Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-15 / 62. szám

1994. március 15., kedd ÁI.IAMI Wí.VHYM.VYOKM «. WÚJSÁG 9 Hogyan lett a Panda Maciból Eskimo? Beszélgetés Szabó Tamással — Ön a közelmúltban nem egyszer sikerágazatnak nevezte a privatizációt. De mihez képest? Mi a viszonyítási alap? — Nemzetközi privatizá­ciós norma valóban nem léte­zik, nekünk arra kell töre­kedni, hogy minél gyorsabban és minél jobban privatizál­junk! Mérhetjük például azt, hogy a környező országokba mennyi működő tőke áramlik. Nos, ennek több mint a fele hozzánk jött, ráadásul gyor­suló ütemben. — Nem lassult tavaly ez a fo­lyamat? — Csak a hírekben! A való­ságban nem. 1990-ben 1 milli­árd dollár alatt, '91-ben vala­mivel 1 milliárd fölött, '92-ben 1,5 fölött, '93-ban már 2,3 md. dollár volt a befektetés ösz- szege. Ez siker, nem? Mint ahogyan az is sikernek számít, hogy a nálunk megjelent 7 milliárd dollár mintegy 350.000 munkahelyet köt le. Vagyis ennyivel kisebb a munkanélküliség - a privati­záció következtében. A ma­gángazdaság ugyanis felőrölte a csődtömeg jelentős részét. Ha nincs ez az eltökéltség a magángazdaság megteremté­sére, akkor nem működne hatszázezernél is több egyéni vállalkozás - '89-ben 250.000 volt -, nem alakult volna 150.000 társas vállalkozás és a 4 évvel ezelőtti néhányszáz után ma nem dolgozna 15.000 külföldi vegyesvállalat. — Ha már a külföldieket em­líti, kiárusítják az országot - mint ahogyan sokszor koalíciós partnereik is vádként fogalmaz­zák vagy magunknak terme­lünk hasznot? — Sokszor hallom, hogy a drága szent magyar anyaföld drága szent terményét mások, a külföldiek élvezik, vagy hogy azért veszik a külföldiek a magyar feldolgozóipart, hogy kiszorítsák az alapanya­got a piacról. Mi a valós hely­zet? Az, hogy hiába szeretem a Szimfóniát, ha nem tudom eladni Bécsben, Párizsban, vagyis az a néhány óriáscég, amely megvette a dohány-fel­dolgozóipart, eleve versenyt teremtett, tetejében kisebb ni­kotintartalmú, Európában is versenyképes, ismert márka­névvel eladható terméket állít elő. A világ így megismerheti a mi termékünket, mert ugye nem kell mondanom, hogy azt a bizonyos doboz cigit magyar ember állítja elő. Mindehhez persze jó alapanyag kell. A feldolgozók elkezdtek egy ha­talmas fejlesztési programot, új technológiákat vezettek be, újfajta kultúrákat finanszíroz­nak a termelők számára és szakemberek szerint két év múlva kétszeresére nő a do­hánytermelés. Ha tehát több embert lehet foglalkoztatni, akkor több ÁFA és több személyi jövede­lemadó folyik be, vagyis a bérből, fogyasztásból nő az ál­lam haszna. De hozhatok má­sik élelmiszeripari példát is. Fejérben a Pharmalat meg­vette a székesfehérvári tejipari vállalat jelentős részét, és a cég tőkeértékének megfelelő összeget befektetett, teljesen megújította a technológiát, vett harminc kis Mercedest, viszi a hosszú ideig eltartható tejet és egyebet minden kis fa­luba és kiszorította a holland importot. Magyar ember, ma­gyar tehén, magyar teje, ma­gyar munkával, magyar fo­gyasztót szolgál és még ex­portra is jut. Csak mellékesen teszem hozzá, hogy a győriek már sürgettek, hogy siessünk a privatizációval, mert kiszo­rulnak a hazai piacról a Fejér megyeiek miatt! Ugyanez a helyzet a Veszprémben gyár­tott és nem kifogástalan minő­ségű Panda Maci fagyival. A gyárat megvette az UNILE­VER, kötött rá másfél milliárd forintot, fölvett 300 embert és az Eskimo jégkrémet egész Európában eladja négy gyárá­ból, amiből az egyik a veszp­rémi. Az ÁVÜ megyei irodája jelenti Kárpótlási jegy - részvény csere 1. Inter-Európa Bank rész­vény. Jegyzési időszak: 1994. március 16-április 1. A jegy­zési időszak túljegyzés esetén előbb lezárható. Cserearány: 40.000 Ft címletértékű kárpót­lási jegyért 30.000 Ft címletér­tékű IEB részvény. A legköze­lebbi jegyzési helyek: Buda­pest Bank RT Pécs, Széchenyi tér 6. IEB területi igazgatóság, Pécs, Ferencesek utcája 52. 2. Várhatóan 1994. március 21-től indul a MÓL RT rész­vényjegyzés kárpótlási jegy el­lenében. Cserearány: 2:3. Részletes információt az ÁVÜ helyi irodájától kaphatnak a hét második felében. (Szek- szárd, Széchenyi u. 24. T: 316- 288.) TM. Vállalkozói Központ ÁVÜ Ügyfélszolgálati Iroda. 3. Veszprémtej részvény. Jegyzési időszak: 1994. már­cius 21-től április 8-ig. Csere­arány: 30.000 Ft címletértékű kárpótlási jegy +4850 Ft-ért 50.000 Ft névértékű részvény. Jegyzési helyek: Budapesten, Veszprémben és Tapolcán. Nem jegyezhetnek a részvények­ből azok a gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók, amelyek a cég tevékenységi körével azonos vagy ahhoz hasonló tevékenysé­get végeznek. ABC a privatizációhoz Munkavállalói Résztulajdonosi Program A MRP keretében a részvénytársaságok és a korlátolt felelősségű társaságok dolgo­zói megszerezhetik a részvényeket, illetve a kft-vagyonrészeket, üzletrészeket. Azok vehetnek részt a programban, akik legalább a törvényes munkaidő felében le­galább 6 hónapra alkalmazottai a társaság­nak, vagy a jogelőd vállalatnak. A részvételi szándékot írásban kell bejelenteni, a részvé­teli jog írásbeli lemondással, vagy a munka- viszony megszűnésével mondható föl. Ha a munkavállalók legalább 25%-a részt kíván venni a programban, akkor 3 fős szervező- bizottságot kell választani. A szervezőbi­zottság tárgyal majd azokkal, akik eladják a részvényeket, üzletrészeket. Ha az ÁVÜ az eladó, akkor az MRP szervezet E-hitelt és részletfizetési kedvezményt is kaphat. Dolgozói részvény: Kibocsátására részvénytársaságoknál ke­rülhet sor. Az RT alaptőkéjének felemelése mellett az alaptőkén felüli vagyonból lehet dolgozói részvényeket kibocsátani, annak maximum 10 %-áig. A részvény névre szól és csak korlátozottan forgalomképes. Elad­ható, elajándékozható az RT más dolgozó­jának, de külső személynek nem. Ha a dol­gozó meghal,vagy munkaviszonya meg­szűnik, az RT-t vételi jog illeti meg, vagyis ha megveszi, akkor a dolgozó, illetve az örökösei nem juthatnak a részvényhez. A dolgozótól a részvényt forgalmi értéken, de legalább névéréken kell megvenni. A dolgozói részvényt ingyenesen, vagy kedvezményes áron kaphatják meg a dol­gozók. (Az RT alapszabályától függően). Dolgozói tulajdonszerzés: A kedvezmé­nyes vásárlás feltételeit a Vagyonpolitikai Irányelvek tartalmazzák. (Az Országgyűlés évente hagyja jóvá). Az összes kedvezmény nem haladhatja meg az átalakuló vállalat sa­ját tőkéjének 10 %-át, illetve a 12 havi bruttó alapbér-tömeg összegét. A kettő közül az alacsonyabb összegű veendő figyelembe. Ha nem minden dolgozó vesz részt a kedvezményes vásárlásban, akkor arányosí­tani kell a kedvezmény mértékéet a részt­vevők és a teljes létszám között. Pl. a dolgo­zók 50 %át csak az egész vállalatra jutó ked­vezmény 50 %-a illeti meg. Az ÁVÜ az el­adási ár feléig árengedményt és részletfize- ési kedveményt adhat. (E-hitel is igénybe vehető). E-hitel: Ez a hitelfajta az állami vagyon megvásár­lásához vehető igénybe (termőföld, gazda­sági társaság üzletrésze, részvénye, bérleti jog, többségében állami tulajdonú kft., rt. vagyona). Olyan mértékben nyújtható, amilyen mértékben az ellenérték az államadósság törlesztésére szolgál (pl. ha az ellenérték 75 százaléka szolgál az államadósság törlesz­tésére, akkor a vételár 75 százalékáig). Az arányról a vagyonkezelő szervezet nyilat­kozik. Az állami vállalat kezelésében lévő vagyontárgy értékesítése úgy lehetséges, hogy a szóban forgó vagyont elvonják a vál­lalattól és azt az AVÜ Rt. értékesíti (az ál­lami vállalatok ugyanis nem jogosultak ilyen kedvezményes eladásra). Ha a befolyt vételár egy része az önkor­mányzatot illeti meg, akkor ennek erejéig a vevő részletfizetési kedvezményt kap. A meghirdetett privatizációs költségekre nem vehető igénybe sem E-hitel, sem részletfize­tés. E-hitelt vehetnek igénybe olyan magyar állampolgárok, akiknek állandó lakhelyé Magyarországon van és olyan külföldi ál­lampolgárok, akiknek lakhatási engedélye van. E-hitelt kaphatnak még az ilyen szemé­lyekből álló társaságok és szövetkezetek, valamint az MRP-szervezetek. A kamat je­lenlegi mértéke: 3 %. Az így vásárolt va­gyont csak a hitelt folyósító bank hozzájáru­lásával lehet eladni. Tényképek Privatallózó A magyar háztartások 10 százaléka rendelkezik valami­lyen vállalati részvénnyel vagy kárpótlási jeggyel. A vál­lalati részvények döntő há­nyada MRP, vagy kedvezmé­nyes dolgozói részvényvásár­lás útján jutott tulajdonukba. Február elejéig 108 gazda­sági társaságnál alakult MRP. Az érintett társaságok 43 ezer dolgozót foglalkoztatnak, kö­zülük 34 ezren MRP-tagok. Az MRP tulajdonban lévő rész­vényekért a dolgozók össze­sen 15 milliárd forintot fizet­tek ki. Kedvezményes dolgozói tu­lajdonszerzés: a dolgozói részvényvásárlásban érintett társaságok jegyzett tőkéje meghaladja a 109 milliárd fo­rintot (125 Rt, 205 Kft). 1993-ban több mint 3 milliárd forint értékű részvényjegy­zést, és másfél milliárd üzlet- rézs-jegyzést regisztráltak. A növekedés 1990-hez képest 30, illetve 60-szoros. A Tüzépkernél az MRP a befutó A Tüzépker Rt. jegyzett tő­kéjének 70,5%át kitevő 384 millió 195 ezer forint névér­tékű részvénycsomagjára kiírt pályázatot az IT eredmém- nyesnek nyilvánította. Elfo­gadták a részvénytársaság MRP szervezete által benyúj­tott ajánlatot, amely azonban a jegyzett tőke 51 %át kitevő, 278 millió 52 ezer forint névértékű részvénycsomagra vonatko­zik. Az MRP szervezet a véte­lár 66 százalékos árfolyamon teljesíti készpénzben és E-hi- tellel. Szilárdul a „beton” A Ferrobeton Dunaújvárosi Beton- és Vasbetonelem- gyárrtó Rt. jegyzett tőkéje 450 mFt. Az ÄVU tulajdonában lévő részvénymennyiségre ki­írt nyilvános pályázat ered­ménytelenül zárult, de az IT felhatalmazta az ügyvezetést, hogy tárgyaljon azzal a hétfős lízingközösséggel, amelynek maghatalmazotja Tóth Tamás. Az állami tulajdonban lévő 450 mFt. névértékű részvény- csomag 100 százalékára meg­ajánlott lízingdíjat - nyolc év futamidő mellett - az Igazga­tótanács pályázaton kívül el­fogadta. Ä lízingbe vevő által az ÁVÜ-nek átutalt lízing- díjt-törlesztőrészlet önkor­mányzatot illetve szakértőt megillető része mindenkor csak készpénzben teljesíthető. Lapszemle a magánosításról TŐZSDÉN A CSOPAK. A Csopak Rt. értékpapírjainak ta­valy novemberi nyilvános kibocsátása szinte megbújt az 1993. év végi részvényjegyzési lázban. A papírok tőzsdei bevezetése már akkor is szóba került, s az érdekeltek mindezt februárra ígérték. A jelenlegi időszak - amikor is a piac új papírokra vár - mindenesetre kedvezne a társaság részvényeinek tőzsdei meg­jelenésénél. (Magyar Hírlap 11.16.). 200 MILLIÁRD MAGÁNKÉZBE. Az ÁVU és az ÁV Rt ta­valy együttesen mintegy 200 milliárd forintnyi állami vagyont adott magánkézbe. Az ÁVÜ összes privatizációs bevétele 77,9 milliárd forintra rúgott. Összesen 15,26 milliárd forint címletér­tékű kárpótlási jegyet vont ki a piacról a privatizációs ügyletek során. A meghirdetett időponthoz képest néhány hetet csúsz­nak viszont az ÁVÜ kárpótlási jegy-részvény csereakciói. (Népszava, 11.16.) PICK: TÖBB GYÁR, MINT SZALÁMI. Választania kellett a Pick Rt-nek, hogy a Gyulai Húskombinátban tartja-e meg több­ségi részesedését, vagy a Budapesti Húskombinátot vásárolja meg. A Pick voltaképpen mindkettőt szerette volna megsze­rezni, és ehhez megvolt az anyagi ereje is. Az ÁV Rt. azonban választásra kényszerítette a szegedieket, akik a budapesti gyár mellett döntöttek. (Népszabadság 11.15.) PEREL az ÁVÜ. Az Állami Vagyonügynökség úgy döntött, hogy bírósághoz fordul, miután a német IS cég az utolsó, január végi határidőig sem teljesítette fizetési kötelezettségét. A cég tavaly februárban írta alá a szerződést az ÁVÜ-vei az Autóker megvásárlásról, a 38 millió márkás vételárból azonban csak az első 6 millió márkát fizette be - jelentette be Lascsik Attila, az Állami Vagyonügynökség igazgatója. (Kurír 11.16.) NYITOTT KAPUK ERDŐÜGYBEN. Nyitott kapukat dön­getnek a környezetvédők - mondta Medgyasszay László, a Föl­dművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára tegnap Bu­dapesten, amikor átvette több környezetvédő-mozgalom közös, az állami erdők fenntartása érdekében megfogalmazott petíció­ját. A dokumentum állást foglal amellett, hogy legalább egymil­lió hektárt, zömében egybefüggő területen jövőben is fenn kell tartani az erdők állami tulajdonát. A zöld mozgalmak fontos­nak tartják az ártéri erdők felparcellázásának, ültetvénnyé ala­kításának megakadályozását. (Esti Hírlap 11.15.) AZ ÁVÜ ERŐSÍTI AZ ELLENŐRZÉST. Az ÁVÜ-höz 1993-ban beérkezett jelentések száma többszöröse az 1992. évi­nek - mondta Hajdú László, az ÁVÜ 1991-ben alapított Elle­nőrzési Igazgatóságának új igazgatója a tavalyi év vizsgálatai­ról és az idei tervekről tartott bemutatkozó sajtótájékoztatón. (Világgazdaság II. 26.) FELÜLVIZSGÁLAT, NEM SZERZŐDÉSBONTÁS. Az ÁVÜ ellenőrző stábja kifejezetten csak felülvizsgálja a korábban megkötött szerződéseket, szó sincs azok esetleges módosításá­ról, amikor e megállapodások utóéletéről érdeklődnek. Meg­másíthatatlan jogi kategória egy adásvételi szerződés megkö­tése, és más kategória annak utóélete - hangsúlyozta Halmi Gábor, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettese. (Világgazdaság III. 01.) FIGYELIK A BEFEKTETŐKET. Idén új befektetői figyelő programot indít az ÁVÜ azoknak a vásárlóknak a kiszűrésére, akik már szerződést kötöttek a Vagyonügynökséggel, de még­sem teljesítették fizetési kötelezettségüket. (Pesti Hírlap, II. 26.) PILLÉRES HÍREK. Várhatóan március 16-tól jegyezhetik a kárpótlásijegy-tulajdonosok a Pillér II. alap jegyeit. A társaság induló vagyona 2 milliárd forint lesz, mely belvárosi irodahá­zakat foglal majd magába. A papírok futamideje 6 év, szemben a Pillér I. alap tíz évével. A cserearány is kedvezőbb, hiszen két kárpótlási jegyért há­rom új papírt adnak. Valószínűleg elsősorban az eredeti kárpó­toltak jegyeznek majd a befektetési jegyekből hasonlóan a Pillér alapéhoz. (KÁPÉII. 24.) NE SZABADULJUNK A KÁRPÓTLÁSI JEGYÜNKTŐL! Az Állami Vagyonügynökség arra inti a kárpólási jegy tulajdo­nosokat: ne akarjanak szabadulni jegyeiktől. Nem valószínű ugyanis, hogy a jegy árfolyama sokáig marad a mostani, hosszú idő óta mélypontnak számító 57-62 százalék közötti árfolya­mon. Az elsődlegesen kárpótoltak, de a többi jegytulajdonos is hamarosan komoly privatizációs kínálattal találkozhat és lesz mód a válogatásra. (Népszava, III. 01.) Átmenet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents