Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-19 / 66. szám

1994. március 19., szombat GAZDASÁG »ÚJSÁG 5 A hitel feltétele: Az üzleti terv Üzleti tervet azoknak a vállalkozóknak kell készíte­niük, akik vállalkozásuk be­indításához, bővítéséhez vagy éppen folytatásához kölcsönt szeretnének fel­venni. Enélkül ma már a bankok nem fogadnak el hi­telkérelmet. Az üzleti tervben a vállal­kozónak aprólékosan be kell mutatnia vállalkozását, be­ruházási vagy fejlesztési el­képzeléseit és annak terve­zett hasznát. A bankok há­rom évre visszamenőleg elemzik a cég fizetőképessé­gét, gazdálkodásának ten­denciáit és a profitképző­dést. De ugyanilyen beha­tóan tanulmányozzák a cégre vonatkozó előrejelzé­seket is. A vállalkozónak ezért alaposan fel kell mér­nie, hogy az általa előállított termék vagy szolgáltatás mennyire piac- és verseny- képes, s lehet-e számolni hosszú távon az eladhatósá­gával. A pénzintézetek az üzleti terven keresztül vizs­gálják, hogy a vállalkozó fi­zetőképessége és majdan képződő jövedelme lehetővé teszi-e a kölcsön visszafize­tését; elégséges lesz-e arra, hogy azon a bank és a vál­lalkozó megfelelő arányban osztozzon. Magyarán: lesz-e a vállalkozónak akkora pro­fitja, amelyből - saját szük­ségleteinek kielégítésén túl ­a hitelt is vissza tudja fizetni. Erre egyébként azért van szükség, mert az elmúlt esz­tendőkben számtalan eset­ben előfordult, hogy a vál­lalkozók hosszabbításért fordultak a bankokhoz, mi­vel képtelenek voltak az eredeti ütemnek megfele­lően törleszteni adósságu­kat. A bankok tehát árgus szemmel figyelik a vállal­kozó fizetőképességét, és a hitelkérelem elbírálása során felhasználják mindazokat az ismereteket, amelyeket a ké­relmező számlájának veze­tése során vagy korábbi köl­csönügyletei kapcsán róla szereztek. -rí Ferettczy Europress A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 152,35 155,35 ausztrál dollár 72,62 73,96 belga frank (100) 292,84 298,34 dán korona 15,40 15,70 finn márka 18,50 18,84 francia frank 17,71 18,05 görög drachma (100) 41,34 42,14 holland forint 53,63 54,67 ír font 146,16 148,96 japán yen (100) 96,24 98,10 kanadai dollár 74,64 76,16 kuvaiti dinár 342,95 349,61 német márka 60,26 61,46 norvég korona 13,91 14,19 olasz líra (1000) 61,07 62,29 osztrák schilling (100) 856,66 873,36 portugál escudo (100) 58,56 59,70 spanyol peseta (100) 73,40 74,86 svájci frank 71,03 72,35 svéd korona 12,97 13,21 USA dollár 102,19 104,19 ECU (közös piac) 116,41 118,65 Postafiók: nem! A kialakulóban lévő piacgazdaság előnyeivel és hátrányaival való megismerkedés egyik tipikus eleme a csomagküldő szolgálatok megje­lenése volt. Talán sokan emlékeznek még egy bizonyos cégre, mely igencsak silány, s méregdrága termékeiről, s a felháborodott, becsapott emberek kavarta botrányokról vált hírhedetté. A cég a cirkuszok hatá­sára megszűnt, aztán, miként a főnix, „feltámadt halottaiból", s új né­ven, de a régi vackokkal ismét a fogyasztók vérét fagyasztja. A postalá­dákat elárasztják a csomagküldő szolgálatok katalógusai, s rendelhe­tünk „világító szamárkát", műanyagból készült Szűz Mária szobrot („minden keresztény család nélkülözhetetlen dísze"), vagy széteső ké­zivarrógépet, melyet egyébként már az utcán is próbálnak párosával rátukmálni az emberre, a valamikori ár töredékéért. A csomagküldő cégek körüli botrányok hatására változott a jogsza­bály is. Az ipari és kereskedelmi miniszter rendeletének értelmében a cég köteles azonosítható módon megjelölni magát és telepehelyét, még akkor is, ha adott irodában nem közvetlenül foglalkoznak az áruk kül­désével és csomagolásával. Hirdetéseit, prospektusait is csak a fenti megjelöléssel egyetemben jelentetheti meg. Nagy hiányt pótol ez a jog­szabály, de nem ártana még tovább kiterjeszteni. Gondoljunk csak a megszámlálhatatlan mennyiségű pilóta-játékra, ilyen-olyan bongókra, egyebekre, melyek szintén a postafiókszám biztosította utolérhetetlen- ség mögé rejtőznek. A tapasztaltabbak, vagy a már egyszer pórul jár­tak persze azonnal kidobják a kéretlen küldeményt, ha csak postafiók számot találnak a feladó címénél. De igen sokan akadnak még, akik „beugranak”, s bármilyen kicsi az az összeg, amit ily módon veszíte­nek el, soknak számít, mert becstelen módon vették el tőlük. vem A világosság (Folytatás az 1. oldalról.) Már 100 éve hogy Dél-Du- nántúlon „szolgáltatják" a vil­lamosenergiát, becenevén az áramot. A Dél-Dunántúli Áramszolgáltató ('91 januárja óta) Rt., amely megyénkén kí­vül Baranyában, Somogybán, valamint Fejér és Zala megye egy részén is működik, idén ünnepli 100. szülinapját. A Dédász azonban nemcsak eb­ből kifolyólag hallat magáról mostanában egyre többet. A cégnél már több éve vég­rehajtott üzleti szemléletváltás egyik lényeges eleme a fo­gyasztó ajtaján való diszkrét belépés, ami új partneri kap­csolatot, a „kiszolgálandók" irányába megnyilvánuló fo­kozott figyelmet jelent. Az új szemlélet, a nyíltság egyik bizonyítékaként a kö­zelmúltban a Dédász szakem­berei újságírókat is meghívtak Európa legnagyobb energia­takarékossági vásárára, Ausztria Wels nevű városába. A vásár-kiállítás előtt Bara­nya, Fejér, Somogy, Zala és Tolna megye egy-egy újságí­róját sajtóbeszélgetésen látták vendégül az rt. marketing, reklám, értékesítési területein dolgozó vezetői. Megyénket Koncz László, a szekszárdi üzemigazgatóság értékesítési osztályának vezetője, és la­punk munkatársa képviselte. A '93-as év kedvezőtlen kö­rülményeket hozott az ország áramfelhasználásának mint­egy 12%-át biztosító cég ré­szére - hangzott el a sajtóbe­szélgetésen. Az áramfogyasz­tás összességében visszaesett, a nagyfogyasztóknál csök­kenő, a háztartásoknál viszont valamelyest növekvő volt a felhasználás. Elmondták, hogy a villamosenergia ára alacsony, még ha ez nagy ter­het is jelent a fogyasztók egy részének. Emiatt a fejlesztésekre a szükségesnél kevesebb pénz jut, ez pedig zavarokat okoz­A vásár egy pillanata hat az energiaellátásban. A Dédász a tavalyi évben 250 milliós kamatveszteségből és fogyasztói tartozásokból adódó veszteséget volt kény­telen elviselni. Az rt. minden­esetre azt szeretné elérni, hogy a fogyasztók ezekből a problémákból ne érzékeljenek semmit. Ennek érdekében a működési, igazgatási és ad­minisztrációs költségek csök­kentését határozták el. A társaság az idei év elé op­timistán tekint. Bár nem szá­mítanak áram-áremelésre, sem a fizetőképes kereslet nö­vekedésére, csökkenő inflá­ciót, a gazdaság stabilizációját, ennek következtében a villa­mos energia-forgalom növe­kedését remélik, '94-ben nye­reséges gazdálkodást tervez­nek. Ezekhez a célokhoz a jól képzett szakembergárda, a működő szervezeti felépítés, a megfelelő vezetői állomány, és nem utolsó sorban a koráb­ban kidolgozott fogyasztó- centrikusságot előtérbe he­lyező stratégia rendelkezésre áll. A sajtóbeszélgetésen el­hangzó kérdések főként két látszólagos ellentmondást tükröző témakört feszegettek. felé Az egyik kérdés, hogy a Dé- dásznak, mint technikai mo­nopóliumnak miért van szük­sége a fogyasztók „kegyeire"? Nos, mint megtudtuk, a mo­nopólium csak korlátozott, hi­szen egyéb energiafajták (pl. a gáz) mindenképpen konkur- rensei a villanyáramnak. Más­részt az áramszolgáltató ér­deke a fogyasztókkal való to­leráns együttműködés, hiszen így alakulhat ki a megértés a működés során jelentkező problémák iránt. Ezen kívül az áramszolgáltatás eredmé­nyességét közvetlenül befo­lyásoló forgalom-növekedés, vételár-csökkentés, a műszaki veszteségek csökkentése és az árbevételhez való gyorsabb hozzájutás is a fogyasztóval kialakított közvetlen kapcso­lat esetén valósítható meg. A másik látszólagos para­doxon a Dédász által is erőtel­jesen szorgalmazott energia- takarékos áramfelhasználás. Mint kiderült, nem valamiféle szemforgató propagandafo­gás ez az áramszolgáltató ré­széről. A pazarló ipari és egyáltalán, a termelő áramfel­használók nem versenyképe­sek, előbb utóbb kidőlnek a sorból, és hosszabb távon jó­val kevesebb energiát fo­gyasztanak, mint a takarékos, tehát versenyképes, jól mű­ködő vállalkozások. Á lakos­ságnál is hasonló a helyzet. Az energiatakarékos háztartási berendezések hosszú távon - összességében - nagyobb energiafelhasználást eredmé­nyeznek. Az „örök világosság" isteni állapota nyilvánvalóan nagy falat a halandó ember szá­mára. A „Hogy minden vilá­gos legyen ..." jelmondat ál­tal kifejezett igény -, amely a gondolatok és a lámpák fé­nyére egyaránt vonatkozik - azonban sokat elárul a cég tö­rekvéseiről. sk BIZTOS LÉPÉSEK-NYUGODT JÖVŐ Amennyiben úgy gondolja, hogy ajánlási szelvényével minket szeretne támogatni, kérjük küldje el címünkre, vagy telefonáljon és felkeressük Önt! s z * A M A I T U N K • • O N R E 1. sz. választókörzet - Szekszárd Cím: 7100 Szekszárd, Hunyadi u. 4. Telefon: 74/315-801. 2. sz. választókerület - Paks Cím: 7030 Paks, Dózsa Gy. u. 2. Telefon: 75/310-021. 3. sz. választókerület - Bonyhád Cím: 7150 Bonyhád, Perczel M. u. 13. Telefon: 74/351-929. 5. sz. választókerület - Dombóvár Cím: 7200 Dombóvár, Gyár u. 2/a. Telefon: 74/366-952. 1119 5. sz. választókerület - Tamási Cím: 7090 Tamási, Deák k u. 7. Telefon: 74/371-441. dr. Ternák Gábor képviselőjelölt dr. Gutay László János képviselőjelölt dr. Hegedűs Éva képviselőjelölt dr. Monostori Marianna képviselőjelölt dr. Dávid Ibolya képviselőjelölt S z !8ifj MA­f / i'.;,?.: jHH n ■ I T U N K ||||||| ! KÖSZÖNJÜK! mm : O N R E (POLTIKAI HIRDETÉS - «7190)

Next

/
Thumbnails
Contents