Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-09 / 33. szám
1994. február 9., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC ÍPÚJSÁG 5 y>rriknririini Menedzsertanfolyant, üzletember-találkozó Dombóváron A dombóvári városi kamara a Stájer Kamara közreműködésével menedzser- tanfolyamot szervez 1994. március 7-10. között Dombóváron. A tanfolyam legeredményesebb, németül is tudó hallgatói számára a kurzus grazi tanulmányút- tal zárul. A tanfolyamhoz kapcsolódva március 9-én osztrák üzletemberek részvételével üzleti találkozót is szervezünk. Bővebb felvilágosítás és jelentkezés a kamara dombóvári irodájában: Dombóvár, Molnár Gy. u. 13. Tel.: 74/366-823. Wilhelm Ádám irodavezető. Hirdetési lehetőség Romániában A Tolna Megyei Vállalkozói Központ és a Román Gazdasági Kamara megállapodása értelmében kölcsönös hirdetési lehetősége van cégeinknek a másik országban. A dél-dunántúli vállalkozások a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamarán keresztül juttathatják el ajánlataikat a romániai kamarához, illetve a sajtóba. Francia kapcsolat A Pécsi Ipartestület szemináriumot ajánl a magyar-francia együttműködésről. Téma: az elzászi régió bemutatása, a Kö- zép-Európával való kapcsolat fejlődése; az elzászi vállalkozók várakozásai az export területén; Elzász az európai közlekedési folyamatban; tájékoztató kedvező hitelkonstrukcióról a francia-magyar vegyesvállalatok számára, stb. A szeminárium helyszíne: Pécs, Iparosház. Ideje: 1994. február 14., 13-17 óra. A szemináriumon való részvétel ingyenes. Előzetes jelentkezés a 72/427-833-as telefonon. Forintérték-változások A forint 1989 óta a dollárhoz, illetve a német márkához képest csaknem 45-50 százalékot vesztett az értékéből. Egy dollár 1989 elején még 56,95 forintba került, ezzel szemben az idei januári leértékelést követően az árfolyama elérte a 101,71 forintot. A márka forint-értéke 30,38 forintról 58,64 forintra emelkedett ebben az időszakban. A fekete árfolyamok ebben az időszakban jóval kisebb mértékben változtak. Míg 1989-ben, illetve '90-ben a dollár fekete árfolyama megközelítette, esetenként elérte a 100 forintot, a márkáé pedig az 55-60 forintot, jelenleg ezek az árfolyamok 100-110, illetve 60-65 forint között vannak. Forrásadó 1994-ben A forrásadó különféle formáinál jelentős változásokat hozott az 1994-es év. Ez a fajta adó érvényesül nagy általánosságban az értékpapírokból és a betétekből származó jövedelmekre, valamint az osztalék jellegű kifizetésekre. Az egyik legnagyobb horderejű változás az 1994. évi adótörvényekben, hogy a takarékbetétek forrásadója 10 százalékra csökkent. A változás révén egységesen 10 százalék forrásadót kell fizetni a forint, illetve devizabetétek kamata után. Ugyanakkor az eddigi szabályoknak megfelelően mentes az adó alól a KST-betét, az iskolai takarékbélyeg, a látra szóló lakossági folyószámla, takarék- és csekkszámlabetét, valamint devizaszámla kamata. Szintén nem kell adót fizetni a lakáscélú megtakarítások kamata után, feltéve, hogy a betétben gyűjtött összegeket lakásvásárlásra használják fel. Az osztalék adója szintén 10 százalék. A magánszemélyek jövedelemadója szempontjából osztalék: részvényből, kft.-törzsbetétből, közkereseti társaság tagjának vagyoni hozzájárulásából, BT tagjának vagyoni betétjéből, a szövetkezeti üzletrészből, ügyvédi irodai tagságból származó jövedelem, ha azt az adózott eredményből, illetve előző évek adózott eredményéből képzett céltartalékból fizetik. Ezzel szemben 20 százalékkal kell adózni az értékpapírokból származó egyéb bevételek (árfolyamnyereség, hozam, osztalék) után. Vándorserleg közönségszavazat alapján Hőgyész legnépszerűbb vállalkozója: Pákozdi Jenő Vándordíját alapított a Hó- gyészi Vállalkozók Érdekképviseleti Egyesülete „A legnépszerűbb vállalkozó" címmel. A vándorserlegből és oklevélből álló díjat minden évben közönségszavazat alapján, a helyiek által legsikeresebbnek és egyben legnépszerűbbnek ítélt helyi vállalkozó kapja. A díjat első ízben a hétvégén immár másodszor, kitűnően megrendezett hőgyészi vállalkozók bálján adták át. A helyi egyesület elnöke, Läufer János és titkára Mártonjai Dé- nesné által szervezett, teltházas összejövetelen minden résztvevő kapott egy szavazólapot, amire felírhatta a szerinte legnépszerűbbnek tartott vállalkozó nevét. A közönség szavazata alapján a megtisztelő címet első ízben Pákozdi Jenő vehette át. A Pákozdi és Társa Faipari Gyártó és Kereskedelmi Kft.-t a hőgyészi születésű, jelenleg is ott lakó Pákozdi Jenő alapította. A mérnök fiatalember az állami gazdaság privatizálásra meghirdetett faipari részlegét vásárolta meg 1992-ben. A kisüzemben fa nyílászárókat - egyedi megrendelésre is -, falés padlóburkolatokat, valamint különböző kisbútorokat készítenek. Hőgyész iparos község volt és ma is az, Pákozdi Jenőnek már az édePál Imre polgármester (balról) átadja Pákozdi Jenőnek a díjat A 94 éves Witzl Károly lakatosmester unokájával táncol sapja is asztalosmester volt, és bár fia eredetileg nem ezt a szakmát tanulta - a kecskeméti Műszaki Főiskola Automatizálási szakán szerzett diplomát mégis a családi hagyományt folytatva építette fel vállalkozását. Talán ezért is ítélték úgy a bálon szavazók, hogy ő kapja először a népszerűséget bizonyító vándorserleget. A díjat a község polgármestere, Pál Imre adta át. A gótbetűkkel írt oklevél a vállalkozónál marad, míg a serleget minden évben az kapja, akit a legnépszerűbb vállalkozónak ítél a nagyközönség. F. Kováts Éva Van, amiért már hajnalban sorbanállnak Részvényeket kárpótlási jegyért Az, hogy ma egy kárpótlási jegy mennyit ér, sokban múlik azon is, hogy a tulajdonosa mennyire volt ügyes, menynyire ismerte fel a számára előnyös üzletet. Mert ugyan sokan költik el bútorra, élelmiszerre, függönyre abból kiindulva, hogy „talált" pénz, de egyre többen ismerik fel, hogy a kárpótlási jegy érték és sokkal többet ér, mint az az első pillanatban látszik. November óta nemcsak Budapesten, hanem több vidéki városban, így Szekszárdon is, lehet már részvényeket vásárolni. Ennek módjáról beszélgettünk Nászainé Hábel Klárával, az Állami Vagyonügynökség megyei csoportjának vezetőjével. — Az elmúlt időszakban többféle részvényt is kibocsátottak, melyekért kárpótlási jeggyel lehetett fizetni, de ezek közül csak néhány olyan akadt, amelyet városunkban is meg lehetett vásárolni. Milyen körülményeken múlik az, hogy Szekszárdon mely részvényeket lehet jegyeztetni? — Ez azon múlik, hogy a helyi utazási irodával, bankfiókkal vagy valamelyik erre alkalmas céggel köt-e szerződést az a budapesti bróker cég, amelyik részvényekkel foglalkozik. Ha meg tudnak egyezni, akkor az üzlet beindulhat. Eddig megyénkben csak négy helyen vállalták el a részvények jegyzését. Minden esetben nagyon jól sikerült ez a vállalkozás, például a Prímagáz részvényeinek olyan sikere volt, hogy két nap alatt mind elfogyott. A siker oka, hogy a Prímagáz tett egy visszavásárlási ajánlatot, ami azt jelenti, hogy aki csak pénzre akarta átváltani a kárpótlási jegyét, az 140 százaléknak megfelelő összeget vehetett fel, a boltokban levásárolható 60 százalék helyett, aki viszont nem vette ki egyből a pénzét még jobban járt, mert most már háromszoros áron tudja a tőzsdén értékesíteni. — Említette, hogy vannak felkapott részvények. Sokan panaszolták, hogy az sem szerencsés megoldás, ami ilyen esetben gyakori, hogy a lebonyolító cég pár hét után túljegyzést jelent be, és csak ezután derül ki, hogy a kért négyszázezer forint értékű kárpótlási jegy helyett csak nyolcvanezer forintért jegyeztek, miközben 3-4 hétig.a kárpótlási jegyhez hozzáférni nem lehetett, és esetleg közben lemaradtak egy árverésről is. — Ma már egyre gyakoribb az olyan jegyzés, hogy nem kell leadni a kárpótlási jegyet. Ennek több oka van, például az, hogy mindez dupla adminisztráció volt eddig. Ez azt is jelenti, hogy bárki meggondolhatja magát, nincs elkötelezve. — De miért nem lehet azt megoldani, hogy csak addig lehet részvényt jegyeztetni amíg van belőle, tehát ha az 56-os sorszámnál elfogyott, akkor az 57-es ezt tudomásul veszi és vár egy másik lehetőségre. Ehelyett mindenki kap egy kicsit, de senki nem any- nyit, amennyit kért. — A nyereségesnek ígérkező részvényeknél már hajnalban elkezdődik a sorbaállás. Volt már rá példa, hogy szinte lincshangulat alakult ki, ha csak szóba került, hogy nem jut mindenkinek jegyzési lehetőség. Ezért érezzük ezt a formát méltányosnak úgy, hogy mindenki arányosan kap a részvényekből. Valószínű, ha a jó kínálatból több lenne, akkor nem lennének ilyen nagy sorbaállások. — Milyen részvények vásárlására lehet a kárpótlási jegyet felhasználni? — Ezt mindig az ÁVÜ jelöli ki, és a címleteket is ők határozzák meg. Minden egyes lehetőséget hosszantartó tárgyalások előznek meg, végül az Értékpapír Felügyelet mondja ki a végső szót, ő adja meg az engedélyt. Egyelőre csak 7 nappal előbb kerül nyilvánosságra, hogy melyik részvényt lehet majd megvásárolni, amikor is az újságokban meghirdetésre kerül. Az, hogy miből lesz majd jó üzlet, nehéz előre megjósolni, mert nem látni a jövőbe, hogy meddig megy majd fel a tőzsdén az árfolyam. Mauthner Ilona Új adóbevallási nyomtatványok Konvertibilitás: csak szakaszosan Három új nyomtatványt rendszeresített az APEH a havi adózók, a havi áfa-bevallók, valamint a játékadót fizetők számára. Az 1994-re vonatkozó bevallásokat már csakis ezeken a nyomtatványokon teljesíthetik az erre kötelezettek. Arra is figyelni kell, hogy a múlt évre vonatkozó bevallásokat csak a múlt évi nyomtatványokon lehet beadni. A legnagyobb kört érintő változás, hogy a havi áfa-fizetésre kötelezettek bevallási nyomtatványa új formában jelenik meg 1994-ben. A nyomtatványnak még a színe is megváltozik, eddig zöld volt, ezentúl sárgás színű lesz. Az új nyomtatvány száma 9465 (APEH ragszám:128). Ezt a nyomtatványt az adóalanynak havonta a tárgyhót követő 20-áig kell benyújtaniuk. Ebből a nyomtatványból egyébként közel 300 ezer érkezik havonta az APEH-hez. Új nyomtatvány szolgál 1994-ben a havi társasági adóbevallásra. Ilyen 9401-es számot (APEH ragszám: 125) viselő nyomtatványon azok a vállalkozások vallják be havonta adójukat, amelyek éves adója meghaladja a hárommillió forintot. Jelenleg közel 14 ezer ilyen vállalkozás van az országban. Nekik először február 20-áig kell elkészíteniük havi bevallásukat az új formanyomtatványon. Az 1993-as adóév utolsó hónapjáról ez a kör az éves bevallásában ad számot, amelyet február 15-éig kell eljuttatniuk az adóhatóságnak. Az APEH egyébként a múlt évi bevallás adatai alapján az erre kötelezetteknek megküldi az 1994. évi 9401-es havi bevallás-garnitúrát és az ahhoz tartozó etikett címkéket. Egy új adókötelezettséghez kötődik a harmadik új nyomtatvány, amit a szerencsejáték-szervezőknek a pénznyerő automaták után fizetendő játékadóról kell kitölteniük havonta. E nyomtatvány a 9478-as számot viseli (APEH ragszám: 120), és szintén a tárgyhót követő 20-áig kell elküldeni az APEH-hez. Mindhárom bevallást az illetékes elsőfokú adóhatósághoz kell benyújtani, és a nyomtatványok megvásárolhatók a nyomtatvány-forgalmazóknál. Magyarország Európai Unió-beli tagságának, a működőképes hazai piacgazdaságnak egyaránt feltétele a forint konvertibilitásának megteremtése. A Magyar Nemzeti Bankban már elkészült, s rövidesen a Parlament elé kerül az új devizakódex. Ez a devizakódex a belföldi gazdálkodók számára majdnem teljes egészében, a külföldiek számára pedig a korábbinál szélesebb körben biztosítja a folyó fizetéseknél a forint átválthatóságát. A tőkemozgás esetében viszont csak hosz- szabb távon liberalizálhatok a jelenlegi szabályok. A devizakódex tervezete szerint a hazai vállalkozó külföldi vásárlásaihoz, üzleti jellegű utazásaihoz, reklámkiadásainak fedezetére a kívánt mennyiségű devizát megvásárolhatja a hazai kereskedelmi bankoknál. Az az egyetlen megkötés viszont továbbra is érvényes lesz, hogy ameny- nyiben a vállalkozók deviza- bevételhez jutnak, azt továbbra is fel kell ajánlaniuk megvételre a kereskedelmi bankoknak. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok, gazdálkodók nem nyithatnak deviza- számlát, ilyen jellegű bevételeiket nem használhatják fel közvetlenül külföldi kiadásaik finanszírozására. Magyarországon ugyanis még mindig magas az inflációs ráta, és számottevő inflációs várakozások is tapasztalhatók. Amennyiben az MNB megengedné a vállalkozói devizaszámlák működtetését, úgy a jelenlegi körülmények között fennállhat a devizába való menekülés lehetősége, a gazdaság dollarizációja. Változások várhatók a lakosságot érintő szabályozásban is. Az állampolgár számára, amennyiben devizabevétele nem gazdasági tevékenységből származik, a jövőben megszűnik a vételre felajánlási kötelezettsége (jelenleg a lakosságnak mindenféle külföldi bevételét nyolc napon belül forintra kell váltania a bankoknál). Ugyancsak változást jelent, hogy külföldön történő tartásdíj fizetésre, folyóirat megrendelésre, hirdetésre, pereskedés költségeinek fedezetére, forintért lehet majd devizát vásárolni. Továbbra is megmarad azonban a turisztikai célú dollárvásárlás limitálása. A jelenlegi keretek azonban hamarosan emelkedni fognak, s várhatóan egy év múlva további liberalizációra lehet számítani. A működőtőke-kivitel tekintetében továbbra is fennmarad az engedélyezési eljá-
