Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-17 / 64. szám
1994. március 17., csütörtök HÁZUNK TÁJA WÚJSÁG 5 Mini-állatfarm Újberekben „Ünnep ide vagy oda, az állatokat akkor is rendben kell tartani" - ezzel fogadott bennünket az újbereki Mayer Pál - akit családja, barátai, ismerősei csak Öcsinek becéznek - gumicsizmában kilépve a disznóólból. Egyetlen nap sem adhat felmentést az alól, hogy a ludak, kacsák, csirkék, pulykák, nyuszik, galambok no és a sertések enni, inni kapjanak. Mayer Pál - a várdombi sertéstelepen dolgozik - saját kedvtelésére tartja a díszcsirkéket - fajtánként gondosan különválogatva közöttük is a legújabb a hollandi bóbitás csirkepár, de csodaszép példányok az óriás brámák, azoknak is különböző színváltozatai. Ritkaságnak számítanak a sárga színű szász-, és a sötétebb rónkacsák. Mayer Öcsi nem kisebb büszkeséggel mutatta a tunéziai óriás luda- kat, amiből egy kitehet másik három, hagyományos fehér libát is. Hogy honnan ered az állat- szeretete? - kérdésünkre rendkívül szerényen válaszolt: — Bajai születésű vagyok, de már négyéves korom óta élünk itt Újberekben. Gyerekkorom óta megszoktam, hogy vannak állataink, igaz, akkoriban mások voltak a kacsák, meg a csirkék is. Lovunk az sohasem volt, de megfogadtam, egyszer az is lesz. Most már kevesebb állatot tartunk, mint korábban. Meg néha unom is, mert nagyon fárasztó. Ma sokkal többen foglalkoznak díszállatokkal, akár csirkével, akár galambbal, mint azt az ember gondolná. A. legutóbbi kisállatbörzén többezren összejöttek. Mayer Öcsi tagja a Bátaszék és Vidéke Galamb- és Kisállattenyésztők Szövetségének, s ennek köszönhetően cserélgette a csirkéket. Persze néhány fajtáért maga is „kemény" forintokat adott ki. A laikusnak persze a csirke csirke, a liba liba, pedig különbség van közöttük. A díszállatok más fajták, sokkal szebbek, díszesebbek, muta- tósabbak a hagyományosoknál. — Ha valaki megkérdezné tőlem - mondta Öcsi -, hogy mekkora combja van a tódnak, vagy a bráma kakasnak, bizony nem tudnám megmondani. Még egyetlen egyből sem ettünk. Nincs szívem levágni, sajnálom őket. A kiállításokat - mert azok is vannak - általában télen rendezi a szövetség. A tavalyi kiállításon öt galambja kiváló minősítést kapott, a mostani, januári kiállításon csak nagyon jók voltak. A felkészítésük, a viselkedésre szoktatásuk nagyon sok időt vesz igénybe, amiből egyre kevesebb van. A csirkéket még nem vitte kiállításra, mert fiatalok - később érő fajták, mint a „sima csirke" -, de majd most az ősszel, amikor egy évesek lesznek. — Mennyire költséges ez a vállalkozása? - kérdeztük. — Nem egy olcsó dolog, manapság meg főleg nem az, mert a beszerzési áruk is igen magas, no és hely is kell, mert fajtánként külön vannak, az etetnivalóról már nem is beszélve. Aki állatokat tart, az tudja, hogy mennyire költséges. Nemcsak pénzben, hanem időben is drága elfoglaltság állatokkal törődni. Nagyon sok időt tölt el közöttük és nem mindig azért, mert csinál is valamit. Kiül közéjük, közben elszív egy-egy cigarettát, leellenőrzi az állományt, vizet ad az itatóba, ha kiürült az etető, tápot önt bele. A sertéseket, mert az is van jócskán, bérhizlalásban tartja, s légióként a pénz miatt. Mert ami kiadás van a kisállatoknál, az a sertéseknél bejön. így tudja megcsinálni azt, hogy 1500 forintot ad egy csirkéért, vagy 4 ezret egy libáért. \ — Mit kezd a sok Összegyűlt tojással? 1 Mayer Pál a kezében egy nem mindennapi csirkét, egy fodros kokint tart — A pulykákat csak azért tartom, hogy azokkal keltessem ki a tojásokat. Nagyon alkalmasak erre, mert jól elkot- lanak. De a díszcsirkék, vagy a kacsák, amint 15-20 tojást megtojnak, maguktól elkotla- nak, s elülnek. Azért a mini-keltetőbe is jut bőven. Még csak annyit: senki ne gondolja, hogy ekkora állatállományról egymaga gondoskodik. Édesanyjától - aki együtt lakik a fiatalokkal -, s nem különben a feleségétől sok segítséget kap. De egyedül sem unalmas a velük való törődés, mert mindig talál közöttük tennivalót, és meglátszik az állományon, hogy nem szemmel tartja jószágot. (pT) A galambok felkészítése sok időt igényel A baromfiudvar büszkeségei, a tunzéiai óriásludak Vásárnaptár Országos állat- és kirakodóvásár: Március 17.: Lajos- komárom, Pannonhalma. Március 19.: Sárbogárd. Március 20.: Szászvár. Március 21.: Kapuvár. Március 23.: Jánoshalma. Autóvásár: Március 20.: Pécs, Szászvár. Csökkenő ! állat- állomány Tovább csökkent az elműlt hónapban az állatállomány, és ennek következtében kevesebb állati terméket állítottak elő. Ez tűnik ki a Földművelésügyi Minisztérium, a megyei földművelésügyi hivatalok összegzése alapján készült legújabb felméréséből. Az állat- tenyésztésben mindenekelőtt a szálas- és tömegtakar- mány-ellátás okoz gondot. Emiatt növekednek az abrak- takarmány-árak. A jövedelemvesztés miatt sok helyen az állattenyésztést visszafejlesztik és esetenként felszámolják. A tehénállomány a nagyüzemekben csökken, viszont a magángazdáknál már növekszik. A sertésnél a feldolgozók az új minősítési rendszerre való átállás jegyében a magas színhús-száza- lékú hízókat keresik. A felvásárlási árak is ezt tükrözik. A gyengébb minőségű állatokért múlt hónapban általában 90-105 forintos árat fizettek kilogrammonként, a jó minőségű alapanyagért viszont már megadták a 107-120 forintos kilogrammonkénti árat is. Időszerű növényvédelem A talaj fertőtlenítő szerekről.. . Közel harminc szer van forgalomban A talajfertőtlenítő szerek a haszonnövények föld alatti részeit vagy tövét károsító rovarok (pajorok, drótférgek, mocskospajorok, lótetű, gyökérlegyek, bársonylégy- lárvák stb.), fonálférgek és gombák elleni védekezésre szolgálnak. A védekezés sikeressége attól függ, hogy milyen pontosan határozzuk meg a kárt okozó élőlényeket, és mennyire hatékony készítményt tudunk választani ellenük. Jelenleg mintegy 30 talajfertőtlenítő szer van forgalomban, ezért a választás nem könnyű. Az általános talajfertőtlenítő szerek (Basamid G, Da- zomet 90 G, Ipám, Ipám 40, Di-Trapex) talajlakó rovarok, fonálférgek, és talajgombák ellen egyaránt kiváló hatékonyságúak, sőt még a csírázó gyommagvakat is pusztítják. Mivel a kultúrnövényekre is veszélyesek és lebomlásuk lassú, legalább 3 héttel a vetés (ültetés, palántázás) előtt alkalmazandók. Saláta vagy zsázsamag csúsztatásával ellenőrizzük, hogy a terület alkalmas-e már a vetésre, telepítésre! A Shell DD és a Telone II. fonálférgek ellen kiváló, rovarok ellen közepes hatékonyságúak. A terület mélyművelése és rögmentes elmunkálása után a talajba juttatandók gépi vagy kézi injektorral (pl. szénkéneg- fecskendő), a vetés (telepítés) előtt legalább 3 héttel. A csí- ráztatási próbát itt is el kell végezni. A Vydate 10 G, Counter 5 G, Dursban 5 G, Thimet 10 G, Garvox 3 G, Marshal 25 EC, Pyrinex 48 EC és Chinufur 5 G a talajlakó rovarokat közepes (a Pyrinex, Vydate és Chirufur kiváló) hatékonysággal irtják. A frissen kelt növényeket megvédik a rágó- és szívókártevők (levélbolhák, burgonyabogár, levéltetvek, tripszek, stb.) támadásától, és többségük fonálféregölő mellékhatással (a Vydate kiváló hatással) rendelkezik. A vetéssel egyidőben (esetleg kevéssel a vetés előtt) szórjuk ill. permetezzük ki őket úgy, hogy a növényekkel (magokkal) ne érintkezzenek. A Basudin 5 G, Diazi- non 5 G, Diazol 5 G és Dra- wizon 5 G készítményekkel a pajorok, drótférgek, mocskospajorok és a lótetű gyenge, a gyökérlegyek (káposztalégy, hagymalégy, sárgarépalégy stb.) nyűvei jó hatékonysággal pusztíthatok. A növényekre nézve nem mérgezőek, ezért a te- nyészidőszak során bármikor használhatók. Az eddig tárgyalt készítmények gázosodás útján hatnak, ezért azokat kivétel nélkül be kell dolgozni a talajba. A Buvatox 5 G, Galation 5 G és a Lótetű arvalin speciális lótetűirtó csalétkek, melyek a mocskospajorokat is gyérítik. A talajfelszínre kell egyenletesen laszórni őket, bedolgozást nem igényelnek. A talajlakó gombák kártétele megakadályozható vagy legalábbis mérsékelhető a vetés után - kelés előtt (szükség esetén kelés után is) a talajba beöntözött gombaölő szerekkel. Ezek közül a Dithane M-45 (0,3 %-os töménységben), Orthocid 50 WP (0,5 %) Cineb 80 (0,5 %) és a Mycostop (0,1 g/négy- zetméter) megelőző hatásúak, a Chinoin Fundazol 50 WP (0,2 %) és különösen a Previcur 607 SL (0,15-0,25 %) gyógyításra is alkalmasak. Beöntözéskor az előírt töménységű permetléből négyzetméterenként 1-2 liter szükséges, több folyadék esetén a szerek már kimosódhatnak a gyökérzónából. Különös figyelmet érdemel a Mycostop, mely egy hasznos sugárgombafajt tartalmazó biológiai készítmény, és - az eddig tárgyalt kémiai szerekkel ellentétben - nem károsítja a talajéletet. A zöldség- és dísznövénytermesztést leginkább veszélyeztető fuzárium-gombák ellen kiváló megelőző hatású. Biokertészek is használhatják. Az egyes talajfertőtlenítő szerek természetesen csakis az engedélyokiratukban szereplő kultúrákban alkalmazhatók. Fűzi István Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Szükség van-e a metszési bemutatókra? Már többször felvetődött a kérdés, hogy szükség van-e minden évben a metszési bemutatókra? Mivel a mezőgazdaságban nincs két egyforma évjárat, a válasz csak egy lehet: igen! Ezt az idén a szekszárdi kertbarátkor, a Hegyközség Egyesület és a Gazdakör közös metszési bemutatójának tapasztalatai is bizonyították. Tehát nem véletlen az, hogy a Tolna megyei szőlősgazdák által is jól ismert dr. Diófási Lajos vezette Szőlészeti Kutató Intézet négy évtizede egyetlen évet sem hagyott ki, hogy a szőlőmetszési módszereket ne mutatta volna be. Oka, hogy a vegetációs időszakban, vagy a téli hónapokban minden évben más és más hatások érik a szőlőnövényt. Ezek a hatások - vesszőfejlődés, beéredés, rügytermékenység, vessző- és rügykárosodások, stb., stb. - évente mások és mások. Ennek volt tanúja az a közel nyolcvan szőlősgazda, aki részt vett Gémes István szekszárdi szőlőjében és gyümölcsösében az idei metszési bemutatón. A gyakorlati bemutatót Kővári László több évtizedes meteorológiai megfigyeléseinek közreadása előzte meg, amely indokolt és tanulságos volt az elmúlt évek, de különösen az elmúlt év szélsőségesen aszályos időjárása miatt. Ennek rendkívüli hatásait a növényzetre dr. Domonyai Péter magasszintű biofizikai alátámasztással mutatta be a gyakorlatban. A helyzet a szőlőben szinte tőkénként más és más a fajták, a tőkék fejlettsége szerint. Szemléltette, hogy egy ilyen szélsőséges év után a helyesen megválasztott rügyterhelés hogyan befolyásolhatja a következő - tehát az ez évi - kiegyensúlyozott növényfejlődést és a várható termésmennyiséget. Dr. Tóth Éerenc különböző gyümölcsfajoknál és fajtáknál érzékeltette a helyes koronakialakítás módját, a termőegyensúly kialakításának legjobb módszereit. Hangsúlyozta a metszés alapelvei betartásának fontosságát, amelyek különösen figyelemreméltóak az új fajták terhelési követelményeinek szempontjából. A kemény hideg, a süvítő északi szél ellenére a résztvevők az utolsó tőkéig, fáig kitartottak és ennek oka egyáltalán nemcsak a vendéglátó Gémes István szőlősgazda díjnyertes olaszrizling és bikavér bora volt, hanem az a sok-sok gazdag szakmai tapasztalat, ami bizonyította, hogy igencsak szükség van ezekre az évenkénti metszési bemutatókra! Szakái László Tudnivalók oltásról, oltóvesszőről, párosításról A kertészet öröknaptára szerint márciusban lehet a gyümölcsösökben legsikeresebben oltani. Az oltás két növényfajta összenövesztése: a szaporítani kívánt fajta vesz- szőjét, rügyét vagy hajtását a másikra, az alanyra ültetjük át. Az összenövesztéshez mindkét fajtán sebet kell ejteni; a sebhelyek összeforrása után jutunk az oltványhoz. Csak egy növénycsaládhoz tartozó fajokat és fajtákat lehet összenöveszteni. A seb-ejtést gyorsan kell elvégezni, nehogy a beteg rész „elvérezzen", a vágott felület kiszáradjon. Az összeforrást minden szennyeződés gátolja! Ne roncsolt sebet ejtsünk, mert azzal rontjuk a beavatkozás sikerét. Sima felületű sebet csak borotvaéles késsel vághatunk. Sima, egyenes sebet ejtsünk, hogy összeillesztéskor ne maradjon hézag. Az oltás helyét oltóviasszal kenjük be, így a sebet elszigeteljük a levegőtől. Az oltott részeket kötözőszerrel (raffiával, kenderspárgával, gumigyűrűvel) kössük össze. Az oltás sikerességéről 2-3 hét múlva győződhetünk meg; ha az oltóvessző beszáradt, az oltás nem eredt meg. Oltóvesszőt egészséges, középkorú, jó termő, jó tulajdonságú fákról metszhetünk. A vesszőket az oltásig árnyékos helyen, a hegyükig tiszta, de nyirkos homokba süllyesztve tárolhatjuk. A hajtásnak indult vesszők már nem felelnek meg a célnak. A sem túl vastag, sem nagyon vékony vesz- sző a legjobb, amelynek rügyeiből nem virág, hanem hajtás fakad majd. A párosítás az oltóvessző és a beoltandó alany ágának, vesszejének az összeillesztése. A két összeillesztendő rész egyforma vastag legyen. Először az alany megfelelő veszszején ejtsünk ferde vágást. A metszett felület mintegy háromszor olyan hosszú, mint a vessző vastagsága. Ezután egyetlen húzó mozdulattal ugyanilyen metszést végezzünk az oltóvesszőn is. Ezt akkorára szabjuk, hogy szülőnél egy, gyümölcsféléknél 2-3 rügy maradjon raja. Elterjedt összeillesztési mód a nyelves párosítás - a nyelvek szorosabb érintkezést biztosítanak. Az ékoltás a több éves, erősebb vad faalanyokon (körte, alma) alkalmazható. A vastagabb ág vagy törzs vágásfelületét simára metsszük, s 8-10 cm-rel lejjebb zsineggel erősen elkötjük. Ezután hosszanti irányban 4-5 centiméter mélyen behasítjuk. A hasítékot ékkel szétfeszítjük, majd a szintén hosszú ékalakra metszett oltóvesszőt a hasítékba dugjuk. Az ék kihúzása után a hasított rész az oltóvessző köré feszül. Végül az oltás helyét kenderzsineggel bekötjük. Az ékoltás másik változatában a hasítás csak az alany oldalát érinti. Nem vágjuk teljesen keresztül, csak akkora sebet ejtünk rajta, amekkora a vessző beillesztéséhez szükséges. Ferenczy Europress
