Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-05 / 30. szám

1994. február 5., szombat GAZDASAG «ÚJSÁG 5 Eltérő értelmezések a termőföld birtokbavételéről Aki vet, az arat(!)(?) A kárpótlási törvény, annak végrehajtása nap mint nap foglálkoztatja az embereket. Komoly probléma, hogy a földárveréseken földet vásá­rolt emberek egy része össze­ütközésbe került a mezőgaz­dasági szövetkezetekkel. A vita alapja, hogy a szövetkeze­tek az általuk ősszel bevetett földeket az „aki vet, az arat" elvre hivatkozva majd csak aratás után kívánják átadni, a földet vásárolt emberek vi­szont követelik az általuk megvásárolt földek azonnali birtokbaadását, sok helyen a búza kiszántásával fenyegetve a szövetkezeteket. Igazságot a törvény tehet, ha annak min­den szavát betartják és ponto­san értelmezik. Szentes Nán­dor, a mözsi Új Élet MG. Szö­vetkezet elnöke így látja: — Úgy tűnik, sok ember becsapódott. Azokra gondo­lok, akik földet vásároltak, de az a föld már be volt vetve. Úgy tűnik becsapódtak azok a szövetkezetek is, akik azzal a céllal vetették be ezeket a föl­deket ősszel búzával, hogy az országnak legyen kenyere, másrészt pedig úgy gondol­ták, hogy az FM - dr. Med- gyasszay László államtitkár által kimondott - hivatalos ál­láspontja fog érvényesülni, vagyis az „aki vet, az arat" elv. A becsapás abban fejező­dik ki, hogy az árverésen föl­det vásárlók birtokba akarják venni a búzaterületet, a szö­vetkezet viszont ragaszkodik a földhöz, hiszen ha ők vetet­ték, ők is akarják learatni. Ezt a témát vetette fel a földhiva­tal vezetőjének a közelmúlt­ban a Népújságban megjelent nyilatkozata (január 10. - a Szerk.) amely reálisan leírja az idevonatkozó végrehajtási utasítást - két dolog kivételé­vel. Az egyik lényeges mon­dat, ami kimaradt, hogy a szövetkezet nyilatkozzon ar­ról, hogy a terményt betakarí­totta. A másik pedig az „aki vet, az arat" elv kihagyása, amely a kormányrendeletben „megfogalmazva" azt jelenti, hogy a gazdálkodó szervezet a terményt betakaríthatja. Szomorú, hogy ilyen ügyekkel kell foglalkoznunk, hiszen ettől az ország szekere nem halad jobban, emberek vesznek viszont össze, idegek őrlődnek. Az efféle konfliktu­sok elkerülhetőek lennének az illetékesek pontosabb nyilat­kozataival. Kíváncsiak voltunk a „hiva­talos" - FM hivatalbéli - ál­láspontra is. Bea Józsefet, a Tolna megyei Földművelésü­gyi Hivatal vezetőjét kértük álláspontja kifejtésére. „Az első kárpótlási törvény szerint a kárpótlási termőföl­deket a gazdálkodó szerveze­teknek 1992. február 12-ig kel­lett kijelölniük, konkrét hely-megjelöléssel. A gazdál­kodó szervezetek tehát ettől az időponttól kezdve már számíthattak rá, hogy ponto­san meghatározott földjeiknek új tulajdonosa lesz. Már a leg­első kárpótlási törvény egyér­telműen leírja, hogy a zöld vagy mezei leltárban megha­tározott költségek mértékében és a megfizetések módjában az új tulajdonosnak és a szö­vetkezetnek kell megállapod­nia. Tehát nem abban kell megállapodni, hogy átadják-e a földet vagy sem, hanem ab­ban, hogy „mennyiért". A termőföld birtokbaadási feltételeit a 104/1991. VIII. 3-i kormányrendelet 52. paragra­fusa is tartalmazza, miszerint a gazdasági szervezet nyilat­kozik arról, hogy a termőföl­dön levő terményt betakarí­totta. Ilyen nyilatkozat hiá­nyában is legkésőbb annak az évnek december 31. napjáig birtokba kell adni a kijelölt termőföldet, amely évben a gazdálkodó szervezet a ter­mőföldön levő terményt beta­karította, vagy betakaríthatta volna. Tulajdonképpen ekörül folyik a vita. Ézzel kapcsolatban említe­nék gyakorlati példát. Több gazdálkodó szervezet eseté­ben tapasztalható volt, hogy bár nem tudták elvégezni a szántási munkákat, néhol még a kukoricát sem aratták le, arra volt idejük, energiájuk, hogy a kárpótlásra kijelölt, vi­tatott földeket az árverés előtt néhány nappal elvessék „jóhi­szemű" földhasználóként. Nehezen feltételezhető a jóhi­szeműség akkor, amikor a gazdálkodó szervezet ilyen fondorlatos módon akar bir­tokon belül maradni. Az árverés előtt a kárpótlási hivatal a gazdálkodó szerve­zetet megkeresi, nyilatkozzon, mennyi zöldleltár-érték ter­heli a földet, hogy az árveré­sen résztvevő tudja, hogy mire licitál. A kárpótlási jegy­Február 5-től: új ingatlannyilvántartás Hitelesebb, de költségesebb Február elején életbe lépett az 1994. évi V-ös törvény, mely az 1972-es XXXI. törvé­nyerejű rendeletet módosítja. A részletekről Farkas Istvánt, a megyei földhivatal vezetőjét kérdeztük: — A törvényt már ismer­jük, de a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletet még nem kaptuk meg. Több olyan része van a törvénynek, amely elsősorban a hivatal munkáját érinti. Ami viszont az embe­rek többségét is érdekelheti az az, hogy tulajdon átruházás, adásvétel vagy tulajdonjog ke­letkezése esetén, amikor mó­dosuló vagy megszüntető be­jegyzésekre kerül sor, vagy közokiratnál, vagy ügyvéd ál­tal ellenjegyzett magánokirat­nál illetve olyan magánoki­ratnál, amelynél a név-aláírás hitelességét közjegyző elle­nőrzi, nem kell két tanú. — Ez egyszerűbben azt je­lenti, hogy eddig nem volt törvényszerű, hogy pénzbe kerül egy adásvételi szerző­A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 150,22 153,22 ausztrál dollár 72,17 73,51 belga frank (100) 280,92 286,42 dán korona 14,93 15,23 finn márka 18,22 18,56 francia frank 17,07 17,41 görög drachma (100) 40,28 41,08 holland forint 51,72 52,76 ír font 144,79 147,59 japán yen (100) 93,07 94,93 kanadai dollár 75,96 77,48 kuvaiti dinár 339,22 345,88 német márka 57,94 59,14 norvég korona 13,48 13,76 olasz líra (1000) 59,60 60,82 osztrák schilling (100) 824,35 841,05 portugál escudo (100) 57,78 58,72 spanyol peseta (100) 71/39 72,85 svájci frank 69,53 70,85 svéd korona 12,79 13,03 USA dollár 100,91 102,91 ÉGJ (közös piac) 112,63 114,87 dés, ezután pedig elkerülhe­tetlen lesz? — Az emberek többsége lehet, hogy az első pülanatban valóban csak ennyit vesz észre a változásból, mert a köz­jegyző előtt történő okirat, szerződés hitelesítése 700 fo­rintba kerül, az ügyvédi tari­fákat pedig nem ismerem. Eddig azonban nagyon sok volt a visszaélés, amely ezután teljesen kiküszöbölhető. Talán hihetetlen, de előfordult, hogy úgy adtak el egy ingatlant, hogy a tulajdonos nem is tu­dott róla. Csak annyi kellett, hogy a vevő benyújtotta az adásvételi szerződést: az el­adó, vagyis a tulajdonos nem kellett hozzá, elég volt, ha a papíron az aláírása szerepelt. Az is előfordult, nem is egy­szer, hogy más ingatlanára vettek fel kölcsönt, ami csak akkor derült ki, amikor a hitelt nem tudták visszafizetni és „elúszott" az ingatlan. Ezt a törvény ezzel a szigorítással kiiktatja, korszerűsíti a régi Január végén mintegy 641 ezer munkanélkülit regisztrál­tak, így átmenetileg megszűnt a munkanélküliek számának csaknem egy éve tartó csök­kenése - jelentette pénteken az Országos Munkaügyi Köz­pont. Január végén csaknem 9 ezerrel több volt a nyilvántar­tott munkanélküli, mint egy hónappal korábban. A mun­kanélküliek számának emel­kedése a téli időszak alacsony munkaerő-keresletével függ össze. Az évenként változó vi­szonyítási alap miatt a mun­kanélküliek számának alaku­lásától eltérő mértékben mó­dosult a munkanélküliségi ráta. Idén már nem az 1992-es, hanem a KSH által kimutatott, 1993-ban gazdaságilag aktív népességhez viszonyítják a elemeket. Más alapokra he­lyezi az ingatlanok nyilvántar­tását is, mert annak számító­gépre vitelét törvényesíti. — Ez utóbbi mondat mit je­lent? — A régi törvény szerint az ingatlanok nyilvántartását csak manuálisan lehetett vé­gezni, ez most megváltozik. Már mi is megkaptuk a számí­tógépeket, átlagosan minden földhivatalban öt gépen dol­gozhatnak majd. A munkatár­saim már részt vettek egy tan­folyamon is, de bizonyára lesz még egy olyan átmeneti idő­szak, amíg mindenki belejön a gépek kezelésébe, arról nem is beszélve, hogy fel kell dol­gozni, a számítógépekbe be kell írni azt a több százezer adatot, ami az ingatlanok nyilvántartásában szerepel. Aztán ha egyszer utolérjük magunkat, reméljük valóban sokJcal könnyebb, gyorsabb és főleg megbízhatóbb lesz a munkánk. Mauthner Ilona munkanélküliek számát. Az új viszonyítási alap miatt 0,5 százalékkal magasabb a ráta. így 12,8 százalékos volt janu­árban a munkanélküliség. (A korábbi viszonyítási alappal számítva az országos munka­nélküliségi ráta 12,3 %-kot ért el januárban.) A regisztrált pá­lyakezdő munkanélküliek száma januárban is csökkent. A nem pályakezdők közül 47 ezer 300 új munkanélkülit re­gisztráltak, a nyilvántartásból kikerülők száma viszont csak 36 ezer 900 volt. A munkálta­tók a decemberihez képest 40 %-kal több, összesen 22 ezer 800 új munkahelyet jelentettek be. így az előző hónaphoz ké­pest 3200-zal több, csaknem 51 ezer betölthető álláshely várta a munkanélkülieket. Némileg növekedett a munkanélküliség Adóbevallások és beadásuk határideje gyei tulajdont szerzett nyilván csak úgy kaphatja meg a tu­lajdont, ha a birtokba adás fel­tételeinek megfelel. A törvé­nyesség szempontjából itt lé­nyeges az a magatartás, ami­kor a gazdálkodó szervezet nem nyilatkozik zöld, illetve mezei leltárról, így nem jöhet létre egyezség sem, hiszen nincs miről egyezkedni. Tehát egy apró kis törvénysértés el­indít egy végeláthatatlan fo­lyamatot. Itt kell megjegyeznem, hogy számítások szerint Tolna me­gyében egy átlagos nagyságú szövetkezet a kárpótlási föld­árverésekből mintegy 35 mil­lió forintnyi kárpótlási jegy­hez juthatott. Erről a vagyon­növelő tényezőről szemérme­sen hallgat mindenki. Természetesen jóhisze­műen, tervszerűen is be lehet vetni ezeket a földeket. Ebben az esetben tárgyalással egye­zségre lehet jutni az új tulaj­donossal. Azonos feltételek mellett, nem diktálva. Sok esetben viszont a gazdálkodó szervezet vezetője az új tulaj­donost nem tekinti tárgyaló partnernek. Összegezve: véleményem szerint az az ember, aki érvé­nyes árverésen elnyerte és ki­fizette a kárpótlási jegyével a termőföldet, az a mi felfogá­sunk szerint tulajdonosnak tekintendő. Félő, hogy sok vita lesz még ebben az ügy­ben, és az is aggasztó, hogy az új tulajdonosok körében je­lentkező elégedetlenségek ki­számíthatatlan végeredmé- nyűek lehetnek, gondolok itt oíyan - a bűncselekményt is megközelítő - tevékenysé­geidre, amelyek károsak az egyénre, a helyi közösségekre, és természetesen az egész or­szágra is." sk Helyzetkép a gazdaságról Az ipari termelés volumene novemberben 3,6, a kiskeres­kedelmi eladásoké 2,8 %-kal emelkedett októberhez képest - tartalmazza a Központi Sta­tisztikai Hivatal jelentése. Vál­tozatlanul élénk a válla­lat-alapítási, vállalkozói kedv. Az import tíz havi mennyi­sége 14 %-kal több, az exporté 17 %-kal kevesebb volt, mint az előző év január-októberé­ben. Csökkent a mezőgazda- sági és élelmiszeripari termé­kek kivitele. A külkereskede­lemben 10 hónap alatt 2,7 mil­liárd dollár passzívum kelet­kezett. A lakosság folyó pénz­bevétele az egy évvel korábbit 18 %-kal meghaladta, reálér­téke azonban 3-4 %-kal csök­kent. A bruttó átlagkereset 25,5, a nettó 20,5 %-kal haladta meg az 1992 január-novem­beri átlagot. A lakosság meg­takarítása nőtt, de kevésbé, mint egy évvel korábban. Az adózás rendjéről szóló törvény melléklete szabá­lyozza, hogy az adóalanyok­nak mikor kell eleget tenni bevallási kötelezettségeiknek. — A személyi jövedelem- adó hatálya alá tartozó, nem kettős könyvvitelt vezető egyéni vállalkozóknak az 1993. évi kötelezettségeikről és juttatási igényeikről 1994. február 15-ig kötelesek szá­mot adni a 9307 számú beval­lás benyújtásával. — A 9308-as számú beval­lást kell benyújtania az általá­nos forgalmi adót fizető nem egyéni vállalkozó magány- személynek. A bevallás be­nyújtásának határideje 1994. február 15. — A társasági adóalanyi­ságot választó egyéni vállal­kozónak az állami költségve­téssel szemben fennálló köte­lezettségeit és igénybe vett jut­tatásait a 9303-as bevallás nyomtatványon kell beadni 1994. február 15-ig. — Az eddig felsorolt adóa­lanyoknak a személyi jövede­lemadó-bevallásukat a 9353 számú bevalláson a vállalko­zásra vonatkozó éves bevallá­sukkal (9307, 9308 és 9303) együtt és egyidőben 1994. feb­ruár 15-ig kell benyújtani. — 1993. évben havi, évközi (negyedéves) és az évente egyszeri bevallás benyújtására kötelezett adózóknak - kivéve a társasági adó hatálya alá nem tartozó egyéni vállalko­zókat és a személyi jövedele­madón kívül csak földadót és általános forgalmi adót fizető magánszemélyeket - a 9303-as bevallás garnitúrán kell telje­síteni az állami költségvetés­sel szemben 1993. évben fenn­álló kötelezettségeik és igénybe vett juttatásaik beval­lását. A 9303-as bevallásgami- túra beadási határideje: 1994. február 15. Nem ezen a nyom­tatványon kell bevallani a tár­sasági adót (kivétel MNB), az idegenforgalmi hozzájárulás 1994. május 31. elszámoláskor megállapított különbözetet, a társasági adóalanyoknak az útalapból történő visszaigény­lés 1994. május 31-i elszámo­lása során keletkezett külön­bözetet és az állami vagyon utáni részesedést. Az útalaphoz kapcsolódó visszaigénylésekről és befize­tési kötelezettségekről a 9319 sz. nyomtatványon 1994. feb­ruár 15-ig azoknak az adó­zóknak kell bevallást beadni, akik nem alanyai a társasági adónak. — A társasági adóról szóló módosított 1991. évi LXXXVI. törvény hatálya alá tartozó adózóknak - a 2. § (lg) és (2) bekezdésében felsoroltak ki­vételével - az adózás rendjé­ről szóló törvény átmeneti és záró rendelkezése alapján az 1993. december 31-i forduló­nappal, 1994. február 15-ig el­készített könyvviteli zárlat alapján megállapított éves tár­sasági adókötelezettségéről 1994. február 28-ig kell adóbe­vallást beadni. Az adóbeval­lást az egyszeres könyvveze­tésű adózóknak a 9324-es számú, a kettős könyvveze­tésű adózóknak 9325-ös számú nyomtatványon kell beadni. — A bevallásokon az ada­tokat - a személyi jövedele­madó-bevallás (9353) kivéte­lével - az előnyomott „ezer" forintos szöveg figyelembevé­telével ezer forintra kerekítve kell bejegyezni. (A kerekítés általános szabálya alkalmazá­sával 499 forintig lefelé, 500 forinttól felfelé. Például: 641.722 forint esetén a beí­randó szám: 642.) — A bevallást egy pél­dányban (mellékleteivel együtt) kell benyújtani (kivéve az SZJA 9353-as bevallás, ahol a mellékletet adattartalom nélkül nem kell beadni). — A bevallást akkor is be kell nyújtani, ha az adóévben nem volt adófizetési kötele­zettség, ha az adózó az adót megfizette, vagy később fizet­heti meg. APEH Tolna Megyei Igazgatósága Lakásszövetkezetek konferenciája A lakásépítés és fenntartás jelenlegi mélypontjáról céltudatos kormányzati döntés nélkül nincs kiút. Szükséges, hogy a jelen­legi, több tárcát érintő munkamegosztás helyett legyen a lakás­ügynek egyetlen kormányzati felelőse - szögezi le záródoku­mentumában többek között a Lakásszövetkezetek Országos Szövetségének pénteken befejeződött kétnapos konferenciája. A tanácskozás résztvevői szerint: célszerű volna áttekinteni a lakásgazdálkodás teljes jogi szabályozását úgy is, hogy az ál­lam, az önkormányzat és az állampolgárok jogai, felelőssége és terhei hogyan oszlanak meg. Sürgették a lakáscélú megtakarítá­sokat elősegítő lakástakarék törvény mielőbbi megalkotását. Leszögezték, hogy nem halasztható tovább a korszerű lakáshi­telezéssel foglalkozó pénzintézeti hálózat megteremtése. „Hangos" teszt Az elmúlt évben ünnepelte 30. születésnapját a kazettás magnó és a hozzá tartozó au­diokazetta, mely annak idején a Philips cég találmányaként jelent meg a piacon. A kazet­ták teljesen kiszorították a ha­gyományos magnószalagokat. A TESZT magazinban jelent meg az a kazetta-teszt, melyet a Fogyasztóvédelmi Főfelü­gyelőség megbízásából a MEEI laboratóriumában vé­geztek, 30 audiokazettát vizs­gálva. A tesztben vasoxid és krómdioxid szalagú kazetták szerepeltek, a nemrégiben megjelent metálszalagosokkal a vizsgálat nem foglalkozott, mert kevésbé elterjedtek, eb­ben igen magas áruk is közre­játszhat. A kazetták válogatásánál szempont volt még, hogy csak az üzletekben, legális forga­lomban kapható legyen. A 30-ból 16 vasoxidos és 14 krómoxidos szalagú kazetta került tesztelésre. A termék tulajdonságait döntően a ben­nük lévő szalag jellemzői ha­tározzák meg. Nem elhanya­golható azonban magának a kazettatestnek néhány jel­lemző tulajdonsága sem, mint például az, hogy miként veze­tik a szalagot a kazettán belül. A mért jellemzők a követke­zők voltak: előmágnesezési áramigény, torzítás a vonat­koztatási szinten, maximális kivezérelhetőség közepes frekvencián illetve 10 kHz-en, érzékenység, frekvenciaátvi­tel, jel-zaj arány, átmásoló- dás-csillapítás, szintegyenet­lenség, a szalagvezetés pon­tossága és a hőállóság. A fenti szempontok alapján a vasoxi­dos kazetták közül kiváló mi­nősítést kapott a TDK AR-X márkájú kazetta. A krómdio- xidos kazetták közül a Fuji JP-II, a TDK SA-X, a TDK SF és a Fuji ZII ért el kiváló minő­sítést. vem Csarnoki kereskedők követelése A Nagyvásárcsarnok re­konstrukciójának azonnali le­állítását követeli a csarnoki kereskedők kamarája. Kmetty Ágoston, a kamara elnöke el­mondta, hogy kereskedelmi és építészeti szempontból egya­ránt súlyos hibákat tapasztal­tak az elmúlt napokban meg­tartott csarnokbejárásukon. Legszembetűnőbb, hogy az eladók a vevőknél 20-50 cen­timéterrel magasabban állnak majd, a zöldséges árudák nem kapnak természetes fényt, és még arra sem figyeltek, hogy korszerű szigeteléssel akadá­lyozzák meg a falak vizesedé­sét. A mindössze 55-60 %-os hasznos terület miatt gazda­ságtalan üzemeltetésre kell számítani. Sürgetik, hogy a városházi vezetés, a pártfrak­ciók, a műemlékfelügyelet azonnali lépéseket tegyenek a problémák megoldására.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents