunyogi Péter az új énekes. Amikor vége volt a bulinak, odajöttek többen, hogy nagyon hasonlít a hangom a Gyuláéhoz. Akkor még örültem ennek, most vi­szont nem örülnék, ha ilyet mondanának. Azóta kialakí­tottam egy saját megszólalást, remélem ez le is jön a színpad­ról. — Kétségtelen, hogy a P. Mo­bil sűrű időszaka ezután kezdő­dött. — Csináltunk vagy kétszáz koncertet az országban, hogy bemutassanak engem a kö­zönségnek. Ekkor még a Gyula stílusában énekeltem, viszont a megjelent három nagylemezen már a saját han­gom szólalt meg. És itt hozzá kell tennem, az a banda, amely most újrakezdi, ez ugyanaz, amelyik a három nagylemezt csinálta. — A Schuszter Lóriról annyi legenda kering. Diktátor, üzle­tember stb. Te mit gondolsz er­ről? — A zenekarnak a monda­nivalóját mindenképpen ő fe­jezi ki, igaz, nem ő mondja el a közönség felé, hanem én. Hogy mennyire diktátor? Megmondom őszintén, az az öt ember, aki a Lóránton kívül benne van a zenekarban, egy- től-egyig nagyon link. Áz egyik késve jön a próbára, a másik iszik, a harmadik csajo­zik ... Na most, ezt az öt em­bert csak úgy lehet összefogni, ha valaki erélyes. — Bocs, de közben itt mögöt­ted a Mareczky (a dobos - a szerk.) mutogat mindenfélét... — A Mareczky mutogat­hat, amit akar, de tényleg erről van szó. — Hogyan tudtad meg, hogy idén újraalakul a zenekar? — Külföldön játszottam, kaptam egy telefont, hogy jöj­jek haza, mert a bandát újra összerakjuk. — Milyen esély adsz ennek a kísérletnek? — Ez egy olyan vállalko­zás, aminek nem látjuk a vé­gét. Lehet, hogy egy óriási bu­kás lesz. Nem tudom ... Re­mélem, hogy nem. Ez a fajta zene a magyar rock-ban azóta sincs. Mivelhogy nincs, úgy gondoltuk, ezt az űrt be kel­lene tölteni. KRZ Reich Gábor: Csendélet Furcsa paradoxon, mikor egy művész lelkének viharai „Csendélet" címmel kerülnek megfogalmazásra, de ez már egy ilyen dolog, ha ugyanis egy művész lelkében csend van, akkor Ó halott. -BP.-

Next

/
Thumbnails
Contents