Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-24 / 70. szám

1994. március 24., csütörtök KÖRNYEZETBARÁT KÉPÚJSÁG 7 Közlekedésfej lesztés Még mindig nincs elfoga­dott közlekedéspolitikai kon­cepciónk. A MÁV leromlását, a vasúti fejlesztések elhanya­golását a közlekedési tárca a pénzhiánnyal szokta indo­kolni. Ám bizonyítható, hogy csupán elhatározás kérdése, mire jut pénz. Míg 1990-ben „csak" háromszor annyit for­dítottak a közutak bővítésére, mint vasútfejlesztésre, addig 1994-ben már kilencszer any- nyit terveznek! Holott - mint köztudott - a közúti közleke­dés egészség- és környezetká­rosító hatása lényegesen na­gyobb, mint a vasúté. A természet kalendáriuma Március - tavaszelő (II.) Március az ébredés hó­napja, amit az állatvilágon is megfigyelhetünk. Megindul a korai rovarélet, hiszen napról napra több a táplálék. Megje­lennek az áttelelő bagoly­lepke-hernyók, és az áttelelő poloskafajok is táplálkozni, szaporodni kezdenek. A megduzzadt rügyek fontos táplálékforrások. „Tudják" ezt a rügyfúró ormányosok, ame­lyek petéiket egyesével helye­zik a rügyekbe, amiket azután a lárváik tönkre is tesznek. Nagyítóval a rügyeken apró, mákszemekhez hasonló kép­ződményeket láthatunk: a le- véltetvek áttelelő petéit. Ezek­ből márciustól kelnek ki a lár­vák. Azáltal, hogy elszívják a növények nedveit, a növény legyengül, a kifakadt rügyek eltorzulnak. A kora tavaszi napsütés előcsalogatja rej­tekhelyükről az áttelelő fá- tyolkákat, amelyek a katica­bogár lárváival együtt a levél- tetvek legfőbb pusztítói. Ahogy melegszik az idő, úgy élénkül a vízivilág is. A dermedten vermelő halak las­san ismét megkezdik szokásos élettevénységüket. Egyre több halfaj kezd szaporodni. Már­ciusban kezd nagy csapatok­ban az ívóhelyeire húzni a ba­lin, ahol párokba állva meg­kezdődik a „balintánc". A nőstények sóder- vagy ho­mokpadokra, esetenként gyö­kerekre rakják 300-400 ezer ragadós ikrájukat. Ezekből a halivadékok tíz nap alatt kel­nek ki és rögtön önálló életet kezdenek élni. Ám közülük csak kevesen érik el az ivaré­rett kort. Ebben a hónapban kezd ívni a pénzes pér és a fo­gas süllő. Utóbbi faj 3-4 éves korában éri el az ivarérettsé­get. Folyó- és állóvizekben egyaránt megtalálható. ívása 10 fokos vízhőmérsékletnél kezdődik, március végén. A legkorábban előmerész­kedő mocsári békák mellett ebben a hónapban a legtöbb kétéltű előbújik rejtekhelyéről. A hím mocsári békák égszín­kék nászruhában pompáznak. A hónap folyamán a sekély vizű tavak, pocsolyák lassan benépesülnek. Megjelennek az erdei békák, ásóbékák, ka­cagó békák, varangyok és tár­saik, majd kezdetét veszi a nász. Ezt jelzi, hogy a hím bé­kák harsogó brekegésétől hangos a vizek környéke. A barna varangyok násza március végén kezdődik. A kisebb, mozgékonyabb hímek vannak többségben, így az­után gyakran előfordul, hogy egy-egy termetes nőstényen két-három lovag is kapaszko­dik a siker reményében. A barna varangyok nagyon terü- lethűek. A kifejlett állatok minden tavasszal ugyanazt a vizet keresik fel, ahol ebihal korukban fejlődtek. A megfi­gyelések szerint igen messzi­ről is képesek ezek a lomha mozgású állatok, egykori szü­lőhelyükre visszavándorolni. A békák mellett előbújnak a Fehér gólya gőték is, amelyek hímjei eb­ben az időszakban gyönyörű nászruhát öltenek. Ráadásul a figyelmes szemlélő a vízben látványos násztáncuk tanúja is lehet. A nőstények 200-300 pe­téjüket egyenként ragasztgat- ják a vízinövények leveleire, vízbe nyúló faágakra. A melengető napsugarak előcsalogatják az első hüllőket is üregeikből. Megfigyelhetjük például a fürge gyíkot, amelynek a fű között mozgó kisebb-nagyobb rovarok ké­pezik zsákmányát. A hónap vége felé előmerészkednek az első vízi- és rézsiklók, vala­mint az elszórtan előforduló viperák is. Ha a február hideg is volt, március elején már minden­képpen megindul a tavaszi madárvonulás. A vizek men­tén a nagy kócsagok, káróka­tonák mellett egyre újabb és újabb fajok jelennek meg. A gémfélék mellett a récefélék közül is egyre több fajt pil­lanthatunk meg. Megszólal­nak az első bölömbikák is. Felbukkannak költőhelyeiken a szárcsák, a vízpartokat pe­dig bíbicek, godák, cankók csapatai népesítik be. A korán érkező fajok korán is költenek. Március közepén igen gyak­ran a nyári lúd és a nagy kó­csag is tojásain kotlik. Az erdők is kezdenek bené­pesülni. Az itt telelő fakopán­csok, cinegék már területet foglalnak és a párt választa­nak. A kora tavaszi alkonyban egy-egy áthúzó erdei szalonka is megjelenik. Ez a hosszú csőrű, avarszínű, titokzatos madár olykor párosával, más­kor magányosan látható. A ci­negék, csuszkák éneke mellett felcsendül a csilp-csalp füzike jól ismert hangja, majd gyö­nyörködhetünk az énekesrigó koncertjében. Énekelni kezde­nek a seregélyek, erdei pitye­rek és olykor már a barát po­száták is. A magasban egeré­szölyvek nászrepülése lát­ható. Keringenek, zuhannak, majd ismét a magasba emel­kednek. A part menti füze­sekben fészküket építik az őszapók különféle anyagok­ból, mohából, zúzmóból, a nád és gyékény terméséből, szőrből, toliakból. A mezők és a legelők felett korán felcsendül a mezei pa­csirták gyönyörű éneke. Az árokpartokon megjelennek a csaláncsúcsok. Március végén rendszerint megérkeznek az első fehér gólyák és a füsti fecskék. A hó elolvadása után a me­zőkön előtűnnek a pockok hó alatt használt kanyargó ösvé­nyei. A márciusi mezőkön ugyanúgy láthatunk kerge- tőző mezei nyulakat, mint feb­ruárban, ám már szép szám­ban akadnak nyúlfiak is. Ezek néhány napig teljesen szagta­lanok, így a kitűnő szimatú rókák sem találnak rájuk. A vizek mentén a pézsma­pockok násza zajlik. Március­ban friss vakondtúrásokra ta­lálhatunk, ami jelzi, hogy a vakond a mélyből újra a ma­gasabb régiókba merészkedik. Az erdőben, a borzvárak mé­lyén, tél végén születnek a ki­csinyek. A szarvasbikák kö­zött pedig egyszerre láthatunk tavalyi agancsú fiatal, véres agancstövű, és új, barkás fej­díszt viselő egyedeket. Ez utóbbiak lassan, óvatosan ha­ladnak, mert féltik érzékeny éküket. Andrási Pál Táj- és lélekmentő publikációk Oktatási pályázat Egy oktatásfejlesztési ala­pítvány pályázatot hirdet azon műszaki felsőoktatási in­tézményeknek, amelyek kép­zései céljai között szerepel a környezetvédelem és gazdál­kodás. A pályázaton részt ve­het maga az intézmény, illetve annak bármely egysége, tan­széke, alkotója, hallgatója. Témakörök: 1. A műszaki oktatás kör­nyezetgazdálkodási ismeret- anyagának, illetve az ismert Kedves Egyedülálló Ol­vasó! Segítséget ajánlunk ön­nek a kapcsolatteremtéshez. Jeligés bemutatkozó levele megjelenik lapunkban. He­tente sorsolással döntjük el, hogy a következő héten ki mutatkozhat be. Levelét adja fel az alábbi címre: „Őszinte Szó" Társke­reső Szolgálat, Szekszárd, Mártírok tere 10. A borítékra írja rá: „Keressük egymást!". Ugyancsak itt érdeklődhet a jeligéjére érkezett levelei iránt személyesen (munkanapokon 16.30-18 óráig) és ezidőben te­lefonon (316-722). Vidékiek­nek - név és cím közlése után, a postaköltség megtérítése mellett - elküldik a válaszo­kat. Az „Őszinte Szó" Társke­reső Szolgálat konzultációs lehetőséget ajánl fel a bemu­tatkozó levél megírásához, a átadásának fejlesztése az eu­rópai együttműködésben részt venni képes szakembe­rek képzése érdekében. 2. Áz intézmény kutatási, fejlesztési potenciáljának erő­sítése, az oktatók, kutatók és hallgatók külföldi szakmai konferenciákon, továbbkép­zéseken való részvétele. 3. Nyelvismerettel rendel­kező oktatók, kutatók hosz- szabb időtartamú hazai és külföldi továbbképzése. válaszlevelek értelmezéséhez és a választáshoz, a kapcsolat- teremtéshez. Az egyedülálló olvasónak ajánljuk, hogy ha valaki meg­tetszik lapunkban, írjon a fenti címre, ahonnan eljuttatják le­velét a jelige tulajdonosához. Jelige: „Nyugodt öregség 174128" Falun élő, 58 éves (166/85), barna hajú, kék szemű férfi vagyok. Nem iszom, nem do­hányzóm. Kertes házban élek, a kertben gyümölcsfák és kis szőlő van. Szeretem a kertet, az állatokat. Egyre kevésbé tudom elviselni a magányt, az egyedüllétet. Szakmám szerelő-hegesztő. Nyugodt öregségre vágyom, s ezért keresem azt az asszonyt, akivel ezt kölcsönösen biztosi­Drótszamár Derby Négy fős - 14 évesnél idő­sebb fiúkból és lányokból álló - csapatok vehetnek részt a nagy országos bringáspró- bán, a Drótszamár Derby-n, augusztus 1-7-ig. Jelentkezni ; Nagy Ádámnál lehet: 1138 { Bp. Népfürdő u. 21/D. Tel: 173-2619. Az alapítvány külföldi va­lutával nem rendelkezik, így csak forintban fizetendő tá­mogatás kérhető. A pályázó­nak egy űrlapot kell kitöltenie, mely igényelhető, illetve a pá­lyázat benyújtandó: Környe­zetgazdálkodási Oktatás Fejlesz­téséért Alapítvány, 1054. Buda­pest, Alkotmány 29. T: 131-2781. A kért támogatás lehet: ösz­töndíj, anyagi juttatás, részben visszatérítendő támogatás, kamatmentes kölcsön. Pályázni évente kétszer, már­cius 30-ig, majd szeptember 30-ig lehet. tani tudnánk egymásnak. Jelige: „Szeretnélek megtalálni" Városhoz közeli faluban élő, 50 éves (172/72), barna, elvált férfi vagyok. Anyagi helyzetem rendezett. Káros szenvedélyem nincs. Szeretek kertészkedni, kirándulni, s ezen túl is minden érdekel, ami örömet okoz. Az élet dol­gait reálisan nézem, csodákat nem várok, de megértő, ked­ves társat remélek. Olyan hölgy levelét várom, aki ha­sonló korú, korban hozzám illő, aki szereti a rendet és tisz­taságot. Reménykedem, hogy van valaki, aki szintén keresi a boldogságot, aki kölcsönös szeretetért, megbecsülésért velem töltené el hátralevő éle­tét. Verseny­felhívás Az ipari minisztérium idegenforgalmi hivatala, a környezetvédelmi mi­nisztérium és a Kertészeti Egyesülés meghirdeti a Virágos Magyarországért virágosítási, parkosítási és kömyezetszépítési versenyt. Cél: a kulturált, környezetbarát, vendég­váró országkép kialakítá­sának elősegítése, a ha­gyományos magyar virág- és kertkultúra felélesz­tése, az 1996-os Expo és a honfoglalás 1100 éves év­fordulója méltó előkészí­tése. A legjobbnak ítélt két település, város, il­letve falu kategóriában részt vehet az 1995. évi európai virágosítási ver­senyben. A versenyre önkor­mányzatok jelentkezhet­nek a polgármester alá­írásával ellátott levélben. Kategóriák: 5000 lakosú településig (1. kategória), 10 000 lakosú településig (2. kategória), 10-50 000 lakosú település (3. kate­gória), 50 000 lakos feletti település (4. kategória), Budapest főváros kerüle­tei (5. kategória). A bírálás szempontjai: Közterületek parkosí­tása, magánkertek kiala­kítása, intézmények virá- gosítása, ipari üzemek környezetének alakítása, a település megjelenése turisztikai szempontból, a település tisztasága, rendezettsége, a virágosí- tás, parkosítás, környe­zetszépítés minősége és esztétikai hatása. A pályázat beküldési határideje: 1994. március 30., megjelölve a kategó­riát, amelyben a település indul. Cím: Országos Idegen- forgalmi Hivatal 1051. Budapest, Vigadó u. 6. Virágos Magyarországért verseny szervezőbizott­sága. Készüljünk együtt a Föld napjára! „Keressük egymást!” A légszennyezettség egészségi következményei Adalékok az iskolák április 22-ei vetélkedőjéhez A levegő szennyezettségé­nek egészségi következmé­nyei a következők lehetnek: 1. heveny és idült légúti beteg­ségek; 2. a már kialakult kóros állapot súlyosbodása (első­sorban szív- és érrendszeri, valamint légúti betegségek­nél); 3. a szervezet működésé­ben kialakuló, mérhető válto­zások, amelyek még nem je­lentenek betegséget és nem okoznak panaszt; 4. a halálo­zási arány növekedése; 5. pszichés hatások. A kén-dioxid egészségkáro­sító hatása a koncentrációnak és az expozíció idejének a függvénye. Rövid ideig tartó magas koncentráció kellemet­len érzést vált ki (szag, íz), de nem jár távlati következmé­nyekkel. A kisebb koncentrá­ció észrevétlenül hat, hosz- szabb idő után súlyos tünete­ket okoz. A levegőszennyező anya­gok helyi (légúti) és általános problémákat válthatnak ki. Az orrüregben és a garatban a vi­szonylag nagy szemcsék vá­lasztódnak le, továbbá a víz­ben jól oldódó gázok, minde­nekelőtt a kén-dioxid. Ezek izgatják a nyálkahártyát, fo­kozott váladékelválasztást, vérbőséget, duzzadást okoz­nak. A hörgőket olyan sejtek bélelik, amelyek felületén fi­nom seprőszerű sejtnyúlvá­nyok (csillók) vannak. Ezek jellegzetes, ütemes kifelé irá­nyuló mozgást végeznek, és így valójában ki is söprik a lé- gutakat. A „munka" sebes­sége 10-15 mm percenként és a hörgőkbe jutott porrészecs­kék 16-20 óra alatt távolítód- nak el, ha a tisztítórendszer működése ép. Azonban éppen erre hatnak károsan az ingerlő gázok és a cigarettafüst. A nit- rogén-dioxid kis koncentráci­óban, s tartósan (legalább egy hónapig) belélegezve a csillók egy részének pusztulását, a tisztítási folyamat jelentős las­sulását okozza. A por beléleg­zése is hasonló következmé­nyekkel jár. Az alsó légutak- ban az apró horgocskák szál­lítják a levegőt a tüdőhólya- gocskákhoz, amelyekben a vér-levegő gázcsere, az oxigén felvétele és a széndioxid lea­dása zajlik. A hólyagocskák összfelülete 50-80 m2, így az idáig lejutó idegen anyagok lerakódására, felszívódására bőséges lehetőség nyílik. Az ólom, a nitrogén-dioxid, az ózon kétségkívül csökkenti a tüdő védekezőképességét, ami viszont a kórokozók meg­telepedését, fertőzések létre­jöttét segíti elő. A szén-monoxid a nagyvá­rosok levegőjének jellemző szennyező gáza, melynek mennyisége a belsőégésű mo­torok számának és működé­sének (egyben korszerűségé­nek) jellemző paramétere. A szén-monoxid a vörös- vértestek festékanyagával, a hemoglobinnal lép reakcióba és ott elfoglalja az oxigén he­lyét. Ezáltal a vér oxigénto­vábbító képessége beszűkül, az ember fáradékonyabb lesz, teljesítőképessége csökken. Ennél lényegesebb az, hogy a szén-monoxid rontja a szívi­zom- és koszorúér betegség­ben szenvedők állapotát, gya­koribb a koszorúérgörcs. Többek között ezért olyan fontos a szén-monoxid meny- nyiségének mérséklése a gép­járművek kipufogógázában. A fotokémiai oxidánsok (pl. az ózon) hatása a légutak és a tüdőszövet izgatásából, a tüdő anyagcseréjének gátlásából és a baktériumok elleni védeke­zésben fontos szerepet játszó falósejtek bénításából tevődik össze. Már 0,5 mg/m3 kon­centrációban rontják a fizikai teljesítményt, nagyobb tö­ménységben kötő- és nyálka­hártya izgalmat, a légzésfunk­ció romlását, mozgászavaro­kat és szellemi kifáradást idéznek elő. A fluorgázok a tüdőhólya­gokon keresztül a vérpályába jutnak és a fogazatban, vala­mint a csontokban fluorapatit formájában halmozódnak fel. Ezen kívül gátolják számos enzim és több belső elválasz- tású mirigy működését. A fluor számára a fő behatolási kapu a tüdő, valamint - szennyezett élelmiszerek és ivóvíz fogyasztása esetén - az emésztőrendszer. Nagyobb koncentrációban a fluorgázok tüdővizenyőt, tü­dőgyulladást okoznak. Az idült mérgezés tünetei: vér- szegénység, a fogazat barnás elszíneződése, csont- és izületi bántalmak, bőrelváltozások. A fejlődő szervezet különö­sen érzékeny a környezeti té­nyezőkre, a károsodás már a méhen belüli életben is bekö­vetkezhet, az anya közvetíté­sével. Az újszülöttek fejlődési rendellenességeinek 4-6 száza­lékát írják a környezeti okok számlájára. Az ólom elsősor­ban gépkocsik üzemanyagá­ból kerül a levegőbe, hatalmas - bár a fejlett gépkocsi gyár­tással rendelkező országok­ban rohamosan csökkenő - mennyiségben. Szerveze­tünkbe az ólom öthatod része belégzéssel, a többi a táplá­lékkal jut. Különösen a gyermekek és a nők érzékenyek rá, s náluk vérképzési, idegrendszeri pa­naszokat okozhat. Az ólom a csontokban halmozódik fel, a kalcium hiánya elősegíti beé­pülését. Átjut a méhlepényen is. A poliaromás szénhidrogé­nek - benzpirén, krizén, fluor- anténis, stb. - is nagy mennyi­ségben fordulnak elő a gépko­csik kipufogógázában. Ézek mindegyike bizonyítottan rákkeltő hatású.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents