Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-07 / 31. szám

4 »ÚJSÁG SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE 1994. február 7., hétfő Módosult a szociális törvény Segélyre valószínűleg annyi jut, mint tavaly Február elsejével módosult a szociális ellátásokról szóló törvény. Hogy ez valójában mit is jelent, illetve ebből mit éreznek majd a rászorulók, er­ről kérdeztük Deli Istvánt, a szekszárdi önkormányzat csa­ládvédelmi és szociális osztá­lyának a vezetőjét. — Az 1994. évi VI-os tör­vény rendelkezik a szociális ellátásokról, gyakorlatilag az 1993-as III. törvény módosítá­sáról van szó. Több fogalom, például a jövedelem, a vagyon, a rendszeres pénzellátás, értelme­zését is meghatározták a tör­vény alkotói. Ez eddig nem volt tisztázott és több félreér­tésre adott okot. Például, a gyermektartásdíj, a családi pótlék, a házastársi pótlék cí­men kapott jövedelem csak arra vonatkoztatható, akire kapja a család. A gyermektar­tásdíjat nem számíthatják a szülő jövedelmeként , mert a gyermek kapja. Rendelkezik a törvény a rendszeres szociális segélyben részesülőkről is, abból a szempontból, hogy eddig a jogosultak a minden­kori özvegyi nyugdíj összegét, jelenleg ez 6200 forint, az ön- kormányzat saját forrásból biztosította. Ha viszont a rá­szorulók rendelkeznek saját tulajdonú ingatlannal, az ad­dig felvett rendszeres szociális segélyt, hagyatékként az ön- kormányzat ráterheli. Hason­lóan a szociális otthoni ellá­táshoz. Ha viszont nincs in­gatlana a rászorulónak, az ön- kormányzat kénytelen a se­gély összegét felvállalni. A gyermeknevelési támogatás (a gyet) is módosul, a három vagy több gyermekes csalá­dok február elsejétől a koráb­binál kedvezőbben juthatnak a gyet-hez. Eddig ez az ellátás csak azoknak az édesanyák­nak járt, akiknek legkisebb gyermeke 3 és 8 év közötti, gyermekeiket otthon nevelik, és legalább 180 napot töltöttek munkaviszonyban. A módosí­tással most lehetőség nyílik arra, hogy a gyet összegét a szülők akkor is igényelhetik, ha a harmadik gyermek után újabb gyermekük születik és a kicsik még nem érték el a há­roméves kort. — Rendelkezik-e a törvény a munkanélküliek jövedelempótló támogatásáról? — Igen, ha a munkanélküli az önkormányzat által felkí­nált közhasznú munkát visz- szautasítja, valamint a mun­kaügyi központtal való együttműködést elutasítja, fél évig nem részesülhet jövede­lempótló támogatásban. Arról is rendelkezik a törvény, hogy a legalább 6 hónapja jövede­lempótló támogatásban része­sülő munkanélkülit, közösségi munkavégzésre, legfeljebb havi 40 órára, (ez napi egy óránál kevesebb nem lehet, és nem haladhatja meg a napi 8 órát) foglalkoztathatja a helyi önkormányzat. Erre az időtar­tamra a jövedelempótló tá­mogatás mellett, plusz díjazás is megilleti a munkanélkülit. — Milyen közösségi munkát tud felajánlani az önkormány­zat? — A törvény úgy szól, hogy a közösségi munkavég­zés helyi szabályait (a díjazás mértékét, a helyi munkalehe­tőségeket, annak időtartamát) a települési önkormányzat rendeletben határozza meg. Ez a rendelet Szekszárdon még nem készült el. — Sok nyugdíjas panaszko­dott arról, hogy szigorodtak a közgyógyellátási igazolvány ki­váltásának a feltételei Szekszár­don. — Valóban vannak váro­sok, ahol több jut a segélye­zésre. Ez sok mindentől függ. Van egy kör, akinek alanyi jo­gon jár a közgyógyellátási igazolvány. Ide tartoznak a rokkantak, az intézeti nevel­tek, a rendszeres szociális se­gélyben részesülők, a hadi- gondozottak és a felemelt csa­ládi pótlékban részesülők. Ezen kívül adható méltányos- sági megfontolásból is, ilyen­kor figyelembe kell venni az egy főre eső jövedelmet és a gyógyszerfogyasztás mérté­két. Az elmúlt évben 84 és fél millió forintot fordítottunk szociális ellátásra, segélyekre, ebből 65 millió forintot az ön- kormányzat finanszírozott a többi, különféle visszatéríté­seken keresztül, költségvetési támogatásból visszakerült a város pénztárcájába. Az idei évben hasonló nagyságrendű támogatásra lehet számítani, jelenleg még elfogadott költ­ségvetés nincs, ezért nem tu­dok pontos összeget mondani. Az viszont biztos, hogy na­gyobb összegre nem lehet számítani, annak ellenére, hogy olyan tömegekben jön­nek az emberek hozzánk segé­lyekért, hogy az igazi háttere­ket szinte lehetetlen feltár­nunk. Az indulatok nálunk tornyosulnak, van aki elsírja magát, van aki kiabál. Mind­össze 9 ügyintézőnk van, eb­ből 4 gyámügyes és 5-en szo­ciális területen dolgoznak. Az idei évre legfeljebb a szinten- tartásra lehet számítani, fej­lesztésről még ábrándozni sem érdemes. Mauthner Ilona Az elmúlt héten sem emelke­dett az ismertté vált bűncse­lekmények száma a szek­szárdi rendőrkapitányság körzetében. Nagy kár Egy nagyobb súlyú bűncse­lekményt követtek el. A KSZE- telepen feltörtek egy autót, amelyből négyszázhú­szezer forintot emeltek el, mi­közben a kocsi tulajdonosa elment ebédelni. Nagy kár volt ennyi pénzt őrizetlenül hagyni. Feltűnő, hogy mintegy más­fél-két hónappal ezelőtt Alsónyéken a csütörtök esti ülésen némi meglepetéssel vették tudomásul a képvise­lők, hogy Bátaszék idén már 3 millió 800 ezer forintot kér az általános iskola működteté­sére. A tavalyi jó másfél milli­óhoz képest ez „mindössze" 150 százalékos emelésnek felel meg. Ebből - és egyéb bizony­talansági tényezőkből - kifo­lyólag jó, ha az intézmények ugyanezen a környéken gy másik autóból kétszázezret vittek el. A sok pénz magya­rázata, hogy ott sokan kötnek üzletet és a közelben van a vámraktár is. Kényszerítette Késsel kényszerítette az adásvételi szerződés aláírá­sára a tulajdonosnőt a börtön­ből nemrég szabadult férfi Szekszárdon, majd az ingat­lanban lakó albérlőket kisbal- tával kergette ki. A rendőrség még keresi az általuk igencsak ismert férfit, aki jobbnak látta eltűnni a szemük elől. -ihi­működtetésére futja majd az önkormányzatnak. Közel 25 millió forintból gazdálkodhat idén a falu, s talán unalmas már, de most is csak azt írhat­juk, a fejlesztésekről szőtt ál­mokat erre az évre gyakorlati­lag el lehet felejteni. A költségvetés-tervezetet a testület február 21-én tárja a falu elé, ez egyben a közmeg­hallgatás dátuma is. Lehet pályázni az igazgatói állásra Szeptembertől indul a tanítás Pörbölyön Hajdan 145 éve, 1849. február 9-én Tolna vármegye közgyűlése megszerkeszti első hódoló fel­iratát Ferenc Józsefnek; elis­merik trónigényét, de kifeje­zik reményüket, hogy megko­ronáztatja magát, majd ezt ír­ják: „midőn hűséggel hódo­lunk ... esdeklünk még felsé­ged előtt: méltóztassék Ma­gyarország jelen szomorú sze­rencsétlen állapotának méltá­nyosan véget vetni, nem a fegyver nyomasztó, súlyos ha­talmával, hanem általános bé­kehirdetés enyhítő biztosb ha­tásával". A feliratot nem fo­gadták el, újat kellett írni. 135 éve, 1859. február 7-én szüle­tett Szekszárdon Székely (előbb: Schéner) Ferenc levél­táros, történész. 100 éve, 1894. február 9-én az Országgyűlés Perczel Dezsőt, városunk szü­löttét választotta meg a képvi­selőház elnökévé. 90 éve, 1904. február 7-én a Tolna­vármegye vezércikkben buz­dította a kormánypárt re­ménybeli szavazóit a kölesdi választókerület visszahódítá- sára, jelöltje Simontsits Elemér volt, akit ez a kortesvers is ajánlott: „Rajta magyar, rajta magyar,/ Igaz magyar csak jót akar,/ Válasszuk meg azt, ki vérünk,/ Éljen a mi Elemé­rünk!/ Éljen Simontsits!". 80 éve, 1914. február 9-én a tízé­ves fennállását is ünneplő Szekszárdi Korcsolyaegylet az újonnan végzett növendékek számára mű- és gyorskorcso­lyaversenyt rendezett. 75 éve, 1919. február 12-én Forster Zoltán alispán értékelte az elmúlt forradalmi átalakulást: a búzavetésnek több mint ne­gyedrésze hiányzik, a mun­káskéz nélkülözése miatt sok helyütt a földben maradt a burgonya és a répa, a kukorica töretlen. Krónikás Tavaly - érthető okokból - fo­kozottan előtérbe került a helyi iskola létrehozásának kérdése Pörbölyön. Ma már tudjuk, szep­tember 1-től az alsótagozatos gyerekek helyben tanulhatnak, de amíg nyugvópontra jutott az ügy, sok minden történt. Ezt ele­venítettük fel Nagy Ferenc kör­jegyzővel, de természetesen már a jövő elképzelései is szóba kerültek. — A tavalyi tragédiában érintett szülők javaslatára döntött úgy a képviselő-testü­let, hogy pályázat benyújtásá­val előteremti a szükséges pénzeszközöket az alsótago­zatos általános iskolai tanítás feltételeinek biztosítására. Amikor a képviselők így dön­töttek, tudták, hogy a telepü­lés jövőbeni gazdálkodása ne­hezebb lesz, hiszen a központi normatív támogatás közel sem biztosítja az intézmény működtetésének költségeit. — A faluban milyen vissz­hangra talált az elgondolás? — A csecsemő korosztály­tól a most elsőbe járó gyerme­kekig bezárólag beszéltünk a szülőkkel, akik egyöntetűen igénylik és nagy örömmel ve­szik a helybeni iskolába járás lehetőségét. Ismereteink sze­rint egy kézen megszámlál­ható - nem kisgyermekes szü­lőkről van szó - az iskolát el­lenzők száma. Most, ahogy ki­rajzolódnak a három tante­rem, a tanári szoba, a szertár és a szociális egységek körvo­nalai, illetve közeledik a kivi­telező, a Sióagárdi Építő és Tervező Bt. által vállalt május 31.-i átadási idő, úgy soka­sodnak a megoldásra váró fel­adatok. A faluházon belül megvalósuló iskolai blokk be­rendezése és felszerelése to­vábbi pályázatok beadására inspirálta a falu vezetését, hi­szen ez is millión felüli tétel. Ezeket az elgondolásokat hagyta jóvá a január 28.-ai ülésen a képviselő-testület. — Itt döntöttek arról is, hogy meghirdetik az igazgatói állást. — Így van, és a háromcso­portos alsótagozatos iskola és összevont csoportú óvoda igazgatói állására beérkező pályázatokat április 30-ig el is bírálja a testület. — Szeptembertől hány évfo­lyamban kezdődik meg a tanítás? — Egy osztályban - 1-2. osztályos gyermekekkel - in­dítjuk be a tanítást. Jövő évben további első osztály, majd '96-tól az akkor elsősök isko­lába kerülésével a részben osztott teljes alsótagozatos - elsősök és harmadikosok, má­sodikosok és negyedikesek egy-egy osztályban, valamint napközisek - oktatás valósul meg. Évfolyamonként négy-nyolc gyermeket érint a beiskolázás. Természetesen a német nyelvet is tanítják majd az iskolában. A Bajai Tanító­képző Főiskolával történt elő­zetes megállapodásunk értel­mében, az összevont iskolá­ban folyó tanítás „fortélyait" a mi iskolánkban „lesik" majd el a leendő falusi tanítók. Svábbál Várdombon Farsangi beköszöntő A megszüntetés csorbítaná a város tekintélyét? Polgári klub: küzdelem a létért Megperdült a dob, felharsant a trombita, vidáman zengett a muzsika, tudtára adva a falu aprajá- nak-nagyjának, hogy jöjjön mindenki, aki mulatni akar, mert hamarosan kezdetét veszi a bál. Pénteken este ün­neplőbe öltöztek a várdombiak és a ma­guk készítette harap- nivalóval a zene hívó szavára a művelődési házhoz mentek. Nem az idei volt az első svábbál, amit Várdombon tartottak, ennek már hagyomá­nyai vannak. A mos­tani mulatság immár a negyedik volt a sor­ban. A zenészek - a bonyhádi Royal ze­nekar - is ismerősként tértek vissza a faluba, mert valamennyi svábbálon ők gon­doskodtak arról, hogy mindenki jól érezze magát. A jó szokás szerint beköszöntőt is tartot­tak, amikor Rács László polgármester köszöntötte az össze- sereglett vendégeket, és jó mulatóst kívánt mindenkinek. No és a rendezők is megmu­tatták mit tudnak: a bál nyitótáncát, a népviseletet öltött német hagyomá­nyőrző tánccsoport adta elő, s ezzel kez­detét vette a hajnalig tartó mulatozás. A hangulat remek volt, s bizony nemcsak a mulatozók homloka gyöngyözött az iz­zadságtól, hanem a zenekar is kimelege­dett a reggelig tartó muzsikálásban.- péteri ­Kell egy - ha nem is csapat, de - klub, mindenképpen! Le­galábbis ezt vallja több mint negyven közalkalmazott, köz- tisztviselő a megyeszékhe­lyen. Tudomásukra jutott ugyanis, hogy a Garay téri volt tanácsi, jelenleg polgári klub pályázat útján új üzemel­tetőt vár, s ha az eddigiektől eltérő hasznosítás megvaló­sul, akkor esetleg befellegzett a tisztviselői klubéletnek Szekszárdon. Az mindenesetre tény, hogy a városi önkormányzat által kiírt hasznosítási pályázatra öten is jelentkeztek, a gazda­sági bizottság záros határidőn belül megtárgyalja a beérke­zett terveket. Már most lehet hallani közétkeztetési szán­dékról, avagy egy újabb vá­rosközponti szórakozóhely lé­tesítésének ötletéről. Talán ez indította dr. Farkas Lászlót — aki foglalkozását tekintve me­gyei főjegyző - arra, hogy eb­ben az ügyben egy levéllel forduljon Szekszárd polgár- mesteréhez, Kocsis Imre An­talhoz. — A félreértések elkerülése végett hadd jelentsem ki, hogy mint magánember írtam alá a levelet - hangsúlyozta dr. Farkas László. — Néhány mondat az előzményekről, il­letve a levél lényegéről: töb­ben is beszélgettünk a klub­ban arról, hogy nem lenne szerencsés az egység funkció­jának a megszüntetése. Ez egy viszonylag olcsó, megfelelő színvonalú, kulturált találko­zási hely volt a köztisztviselők számára, akik itt ülhettek le egymással beszélgetni. — Ön fontosnak tartja azt, hogy a köztisztviselőknek legyen valahol „helyük"? — Nagyon fontosnak tar­tom. Egyáltalán nem mellé­kes, hogy van-e egy olyan egység, ahol nem kötözköd- nek az emberrel, ahol elfo­gadható áron meg lehet inni néhány pohár bort vagy sört, anélkül, hogy előfordulnának atrocitások. Erre a célra volt alkalmas a polgári klub, s úgy gondolom, a város érdekével is egybeesik a köztisztviselői réteg támogatása. — Negyvenen máris jelent­keztek arra, hogy havi kétszáz fo­rint tagdíjjal segítsék a klubot, amely viszont így ismét zártkö­rűvé válhat. — Ebben ez1 benne van, de ha másképp nem megy ... Én persze megértem, hogy a klubra a város nem akar ráfi­zetni, erre nem is kötelezhető. — Önnek van valamilyen kö­tődése a klubhoz? — Néha előfordulok ott, de igazából az oda betérő köz- tisztviselőkhöz van kötődé­sem. Természetes, hogy min­denki a saját körét keresi, azo­kat, akikkel közös témája van. — Nagy csalódást jelentene önnek, ha a klub megszűnne? — Feltétlenül, s azt hiszem,' a megszüntetés csorbítaná a város tekintélyét is. A levelet egyébként az ön- kormányzat gazdasági bizott­ságának elnöke, Jobban Zol­tán már ismertette a bizottság tagjaival. — A levelet én mint dr. Farkas László szekszárdi pol­gár kérését kezelem - vála­szolt Jobban Zoltán arra a kérdésre, mely a főjegyzői tisztségből származó esetleges „ráhatások" iránt tudakozó­dott. — Ez az állampolgári megkeresés a polgári klub működésére, az ezzel kapcso­latos igényekre hívja fel a fi­gyelmet. — Véleménye szerint a gaz­dasági bizottság tagjait mennyi­ben befolyásolja a levél? — Én több alkalommal is hangsúlyoztam, hogy dr. Far­kas László szekszárdi polgár­tól érkezett a levél, a bizottság tagjai szerintem ezt tudomá­sul vették. — Ön miként vélekedik a negyven köztisztviselő által aláírt javaslatról? — Amíg a pályázatok bél­tartalmát nem ismerem, addig erről a kérdésről nem kívánok nyilatkozni. Lehet, hogy az öt­let jó, de a pályázatok béltar­talma egészen másra vonatko- j zik. —szeri—

Next

/
Thumbnails
Contents