Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-01 / 50. szám
4 KÉPÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1994. március 1., kedd tenni az előre meghatározott elvárásoknak. Az év során az önkormányzati bevételek kedvező alakulásával sikerült áthidalni az intézmények működésében jelentkező hiányokat és jónéhány, költségvetésben elfogadott, de bevételi előirányzatokkal le nem fedezett beruházási és fejlesztési feladatot. A tervezett bevételhez képest 100,4 milliós emelkedésből 77,9 millió a saját bevétel, amely szabadon kerülhetett felhasználásra. Ebből több mint 33 millió ment fejlesz^ tésre, a fennmaradó összeget pedig az egyéb feladatokra, például intézmények működésére fordították. Módosította a testület a szemétszállítási díj méltányosságból történő mérséklésének rendszerét. Minden év február 28-ig - az idén kivételesen március 15-ig - a jegyzőnél lehet ilyen irányú kérelmet benyújtani. A döntést április 15-ig meghozza az illetékes bizottság. Információnk szerint nem kell díjat fizetni annak az egyedülálló 70. életévét betöltött személynek, akinek a jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjat 30 százalékkal nem haladja meg. Úgy hallottuk, megállapították a március 1-jétől alkalmazandó vízdíjat. A közismert szervezeti változások - a Tolna Megyei Víz-és Csatornamű Vállalat kft-kre bomlott - és az állami támogatás rendszerének módosulása miatt a termelői díj jelentősen emelkedett: a víz, 80 forint plusz áfa, a csatorna 85 forint plusz áfa köbméterenként. Lakossági fogyasztó esetében ez 60, illetve 40 forint plusz áfa köbméterenként. Mai jövedelemviszonyok között ez nem csekély összeg. A testület a közoktatásról szóló törvényben előírtaknak megfelelően, figyelemmel az oktatási és közművelődési bizottság javaslatára, megbízta a két általános, illetve a két középiskolában az önkormányzatot képviselő tagokat. Az említett intézmények iskolaszékeibe három-három személyt delegált. Mellényes kutya Mivel nem ette meg az eb a telet, érezhettünk még a múlt héten is kutyahideget. Ellene az ember a már megszokott módon védekezett, de ha kedvenc négylábújáról volt szó, mint ahogy az az Ozo- rán, Nagy Jánoséknál készült felvételünkön látszik, más mód is eszébe jutott. Lindára, a háromhónapos, törzskönyvezett német dogra piros gyapjúmellényt gomboltak, hogy ne fázzon meg, s emiatt ne maradjon ki a kutyaiskolából. Az eb szeméből látszott, kellemesen érezte magát a pirosban. -él-gkEnnyi Eszünk ágában sincs vitatkozni az országosan fölkent nyilatkozókkal, akik azt állítják, soha ennyi pénz nem volt az önkormányzatoknál, mint amennyi mostanság dagasztja a községi bugyellárisokat - bár megtehetnénk -, helyette inkább hozzunk egy példát. Koppányszántón saját erőből megoldották a közalkalmazotti bérek emelését, ami csak azért volt lehetséges, mert hetvennyolcezer forintról van szó csupán. Ebből az következhet, hogy ezek szerint akkor jut a fejlesztésre is. Jut ám! Kereken egymillió-hatszázezer forintot költhetnek a község komfortosabbá tételére. Mielőtt azonban akárki is messzemenő következtetést levonna e tényből, elmondjuk, ez arra elég, hogy folytassák a Kossuth utcai útépítést - végig lekövezik és egy réteg bitumenes burkolatot kap, aztán majd jövőre, ha lesz pénz, befejezik -, a Szabadság, illetve a Fő utcában pedig - elnyerendő pályázati támogatással - járdát szeretnének építeni. Minderről röviden azt mondhatjuk: ennyi. És még valamit: igazán nem nagy az igény, és örülnek, ha ez a két terv megvalósul. A fentiekből lehet - bár nem szabad - részleteket kiragadni, ám egy biztos: a hangzatos politikusi nyilatkozatok nem a koppányszántóiakra vonatkoznak . . . A városházán hallottuk — A városházán hallott legelső információ azt tudatta, elfogadta a képviselő-testület az önkormányzat 1993. évi munkájáról szóló tájékoztatót. A romló feltételek ellenére - úgy értesültünk - nem nevezhető sikertelennek a tavalyi év, hiszen feladatcsökkenés és hitel- felvétel nélkül sikerült eleget Érződik a tenniakarás Nemrégiben arról adtunk hírt, hogy Simontornyán járt a Belügyminisztériumból Kri- zsán Mária, akivel hasznos eszmecserét folytattak a község vezetői arról, mit kell tenniük ahhoz, hogy a nagyközségből város lehessen. A látogatás után gyorsan léptek a Sió-parti településen. Megalakították az ad hoc bizottságot - érződik a tenniakarás - és elosztották a feladatokat. Az egyik szekció a település múltjával foglalkozik és az iskolai történelmi munkaközösség vállalta fel a munka zömét, de a lakosság köréből is dolgoznak benne. Gárdonyi György például a vallástörténettel foglalkozik, s jó hasznát veszik Odor János Gábor 3. éves régészhallgató tevékenységének is. Úgy tervezik, a múltból indulnak el a jelen felé és ez a téma lesz a pályázatuk bevezetője. Egy másik szekcióban, Várni László alpolgármester vezetésével az ipar és a gazdaság helyzetével foglalkoznak, s reflektorfénybe helyezik a vállalkozásokat, mint a jövő gazdasági alapját. Az infrastruktúra szekcióban a hírközlés, a közművek, a közvilágítás és a település mindennapi életét veszik górcső alá. Itt a polgármesteri hivatal, név szerint Gondos Jánosné összefogó szerepét helyezik előtérbe. Szükséges ugyanis a jövőképet befolyásoló adatszolgáltatás a telefon- és a vezetékes gáz fejlesztésekről, a szennyvízhálózat bővítéséről és mint távlati programról, a regionális szennyvíztisztítóról. A közoktatás, közművelődés, sport szekcióban Várni István, Lacza Attila művelődési ház vezető, valamint Horváth Kálmán - az irodalmi múlttal foglalkozik - és Csepregi György tevékenykedik. A kereskedelmet, a vendéglátást Borbás József áfész-elnök tekinti át, míg az idegenforgalommal, a városias környezet kialakításával kapcsolatos témában Takács Mária a vár igazgatója, Könyv István János grafikus és az eddig is szívjóságból segítő Enesei. Jó- zsefné virágkereskedő dolgozik. Jelentős szerepet szántak Bárdos László jegyzőnek is, hisz olyan megoldandó feladatok vannak - a hétvégi orvosi ügyelet megszervezése, a községközpont kialakítás -, amelyek költségvetési „témák" és az ütemtervnek szerepelnie kell majd a pályázati anyagban. Simontornyán azt tervezik - hallottuk dr. Dési Ivánné polgármestertől -, hogy júniusig összegyűjtik az anyagot és őszre készre dolgozzák. Erre az időpontra várják azt a bizottságot is, amelynek tagjai Krizsán Mária ígérete szerint megnézik majd a szekciókban végzett kutatómunka eredményét és segítenek a pályázat elkészítésében. Szó van arról - ez a polgámester feladata lesz -, hogy létrehozzák a Si- montomyáért Alapítványt. A munkát megkezdték, de számítanak a lakosság segítségére is. Újabb sérelem nélkül Koppánné dr. Kertész Margit Aki valamilyen formában figyelemmel kíséri a hazai eseményeket, az bizony elmondhatja, nem irigyli a földhivatal munkatársait, hiszen türelemmel, megértéssel kell végezniük munkájukat a hozzájuk bizalommal forduló emberek érdekében. A megaláztatást és sok-sok sérelmet elszenvedettek ügyében dolgozók tevékenységéről az alábbiakban Koppánné dr. Kertész Margitot, a Tamási Körzeti Földhivatal vezetőjét kérdezzük. — Bizonyára mindenki előtt ismeretes, hogy az 1991. évi XXV. tv., az úgynevezett kárpótlási törvény rendelkezett a részleges kárpótlásról, az 1994. évi II. tv. pedig újabb lehetőséget ad 1994. II. 15—III. 15-ig mindazoknak, akik sajnálatos módon nem hittek vagy nem bíztak a kárpótlásban, első alkalommal elmulasztották benyújtani igényüket - mondja a hivatalvezető, aztán kérésünkre röviden azt is „elárulja", hogy 1992. május 1-jétől tölti be ezt a pozíciót és büszke is rá, mert pályázat útján nyerte el - hét pályázó közül. Magáról még annyit beszél el, hogy 1992-ben végzett a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán és szerzett doktorátust. Férje Koppán Endre a tamási Massive-Hun- gária Kft-nél dolgozik. Házasságukból három szép gyermek született, közülük Endre idén érettségizik, Barnabás általános iskolai tanuló, Barbara pedig óvodás. Térjünk vissza a földhivatali munkához! — Vezetőként a munka - mely nemes és egyben igen sokrétű is - kellős közepébe kerültem, de olyan kolléganőkkel és kollégákkal sikerült együttdolgozni, akik szeretik és hivatásnak tekintik a munkájukat, igyekeznek becsülettel helytállni és így rövid idő alatt sikerült megtalálni azt a kapcsolatot, amellyel nagy dolgokat lehet véghezvinni. — Adottak-e ehhez a technikai feltételek? — Az állami költségvetésből - a Földművelődésügyi Minisztériumon keresztül - a földmérők kapták meg először azokat a technikai eszközöket - számítógépeket, műszereket stb -, amelyek nélkül a kárpótlást meg sem lehetett volna kezdeni. A földmérési részleg ugyanis a Kárrendezési Hivatalnak már számítógép lemezen (floppin) adta át az adatokat további használatra. Itt szeretném kihangsúlyozni, hogy az előkészítő és minden egyéb munkában sok segítséget kaptunk a Tolna Megyei Földhivataltól, jó a megyén belüli koordináció, enélícül képtelenség lett volna megfelelni az elvárásoknak. — Mennyiben változtak a feladataik és vannak-e új munkák, amelyek azt a hírt erősítik, hogy még kemény négy év vár önökre? — Négy év igen hosszú idő, nehéz megjósolni, hogy mit hoz nekünk. Mindig is voltak kihívások, amelyeket jogszabályok írtak elő, jelenleg azonban minden energiánkat a kárpótlásba fektetjük. Feltétlenül beszélni kell arról, hogy a kárpótlások ingatla- nyilvántartási bejegyzése még nagyon sok munkát ad. A korábbi hatósági munkák mellett új elemként az ingatlannyilvántartás számítógépes feldolgozása is elkezdődik, ami több mint ötvenegyezer földrészlet adatbevitelét jelenti. Ez a munka PHARE-program keretében valósul meg. A privatizációval összefüggésben a termelőszövetkezetek földhasználati joga megszűnik és a földkiadó bizottság rendelkezik az ingatlanok tulajdonba adásáról, ami kb. tizenöt-húszezer embert érint illetékességi területünkön. Talán itt szabad még elmondani, hogy ügyiratforgalmunk már 1993. decemberében jelentősen megnőtt, tekintettel az 1994. január 1-jén hatályba lépő új illetéktörvényre. Ez a folyamat nem állt meg, mivel a kárpótlási beadványok száma az újbóli határidő megnyitása miatt ezidáig már meghaladta az 1993. év egészét. Az 1994. évi V. tv. hatálybalépését megelőzően - amely szigorításokat hozott atekintetben, hogy a földhivatalok csak ügyvéd által ellen- jegyzett, illetve közjegyző által hitelesített okiratot fogadhatnak el - az ingatlannyilvántartási beadványok száma az előző évek hasonló időszakához képest a duplájára nőtt. — Áldozatos munkájukat kíséri-e köszönet? — Elismerésként kaptunk köszönetét mind telefonon, mind pedig levélben. Bevallom, ez mindannyiunknak jólesik. — Mi a véleménye arról, hogy a kárpótlási igény benyújtására újabb lehetőség van? — Csak ismételni tudom azt, amit már bevezetőben is elmondtam: örülök annak, hogy ez a lehetőség újból adott, egyben sajnálom azokat, akik az első alkalmat elmulasztották, mert a földek java már elkelt. Rendkívül fontos azonban, hogy 1994. március 15-ig ezt a lehetőséget kihasználják. Mindenkit arra bíztatok személyes találkozás alkalmával és telefonbeszélgetésekkor is, hogy a kárpótlási igényét feltétlemül adja be. Amennyiben az elvételről szóló okiratokat kellő időben nem tudjuk részükre átadni, úgy igazolásokat adunk ki azzal, hogy ezt az igazolást is csatolják a Kárendezési Hivatalhoz küldendő boríték tartalmához. Ezeket az igazolásokat még az utolsó munkanapon is kiadjuk azért, hogy ne legyen újabb sérelem. Jöjjenek! Csak két gondolattal toldjuk meg az előzőeket. Egy: hallgassanak Koppánné dr. Kertész Margitra, adják be a kárpótlási kérelmeket, keressék meg a földhivatalt. Kettő: a hivatalhoz tartozó harmincegy település érintett polgárai nevében is köszönjük az eddig végzett lelkiismeretes munkát. (Ugye, nem baj, hogy az Önök nevében is beszéltünk, kedves Olvasóink?)- ékes - Fotó: Gottvald Károly Nap mint nap sokan keresik fel a Tamási Körzeti Földhivatalt Emelt vízdíi
