Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-24 / 70. szám

4 »ÚJSÁG DUNAFÖLDVÁR, PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1994. március 24., csütörtök A paksi múzeum igazgatója Mint azt dr. Széchenyi Atti­lától, Paks alpolgármesterétől megtudtuk, a város múzeu­mának igazgatójává dr. Ros- ner Gyulát, a szekszárdi Wo- sinsky Mór múzeum főtaná­csosát nevezték ki, április 1- hatállyal. A paksi képviselő- testület 4 pályázatot kapott a meghirdetett állásra, ebből kettő szakmailag nem volt megfelelő. A másik kettőt or­szágos hírű, neves szakértők­ből álló független zsűri bírálta el, s dr. Rosner Gyuláét minő­sítették legjobbnak. A paksi képviselőtestület egyhangú szavazással döntött a jövendő múzeum igazgatójának sze­mélyéről. Dr. Rosner Gyulával jövendő munkájáról beszél­gettünk. — Hosszú-hosszú évek óta a megyei múzeum munkatársa. Mi késztette arra, hogy megpályázza a paksi igazgatói állást, s milyen érzés lesz elszakadni régi munka­helyétől? — Szívem és eszem szerint soha nem válók meg a megyei múzeumtól, ez azonban nem akadályoz meg abban, hogy egy csodaszép feladatot elvál­laljak. Soha nem gondoltam arra, hogy elmenjek a Wo- sinsky Mór múzeumból, ám amikor elolvastam, hogy egy kvázi-nemlétező múzeumba keresnek igazgatót, elkezdtem álmodozni, és rádöbbentem, ez egy fantasztikus lehetőség. Azt tehetem, amit Wosinsky Mór tett 100 éve, múzeumot hozhatok lére, s lehet, ilyen lehetőség csak újabb 100 év múlva adódik újra. Kicsit szomorú vagyok, hogy el kell hagynom 28 év után a múze­umot, ám a szakmai kapocs természetesen megmarad. — Milyen koncepció alapján kezdi majd a munkát? — Miután megfelelő mun­katársakat találtam, a pályá­zatban leírt koncepcióm alap­ján dolgozunk majd. Az el­képzelésem négy részből áll. Első a római kor, Lussonium. Villák, temetők romjai várnak még ránk ebből az időszakból. A második Pax, a kora közép­kori város, a civitas kora. Eb­ből az időszakból is rengeteg a feltáratlan anyag. A harmadik fontos időszak a XVIII.-XIX. század ideje, a polgári Paks kialakulása, fejlődése, a céhes ipar, a kereskedelem kora, ami igen komoly kutatási téma. S végül negyedszer, a mai Paks, az atomerőmű vá­rosa. Mert vitázni lehet, ér­velni pro és kontra, ám akkor is Paks az első atomváros Ma­gyarországon, s ezt egy vala­mirevaló múzeum szervezé­sénél nem lehet figyelmen kí­vül hagyni. venter Dunaföldvár A művelődési Ház program) aiból Március 25-én, 21 órai kezdettel a „One Time Band" blues együttes lesz a ház vendége. Az együttes duna- földvári lakosú, de a buda­pesti orvosi egyetemen ta­nuló diákokból áll, s a zene­kar olyan fiatalokat vár a rendezvényre, akik egy jó blue-estre vágynak és a zene hallgatásával szeretnének kikapcsolódni. A blues kocsma jellegű buli hajnalig tart majd. Március 26-án, szombaton rendezik a városi sakkver­senyt. A helyi sakk-klub szervezésében zajló rendez­vényre a verseny előtt lehet jelentkezni a művelődési házban. A nevezéseket há­romnegyed kilencig fogadják el, kétszáz forint ellenében. A sakkozók erőpróbája ki­lenc órakor veszi kezdetét. Az eredményhirdetés dél­után lesz, a legjobban szerep löket jutalomban részesítik. Március 28-án, hétfőn egy lakossági fórumra invitálják a helybelieket. A téma na­gyon is érdekfeszítő: a közel­jövőben építendő kábeltévé­ről lesz szó. A tervek szerint a meghívott vendégek között lesz az a vállalkozó is, aki a kivitelezést végzi majd. Az érdeklődő dunaföldvá- riakat este 6 órára várják a művelődési házba. Március 29-én véradás lesz a házban. A 18 és 60 év kö­zötti egészséges állampolgá­rokat reggel kilenc órától délután négyig várják a vér­adóállomás szakemberei. Kérik, hogy jelenjenek meg minél többen. Közhírré tétetik Munkanélküliek Sárszentlőrincen Helyben nincs perspektíva Szolgáltató házak a hatos út mellett A dunaföldvári rendezési terv szerint az önkormányzat távolabbi terve az, hogy a ha­tos út két oldalán lévő - jelen­leg parlagon álló - városi sza­kaszt beépíti. Az elképzelés szerint a ha­tos főút Kéri utcai keresztező­déstől egészen a Shell kútig terjedő részen üzletek, vala­mint szolgáltatóház egészí­tené ki a dunaföldváriak szol­gáltatási és vásárlási igényeit. A tervek még nagyon gyerek­cipőben járnak, de az elképze­lés már kezd körvonalazódni. Az önkormányzat vállalko­zókedvű polgárokat keres arra, akik az említett szaka­szon telke(ket)t vásároljanak a területrendezés helyszínén. Kábeltévé Dunaföldváron a lakók kö­zött jóideje felmerült annak igénye, hogy központi kábel- televíziós rendszer épüljön ki. A lehetőségeket kutatva, az önkormányzat rátalált egy dunaújvárosi illetőségű kft.-re, amely elvállalná a központi antennarendszer ki­építését. Most folyik az előzetes la­kossági igényfelmérés, mely­nek eredményeként a duna­földváriak a magyar egyes és kettes, valamint a Duna tele­vízió adásán kívül még nyolc műholdas programot is néz­hetnének majd a jövőben. Az előzetes tervek szerint egy he­lyi adót is működtet majd a dunaföldvári önkormányzat, ez egy képújság-rendszer lenne. A központi antennarend­szer kiépítésével a város nagy részét sújtó gyenge vételi vi­szonyok talán megszűnnének. Az új rendszer kiépülésével kiváló minőségben lenne lát­ható a magyar televízió adása is, ami jelenleg nagyon gyenge minőségben fogható Duna­földváron.-garay­Sárszentlőrincen a munka- nélküliek száma stagnál. A munka nélkül maradt embe­rek száma 260 fő körül mozog. A polgármester, Hetesi Károly szerint ezzel a számmal közel harminc százalékos a munka- nélküliség Sárszentlőrincen. Szomorú tény , hogy a munkanélküliek népes táborát egyre gyakrabban növelik szakképzett, esetleg felsőfokú végzettséggel rendelkező em­berek. A nagyrészük a helyi téesz megszűnésével vesztette el munkahelyét. A munkalehetőségek tekin­Azok a kutyabarátok, akik a paksi MEH-telep mellett léte­sítendő kutyamenhely alapo­zási munkáiban szívesen segí­tenének a hét végén, jelent­tetében nagyon rossz a helyzet Sárszentlőrincen, hiszen nincs semmilyen elhelyezkedési ki­látás a munka nélkül marad­tak számára. — A jövede­lempótló támogatásban része­sülők száma viszont egyre nő. Számuk az év végére elérheti a 80 főt. Köztudott, hogy a jö­vedelempótló támogatás ösz- szegének felét a helyi önkor­mányzatoknak kell fedezniük, így ez nagy terhet ró az amúgy is csekély 1994. évi költségvetésünkre - mondta Hetesi Károly. kezzenek március 25-ig, pén­tek déli 12 óráig dr. Fehér Ti­bor állatorvosnál. A következő telefonszámon várják a hívást: 75/310-187.-ge~ Kutyabarátok, figyelem! Nem is olyan rég, úgy százöt­ven évvel ezelőtt, még más képet mutatott a város. Az igen forgalmas Budapest- Eszék kereskedelmi útvonal jó lehetőségeket biztosított az ott élő kereskedőknek. A Duna a halászoknak jelentett megélhetést, és a parasztok is jó termőföldnek örvendhet­tek. Ez volt Paks, kereskedelmi és mezőváros. Sok ember is­merhette már akkor is az or­szágban, mint észak-dél közti pihenőt, jó halételek városát s parti sétány romantikája is g vendégmarasztalóul szol- í gált. Az emberek réggé- j lente lesöpörték házaik előtt a járdát, odaköszön- I tek a szomszédaiknak. j| Téglagyár, vegyiüzem, | szatócsbolt, halászcsónak, napi földmunka - nagyjá- I ból ebből Teltek“« napok, és Pa«u> ..aS.- várossá cseperedett. Elérkezett a kilencvenes évek sok változással járó korszaka, mikor a vállal­kozó kedvű emberek, végre-valahára megtalál­ták számításaikat. Az élet romantikája és érdekes­sége egy kicsit megválto­zott. Vannak emberek, akik reggelente egyáltalán nem söpörnek járdát a házaik előtt, nem köszönnek senki­nek és dolgozni is egyre ke­vesebben járnak. Bár sok­minden megmaradt a dolgokból, de ezeket csak kft.-nek, rt.-nek, bt.-nek, egyéni vállalkozás­nak hívja mindenki. A halételek vá­rosáról mára annyit tud Magyarország: ott van a „vil­lanygyár". éG­Mikor telefonálhatnak Kajdacsról? Ismét egy határidő A Matáv Pécsi Igazgatóságának szakemberei azt ígérték, hogy március 31-ig bekötik a településen lévő új telefonvonala­kat. Ez már a sokadik határidő módosítás, de a kajdacsiak vár­nak türelmesen. Igaz ugyan, hogy vannak olyanok, akik békét- lenkednek a csúszás miatt, de a többség azon az állásponton van, hogy ha negyven évet vártak a vonalra, akkor ezt a néhány napot már kibírják. A kajdacsi polgármester, Lengyel János elmondta, hogy ha a most beígért határidőt nem tartja be a Matáv, akkor március 31-e után az önkormányzat érvényesíti jogát, és kötbért fognak követelni a vonalakat kiépítő cégtől. Mint azt a polgármester elmondta, az előzetes jelentkezésen alkalmával 179 fő adta be igényét a telefonra. A pótjelentkezők száma is elérte a harmincat. A kivitelezést a Qvintel Kft. végzi, az ő munkájukkal meg van elégedve az önkormányzat és a te­lepülés lakossága. A vonalkiépítések nem mentek könnyen, hi­szen a gerinchálózatot Paksról vitték Kajdacsra. Egy teljesen új épületet is fel kellett húzni a digitális rendszerű telefonköz­pontnak, mely a gondozási központban kapott helyet. A Matáv dolgozói már kiosztották a készülékeket a kajdacsiaknak, azon­ban még mindig bizonytalan, mikor telefonálhatnak Kajdacsról. Ezidáig közel húsz telefon működött Kajdacson és a lakók nagy örömére, megelégedésére két utcai fülke is volt, melyet néhány évvel korábban telepítettek.-Garay E.­Dunaföldváron Bővül a kerékpárút Örülhetnek a Dunaföldváron élő kerékpárosok, mert a településen ismét bővül a kerékpárút. A közel 200 méter hosszúságú szilárd burkolattal ellátott szakasz a Kéri utca és a Béke tér között épül meg, melynek munkálatait az elmúlt évben kezdték meg, és nemsokára befejezik. A képviselő-testület azért határozott úgy, hogy növelik a kerékpárút hosszát, mert a városban sokan közlekednek a kétkerekű járművel, így a biztonságos közlekedés szük­ségessé tette a korábban elkészült útszakasz bővítését. A helyi önkormányzat a 1993 végén a kerékpárutak építé­sére kiírt pályázaton pénzt nyert. A most épülő szakasszal megközelítőleg hatszáz méter hosszú lesz a kerékpárút Dunaföldváron. Az ötvenkettes és a hatos számú főút vá­rosi szakaszán és a település központi részén a lakók elő­szeretettel használják a kerékpárt, de ezzel a járművel a hatalmas átmenőforgalom miatt enyhén szólva is veszé­lyes a közlekedés. -ge­A gerjeni munkanélküliségről Egyezség született A településen egy híján száz ember van munka nélkül. A helyi önkormányzat pontosan harmin­chét főnek fizet jövedelempótló támogatást, melynek finanszí­rozása is komoly terhet jelent a te­lepülés költségve­tésének, bár az 1994. évi költség- vetést úgy alakí­tották ki, hogy munkanélküliek miatti többlet­költségeket már beleszámították. A munka nélkül lévő lakosok száma eddig nem volt jelentős, de az 1994-es esz­tendőben - az előzetes számítá­sok szerint - szá­muk jelentősen megszaporodik majd. A munkaügyi hivatal regisztrá­lásából, látómeze­jéből kikerült em­berek számának pontos meghatá­rozására egy megoldás kínál­kozott. Nemrégen született egy egyezség a gerjeni önkormányzati hivatal és a Tolna megyei Munkaü­gyi Központ kö­zött. A munka­nélküliek pontos számának isme­rete nagyon fon­tos visszajelzés lehet az önkor­mányzatnak, így a számokat a munkaügyi köz­pont rendszere­sen megküldi a gerjeni önkor­mányzati hivatal­nak. Ennek „fejé­ben" az önkor­mányzat folyama­tos tájékoztatást ad arról, hogy a településen mi­lyen munkalehe­tőségek vannak és ezt mennyire használják ki az ott élő munkanél­küli lakosok, -g­Ó, a Város

Next

/
Thumbnails
Contents