Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-10 / 34. szám

1994. február 10., csütörtök KÖRNYEZET BARÁT KÉPÚJSÁG 7 Az üvegház-hatás mérsékléséért Több mint ötven ország - közöttük hazánk - ratifikálta a széndioxid-kibocsátás mér­séklését előíró ENSZ kerete­gyezményt. A fő célkitűzés az üvegház-gázok kibocsátásá­nak csökkentése. Elsősorban a széndioxid kibocsátást szük­séges visszafogni, illetve a gázt elnyelő erdőterületeket védeni, növelni. Az üvegház- gázok a felszín hosszúhul­Az embereket egyre na­gyobb mértékben terhelő zaj a növekvő ipar és közlekedés kísérőjelensége. Környezetvé­delmi felmérések szerint a la­kosság a zajt a legtöbb iparilag fejlett országban az életminő­ség rosszabbodásaként érzé­keli. A zaj zavaró hatásának megítélése igen eltérő lehet. Ennek oka a zaj szubjektív jel­legében keresendő. A zaj: kellemetlen zavaró hang. A hang egyidejűleg fi­zikai, fiziológiai és pszicholó­giai jelenség. Az utóbbi azt je­lenti, hogy ez az élmény lehet kellemes, hordozhat informá­ciót (pl. a beszéd, a vészjelek) vagy lehet kellemetlen, za­varó, és ez esetben nevezzük zajnak. Hogy a környeze­tünkben szinte állandóan je­lenlévő, megannyi forrásból származó, különböző jellegű, erősségű hang közül ki mit tart zavarónak, igen sok té­nyezőtől függ (a hang erőssé­gétől, spektrumától, az egyén és a zajforrás viszonyától, a háttérzajtól, stb.) Nehezíti a probléma kezelé­sét, hogy a zaj mértékegysége, a decibel (dB) logaritmikus mennyiség. 1 dB zajszintvál- tozást észre sem veszünk, 2-3 dB füllel már jól érzékelhető, 6 dB-nyi növekedés viszont már négyszeres, 10 dB tízszeres hangenergia-emelkedést je­lent, ugyanakkor mintegy 10 dB növekedés akár kétszeres hangosságérzetet alkot. Emel­lett az azonos intenzitású, de eltérő frekvenciájú (magas­ságú) hangokat nem egyfor­mán hangosnak halljuk, fü­lünk a mély hangokat kevésbé erősnek érzékeli, mint a ma­gasabbakat. Az emberek zajérzékeny­sége eltérő: vannak, akik szá­mára már aránylag alacsony szintek is elviselhetetlennek tűnnek, mások viszont a repü­lőterek szomszédságában is tudnak aludni, s az egész problémát mondvacsináltnak tartják. A zaj elleni védelem lehetőségeiről is megoszlanak a vélemények: míg a zajérzé­keny emberek szerint a ható­ságoknak pénzt és energiát nem sajnálva, akár a szüksé­ges fejlesztések elmaradásá­nak árán is csökkenteniük kell a zajt, mások úgy ítélik, a zaj a civilizált társadalom szüksé­lámú kisugárzását elnyelik, s ez jelentős energiatöbblettel jár a légkör alsó részében. A modellszámítások szerint 2030-ra akár 1 Celsius fokkal is megemelkedhet az átlag- hőmérséklet, és 20 centiméter­rel nőhet a tengerek szintje. S a következő évszázad végére megfelelő intézkedések nélkül elkerülhetetlen a katasztrófa. (MTI) Zaj - csend ges kísérője, csökkentése el­lenkezik a fejlődés érdekeivel. Egyik szélsőséges tábornak sincs igaza: jogi és gazdasági intézkedésekkel, műszaki eszközökkel, megfelelő em­beri magatartással a zaj jelen­tős mértékben csökkenthető, és ha az intézkedés megfelelő időben történik, a szükséges zajcsökkenés gazdaságosan megvalósítható. Ahhoz azon­ban, hogy környezetünkben a zaj ellen sikeresen vegyük fel a harcot, ismernünk kell forrá­sait, valamint az egészségügyi következményeket. A zaj emberre gyakorolt ha­tása már évtizedek óta ismert. A zaj alattomosan hat: miköz­ben látszólag hozzászokunk, és az egészségi károsodás szervezetünkben alig észre­vehető, idegrendszerünket károsítja. Az alacsony szintű, 35 dB fölötti zaj zavarja a nyu­godt alvást, 55-65 dB erősségű zaj fejfájással, fáradtságérzet­tel járhat, 65-75 dB zaj fizioló­giai hatású, ronthat vagy haj­lam esetén kiválthat egyes be­tegségeket (magas vérnyo­más, gyomorfekély, keringési zavarok), az erős, 85-90 dB fölötti hangok a hallásmecha­nizmust támadják, halláskáro­sodást okozhatnak. Az OECD Környezetvé­delmi Bizottsága 1987-90 kö­zött részletes jelentést készít­tetett hat tagországban (Ausztrália, Franciaország, Hollandia, Japán, Németor­szág és Svájc). Ennek alapján megállapítja, hogy a zajterhe­lés jelenlegi helyzetét és irá­nyát tekintve sincs okunk op­timizmusra és ennek legfőbb oka a növekvő közúti és légi­forgalom. Ezt a megállapítást más or­szágok és a hazai felmérések eredményei is alátámasztják. Ausztriában pl. egy, a lakos­ság 1%-ára kiterjedő reprezen­tatív felmérés szerint a meg­kérdezettek 50 %-a nyilatko­zott úgy, hogy a zaj zavarja, ezenbelül 70-72 %-a a közle­kedést jelölte meg első helyen. Magyarországon ez az arány a Környezetvédelmi Intézet 1989-90-ben végzett vizsgálata szerint 57 és 70 %. Franciaor­szágban a zavaró zaj forrása „Keressük egymást!" Bringás konferencia Kell a testmozgás ebben az el- kényelmesedó világban. Érthető, hogy reneszánszát éli a lábtekeré- szeti járgány, a bringa. Fórumo­kat is szerveznek a drótparipa szerelmesei; a rendezvények sorá­ból kiemelkedik az „Európa a Ke­rékpáros Közlekedésért" elneve­zésű nemzetközi konferencia, amit február 23-25-ig tartanak Budapesten, a MTESZ-székház- ban (Kossuth tér 6-8.). Szó lesz arról a Kerékpáros Világtalálko­zóról is, melyet Magyarországon készülnek megrendezni '96-ban. Az autó benzint fogyaszt - a kerékpár viszont téged Kedves Egyedülálló Ol­vasó! Segítséget ajánlunk ön­nek a kapcsolatteremtéshez. Jeligés bemutatkozó levele megjelenik lapunkban. He­tente sorsolással döntjük el, hogy a következő héten ki mutatkozhat be. Levelüket adják fel az alábbi címre: „Őszinte Szó" Társkereső Szolgálat, Szek- szárd, Mártírok tere 10. A bo­rítékra írják rá: „Keressük egymást!" Ugyancsak itt ér­deklődhetnek a jeligéjükre ér­kezett leveleik iránt személye­sen (munkanapokon 16.30-18 óráig), és ez időben telefonon (316-722). Vidékieknek - név és cím közlése után, a posta- költség megtérítése mellett - elküldik a válaszokat. A társkereső szolgálat kon­zultációs lehetőséget ajánl fel a bemutatkozó levél megírá­sához, a válaszlevelek értel­mezéséhez, a kapcsolatterem­téshez. Egyedülálló olvasóink, ha valaki megtetszik lapunk­ban, írjanak a fenti címre, ahonnan eljuttatják levelüket a jelige tulajdonosához. Táj- és lélekmentő publikációk- környezet városokban 80 %-ban a közle­kedés. az OECD jelentés sajnálattal állapítja meg, hogy a legtöbb országban nincs összhang a közvélemény igénye és a kör­nyezetvédelmi politika között. Ennek oka a zaj természetéből fakad, mivel a többi környe­zeti ártalommal összehason­lítva kevesebb mérési adat áll rendelkezésre, a legtöbb prob­léma helyi jellegű, és a csen­des területen lakók a kérdés­ben nem érdekeltek. Fokozza a nehézséget, hogy a döntés­hozóknak nincs elég ismere­tük a zajproblémák felismeré­séhez és megoldásához, nem tekintik azokat veszélyesnek, mivel a zaj egészségromboló hatása közvetlenül nehezen mutatható ki. A közlekedési zajnak kitett lakoság szempontjából nem­zetközi szinten is kezd elfer-, jedni a „fekete, szürke és fehér foltok" meghatározása. Fekete foltoknak azokat a területeket nevezik, ahol a lakóépületeket érő zajterhelés nappal megha­ladja a 65-70 dB-t. A szürke zónákban élőket 55-65 dB, míg a fehér folttal jelölt csendes te­rületeket kevesebb mint 55 dB terheli. Budapesten a zaj szintje nappal pl. a Rákóczi úton 72 dB, de egy csendes mellékut­cában is eléri a 63-65 dB-t. A főútvonalakon a zajszint - az éjfél utáni 2-3 órától eltekintve- éjjel sem csökken 68-73 dB alá. Egy-egy teherautó elhala­dása a járdán 85-90 dB zajt okoz. Figyelembevéve, hogy egy átlagos csukott ablak 20-25 dB zajcsillapítást jelent, a zajszint a lakásokban sem mondható ideálisnak. A zaj elleni védelemben (röviden: zajvédelemben) leg­hatékonyabban a megelőzés­sel lehet eredményt elérni (közlekedés- és városterve­zés). A már meglévő rossz zajhelyzetet többféle módon lehet utólag javítani: 1. Olyan intézkedésekkel, amelyek a zajforrás kibocsátá­sát csökkentik; pl. csendesebb gépjárművek, repülőgépek a közlekedésben, zajszegény gépek, berendezések, techno­lógiák az iparban, mérséklet „Tavaszi boldogság" Falun élő, 37 éves, magas, bamahajú, független szak­munkás, legényember va­gyok. Önhibámon kívül ma­radtam ezidáig nőtlen. Von­zódom a sport, a zene és a természet iránt. Barátkozó tí­pus vagyok, de nem szeretem a hazug és könnyelmű embe­reket. Reálisan látom az élet dolgait. Erkölcsi és anyagi helyzetem rendezett. Csak egy megértő társ hiányzik. Ezért keresem azt a független hölgyet, akivel kölcsönösen el tudnánk fogadni egymást, és Vele élni egy boldog, békés, családi életet. „Mindenem leszel" 65 éves, 160 magas, barna, elvált, egyedül élő (volt kán­tortanító) vagyok. Vidéken, komfortos, kertes, családi házban élek. Káros szenvedé­lyem nincs. Szeretem az ott­honomat, a zenét, amit ma­gam is művelek. Őszinte, zajú gépek a lakóhelyeken és annak környékén. 2. A zajforrás és a zaj ellen védendő területek között a hang terjedését korlátozó esz­közökkel (zajárnyékoló falak, dombok, épületek, a homlok­zatok fokozott hanggátlása). 3. A forgalom szabályozá­sával (sebességcsökkentés, a tehergépkocsi-forgalom korlá­tozása vagy kitiltása). Ide so­rolható a gépjárművek, első­sorban a tehergépkocsik rend­szeres zajellenőrzése. A hatékony és gazdaságos zajcsökkentés érdekében azonban nem mindegy, hogy ezek közül az intézkedések közül hol, mikor és melyiket alkalmazzák. Például az úgy­nevezett csendes aszfalt a köz­lekedési zajt 3-5 dB-lel csök­kenti az autópályán, de városi forgalomban, ahol a gépko­csik legfeljebb 50 km/h sebes­séggel haladnak, gyakorlati­lag hatástalan. Vagy: a teher­gépjárművek kitiltásának egy-egy beépített útszakaszról csak akkor van értelme, ha a forgalmat lakatlan vagy ipar­területen áthaladó útra tudják átterelni, különben a terelőút melletti lakosok zajhelyzete válik esetleg kritikussá. Vannak még olyan lehető­ségek is, amelyekkel a kör­nyezeti zaj költségmentesen csökkenthető. A megfelelő járművezetési stílus, amellett, hogy üzemanyag-megtakarí­tással jár, csökkenti a gépko­csik zajkibocsátását. A zajren­delet előírásainak betartása, a zajos létesítmények engedé­lyezésének körültekintő ügy­intézése, a zajszegény gépek fejlesztésének és gyártásának gazdasági ösztönzése, a gép­járművek zajellenőrzése mind a környezeti zaj mérséklését segíti. A csendes termékek gyártásának és forgalmazásá­nak gazdasági eszközökkel történő ösztönzése (pl. adó­vagy hitelkedvezmények) várhatóan szintén a zaj csök­kenését okozná. Továbbá, ha a lakosság, az önkormányzatok az ipari és kereskedelmi szak­emberek kellő ismerettel és odafigyeléssel foglalkoznának a környezeti zaj kérdésével, a jövőben biztosan csendesebb, nyugodtabb és ezáltal egész­ségesebb környezetben élhet­nénk. (Forrás: Lélegzet) tiszta szívű, becsületes, érzé­keny ember vagyok, hisz „muzsikusnak dalból van a lelke..Szeretek kertész­kedni, sokoldalú vagyok: bar­kácsolok, mindent megcsiná­lok, hiszen három szakmám is van. Mindenem megvan, csak egy hozzám hasonló, egy­szerű, házias, szolid, jószívű asszonykát keresek. Szeret­ném, ha hátralévő időnk meg­hitten, boldogságban telne. Nekem a házasélet szent és sérthetetlen! Ezért csak ko­moly, hasonló gondolkodású hölgyek jelentkezzenek. „Boszi" 23 éves, 172 magas, vékony, sportos testalkatú, vállalkozó szellemű vidám (ám komoly gondolkodású), nem do­hányzó lány vagyok. Szere­tem az utazást, a sportot. Szekszárdon élek. Megfelelő társaság hiányában megis­merkednék magas, káros szenvedélytől mentes, ha­sonló beállítottságú, rendezett körülmények között élő, ér­zelmileg megbízható, függet­len férfival. Szeretném, ha le­velét kézzel írná. Védett növények Tátorján (Crambe tataria) A keresztesvirágúak család­jába tartozó növény, jellegze­tesen löszpusztai termőhelye­ken található. Vastag, mélyre­hatóié karógyökere van és nagy szárnyas tőlevelei. Min­den része erős káposztaszagot áraszt. Tövétől dúsan elága­zik, és 1 m-nél is nagyobb te­rebélyes bokrokká fejlődik, majd április-májusban virág­zik. Pici - 4 fehérszirmú - vi­rágai gazdagon beborítják a hatalmas növényt. Mára csak néhány kisebb állománya ma­radt meg hazánkban a régi nagy kiterjedésű löszpuszták emlékeként, ezért fokozottan védettnek minősítették. Esz­mei értéke 30.000 Ft. Megyénkben országos vi­szonylatban is jelentős állo­mányai vannak Bölcske és Dunaföldvár határában, ezek nagy része védett terület, de mégis előfordul károsításuk, elsősorban birkalegeltetések során. Az áthajtott állatok le­tapossák a friss hajtásokat vagy előfordul, hogy lerágják. Másik veszély az akác és bál­ványfa megjelenése és terjesz­kedése, mert ezek kiszorítják a növényt az élőhelyéről. Tóth István Zsolt Fotó: Farkas Sándor Privatizált természetvédelem A termőföldek privatizáci­ója, illetve a kárpótlás során sok helyen olyan területek is magántulajdonba kerültek, amelyek természetvédelmi szempontból igen jelentős ér­téket képviselnek (erdők, me­zők, halastavak, ősgyepek, stb.). A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint az ezeken a területe­ken folytatott intenzív gaz­dálkodás a ritka, esetleg vé­detté nyilvánított növény- és állatfajok jelentős károsodá­sát, esetenként pusztulását eredményezheti. Ennek meg­akadályozását az egyesület rendkívül fontos feladatának tartja. — Mit tehet egy társa­dalmi szervezet, ha a privati­zációról, illetve a kárpótlás­ról szóló törvények egyér­telműen rendelkeznek az említett területek magán­kézbe adásáról, természetvé­delmi törvénye pedig még mindig nincs az országnak? - kérdeztük Kállay György fő­titkártól. — Mi nem akarunk politi­zálni, tehát mind a privatizá­ciót, mind pedig a kárpótlást szakmai alapokról közelítjük meg. S mivel a törvény ellen valóban nem tehetünk sem­mit, alkalmazkodunk hozzá. A halastavak nagy része vé­dett terület, de ennek ellenére bevonták a privatizációba. így jártak a biharugrai vagy a pacsmagi halastavak is. Mit volt mit tenni, az egyesület is „beszállt" az alakuló Biharug­rai Tógazdasági Társaságba. Méghozzá akkora résztulaj­dont szereztünk, amekkorával már beleszólhatunk a tavak sorsát érintő kérdésekbe. — Milyen pénzből tudott az egyesület akkora részese­dést szerezni, amellyel befo­lyásolni képes a döntéseket? — Külföldi kapcsolataink­nak köszönhetően az egyik társszervezetünk sietett segít­ségünkre. így viszonylag nagy összeg állt e célra a ren­delkezésünkre. Ebből azon­ban talán már látszik is, hogy ez az út hosszútávon járhatat­lan. Pénzünk nincs és nem is az a feladatunk, hogy az or­szágban minden védelemre érdemes föld tulajdonjogát megszerezzünk. Viszont a szakmai tudásunkat örömmel bocsátjuk a mindenkori tulaj­donosok rendelkezésére. A mezőgazdasági termelés és a természetvédelem ugyanis összeegyeztethető, csupán szervezési kérdés az egész. Számos kiadványt készítet­tünk már, amelyben pontról pontra leírjuk, hogyan lehet jó terméseredményeket elérni úgy, hogy közben nem sérül az adott környezetben élő nö­vény- és állatvilág. — Két évvel ezelőtt hirdet­ték meg a Kárpótlás és termé­szetvédelem programot. Mi­lyen eredményt hozott? — Sajnos, csalódást oko­zott! Arra számítottunk, hogy sokkal többen ajánlják fel egyesületünknek a kárpótlási jegyüket. Eredetileg ezekből is természeti szempontból érté­kes területeket szerettünk volna vásárolni. Nehezíti a helyzetünket az is, hogy a kárpótlási jegyeket csak ott lehet felhasználni, ahol az ál­lamosítás annak idején tör­tént. így végül Nagybajomban kaptunk egy rétet a volt föld- birtokos jóvoltából, valamint a somogyfajszi kastélyt vehet­tük birtokba, amelyből a helyi szervezetünk irányíthatja a térségben végzendő munkát. Megrendelőlap Eddig még nem tudtam előfizetni a Tolnai Népújságra, ezért kérem, hogy a kézbesítő keressen fel a következő címen, Név: ......................................................................................... C ím: .......................................................................................... hogy előfizethessem a Tolnai Népújságot □ egy hónapra 375,- forintért negyedévre 1125,-forintért D félévre 2250,- forintért D egy évre 4140,-forintért (Kérjük a megfelelő négyzetet megjelölni.) Kérjük, hogy az itt közölt megrendelőlapot borítékban küldjék vissza postafordultával a Tolnai Népújság Kiadója címére: 7101 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents