Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-05 / 54. szám

* Szombat, 1994. március 5. TOLNAI NÉPÚJSÁG 9 Hét Foglalkozása: licitvezető Kikiáltási ár kétezer! 900, 800, 700, 600, 500 először, má­sodszor, a föld az Öné! Ki tudná megmondani, hányszor hangzott el és hány helyen ez a szöveg, mióta a kárpótlással kapcsolatos földárverések elkezdődtek. Egy bizonyos, új szakma szü­letett, „licitvezető" megneve­zéssel. Fejes Balázs, 1992. szeptem­bere óta a Tolna Megyei Kár- rendezési Hivatal munka­társa. Azóta csaknem száz földárverésen ő vezette a lici­tet. — Árverést vezetni külön szakma. Legalábbis szerintem. Mert ugye, kell hozzá emberisme­ret, határozottság, de ugyanakkor tolerancia és gyors helyzetfelis­merő képesség. Ön rendelkezik mindezzel? — Ne hozzon zavarba! Bár kétségkívül kell emberismeret az árverések vezetéséhez, de azért ez team-munka. Kitűnő kollégáim vannak, jól össze­szokott csapat. Négyen va­gyunk, egy geodéta, egy jegy­zőkönyv vezető, egy elszá­moló és jómagam, együtt bo­nyolítjuk az árveréseket. Há­rom ilyen árverező csoport van egyébként a hivatalban. — A kárrendezési hivatalba különböző területről jöttek a munkatársak. Ön hol dolgozott korábban és mi a képzettsége? — Agrármérnök vagyok, a gödöllői egyetemen végez­tem, a Vetőmag Értékesítő Vállalatnál dolgoztam. — Azért földárverést vezetni mégiscsak mást jelenthet. — Kétségkívül. Azért idő­vel belejön az ember. — Járni a falvakat, reggeltől estig egy levegőtlen teremben be­szélni, odafigyelni, nem lehet leányálom. Hogyan fogadták Önöket a településeken? — Hol így, hol úgy. Re- gölyben például még köszö­netét is mondott a polgármes­ter. Persze ez a ritkább. Aztán volt olyan is, ahol egy sze­mély, aki még nem kapta meg a kárpótlási jegyét, az elle­nezte a földlicitet, kifogással élt. Mikor mondtam, hogy ez nem indok a földárverés elha­lasztására, akkor tőlem kért nyomtatványt, hogy feljelent­hessen. Mikor megtudta, hogy ilyen formanyomtatvány nincs, akkor meg arra kért, diktálnám le a panaszát. Szó­val mindenféle ember van. — Ennyi idő alatt biztos tör­tént egy-két érdekes eset. Hall­hatnánk néhányat? — Még az első időszakban Fejes Balázs történt, hogy Váralján a föl­dárverés hajnali fél négyig tar­tott. A kocsma a szomszédban volt, akadt egy atyafi, aki óránként átballagott. Amikor visszajött, fölrakta a tárcsáját, de fogalma sem volt mire lici­tál. Aztán úgy éjfél körül egy­szer csak elkezdett énekelni. Amikor lehurrogták, akkor megint csak átment az ivóba, aztán visszatérve mint aki jól végezte dolgát, elaludt. — Akadtak falvak, ahol min­den követ megmozgattak a he­lyiek, hogy elhalasszák a földlici­tet. Önök nem kerültek ilyen helyzetbe? — Nem. Bár amikor Györ- könybe mentünk, előtte volt ilyen szóbeszéd. Amikor a falu határába értünk, kidön- tött fákat láttunk, de aztán ki­derült, hogy csak a közúti igazgatóság emberei végzik a munkájukat. — Több helyen okoztak konf­liktust a milliós kárpótlási jeggyel megjelent volt nagybirtokosok, vagy új, leendő nagybirtokosok képviselői, az úgynevezett stró­manok. Ön nem találkozott ilyennel? — Regölyben az Eszter- házy hercegi család képvisele­tében két szombathelyi meg­bízott jelent meg 5 miihó fo­rint értékű kárpótlási jeggyel. Kevés föld volt kijelölve, a helybeliek rögtön idegesek lettek. A strómanok felverték az árat az első nagy táblánál, aztán elkérték a jegyüket és elmentek, ők csak ötszázért akartak földet venni. Persze volt ellenkező példa is, amikor Paks, Dunaszentgyörgy kör­nyékén a milliós kárpótlási jeggyel megjelentek először a „kispénzűeket" engedték lici­tálni. — Mi volt a legmagasabb ár, amiért az Ön által vezetett liciten föld elkelt Tolnában? — Györkönyben egy aká­cos erdőt vertek fel 65 ezerre, Kalaznón pedig ugyancsak egy erdő kelt el 60 ezer forin­tért aranykoronánként. Az er­dőkért folyt a legnagyobb csata. — Ki a jó licitáló? — Aki tudja mit akar vásá­rolni és van is rá elég kárpót­lási jegye. — Miért, van aki nem tudja mire licitál? — Hajaj, de hányán! Volt aki nekipirulva emelgette a tárcsáját, aztán amikor övé lett a föld, akkor kérdezte meg, mondja már, melyik rész is ez? Persze ez jobbára a városi földárverésekre volt jellemző. A községekben az emberek jobban ismerik a földeket és hamarabb kiegyeztek egy­mással is. — Több probléma gondolom ott volt, ahol kevés volt az árve­résre kijelölt földterület és sok a kárpótlásra váró. — Igen, ilyen gondok első­sorban a városokban jelent­keztek. Szekszárdon is ez volt a helyzet. Ugyanakkor Bátaa- pátiban például a februári, negyedik földárverésen egyet­len licitáló sem volt. — Igaz, hogy volt olyan föl­dárverés, ahol az árverés után va­laki ott „felejtette" milliós értékű kárpótlási jegyét? — Igen, ez Szekszárdon történt. Egy illető két millióval bejelentkezett, aztán nem jött elszámolni. Hetekig őriztük, míg ki tudtuk értesíteni és be­jött a hivatalba érte. — A helyi földrendező bizott­ságokkal milyen a kapcsolatuk? — Ahol megalakultak a földrendező bizottságok, ott jó, nagyon sok segítséget nyúj­tottak és nyújtanak nekünk. Gond ott adódott inkább, ahol nem alakult földrendező bi­zottság, mint például Szálkán. Ott például egyetlen egy földárverés sem volt még eddig. — Panasz? — Ami eddig nem fordult elő, idén több helyen fűtetlen, hideg helyiségben kellett megtartanunk a földárverést. Amikor szóltunk, azt a választ kaptuk, hogy előző nap is volt rendezvény a kultúrházban, akkor sem gyújtottak be, így legalább előbb befejeződött az összejövetel. — Botrány? — Az én árveréseim botrá­nyok nélkül lementek. F. Kováts Éva Fotó: Ótós Réka \T yomdatermékről 1 \ annyit nem be; meg beszéltek e kis hazában, mint arról az ígé­retes küllemű könyvecskéről, pontosabban brossúráról, ami a kormány négy éves műkö­désének sikereit méltatja. Nincs abban semmi meglepő, hogy a milliós példányú kiad­vány mérlege nem úgy ké­szült, hogy T. Honfitársaink, ezt ígértük 1990-ben, s ennyi, amit ebből 1994-re sikerült megvalósítani az Önökre nézve különösen keserves négy esztendő alatt. A kiadók szándékát híven szolgáló - s bizonnyal jól megfizetett - szerkesztők beleadtak igazán mindent, apait és anyait a si­kerek fölnagyításába, hason­lóképpen a kudarcok elhallga­tásába is. Túllépve azon, hogy ami valóban megtörtént, a jogállamiság alapjainak lera­kása sem kisajátítható, egyéni teljesítménye a kormányal­kotó koalíció vezető erejének. A valódi, a tovább építésre al­kalmas eredményben vasta­gon benne van az egész par­lament munkája, tehát azoké is, akiknek utód kormányzá­sától állítólag jobban kellene félnünk, mint ördögnek a szenteltvíztől. Noteszlap Huszonhat millió forintot kóstált csak a nyomdai előállí­tása ennek a kormánymagasz­taló műnek, a postaköltség to­vábbi 15 millióba kerül. Alig­hanem van azért valami kis bibi jogállamiságunk körül, ha közpénzből választási propa­gandára ennyit dob ki, áldoz föl szemrebbenés nélkül egy kormány, amely bizalmunkat anno dacumal azzal vette meg, hogy fölvirágoztatja a hazát. A brossúra azt mondja, hogy már föl vagyunk virá­gozva. Az állampolgár szemé­lyes tapasztalatai alapján azt, hogy attól koldulunk! S mert nem oly szerény értelmű az ál­lampolgár, mint amilyennek eddig nézték (és a jelek szerint tovább is nézni akarják), azt is mondja még, hogy az lett volna ám a jó, ha az elmúlt négy évben olyan országban kellett volna élnünk, mint amilyennek ez a brossúra mu­tatja a hazát. Megjósolható, hogy a nem annyira nemzetpropaganda, mint inkább pártpolitika cél­jait szolgáló könyv nem kerül föl a könyvkiadás 1994. évi si­kerlistájára. Mégis lesznek ta­lán olyanok, akik egy-egy példányt megőriznek a ma­guk és utódaik okulására, hi­szen nem sikerekkel szembe­sít ez a kampány ihletésű nyomdatermék, hanem pártál­lami modorban azzal, hogyan tud viselkedni egy kormány, amikor a hatalomban mara­dása a tét. Idős ismerőseim egyike, akitől mi sem áll távolabb, mint a politika, azon kapta föl a vizet, hogy milyen páratlan teljesítménye volt a kormá­nyunknak az infláció vissza­szorítása és a nyugdíjak érté­ken tartása. Hónapok óta már ő is odaáll a postán az elé a kapu elé, ahonnan indulnak a kézbesítő járatok nyugdíjfize­tés napján, hogy ott, helyben hozzájusson a pénzéhez, ami­ből úgy kell élnie, mint Toldi Miklós lovának. Ez lenne a Kánaán? Az ígérete is távol! H át ez az kérem. Se föl­lendülés, se fölvirágzás és akkor mitől is kellene ne­künk állampolgároknak olyan fenenagyon optimistának len­nünk, hogy újabb négy évet adományozzunk öndicséret­ben világbajnok kormá­nyunknak? László Ibolya Már egyéves korában felnőttként beszélt Kodaj Bence mindent megnyert Apja szerint; memóriája másként működik Aki tud, az tud. Márpedig Kodaj Bence, aki új fejezetet nyitott a televíziós játékok történetében, (majdnem) mindent tudott, s ezzel a minap - másodszor is rendkívül szoros küzdelemben - mindent megnyert. Úgy is fogalmazhatunk, hogy elsőként „fosztotta ki" a Vágó István vezette népszerű műsor „kincses- kamráját", aminek legértékesebb darabja a csaknem egymil­lió háromszázezer forintot érő Hyundai Pony személyautó volt, miután azt is kockára tette váratlanul a kilencedik fordu­lót követően, az apróbb értékek megszerzése érdekében. Mivel a jó kapusnak is szerencséje van, neki is sikerült az, ami eddig még senkinek, megelőzve ezzel az ugyancsak rendkívül felkészült és széles látókörű szekszárdi újságíró kollégánkat, Szeri Árpádot, aki a korábbi játékok során beérte az autóval, már megnyert járművét nem kockáztatta a „min­denért". Vajon miért rizikózott Kodaj Bence? Hogy ezt meg­tudjuk, no és azt is, hogy milyen fiatalember ő valójában, kik a szülei, vannak-e testvérei, mit csinál ha nem vetélkedik, egy hirtelen ötlettől vezéreltetve váratlanul felkerestük budapesti otthonában. Mátyásföld egyik zegzugos utcájában csengetésünkre csi­nos fiatalasszony jelent meg az ajtóban, akiről azt hittük, hogy Bence nővére, de kide­rült, hogy az édesanyja, aki a legidősebb fiún kívül még a tizenhét esztendős Dánielnek és a hatodik életévét már be­töltött Bálintnak is a mamája. Hamarosan a családfő, dr. Kodaj Imre szülész-nőgyó­gyász is előkerül, s arra kérjük őket, hogy a sokak által meg­szeretett Bencéről meséljenek, aki még nem ért haza. Megtudtuk, hogy már egyéves korában felnőttként beszélt, de sosem szerette a nyilvánosságot, a szereplést. Bár ismerte mindenki szerepét az óvodában, de ő izgult a leg­jobban egy-egy előadás előtt. Háromévesen még nem tudott olvasni, de egyszeri hallás után szó szerint elmondta az összes mesét, ami tetszett neki. Babar, a nagy elefánt volt a kedvence, s édesapja már akkor megállapította, hogy memóriája másként mű­ködik, de nem tulajdonított ennek különösebb jelentősé­get­Édesanyja szerint Bence mindig is fegyelmezett gyerek volt, otthon is csak néha en­gedte el magát igazán. Termé­szetesnek tartotta, hogy bizo­nyítványába a jelesen kívül más jegy nem kerülhet még a középiskolás évek alatt sem. A tanulmányi versenyeken elért eredményeinek köszönhetően felvételi nélkül sétált be az egyetemre. Tizennyolc évesen sem tudta igazán, hogy mi szeretne lenni, bár megvolt már ekkor angolból, oroszból és németből is a nyelvvizsgája. Csak abban volt biztos, hogy sem orvos, sem közgazdász nem akar lenni. Igazából ma sem tudja, hogy matemati­kusként fog-e dolgozni nyug­díjas koráig, de édesanyja ja­vaslata ellenére egyelőre nem akar másoddiplomát szerezni, úgy érzi, hogy erre ráér még. Sajátos egyéniségére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy szü­lei előtt is titokban tartotta a „Mindent vagy semmit"-re való jelentkezését, amit csak akkor árult el, amikor már mindent megnyert, de ő még egyszer sem került adásba, hi­szen a felvételeket jóval korá­ban elkészítették. Nem akart fölösleges izgalmakat szerezni azoknak, akiket a legjobban szeret. Azt már Bence szemé­lyesen mondta el, hogy a kocsi megszerzése után valóban tíz másodperces gondolkodási idő alatt változtatta meg ko­rábbi elképzelését. Nem a nyereségvágy hajtotta, hanem önmaga megmérettetése, mert mindig is akaratos, céltudatos, de megbízható volt, s ezután sem lesz másmilyen, bár a népszerűség hihetetlenül jóle­sik neki. De ettől még ugyan­úgy besegít otthon a háztar­tási munkákba, mint eddig. A változás csupán annyi lesz, hogy a Hyundai Pony árából némi kiegészítéssel egy garzonlakást vesz, hogy ott kezdjen önálló életet. Palásti Péter POLITIKAI HIRDETÉS EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a ját&kal mától még 7 hétig találkozhat. A VÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZT0T0,1537 Budapest 114. Pf., 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értáces nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos jiékot és sok szerencsét kívánunk! A NŐK HELYZETE □ 1.52,1% az 1993. januári adatok szerint? 150,8% X. 48,6% 2. Az 1992-es barcelonai olimpián szerzett 11 aranyéremből hányat köszönhetünk női versenyzőinknek? 1. hetet 1 ötöt X. hármat dl 3. Hány év e nős Kuncze Gábor, az SZDSZ miniszterelnök jelöltje? 1. nőtlen 2. még csak vőlegény X. 15 éve I __I 4 . Lehet-e Magyarországnak női miniszterelnöke az érvényes törvények szerint? 1. lehet 2. csak tízéves közalkalmazotti gyakorlattal X. csak tizenöt éves közalkalmazotti gyakorlattal I__I 5 . Hogyan valósulna meg az SZDSZ nóprogramja? 1. külön törvénnyel 2. központi szervezet felállításával X. minden egyéb törvény beépített részeként CH 6. Miben kíván több jogot a nőknek az SZDSZ? 1. hivatali előmenetelben 1 gyermeknevelésben X. nem külön jogot, hanem valódi egyenlőséget a gyakorlatban I__I 7 . Hogyan segítené - programja szerint - az SZDSZ az otthonmaradó nők munkavállalását? 1. támogatná a részmunkaidős és bedolgozói foglalkoztatást 2. kötelezővé tenné a foglalkoztatásukat X. a munkavállalás propagandájának fokozásával □ □ 8. A női munkav állalók hány százaléka dolgozik jelenleg részmunkaidőben? 1.50% 125% X. kevesebb, mint 5% 9. Miért lenne jogos az állampolgári alapon járó - tehát munkavállalástól független - GYED? 1. mert ettől várható a népesség növekedése 2. mert az így otthonmaradó nők nem foglalják el a munkahelyeket X. mert az eleimi biztonság a munkanélküliként terhes nőket is megilleti !__! 10 . Melyik pártnak vant több egyéni női képviselőjelöltje? l.MDF 2. MSZP X. SZDSZ □ 11. Van-e érv ényes büntető jogszabály hazánkban a nők „munkahelyi szexuális zaklatása” esetére? 1. nincs, mert az üyesmi nálunk nem fordul elő 1 van, büntetési tétele: három év kurtavason X. nincs, mert hazánkban a jog nemektől független I __I 1 2. Mit tenne az SZDSZ kormányra kerülése esetén az abortuszok számának csökkentéséért? 1. megszigorítaná az abortusztörvényt 2. meghosszabbítaná a Tv esti programját X. támogatná a szexuális felvilágosítás hatékonyabb □ FORDÍTS!

Next

/
Thumbnails
Contents